Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-13 / 240. szám

isti. október 13.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Kérdések a kereskedelemhez •

Miért nincs, mikor lesz

mélyhűtött áru Szekszárdon?

Néhány hét óta akadozott Szekszárdon a Mirelite-áruk forgalma. A vevők pedig keresték a mélyhűtött, sütésre, főzésre előkészített rántotthús, aprópecsenye, vagdalthús, félsálszelet és le- veshűs csomagokat. Mi volt a kiesések oka?

— A forgalom akadozásának két oka is van — válaszolt Tóth Károly, a Népbolt Vállalat igazgatója. — Az első, hogy az 50-es számú üzletünkben már hosszú ideje javítják a hűtőszekrényt. A második, ezek az áruk csak 48 óráig tárolhatók. A csütörtökön megkapott cikkeket szombatra feltétlenül el kell adni, másként kidobhatjuk.

— Mit várhatnak a vásárlók?

— A hűtőszekrénycsere Szekszárdon megtörtént. De mégis csak korlátozott mértékben árusíthatjuk a Mirelité árukat. Uj

üzlethelyiségünket — ahol háromnégy hűtőszekrényt is el tudnánk helyezni, már tavaly meg kellett volna kapnunk, de még most sincs. Raktárgondjainkat csak az új üzlet oldaná meg.

Az 50-esnek körülbelül 6X6 méteres raktárával néhány év előtt még havi 350 ezer forint forgalmat kellett lebonyolítani, a mai pedig több mint 1 millió. Most a következőt tehetjük: bővítjük a mélyhűtött áruk eladási helyeit. Az eddigiek mellett a szekszárdi 17-esben, a tolnai 11-esben, s ha a gépek megérkeznek, a 72-es boltunkban is kaphatnak vevőink ilyen árukat.

— Mi lenne a végső és megnyugtató megoldás?

— Véleményünk szerint az ellátás új módon való megszervezése. Erre már megtettük az intézkedést. Szóbeli megállapodásunk van a Mecsekvidéki Üzemi

Tél előtt az építőbrigád

A dunakömlődi Szabadság Tsz új majorjában egy 15 vagonos kukoricagórén dolgozik az építőbrigád. Nem tettek külön munka- vállalást, de a brigád mind a hat tagja úgy dolgozik, mintha az átadás időpontjára szerződést kötöttek volna a tsz-el. Nemrég végeztek egy vasvázas dohánypajta felállításával. Még jóformán be sem fejezték ezt a munkát, máris új feladatot kaptak, a góréépí- tést. A szükséges faanyag kitermelésétől a betonalapozástól kezdve, az oszlopok, lécek faragásáig minden munkát maguk végeztek, két szakember Demcsák Ferdinánd kőműves és Pelle József ács irányításával.

A góré építésével most már annyira jutottak, hogy az egyik szakmunkást a kőművest, nélkülözni tudják. Az építőbrigád ugyanis újból megkapta a soron- következő feladatot. A Szabadság Tsz-ben rendszerré vált, hogy a tél beállta előtt kijavítják a gazdasági épületeket, a megrongálódott tetőzetet, bevakolják a le- mállott falat, s rendbehozzák az ajtókat, ablakokat. A dunakömlődi Szabadság Tsz-ben az állatok átteleltetése és a télre való felkészülés azt jelenti, hogy biztosítják a takarmányt, de gondoskodnak az istállók, ólak rendbe- hozósáról, téliesítéséről is. Ez a munka az építőbrigád feladata.

Á moszkvai Csajkovszkij Kamarazenekar

nagysikerű budapesti és győri bemutatkozása után Pécsett ütötte fel szálláshelyét. Innen rán- dult át vasárnap, a késő esti órákban szekszárdi hangversenyére, amelyet ünnepélyes keretek között rendeztek meg. Létay Menyhért szokásos bevezető ismertetése után Kaszás Imre, országgyűlési képviselő köszöntötte a világhírű vendégegyüttest. A hangverseny után az együttes tagjai a volt Augusz-kastélyt kelesték fel, lahol Liszt Ferenc olyan gyakran megfordult. Itt Scherer Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság titkára köszöntötte a nagyhírű vendégegyüttest, majd Eszenyi Antalné, a Városi Népfront Bizottság titkára a béke és barátság jelképeként, kalácsot és szőlőt nyújtott át az együttes vezetőjének és átadta a Tolna megyei Nőtanács ajándékát, egy művészi kivitelű, sárközi asztalterítő-készletet. Az üdvözlésekre Rudolf

Vendéglátóipari Vállalattal. E vállalat ugyanis a Mérőműszergyárban egy körülbelül 1500 fős üzemi konyhát hoz létre. Mellette létesít egy műhelyt, amely az egész megyét ellátja friss különleges cukrászsüteményekkel. Az úgynevezett hidegkonyhák — fran ciasaláta, kaszinótojás, aszpikos gomba stb, — is bőségesebben frissebb állapotban kerülhetnek üzleteinkbe. Javítja ez az üzem a Mirelité félkész húsáruk ellátá-i sát is. Eddig ezt Pécsről kaptuk,' ezután helyből, gyorsan, a keres letnek megfelelő választékban tudjuk a vevők rendelkezésére bocsátani.

<i—e.)

Barsaj, a zenekar karmestere válaszolt. Elmondotta, hogy négy évvel ennekelőtte éppen Magyar- ország volt a világhírnév felé vezető útjuk első állomása. Éppen ezért is, de meg azért is, mert megszerették a magyar tájakat és Magyarország népét, szeretettel emlékeznek Magyar- országra, és annak népére. Elmondotta, hogy négy év előtti, első külföldi vendégszereplésük után bejárták az egész világot és eljutottak a tengeren túlra is, mégis legszívesebben első, magyarországi vendégszereplésükre emlékeznek vissza. Ezután közvetlen hangú beszélgetés kezdődött, amelynek végén Scherer Sándor rövid ismertetést adott Szekszárdról, annak múltjáról, valamint munkásmozgalmi történetéről. A vendégek jó hangulatban, kellemes emlékekkel hagyták el a várost, és visszatértek pécsi szálláshelyükre.

&

IKKÜNKRE VÁLASZOLNAK:

A Tolna megyei Népújság 1964. október 7-i számának 8. oldalán megjelent „Címzett a Tamási Erdőgazdaság” című cikkre az alábbiakat válaszoljuk:

„A dolgozók tisztálkodása érdekében a telepen alkalmazunk egy külön kisegítőt, aki az étkező, egyben melegedő és a fentebb említett mosdóhelyiségben a takarítást is elvégzi. A vizet edényben hozza, körülbelül 100 méterről. A zuhanyozó és csapokkal ellátott mosdóhelyiséget ezideig azért nem tudtuk megépíteni, mert a községnek abban a részében, ahol a fűrésztelep van,

INTERJÚ A

Kovácsműhely az „igazihoz“

A nagydorogi kovácsműhely be-, járata felett pirosbetűs felira-1 ton akad meg a szem: i

„Az igazi”. |

Aki látja, gondolkodni kezd:' mit jelenthet ez a szó, a bent-, dolgozóknak? f

Talán sok itt a legényember, és így hívja fel magára a pár-', kereső lányok figyelmét? j

Esetleg a kovácslegények úgy, érzik — ez a műhely számukra' az egyetlen, kedves „igazi" mun-t kahely?

Szó sincs mindezekről. Ügyeskezű és jóképű fiatalemberek a nagydorogi kovácsok. Találnak majd magukhoz illő kislányt minden „reklámozás” nélkül. Egyetértenek a közmondással is: „Jó bornak nem kell cégér”. Nem kétlik ők, más műhelyek valódiságát sem.

Ez a kis felirat egyszerűen megtetszett nekik, magukénak érezték a szóban rejlő tartalom miatt. Igazi emberek, valódi mesterek szeretnének lenni.

Az, hogy ez a kis felirat csak a Déryné Színház vasárnapi előadásának a címe. csak nem jelenthet problémát.

Megtetszett, hát kivágták a plakátról, és kiszegezték.

MOLDOVÁN IBOLYA

Csodálatos őszi nap. A korzón emberek jönnek-mennek. Már egy órája hogy elhangzott az első híradás a háromszemélyes űrhajó fellövéséről. Vajon mit tudnak róla az utca emberei? Baka Józsefné adminisztrátor. Kisgyermeket vezet. Meglepődik.

— Nem! Nem hallói.am semmit. De ha így van. akkor valóban csodálatos. Három emb:r egyszerre az űrben!

A fejét ingatja. Nem tud napirendre térni a hallottak fölött.

És mi a véleménye a kilencéves Baka Péternek?

— Jó volna tudni. hogy meddig lesznek fenn!

Ennyi az egész, ö ettől teszi függővé a véleményét.

— És mi leszel, ha megnősz?

— Űrhajós! — húzza ki magát.

Két tiatalember beszélget. Odalépek hozzájuk. Bemutatkozom. A véleményüket kérem.

— Nekünk most egészen más gondunk van, mint az űrhajó.

Csizmás, kucsmás. nagy vörös bajszú ember. Tsz-tagnak nézem. Kicsit kedvetlen. Négy fogát húzták, most útiköltségért megy.

— En nem láttam. Én pedig csak azt hiszem el, amit látok. Május elsején Pesten is felszoktak ereszteni ballonokat. Azok eljönnek még Németkérre is. Persze, csak a darabjai. Látja, ezt elhiszem, Majd ha egyszer felmennek a Holdra, és

lehoznak onnan valamit, akkor majd elhiszem, hogy o t jártak. De addig nem :— mondja Balogh János németkéri útőr.

Fiatal pár. Szalai László és felesége. A férj tanár, a feleség óvónő.

— Nahát, ez óriásiI — mondják szinte egyszerre. — Ehhez hirtelen nem is lehet hozzászólni. Legalább úgy meglepett bennünket, mint az első űrutas fellövése.

— És mikor mondta be n rádió? — kérdi a feleség.

— Tízkor is. meg tizenegykor is.

Gyorsan búcsúznak. Tíz perc múlva dél.

— Most beülünk valahová. Megebédelünk és közben meghallgatjuk a híreket is.

Az utcán autót javítanak. Pécsiek, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat emberei.

— Nem hallottunk semmit1 — válaszol Szekeres György.

— Ha igaz. valóban óriási dolog. — teszi hozzá Modrovíts József.

— Ha így megy, akkor még megérjük, hogy űr-társasuta- zásra megyünk!—mondja Szekeres és mosolyognak.

Az utca képe megszokott. Jönnek, mennek az emberek és sokan nem is sejtik: felettük három bátor szovjet ember új korszakot nyitott az űrhajózásban. A többszemélyes űrhajók korszakát.

(S z.)

Negyedmillió forint néhány nap alatt gópkocsi-nyereménybetétkönyvijen

Pár nap alatt negyedmillió fo- i rint értékű gépkocsi-nyeremény- betétkönyvet váltottak Tolna megyében. A megye gépkocsi-nye- reménybetétkönyv-állomáhya ezzel megközelíti a 30 millió forintot. A legtöbb gépkocsi-nyeremény betétkönyvet megyénkben a szekszárdi járásban váltották, ahol már a 10 millió forint felett jár a könyvek értéke. A tamási járásban 5,5, a paksi járásban 5,3. a dombóvári járásban 4,4, végül a bonyhádi járásban 4,2 millió forint értékű gépkocsi-nyereménybe-tét könyv van forgalomban.

Az eddigi 25 Tolna megyei autónyeremény értéke meghaladja az egymillió hatszázezer forintot, ugyanis 9 Wartburg, 6 Moszkvics, 5 Skoda Octavia, 2 Trabant, és egy-egy Renault, Zastawa, valamint 1500-as Fiat személyautó jelenti megyénk „nyeremény-parkját”. Sz. K.

m

WiHHI

nincs vízvezeték. Most szorgalmazza a községi tanács á község ezen részének is vízvezetékkel való elátását, a törpevízmű megvalósításával. Igaz az, hogy a fűrésztelep mellett a vasútállomásnak van vízvezetéke, de erre a vezetékre nem tudjuk rákötni a mi vízvezetékünket, mert a MÁV igazgatóság ehhez a kérelmünkhöz még a mai napig sem járult hozzá.

A törpevízmű megvalósítása után a mosdó- és zuhanyozóhelyiséget elkészítjük a szociális normák szem előtt tartásával.”

NÉGY ÚJ POHÁR kerül az ünnepi asztalra. Két nagyobb, és két kisebb. Az öblösebbek a vendégeknek, a kisebbek pedig a házigazdának és feleségének, az ünepelteknek.

Alacsony a lakás, régimódi, de néhány évtizeddel ezelőtt még korszerű bútorokkal. Közöttük és kissé a lakás levegőjében is, hatvan együtt töltött év emlékei lebegnek. Antal Mátyás nyugdíjas takácsmester és felesége ebben a kis Petőfi utcai házban éltek le egymás mellett hatvan esztendőt, igaz hűségben. Olyan volt ez az emberöltőnyi idő, amelyik sok örömet és legalább annyi bánatot hozott. De az emlékek ilyen távolról megszépülnek. Most gyémántlakodalmukat ünnepük.

Koccintunk, köszöntünk, s a gyémántlakodalom menyasszonya és vőlegénye a 89 éves férj és a 87 éves asszony emlékeznek.

— Milyen volt az életünk? Én nem találtam benne különöset — vélekedik ősz bajuszát simogatva Antal bácsi. — Dolgoztam, dolgoztunk, nem is igen volt idő egyébre figyelni.

Egyszerű, keresetlen szavak ezek, de gazdag életet takarnak. Antal Mátyás sokat próbált ember. A századforduló után két esztendővel került Szekszárdra, Jászárokszállásról. A fiatal val- coló legény akkorra már bejárta szinte az egész országot. A takácsmesterség hagyományai szerint

meglátogatta a legjobb mestereket. Hűsége példás lehet egyébként is. Tanult szakmájában a szövőszék mellett 75 esztendőt töltött el.

— Ezek régi dolgok — legyint a beszédtől fáradtan. — Van talán, aki el sem hiszi őket. Szokatlan az emberek előtt.

Csakugyan szokatlan lenne?

ANTAL NÉNI, a gyémántlakodalom menyasszonya 87 évének ellentmondva vitatkozik.

— Nagyapó százöt évet élt és ő is ragaszkodó ember volt. Ma is vannak, meg lesznek olyanok, akik megérik a mi korunkat, és hosszú hűségről is számot adhatnak.

Hosszú élet, hosszú hűség. Van-e valami recept a kifejezések mögött?

— Se sokat, se keveset ne igyon és ne egyen az ember. Tartsa meg a mértéket mindenben — törli szemüvegét Antal néni.

Megáll, elgondolkozik, mintha eí^v kicsit messze vetette volna a súlykot azzal a mértékkel. El is neveti magát.

— A munkában persze én sem tartottam valami nagy mértéket. Selyemgyárban dolgoztam, utazgattam, vásároztunk. Itthon három gyereket neveltem, meg elég sokat is betegeskedtem.

A gyerekek már régen felnőttek. Az idősebbek lány Kopnik

Istvánné ötvennyolc éves. Aki azonban nem ismeri a korát, könnyen negyvennek nézheti. De van már családos unoka, sőt 3 dédunoka is. Antal bácsi botjára támaszkodva áll fel.

— Hosszú idő hatvan év, sok mindenre futja belőle. Munkára, katonáskodásra, családra, két háborúra és ... — legyint, mint akinek nehezére esik a további felsorolás. — Hanem a háború, az egy átok. Azt még az ellenségemnek sem kívánom.

Arra nem mond semmit, még faggatás ellenére sem, miben látja az együtt töltött hatvan év titkát. Feleségére néz.

— Egy életre szólt a mi kötésünk — buggyan ki szájából a kurtára szabott mondat.

A KÖTÉS 1904. október 11-én keletkezett. Szombati nap volt, s ekkor esküdött egymásnak örök hűséget a gyémántlakodalom öreg vőlegénye és menyasszonya.

Kiürültek a poharak. Antal bácsi tölteni akar, de csak a vendégeknek.

— Én már megittam a magam adagját, több nekem nem kell.

Antal néni is félrehúzza a poharát, az ő mértéke sem enged többet. S a gyerekek, az unokák, a rokonok és a vendégek csendes tiszteletben ünnepük tovább Antal Mátyás nyugdíjas takácsmester és felesége gyémántlakodalmát.

* Sz. I.