Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
I %i. október í. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Helyi politika Egyáltalán Igen. mert a községek mindegyikében kialakul egy sajátságos helyi politika, amely általában teljesen azonos a cikk-cakktól mentes, az embereknek tetsző országos politikával. de itt-ott árnyalatokban hosszabb-rövidebb ideig eltérhet attól. Vannak községek, ahol a rendezvények rendre-sorra nem sikerülnek; „passzivitás” — könyveljük el rendszerint a jelenséget. Csak hát lehet-e. szabad-e ma passzivitásról beszélni akkor, amikor a széles körű politikai érdeklődés ezernyi megnyilvánulását láthatjuk, egyebek között például abban is, hogy ma mar kevés az olyan paraszte.salád, ahova legalább ne járna egyetlen napilap. Hetilap mindenképpen jár. Egy-egy községben a rendelvények iránt megmutatkozó pasz- szivitásnak tehát nagyon helybéli, helyben keresendő okai lehetnek. Az ok rendszerint a helyi vezetők munkamódszere, vérmerséklete és emberi magatartása. Az eltérést ka normálistól roppant finom műszerekként elsősorban a rendezvények és a felsőbb szervekhez küldött levelek jelzik. A gyakorlott, a sokat tapasztalt párt-, valamint tömegszervezeti munkások is ezt mondják, és ez így is van. Az országossal teljesen megegyező helyi politika pedig minden esetben a közös gazdaság. vagy gazdaságok gyors megszilárdulását, a községpolitikai tervek maradéktalan teljesítését. a társadalmi munka kibontakozását eredményezi. Éppen ezért nyugodtan állapíthatjuk meg. hogy ahol gazdagodik, erősödik a tsz. ahol szépül, csinosodik a község, ott rendszerint jó a helyi politika is. Ahol viszont egyhelyben topogás. vagy akár visszaesés tapasztalható, ott nemcsak a szakértelem körül lehet hiba. hanem az országos politika helyi alkalmazásában is | Jelentéktelennek gok, ha egymás után megismétlődnek. esetleg gyakorlattá válnak. s ha eltérnek az országos politikai irányvonaltól akkor a község lakóiból ellenkezést, sőt, passzivitást válthatnak ki. A községi vezető, aki túl gyakran néz a pohár fenekére, hiába van teli a legjobb szándékkal, a falu színe előtt előbb-utóbb levizsgázik. Egyedül marad, legfeljebb az ivócimborák veszik körül, s ilyen helyzetben fordulhat elő, hogy nem megy a társadalmi munka. S ha a dolgok megítélése felszínes, akkor kialakulhat egy községről járási szinten is az a vélemény, hogy a falu elmaradott, pedig dehogy, nagyon is érett, s némi utánjárással rendszerint könnyen kideríthető hogy nem a falut, a helyi politika egyikmásik képviselőjét kellene elmarasztalni. A passzivitást rengeég más tényező is kiválthatja. Egyik községben a húsbolt vezetője rendszeresen félretette a község több vezetőjének a húsadagot. A sorbaálló szövetkezeti asszonyok ezt észrevették, bár a húsbolt vezetője sem titkolta. így ment ez hosszabb ideig, végül a járási szervek közbeavatkoztak. Ebben a községben — és ez a tanulság, — a tsz a lehető legrosszabbul működött. Nem kell hozzá túl nagy fantázia, csupán politikai tisztánlátás, hogy összefüggés volt a félretett húsadagok, valamint a gyenge tsz létezése között. I Ingerültséget, passzivitást 1----51— váltott ki a z emberekből az előjog érvényesülése. amely szöges ellentétben van azzal, amit az országos politika hirdet. Ez a példa arra is bizonyság, hogy a dolgozók jól ismerik és magukénak vallják pártunk politikáját, és ahol a helyi vezetők egyike-másika akár életmódban, akár más módon eltér ettől, ott a szövetkezeti tagok így. vagy úgy. de tiltakoznak. Néha sajnos saját kárukra, úgy, hogy ímmel-ámmal dolgoznak a termelőszövetkezetben. A túlzott anyagiasság szintén megbosszulja magát. „Nekünk a tanácselnök azt magyarázza, a tsz-bői kell megélni, ö bezzeg három háztájit használ” — mondta fanyar képpel egy szövetkezeti gazda. És étiben a községben évekig stagnált a tsz. Egyik tsz-elnököt a másik követte. Nem lehetett szót érteni az emberekkel, indulatosak voltak. értétleneknek látszottak. De miért? Jórészt a tanácselnök politikailag káros tevékenysége miatt, a „suba alatt”, a felsőbb szervek előtt eltitkolható, ám a falu népe előtt el nem titkolható földterületek használata miatt. Amikor ezt az embert leváltották, a község közérzete szinte egy- csapásra megjavult. Szóval vannak ilyen összefüggések, s amikor egy-egy tsz-ben a gazdasági bajokat vizsgáljuk, az okok keresése közben érdemes a helyi vezetők modorát, fellépését is megnézni. A problémákat az anyagiasság. a korrupció, az előjogok, stb. szempontjából is szemügyre kell venni, Gyakran itt a bajok gyökere, és ha idejében történik a beavatkozás, sok olyan, egyéb szempontból kiváló embert ment hetünk meg, aki talán észre sem vette, hogy hol és mikor lépte át a mi politikánk pirosat, tilosat jelző rubikonját I Persze felmerülhet még ■--------------— úgy a kérdés, hogy e zeknek a dolgoknak egyáltalán mi közük az országos, vagy a helyi politikához. Sok közük van hozzá, hiszen a torzulások, a, torzítások emberi gyengeségekben nyilvánulnak meg. Ha tehát a községi vezető félreteteti az egy kiló húst. akkor az már politika, méghozzá rossz helyi politika, mert ez a mi társadalmunkban nem gyakorlat, és a mi pártunktól még a legparányibb megnyilvánulásban is idegen az előjog. Dehát. a helyi politika túlzásai annyira elsokasodtak talán, hogy ideje a vészharangot megkongatni? Erről szó sincs, sőt a községekre a jó. az országossal teljesen azonos helyi politika a jellemző. E téma tehát a tisztábban látás miatt érdemel szót és még- inkább a helyi torzulások megelőzése miatt. Ilyen tekintetben az is jó módszer, hogy több községben a vezető emberek — a párttitkár, a tanácselnök, a tsz- elnök. a népfrontelnök, az iskola- igazgató — összeülnek időnként, és megvitatják egymás munka- módszerét, rámutatnak egymás emberi, magatartásbeli gyengéire. Szóval tervszerűen alakítják ki a jó helyi politikát , SZEKULITY PÉTER CsemeiekeiKeftározás Holland, francia, olasz és magyar nyárfa, továbbá vadrózsa- csemetéket, p'atánsuhángokat és díszcserjéket nevelnek a pálfai erdészeti csemetekertben, részben erdősítéshez, részben a községek tereinek, utcáinak parkosítására. Egymilliónál több fenyőcsemete vár a levágott erdőrészek betelepítésére a jágerréti csemetekertben is. A Tamási Állami Erdőgazdasághoz tartozó csemetekertekben külön bizottság leltározott és megszámolta a sok tízezernyi facsemetét az őszi és tavaszi erdősítésekhez. Az állattenyésztésről tanácskozik a megyei mezőgazdasági állandó bizottság Tavaly a tél sok kárt okozott több közös gazdaság állatállományában, főként az átteleltetésre való felkészülés elégtelensége | miatt Ezekben a hetekben a me- i zőgazdasági nagyüzemek állat- tenyésztési dolgozói az ólak, az istállók légterének szűkítését megkezdik és egyéb más módon hozzálátnak az úgynevezett téli- esítéshez. Az e téren eddig szerzett tapasztalatokat és a további feladatokat legközelebbi ülésén a megyei mezőgazdasági állandó bizottság is tárgyalja. Október 5-én tartja a mezőgazdasági állandó bizottság a legközelebbi ülését, ahol Szűcs Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője tart előadást az állattenyésztés helyzetéről és az átteleltetéssel kapcsolatos tennivalókról. Klub is lesz Koppányszántón Régi panasz volt már a megye egyik legtávolabbi sarkán fekvő községben, Koppányszántón a községi művelődési otthon állapota. Kívül kopott, belül rossz — körülbelül így jellemezték a valóban igénytelen, és inkább taszító, mint vonzó intézményt. A községi tanácsnak is hosszú ideje komoly gondot jelentett a probléma megoldása. Az idén azonban sor került rá. Nekiláttak az épület felújításának. Űj ruhája meglehetősen sokba került: felújítási alapból 90 ezer forintot költöttek a külső tatarozásra. Az épület belsejét a megyei moziüzemi vállalat megbízottjai vették gondozásba. Korszerű, hang- szigetelő falat készítettek, körülbelül 50—60 ezer forintos költségen. A kis falu most már díszére váló művelődési otthonát a közeljövőben nyitják meg a lakosság számára. A moziterem mellett helyet kap benne a falusi fiatalok klubja is. ... Apróhirdetések.» *i apróhirdetés dija; szavanként hétköznap 1. — Ft. vasárnap- éa ünnepnap 2.— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számit. Józsi báesitisztségei Értesítési A DÉDÁSZ Szekszárdi özemveze.dsége értesíti fogyasztóit. Hagy folyó hó 4 én, vasárnap | Sickszárd város, Csatár, öcsényi-hegy és Palánk ( területén áramszünetet tort. Ar áramszünet úz alábbi területekre terjed ki: Mártírok tere, déli újtelep, megyei tanács, kórház, Széchenyi u., központtól lr délre, Munkácsy u. és az egész alsóváros területén . 6-tól 7-ig. Csatár község. Csatár téglagyár, Öcsén/ hegy község és tsz területén 6-tól 14 áráig. Északi- Kertváros, Béketelep, újvárosi rész a Damjanich utcától a város végéig, j Bcrkombinát, Palánk téglagyár, Palánk tsz, Palánk ! vízügy, Palánk gazdaság j területén 6-tól Í4 óráig. ( Mátyás király u. es mellékutcái, Damjanich "i. Szluha György u., Rákóczi u. Széchenyi u, a hórmas- hídtól a központ g Garey tér, Bezerédj u., Dózsa Gy. u., Kossuth Lajos u., Előhegy és az regész felsőváros területén 7-től 10 áráig. ti 3) A Szekszárdi IBUSZ Utazási Iroda felvételre keres é'ettségivel rendelkező munkaerőt, forgalmi dolgozónak, 18—30 éves korig. Fizetés megegyezés szerint. A jelentkezéshez szükséges 1 db. részletes önéletrajz H- 6 hónapnál nem rÄ"?Sb fénykép, melyet az IBUSZ Igazgatóság ."iák- hálózati Osztálya ’ cfmre, Budapest, V. kér., Fel- szabadulás tér 5. sz. kell megküldeni, legkésőbb o’; tóber 5-ig. (223) Kőműveseket és kőművesek mellé segédmunkásokat azonnali belépésre, állandó budapesti munkára felveszünk. Munkás- szállást biztosítunk. Tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Bp. Vili. Aurára u. 23. Munkaügy. (3) Lakóház Kurdon, a vasútállomás mellett (a volt Varga-vendéglő) beköltözhetően eladó. Felvilágosítást ad Kiss Zoltánná Kurdon, a malomlakásban. <>C4) A 11. sz. Autóközlekedési Vállalat azonnali belépéssel felvesz legalább 3 általános iskolai végzettséggel rendelkező, 30 évnél lehetőleg nem idősebb férfi munkaerőket, kalauzi munkakörbe, valamint lakatos szakmunkásokat. (6) FigyelemI Gyökeres s:őlö- oltványok és lugasgyűjtemények kifogástalan minőségben, őszi szállításra kaphatók. Valiskó László, Abasár, Ujszőlóteíep 775. (206) Fiatalkorú leányt és fiút azonnali belépésre felveszünk. Tolna megyei Szesz- és Udítőitalipari Vállalat. (217) Takarítónőt keres a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság palánk! műhelytelepe, azonnali belépésre. Jelentkezés a műhelytelepen. (Sió-híd). (212) Vizsgázott fűtőt azonnal felveszünk, 8 atmoszfér ájú, 2 db gőzkazánhoz. Szekszárdi Patyolat Vállalat. (222) ötvermek nézem, ahogy jön kifelé a kukoricásból. Mentegetőzik, hogy piszkos a keze, invitál, addig üljünk le a présházban, míg megmossa. Kukoricát törnek a sárpilisi Uj Március Tsz tagjai a szőlőhegyen. Gyurka Józsi bácsi is ott dolgozik velük, pedig mint később kiderült, ez nem is az ő „reszortja”. Szőlészeti brigádvezető a termelőszövetkezetben, csakhát ilyenkor már nem tud mit csinálni a szőlőben. Csodálkozik, amikor mondjuk, hogy nem ebben a tisztségében keressük. Józsi bácsi az Uj Március Tsz ellenőrző bizottságának az elnöke is. Kicsit mentegetőzve mondja, hogy az idén bizony nem túl sokat ellenőrzött, mert „ha bottal hajtják a kutyát a nyúl után. az bizony nem nagyon fogja meg”. Tavaly a közgyűlésen lemondott, de a tagság újra megszavazta. Elvállalta, ha nem is nagyon szívesen. Az okot nagyon egyszerűen, de runden mentegetőzés nélkül mondja: „Nem akarókén senkinek se rossz ember: lenni a faluban”. Bár eddig még nem tud róla, hogy haragos;* lenne, csak mintha megváltoztak volna az emberek, mióta az ellenőrző bizottság elnöke. Hidegebbek lettek hozzá. Pedig ahogy Józsi bácsi mondta: „ami megtörtént, az megtörtént, de egy embernek meg is lehet bocsátani”. Ö megbocsát mindenkinek — miután mindegyik megkapta a magáét — hiszen nem voltak azok olyan égbekiáltó bűnök. Orosz mondást kever a beszédbe, ahogy magyaráz. Beszél oroszul, az első világháborúban tanulta meg. Hinni sem akarunk neki, amikor az évei számát említi: 65 éves. Ötvennek ha kinéz, „jól tartja magát”. Pedig a munkából mindig kijutott neki. Cselédgyerekként kezdte, az uradalmi szőlőkben, aztán végleg megmaradt a szőlő mellett. Most is mindig, odakanyarodik a beszélgetés, akaratlanul. Az csak úgy mellékesen, beszélgetés közben derül ki, hogy Sárpilisen öt éve tanácstag, és már néhány év eltelt azóta is, hogy az fmsz-ben felügyelőbizottsági tagnak választották. Nem beszél ezekről a tisztségekről. Érezni a hangján, hogy szívesebben töltené minden idejét a szőlőben. Mert azzal is elég a gond, a vesződség. Józsi bácsi az egyetlen szőlőtermesztő szakmunkás a sárpilisi tsz-ben. Nemrég végezte el a tanfolyamot Lengyelben, mindössze két éve. Hatvanhárom éves volt akkor, a megye talán legöregebb diákja. így a hosszú évtizedek gyakorlata mellé megszerezte a tudományt is. Ahogy a szőlőt nézzük, int, hogy most forduljunk inkább a gyümölcsös felé, vagy csukjuk be a szemünket, mert ez a pászta nem sikerült. Hiába, kevés a munkaerő, kevés jut a szőlőbe is. Amikor az agronómusnak elpanaszolta a baját, az befogta a fülét. „Csak azt akarom, hogy ha éjjel felébred, maga se tudjon tovább aludni” mondta neki akkor Józsi bácsi, mert ő bizony néhányszor álmatlanul töltötte az éjszakát, ha valami gond volt a szőlővel. Ragyog a szeme, amikor a másik pásztát szemléljük. Gyönyörű tőkék, jól megrakodva szőlővel. Itt nem szól. nem dicsekszik, de az egész emberből sugárzik az öröm. Gyurka Józsi bácsit mint tisztségviselőt kerestük. Egyszemélyben lelkes szakembert találtunk benne. És talán nem haragszik meg Józsi bácsi érte, ha nekünk így volt kedvesebb. (kánya) Baranya megyei Építőipari Vállalat felvételre keres pécsi munkahelyre kőműveseket, férfi és női segédmunkásokat kubikosokat és vizsgázott kazánfűtőket. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán Pécs, Rákóczi út, 56. (iái) | A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzletigazgatósága FELVESZ VILLA- MOSIPARI TECHNIKUMMAL RENDELKEZŐ i technikusokat. Fizetés: megállapodás sze- i rint. Jelentkezés: Szekszárd, Bezerédj u. 9. (12) A Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal a város területén különbejáratú. szabadrendelkezésű szobákat keres, fizetővendéglátó szolgálat céljára. Jelentkezés: Szele- ' szárd, Széchenyi u. 19. sz. alatt, hivatalnál. (206) ji
