Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-18 / 270. szám
1964. november 18. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG Tanítók és szakemberek A mezőgazdasági üzemekben dolgozó szakemberekről az úgynevezett kívülálló csupán annyit tud, hogy ők azok, akik diplomával a zsebben, ősszel a sarat dagasztják, nyáron a port nyelik, motorkerékpárral, vagy hintával járják a határt, s kizárólag a termeléssel foglalkoznak, a szántással, a vetéssel, a betakarítással, a trágyahordással, és így tovább. Kevesen tudják, hogy napjainkban a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek küldetést is teljesítenek, a téli hónapokban olyan feladatokat látnak el, amely kimondottan pedagógiai munka. Részesei, formálói tehát a falu új. kialakulóban lévő társadalmának. a szakmailag is művelt parasztság „létrejöttének”. Ismeretes ugyanis, hogy már évek óta novembertől, a tavasz beköszöntéséig. a községek mindegyikében szakmunkásképző tanfolyamok és különféle más továbbképző iskolák működnek. így lesz ezen a télen is. S ebben a nagy oktatási programban elévülhetetlen érdemeket szereznek az állattenyésztők, az agronómusok, és a különféle, speciálisan képzett szakemberek, mint oktatók. A tanfolyamokon ugyanis ők az előadók, ők azok, akik nemcsak irányítanak egy-egy gazdaságot, hanem nevelnek, tanítanak sok-sok szövetkezeti gazdát, szakmát adnak számtalan tsz-tag kezébe. A megyei tanács mezőgazdasági osztályára Hangittai Sándor elvtárshoz már megérkeztek a jelentések. s ezek ismét azt tükrözik, hogy sok mezőgazdasági szakember vállal részt a téli szak- oktatási programból, úgy, mint a parasztemberek tanítója. Bodrogi Ottó. a kurdi tsz főkertésze, Rácz Vince dalmandi agronómus, Perge István gyulaji növénytermesztési agronómus, Thaly László járási főállattenyésztő Dombóvárról, és még sok, sok szakember, a télen szakmunkásképző tanfolyami oktatóként működik. Madocsán harmadéves a gyümölcstermesztő szakmunkások harminc fős tanfolyama. Vezetőjük helybéli szakember. Dunaföldváron szőlészetet is tanulnak az ezzel foglalkozó parasztemberek, Kiss Tibor, szintén helyben dolgozó szakember az előadójuk. Az öntöző szakmunkásképző tanfolyamon Szeleczky József tart előadásokat. Hasonló a közreműködés a szakemberek részéről úgyszólván megyeszeríe. Éppen ezért nem túlzás állítani, hogy mezőgazdasági üzemeinkben a szakemberek többsége egyúttal tanítója, nevelője is szakmai vonalon a parasztságnak. A pártvezetöség-választó taggyűlések néhány tapasztalata Tolna megyében Kölcsönkötvényekkel üzérkedett — elítélték A Legfelsőbb Bíróság — fellebbezés folytán — ítélkezett Szabó László Gyula és társai kölcsön- kötvényekkel elkövetett üzérke- dési bűnügyében. Szabó László Gyula budapesti lakos megszorult, vagy ittas emberektől nagymennyiségű terv- és . békekölcsön-kötvényt vásárolt fel csekély összegért. Mintegy 200 000 forint névértékű kötvényt maga vett meg, további több mint kétmillió forint névértékű kötvényt pedig ügynökei — Ali Imre és Prauda Ferenc — közreműködésével vásárolt össze. Szabó László Gyula évekig nem dolgozott, s az üzérkedéssel szerzett kötvényekre jutó nyereményekből élt. Nála és társainál leleplezésükkor mintegy 22 000 kötvényt találtak. A Legfelsőbb Bíróság Szabó László Gyulát bűnösnek mondta ki, tettesi minőségben, üzletszerűen és jelentős értékű árura nézve elkövetett üzérkedésben, valamint közveszélyes munkakerülésben, s ezért az elsőfokon kiszabott két évi szabadságvesztés súlyosbításával három évi szabadság- vesztésre ítélte. Ali Imre egy évi és hat hónapi és Prauda Ferenc egy évi és négy hónapi szabadságvesztés büntetését helybenhagyta a bíróság, az üzérkedéssel szerzett kötvényeket pedig elkobozta. érői. Az író művei, no meg sa- át gyermekkori emlékeim alapén kerestem a pusztát, A kocsis, iki mellett ültem a bakod, Sár- izentlőrincről kiérve így szólt íozzám: — Elnézését kérem de én lácegres- pusztára nem tudom el- uvarozni, legfeljebb Rácegresre. Nem tréfálkozott, komolyan nondta. én viszont nem értettem. ?zért aztán mi mást tehettem /olna. mint helyben hagytam: — Az is jó lesz. Aztán egy óra múlva elértünk ;gy települést, ami valóban _ nem íácegres-puszta volt, legalább is lem az. amire én emlékeztem Szabáiyos utcák, mint az új 'alunegyedekben. kertes, villa- ;zerű családi házak. Némelyikbe letekintettem: volt ott minden; i rádiótól kezdve a fürdőszobáig, neg új bútorig. Némelyik házat rivül még be sem vakolták — liába. nem jut mindenre egyszerre —, de berendezték a kedves, kellemes családi otthont. Kerestem a régi cselédházakat, rogy emlékeztetőül lefotografál- jam. Eredménytelenül, Nem tanikoztam a rongyos, ruhátlan rácegres-pusztaiakkal sem, akik annak idején örültek a néhány garasnak is. amit a dohányért kaptak. Beláttam, hogy a telepü’és neve mellől valóban el kell hagyni a „puszta” megjelölést. Minden másképpen néz ki. ahogyan elképzeltem. « méri? nagy meglepetés ért, ahogy az emberekkel beszélgettem: panaszkodtak. Például arra. hogy már megvan a villanyvasaló, de még nincs villany. Meg a pislákoló petróleumlámpákat is megunták már. Gyorsan elsuhant néhány év, s egy váratlan napon meghívót kaptam, a villanyavató ünnepélyre invitáltak, mert időközben azt is megkapta Rácegres. Ez idő tájt ünnepelte 60. születésnapját Illyés Gyula. Családjával együtt részt vett az ünnepségen, s meghatódva emlékezett a régi időkre. Bejárta az új falut, a régi pusztát persze ő sem lelte, azt lebontották, s ami használható volt benne, azt az új házakhoz használták fel. „Átlátszó esőkabátjaidat, szeretem nájlon harisnyáidat, tűsarkú cipőidet, műanyap öveidet, sok nesztelen suhanó kerékpárod, még az új szavaidat, itt még a nyak-rádiókat is. szeretem minden változásod, ahogy szemérmesen ezt is, meg azt is fölpróbálod, fordulsz, magadat megcsodálod s megindulsz, keresve szemem: igazán jól csinálod? Jól csinálod. Gyere velem”. A költő kezébe tollat nyomott az élmény, versírásra késztette megírta, hogyan is mutat Rácegres — villanyfény mellett. A költő nem is adhatott volna találóbb címet eme versének, mint: „Mozgó világ”. Boda Ferenc A Politikai Bizottság 1964. má- " jus 13-i határozata értelmében ez év november 1. és decem- •15-e között újjá kell választani a pártalapszervezetek vezetőségeit. A párt szervezeti életének gyakorlati törvénye, hogy kétévenként az alapszervezetek újjáválasztják vezetőségeiket. | E feladatok sikeres végrehajtásához a megyei pártbizottság és a járási pártbizottságok igen komoly segítséget adtak az alap- szervezeteknek. Valamennyi járási pártbizottság — helyesen — I több napos tanfolyamot szervezett i az alapszervi titkárok számára, azzal a céllal, hogy a VIII. párt- kongresszus óta eltelt idő végzett munkáját összegezzék s a munka tapasztalataiból megfelelő következtetéseket vonjanak le a további feladatok még jobb végrehajtásához. A tanfolyamok temati- j kája, a vizsgált területek elemzése jó alapot adott az alapszervezetek vezetőségének ahhoz, hogy saját munkájukat beható vizsgálat alá vegyék, a végzett munka eredményeiről és fogyatékosságairól számot adjanak a. párttagságnak. I A VIII. pártkongresszus óta eltelt idő Tolna megyében is azt bizonyítja, hogy a kommunisták — a párton kívüli széles tömegekkel együtt dolgozva — jelentős sikereket értek el a VIII. kongresszus határozataiból adódó I feladatok helyi végrehajtásában. 1A pártalapszervezetek komoly erőfeszítéseket tettek a dolgozók alkotókészségének kibontakoztatá- I sában. a termelési feladatok jó | végrehajtásában. Az elmúlt két év alatt az ipari és mezőgazdasági termelés — számos nehézség ellenére — tovább fejlődött, figyelemre méltó eredmények vannak a társadalmi, kulturális eleiünk számos területén Is. I E feladatok végrehajtásában a kommunisták helytálltak, példát mutattak; kezdeményezői voltak a feladatok megoldásának. Becsületes munkájukat elismerés, tisztelet övezi a társadalmi élet minden területén. I Pártunk szervezeti életének mindig kiemelkedő eseménye, az j alaoszervezetek vezetőségének újjáválasztása. Nem kevesebbről (van szó, mint arról, hogy „szám- adást” kell készíteni annak a te- | rületnek a munkájáról, ahol a ! pártalapszervezet él és dolgozik, meg kell határozni a további fel- ! adatokat és azok megoldásának módját, végül megválasztják a vezetőségi tagokat azok közül az elvtársak közül, akik leginkább .képesek arra, hogy a oárttagság- gal együtt előrevivői legyenek a megnövekedett feladatok jó végrehajtásának. I A most folyó vezetőségválasztó taggyűlések jelentőségét, az elmondottakon túl aláhúzza az a I körülmény is. hogy a második ötéves tervünk negyedik évében vagyunk s az ismert körülmények fokozottabb erőfeszítéseket követelnek a hátralevő időben, hogy az 1964. évi feladatokat a lehető legkevesebb hátralékkal' oldjuk meg és gondosan készüljünk fel az 1965. évi tervfeladatok végrehajtására. j November 15-ig a megye párt- alapszervezeteinek mintegy 40 százalékban voltak meg a vezetőségválasztó taggyűlések. Az eddigi tapasztalatok biztatóak és túlzás nélkül el lehet mondani, hogy a taggyűlések abszolút többsége eTérte célját, jó alaoot adott a további munka végzéséhez: I A vezetőségek beszámolója a ” legtöbb esetben igyekezett összegezést adni a pártmunka eredményeiről és fogyatékosságairól, az adott terület gazdasági életének helyzetéről, a párt tömegka peso! piáról, a dolgozók hangulatáról, a kulturális nevelő munka hp)',z°téről. Ft; önmr'tá- ban is arra mutat, hogy a beszámolók kollektív munka eredményei, a párívezetőség adott számot a párttagságnak a végzett munkáról. A beszámolók értékét növelte az a körülmény, hogy a bátor hangú őszinteség jellemezte. Az elért eredmények elismerése mellett őszintén és nyíltan tárta fel a meglevő fogyatékosságokat és azok okait. A tamási Vörös Szikra Tsz. pártvezetőségének beszámolója joggal tette szóvá, hogy a munkaerejüket meghaladó kertészet jelentős anyagi kiesést okozott a tsz-tagságnak. Ha az egyes termelési ágazatok méreteinek kialakításánál körültekintőbben járnak el, s mindenekelőtt megkérdezik és meghallgatják a tagság véleményét, valószínű ilyen ldesés nem következik be. A dunaszent- györgyi tsz. pártvezetőségének beszámolója élesen bírálta a szövetkezeti demokrácia megsértését. Bírálatának értékét csökkenteftc az a körülmény, hogy a személy szerinti kritikai megjegyzéseivel — enyhén szólva — óvatos volt. A beszámolókban kivétel nélkül jelentős helyet foglalt el a párt szervezeti életének helyzete, tevékenységének elemzése. Mind a beszámolók, mind a felszólalások egyértelműen azt mutatják, hogy ezen a téren is jelentős előrehaladás történt. A pártszervezetek többségében mi rendszeres szervezeti élet folyik, s a párt- szervezetek tevékenysége a politikai, gazdasági, kulturális feladatok megoldásában jut kifejezésre. A termelőüzemekben a termelési feladatok jó megoldása, a gazdaságszervező munka mindinkább a pártmunka szerves részévé kezd válni. Jó dolog, hogy ma már sehol sem úgy értelmezik a pártmunkát, hogy az Öncél, hanem a pártpolitikai munkát min- inkább nélkülözhetetlen eszköznek tekintik a tömegkapcsolatok erősítésében, a gazdasási és kulturális feladatok megoldásában. A dolgok logikájából fakad, hogy a nagyon komoly eredmények mellett nem feledkezhetünk el a meglévő fogyatékosságokról, s azok megszüntetésére nagyobb gondot kell fordítanunk. Többhe- lyütt a vezetőségválasztó taggyűlések olyan tapasztalatokat is mutatnak, hogy a pártmegbizatások még korántsem rendszeresek, a hozott határozatok végrehajtásá- bán nincs mindig következetesség, több segítséget igényelnek a tömegszervezetek és tömegmozgalmak. Különösen az ideológiai nevelő munkánkat kell megjavítani, főleg a falun. A vezetőségválasztó taggyűlések vitái részben kiegészítették a vezetőségek beszámolóját, másrészt számos olyan dologra hívták fel a megválasztásra kerülő vezetőség figyelmét, amelyeket a munka során nagyon is érdemes figyelembe venni. T apasztalatok szerint a párttagságnak 15—20 százaléka részt vesz a vitában, helyenként ennél több is. De nem is a számszerűség dönti el a dolog lényegét, hanem az, hogy milyen észrevételek, megjegyzések, javaslatok hangzanak el a felszólalásokban. Joggal mondhatjuk, hogy e téren is komoly fejlődés tapasztalható. Megnőtt a kommunisták felelőssége és ez tükröződik felszólalásaikban. A Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi kerületének vezetőségválasztó taggyűlésén tíz elvtárs szólalt fel. A felszólalók kivétel nélkül arról beszéltek, mi módon lehet megjavítani a munkát, milyen további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy javuljon a párt szervezeti élete, politikai munkája, szilárduljon a munkafegyelem, a közös tulajdon védelme, stb. A mérőműszergyár pártszervezetének munkája alig félév időtartamra tekint vissza, de a felszólalásokból kitűnik, hogy egy sor nehéz feladatot kellett megoldani s az elkövetkezendő időben is még számos nehézséget kell leküzdeni ahhoz, hogy végül is a kitűzött célokat realizálni lehessen. Néhány esetben előfordultak a felszólalásokban túlzások is, főként az ismerethiányból adódóan. De ezeknek a felszólalásoknak is az volt a lényege, hogy segíteni akart a meglévő hiányosságok megszüntetésében. Az elhangzott felszólalásokra az a jellemző, hogy azok őszinték, nyíltak, segítő szá.’idékúak, előrevivői a további munka megjavításának. Szinte egyöntetűen hangzott el az az igény, hogy a kommunistákat időben tájékoztassa a vezetőség mindarról, ami az adott területen történik, legyenek pontosan meghatározva a feladatok személy szerint is és azok végrehajtását ellenőrizni kell, következetesebb és felelősségteljes munkát kell megkövetelni mindenkitől, a munka minden területén. Igen pozitív, hogy a vezetőségválasztó taggyűléseken, a lelépő vezetőség határozati javaslatot terjeszt a párttagság elé. a munka további javítása céljából. E javaslatok egy része még általános egy részüknél viszont tapasztalható a konkrétságra való törekvés. Feltétlenül indokolt, hogy a megválasztott új vezetőségek a beszámolók, az előterjesztett határozati javaslatok és a felszólalásokban elhangzott javaslatok alapján konkrét munkaprogramot készítsenek és ennek megfelelően dolgozzanak. E munkához a járási1 pártbizottságok nyúj tsanak hathatós segítséget. A vezetés színvonala akkor fog javulni az alap- szerv.ezetekben, ha a munkát az előreiátás, a tervszerűség, a következetesség fogja jellemezni és mind kevesebb iesz az alkalomszerűség. Az eddig megtartott vezető” ségválasztó taggyűlések tapasztalataiból joggal vonhatunk le olyan következtetéseket; — Erősödött a pártalapszervezetek szervezeti, politikai és cselekvési egysége. Erre az egységre vigyázzunk, erősítsük tovább, mind következetesebben valósítsuk meg pártunk helyes politikáját a gyakorlatban. — Tovább nőtt a párttagság önbizalma, felelőssége a politikai, gazdasági, kulturális feladatok végrehajtásában. Csak az a pártvezetőség képes a feladatokat helyesen meghatározni és jól végrehajtani. amely támaszkodik a párttagság véleményére és munkájára. — A párttagság mindinkább megérti, hogy a megnövekedett feladatokat a dolgozók széles tömegeivel együtt tudjuk megoldani. Ezért állandóan erősíteni kell a párt tömegkapcsolatát, a tömegeket nap mint nap meg kel! győznünk arról, amit tenni akarunk. A vezetőségválasztó taggyűlések mintegy 60 százalékára ezután kerül sor. A járási pártbizottságok az elkövetkezendő időszakot arra is használják fel, hogy hatékonyabb segítséget adjanak az alapszervezeteknek a jó tapasztalatok hasznosításához, a meglévő fogyatékosságok kiküszöböléséhez. A segítésadás minden vonatkozásban növelje az alapszervezetek önállóságát. Az eddigi tapasztalatok jő alapot adtak ahhoz, hogy a megye kommunistái a dolgozó tömegekkel együtt az elkövetkezendő időben még nagyobb sikereket érjenek- el a VIII. pártkongresszus határozatainak további végrehajtásában. Putics József MSZMP. KB. munkatársa
