Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-04 / 233. szám
2 ÍOLIÍA MEGYEI VETGJSAÖ 1964. október 4. Közös nyilatkozat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt* és kormányküldöttségének Népköztársaságban tett látogatásáréi a Magyar tízmus és a szektásság megnyilvánulásai ellen. Ezek a jelenségek gyengítik a nemzetközi kommunista mozgalom akcióegységét és forradalmi harcát. Kárt okoznak a népek imperializmus elleni Harcának, a világbéke és a haladás érdekében kifejtett erőfeszítéseinek. A két párt képviselőinek meggyőződése, hogy szoros, elvtársi együttműködésük erősíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, és elősegíti feladatainak megvalósítását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének látogatása a Magyar Népköztársaságban és az eredményes tárgyalások újabb fontos lépést jelentenek a két ország testvéri kapcsolatainak erősítésében és sokoldalú együttműködésének elmélyítésében. Antonin Novotny elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében meghívta a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttségét, hogy tegyen látogatást a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A meghívást a magyar fél köszönettel elfogadta^ Kelt Budapesten, 1964. év október hó 2-án, (Folytatás az 1. oldalról) lentősen hozzájárul a nemzetközi munkamegosztás fokozásához. A két ország egymás között, és más szocialista országok viszonylatában kezdeményezően valósítja meg a KGST tagállamok kommunista- és munkáspártjai első titkárainak és kormányelnökeinek 1962. júniusában és 1963. júliusában megtartott értekezletén hozott határozatokat. A két ország a kétoldalú együttműködés bővítése mellett népgazdaságának további fejlesztése és a nép életszínvonalának emelés'' szempontjából fontos eszköznek tartja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő államok gazdasági törekvéseinek sokoldalú koordinálását. A felek jelenleg a két ország 1966—1970. évekre szóló távlati népgazdasági terveinek összehangolását tekintik a legfontosabb feladatnak. A tervező szervek képviselői ezzel összefüggésben a két ország feltételeiből kiindulva megvizsgálták együttműködésük aktuális kérdéseit az élelmiszerek és a nyersanyagok kölcsönös szállításában, valamint a gépipar szakosításában és kooperációjában. A két ország közötti kapcsolatok további fejlesztése és népgazdaságaik elektromos energiával való ellátása szempontjából a felek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a Duna magyar— csehszlovák szakaszán építendő közös vízierőműveknek. Értékelték az e kérdésben hozott elöntéseket, és meghatározták a további tennivalókat. A felek jelentős eredménynek tartják a Magyar Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság között a kohászati együttműködés szervezetének létrehozásáról megkötött egyezményt. Megvalósítása kedvezően befolyásolja a részvevő országok kohászati termelésének fejlődését, koordinálását. A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveivel összhangban, a szerződő felek hozzájárulásával más államok is csatlakozhatnak az egyezményhez, amennyiben érdeklődnek iránta. A két ország képviselői megállapították, hogy a kulturális és tudományos kapcsolatok fejlődésében eddig elért pozitív eredmények kedvező feltételeket teremtenek a szocialista ideológia és kultúra fontos elméleti és gyakorlati problémáinak megoldásához. 2 A béke és a szocializmus világméretű győzelmének biztosítása érdekében a két ország továbbra is erősíteni fogja a szocialista világrendszer országainak összefogását. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikáját'a más társadalmi rendszerű államokkal való kapcsolataikban a békés egymás mellett élés elvei vezérlik. E politika megfelel a béke és az emberiség érdekeinek, növeli a szocializmus befolyását az egész világra, segíti az elnyomott népek nemzeti függetlenségi harcát és az imperializmus ellen, a szabadság ' ■ és a haladásért folyó világmér?’:"! küzdelmet. Korunk legfontosabb feladata a világtoéke megőrzése. E cél elérése szempontjából döntő jelentőségű a Szovjetunió és a szocialista országok növekvő politikai, gazdasági és védelmi ereje. A szocialista világrendszer országainak, a kapitalista államok munkásosztályának és haladó erőinek, a gyarmati járom alól felszabadult, valamint a még szabadságukért harcoló népeknek egyesített erejével meg lehet hiúsítani az imperialisták agressziós terveit. A felek teljes mértékben támogatják az erre irányuló erőfeszítéseket. A Szovjetunió és a szocialista országok aktív békés egymásmel- lettélési politikája eredményeképpen, az összes békeszerető erők támogatásával sikerült bizonyos mértékig enyhíteni a nemzetközi feszültséget és a béke megszilárdítása érdekében létrehozni a részleges atomcsendről, az atomfegyverek világűrben való alkalmazásának tilalmáról és a hasadó anyagok háborús célokra történő gyártásának korlátozásáról szóló nemzetközi egyezményeket. A felek korunk elsődleges feladatának tartják az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény megkötését a Szovjetunió kormányának javaslata alapján. Ez az új világháború elhárításának legmegbízhatóbb útja. A felek ismételten kijelentik, hogy feltétel nélkül támogatják ezt a javaslatot és fokozott erőfeszítéseket tesznek megvalósítása érdekébén. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya támogatja mindazokat a részjavaslatokat, amelyek megvalósítása közelebb visz az általános és teljes leszereléshez. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői nagy jelentőségűnek tartják N. Sz. Hrus- csovnak a területi és határviták békés rendezésére tett javaslatát. Meggyőződésük az is, hogy az atomfegyverzet Közép-Európá- ban való befagyasztására és az atommentes övezetnek a világ e részében történő létrehozására vonatkozó lengyel javaslat elfogadása fontos lépés lenne az euró- oai biztonság megszilárdítása szempontjából. A felek ezzel kapcsolatban különösen sürgetőnek tartják a második világháború maradványainak felszámolását Európában. Ezért a többi szocialista országgal együtt síkraszállnak Ném?tország kérdésének békeszerződés megkötése útján történő megoldása, valamint az önálló politikai egységet képező Nyusat-Berlin helyzetének békés rendezése mellett. Teljes mértékben támogatják a Német Demokratikus Köztársaságnak a két német állam közötti kapcsolatok normalizálására és további békés intézkedésekre vonatkozó javaslatait.. Szükségesnek tartják, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mondjon le az atomfegyverek megszerzésére irányuló kísérleteiről. világosan határolja el magát mindenfajta revansista törekvéstől, ismerje - el érvényesnek és megvál tozt atha táti ann a k Német- ország határait, mint a német fasizmus vereségének következményét, nyilvánítsa keletkezésétől fogva egyértelműen érvénytelennek a müncheni egyezményt és építsen ki normális kapcsolatokat szomszédaival. A felek elítélik az imperialista agressziót Dél-Vietnamban: Elítélik a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Kuba Ciprus és Kongó elleni veszedelmes provokációkat, • amelyek veszélyeztetik a világbékét. Az Amerikai Egyesült Államok és más imperialista erők beavatkozása ezen országok belügyeibe. akadályozza a problémák békés megoldását Délkelet- Ázsiában. a Karib-tenger térségében. Cipruson és Afrika szívében. A két ország népe és kormánya — összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének az összes gyarmati országok és nemzetek függetlenségének biztosításáról szóló nyilatkozatával —, továbbra is teljes mértékben támogatja a gyarmati rendszer végleges felszámolásáért folyó igazságos Harcot, A két ország az egyenjogúság, a szuverénitás tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján tovább fejleszti az együttműködést a gyarmati elnyomás alól felszabadult. politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására törekedő országokkal. Nagyra értékelik az újonnan felszabadult országok jelentős hozzájárulását, a világbéke megszilárdítását és teljes támogatásukról biztosították Ázsia. Afrika és Latin- Amerika népeit a belső haladásra irányuló törekvéseikben, a régi és az új kolonializmus elleni harcukban. 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselői eszmecserét folytattak pártjaik, tevékenységéről és megtárgyalták pártkapcsolataik kérdéseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődik a két testvérpárt elvtársi együttműködése és rendszeres tapasztalatcseréje a szocialista társadalom építéséről. Behatóan foglalkoztak a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom jelenlegi helyzetével és időszerű kérdéseivel. A két párt nézetei valamennyi kérdésben teljesen azonosak. A két párt tevékenységében a kommunista- és munkáspártok képviselőinek 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásain elfogadott határozatokra támaszkodik. Hangsúlyozzák a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának pártjaik tapasztalatai által is igazolt, rendkívüli jelentőségét a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából. A két párt képviselői egyetér- tőleg kijelentik: a kommunista- és munkáspártok sürgető feladata, hogy nemzetközi értekezleten értékeljék az 1960. évi utolsó tanácskozás óta a világ fejlődésében keletkezett új jelenségeket és meghatározzák a forradalmi erők békéért, demokráciáért, haladásért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a szocializmus világméretű. győzelméért folytatott harcának toyábbi módját. Ezért a marxista—leninista egység megerősítése érdekében üd- vözlilc a kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívását, elküldik képviselőiket a munkáját 1964. december 15-én Moszkvában megkezdő szerkesztő bizottságba, és mindent megtesznek annak sikeréért. A két párt megállapítja, hogy ,a Kínai Kommunista Párt. vezetőinek jelenlegi tevékenysége a nemzetközi kommunista mozgalom egységének szétzúzására irányul. Elítélik ezt a tevékenységet, és szilárdan elhatározzák, hogy továbbra is megalkuvás nélkül harcolnak a nacionalista tendenciák, a revizionizmus, a dogmaDobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Nicosia (MTI) Kleridesz, a ciprusi nemzetgyűlés elnöke kijelentette, hogy a NATO-hatalmak a ciprusi problémát a szigetország népének érdekeivel ellentétesen akarták megoldani. Nagy nyomást gyakoroltak a ciprusi kormányra, hogy megakadályozzák az ügynek a Biztonsági Tanács elé terjesztését. A nemzetgyűlés elnöke a továbbiakban elmondotta. hogy Anglia és az Egyesült Államok, Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Párt« ja Központi Bizottságának első titkára a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke amikor nem tudta megakadályozni a kérdésnek az ENSZ elé történő terjesztését, kampányt indított a ciprusi kormány ellen. Diplomáciai akciót kezdtek Ciprus és Görögország egyesülése érdekében. Ennek az akciónak — hangoztatta Kleridesz — az volt a célja, hogy megsemmisítse a ciprusi államot és végeredményben mégis csak a NATO-szövet- ség kebelén oldja meg a ciprusi problémát. Elkészült az Ipoly-menti határvidék regionális fejlesztésének tervjavaslata Magyar és csehszlovák szakemberek mintegy két. és fél éves munkával befejezték az Ipoly- menti közös határvidék regionális vizsgálatait és a fejlesztési javaslatok kidolgozását Magyar részről a városépítési tervező vállalat regionális osztályának dolgozóit bízták meg a vizsgálatók és a tervezési feladatok elvégzésé- vel. ... A regionális vizsgálat kiterjedt egész Nógrád megyére. Pest megye váci járására, továbbá ennek a területsávnak megfelelő csehszlovák oldalra. A két ország regionális szakemberei a népesség növekedésének és a terület munkaerő-helyzetének. valamint a helyi adottságoknak messzemenő érvényesítésével készítették el az ipar. a mezőgazdaság, a közlekedés. a településhálózat, a vízgazdálkodás és az idegenforgalom távlati fejlesztésének javaslatait. Többek között megállapították, hogy a vasúti közlekedést a helyi forgalom kedvéért nem nagyon érdemes fejleszteni, de a nemzetközi forgalmat már jelentősen megkönnyítené e<jy korszerű keletnyugat irányú kétvágányú vasútvonal. Ez a vonal Csaptól, a szovjet határtól indulna! és Komáromon. Pozsonyon át vinné a szállítmányokat nyugatra, illetve vissza. Az elgondolások egyik változata szerint a vasútvonal érintené Balassagyarmatot, s ezzel megvetné az ipar fejlődésének alapját ebben a városban. Ennek az úgynevezett Ipoly-völgyi vasútnak a felépítése az idegenforgalmat is fejlesztené. Hasonlóképpen jelentős lenne az 5-ös útvonal kiépí tése is. mert ez a műút három baráti országot érint és Krakkótól a Tátrán. Zólyomon. Ipolyságon át Budapestig vezetne. Az Ipoly-menti határterület gazdasági fejlődésének rendkívül fontos része az a javaslat, amely az Ipoly árhullámainak tartalékolására 46 millió köbméteres víztároló tó építését indítványozza. Litike közelében, Rárospusztá- nál lehetne kialakítani az új nagy tavat. Vizét elsősorban öntözésre hasznosítanák az Ipoly mindkét oldalán. így a magyar területen 6200 hektárt öntöznének, amelynek eredményeként a Kárpátmedence legkiválóbb málna termelő központját alakíthatják ki. A fejlesztési elgondolásoknak egyik legfontosabb alapja a munkaerő-ellátás. A vizsgálatok megállapították, hogy Nógrád megyében kedvez» a népszaporulat, tehát megvalósíthatók a távlati elképzelések, ha az új munkaerőnek folyamatosan biztosítanak munkaalkalma t. A magyar—csehszlovák regionális szakemberek már elküldték javaslataikat a magasabb szintű munkabizottságoknak. Az Ipoly- I menti területek regionális vizsgálatainak viszont máris jelentős eredménye született: kialakult a magyar és a csehszlovák szakemberek együttműködésének formája. A jó tapasztalatok alapján most a közös határ dunamenti részén, továbbá a keleti, vagyis a Salgótarjántól a szovjet határig érő magyar—csehszlovák szakaszon is megkezdték a regionális vizsgálatokat. A ciprusi nemzetgyűlés elnöke a NATO mesterkedéseiről
