Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-31 / 256. szám
1964. október 31. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 neve: VINCZE GYÖRGY A pince bejáratát falazta, amikor kerestem, ajtót tett rá. Egy ajtaja ugyan már van, de kincset őriz benne, hát megerősíti. Saját termésű bor az a kincs. Bányász volt tizennyolc esztendeig, tavaly kőművesként ment nyugdíjba, és most. szőlősgazda. De nemcsak a bor miatt szereti a pincét. Egy borospincében tanult meg pisztollyal lőni 1956. őszén, titokban, az egyik fiától. Szőlősgazda, mert a házhoz tartozó 400 ölnyi földön ültetett valamennyi szőlőt. Az udvarát felszántana, és kukoricát vetett bele Az ötvenes évek elején tsz- elnök volt, s nem engedték gazdálkodni. Most gazdálkodik. Az államtól 442 forint nyugdíjat kap. Sérelme nincs. Megbecsült ember, ismerik Gyönkön. és tisztelik. Tamásiban ugyancsak ismerik, a járásbíróságon. Ülnök. Amióta ülnökök vannak nálunk egy- esy bírósági tanácsban. Kommunista. Csaknem azóta, hogy kommunisták vannak Magyarországon. Szava volt mindig, amióta van szava a munkásembernek. A neve Vincze György. Hatvanhat éves. Húsz éve tisztségviselő Gyömkön. • A konyhában ülünk, szemben egymással. A felesége áll. mindig csak áll, nekidöl a tűzhelynek, úgy hallgatja a múlt idézését, ö azt szerette volna, ha semmi sem történik abból, ami történt, hogyha az ura nélkül történik. Mondta neki, amikor idejöttek Esélyből a három gyerekkel, közvetlenül a front után, ne avatkozzon semmibe. Erdélyben már eleget szenvedett. .— Az volt az első dolgom, hogy megkeresieam a kommunistákat a faluban és megalakítottuk a kommunista pártot. A mostani szövetkezeti irodában rendezkedtünk be. A nenjzeti bizottságban ketten képviseltük a pártot, aztán négyen lettünk'. Átszerveztük a nemzeti bizottságot, mert rossz volt az arány, sok módos ember került bele. De a földigénylő bizottságot is át kellett szervezni, abba is befurakodtak a gazdagok. Elloptam a bizottsági elnöktől a 600-as rendeletet, ami a földosztást megszabta. Felszólaltam a gyűlésen, hogy nem úgy rendezik a dolgokat, ahogyan a törvény előírja, s idéztem a rendeletet. Engem választottak meg, a föld- igénylő bizottság elnökévé. Földet osztott és jószágokat, kocsit, ekét, hogy meginduljon az élet. Magának a legrosszabb kocsit választotta, ne mondják rá: a maga hasznát keresi. Telepgazda lett. Segítette a felvidékiek letelepedését. Ez hónapokig tartott, elszakadt a cipője és „tutyiban” járt. A megyei emberek vettek neki egy pár cipőt. Volt DÉFOSZ- vezető és 1948-ban megválasztották községi bírónak. — Kellett-e bíráskodni, igazságot tenni valamilyen ügyben? — Nem. Dolgoztak az emberek, nem veszekedtek. A falu érdekében tettem néhány intézkedést. Először rendbehoztuk a hősök terét, mert szemétdomb volt. Az öreg Sarudi bekerítette társadalmi; munkában, Závodszki Lajos meg fölszántotta, és adott hozzá fűmagot, angol perjét... Én készítettem a községben az első vörös csillagokat, ötöt tettünk'ki, és az én bíróságom alatt épültek a felszabadulás utáni első járdák. Szekszárdra ment néhány ember cementért, lovas kocsival. — A cementhozó kocsisok nevére emlékszik-e? — Igen. Kincses Árpád, Vörös Károly, Lukács Albert, Ereniás János. Lehet, hogy más is volt még. Emlékszem, nagy esőt kaptak, bementek a Diófa-csárdához. Mészért Hőgyészre kellett menni. Szövetkezetét (tszcs-t) az elsők között alakítottak, 1949-ben. ügy akarták, hogy 12 ember, 12 család legyen benne, akiknek volt vetőmagjuk, és kitartásuk egy évig. A járási irányító szerv ebbe nem egyezett bele, 30 tagú lett a csoport. Azok, akiket erővel hozzátettek a tizenkettőhöz, gazdálkodni nem tudó, élhetetlen emberek voltak, jóformán semmijük sem volt, (már nem élnek Gyönkön), és megették a vetőmagot. Rosz- szul indultak, eladósodott a csoport. Vincze György öt és fél évig tartozott a gyönki Vörös Csillag Tsz tagjai közé. elnöknek is megválasztották. Arra törekedett, hogy jól menjen a munka, például egyszer résziben akarta lekaszáltat- ni a 200 hold baltacimot. mert kapálni is kellett ugyanabban az Időben. Feljelentették a járásnál, és nem lett részes kaszálás. Később elrohadt a széna renden. Máskor elpusztult száz hízó sertés, szintén azért, mert a tsz- elnök nem kapott önállóságot. Kilépett, elment segédmunkásnak a földművesszövetkezeti kőművesbrigád mellé. A párttagságát megtartotta. Az ellenforradalom napjaiban nem érzett félelmet, de látta, hogy nagy a fejetlenség, és mivel a pártbizottságra érkezett fegyvereket nem osztották ki a kommunistáknak. ő bement, és magához vett egy pisztolyt. Megkérte az otthon lévő fiát, tanítsa meg a fegyver kezelésére, ö még az első világháborúban katonáskodott. nem értett ehhez. Kimentek a pincébe, a szőlők közé, hogy a hangot ne hallja senki. Nyugodt volt. Negyvenötben is kellett harcolni és a hatalmat fegyver nélkül átvették a községben. megalakították a pártot, aztán átszervezték a nemzeti bizottságot, meg a földigénylő bizottságot. Nem félt az ellenforradalomtól. Hitt. — November 7-én összehívtuk a párttagokat, hogy lássuk, kire lehet számítani. Aztán mi voltunk a községben az első munkásőrök, tízen tettük le az esküt a volt járásbírósági épület udvarán, az almafák alatt, A pártbizottságon szerzett fegyvert leadtam a munkásőrségnek. Tavaly ősszel ment nyugdíjba, hatvanöt éves korában. Pártmunkás és bírósági ülnök, öt évvel ezelőtt szőlőt telepített, abasári gyökeres vesszővel. Már szépen terem. Megkóstoltam a borát. Kadarka. Szabó József Számadás a négy év munkájáról Megtartották a szekszárdi járási KISZ-küldöttértekezletet Tegnap délelőtt a szekszárdi „Soós Sándor Városi Művelődési Ház nagytermében összeült a szekszárdi járás kiszeseinek küldöttválasztó tanácskozása. Az ülésen részt vett és az elnökségben helyet foglalt többek között Szabónál Antal a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Pápai János, a KISZ Központi Bizottságának gazdasági osztályvezetője. Hornok István, a Magyar Szociali ta Munkáspárt szekszárdi járási bizottságának első titkára. Tóth József, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára. Mácsik István elnöki megnyitója után megválasztották a mandátumvizsgáló bizottság, a jelölő bizottság és a szavazatszedő bizottság elnökeit és tagjait, ez- j után elfogadták a küldöttérte- ! kéziét munkaprogramját. | Elsőként Hómann József a I szekszárdi városi és járási KISZ- I bizottság titkára terjesztette elő i beszámolóját. Részletesen foglal- ! kozott az utolsó kongresszus óta eltelt négy esztendő munkájával, ismertette annak főbb eredményeit és hiányosságait. Többek között beszámolt arról is, hogy megyénkben jelenleg több mint 360 kiszes dolgozik olyan brigádban a különböző üzemekben, amelyek kiérdemelték a szocialista brigád címet, vagy most küzdenek érte. i Elmondotta, hogy ezek a fiatalok : 37 brigádban dolgoznak és szá- ! műk egyre jobban növekszik. A falusi alapszervezetekkel foglalkozva elmondotta, hogy a járás területén több mint kétezer holdnyi rét és legelő felett vállaltak védnökséget a KISZ-tagok | és úttörők, valamint azt, hogy az ] idei aratási munkák során a fia- jtalok 15 ezer órányi társadalmi 1 munkát végeztek a mezőgazdaság | megsegítésére. Részletesen szólt a i mezőgazdasági szakmunkásképzés j eredményeiről és azokról a körülményekről, amelyek gátolják ezen a téren a továbbfejlődést. Kiemelte az őcsényi és a bogyiszlói ki- szesek munkáját, amelyet községük fejlesztése érdekében végeztek. A járás területén folyó ifjúsági kulturális munka egyik legjellemzőbb adataként arról szólt, hogy jelenleg már kilenc ifjúsági klub működik és a lehető- I ségek még közel sincsenek I kihasználva. A kiszesek az elmúlt négy évben részt vettek a Mátai Antal kulturális szemle rendezvényein, versenyein, A beszámoló foglalkozott azzal az 1200 fiatallal, a'jk rendszeresen sportolnak és azzal a hatszáz KISZ korosztályú fiatallal, akik a Magyar Honvédelmi Sportszövetségben tevékenykednek. Ezután Csekei Gyula a revíziós bizottság elnöke terjesztette be a revíziós bizottság jelentését, majd pedig úttörők köszöntötték a járási küldöttértekezletet. A vita után a tanácskozás résztvevői megválasztották a járási bizottság tagjait, valamint a végrehajtó bizottságot, annak póttagjait és a megyei küldöttértekezlet tanácskozási joggal felruházott képviselőit. . Osztályozzák az exportalmát Húsz vagon Jonathán almát küldött Nyugat-Németországba a tolnai Aranykalász Tsz. Gondos válogatás, osztályozás, csomagolás előzte meg az exportszállítást. Képünkön az utolsó szállítmányt osztályozzák a szövetkezet asszonyai, leányai. Á tamási Széchenyi Tsz-ben befejezték a vetést A tamási Széchenyi Termelő- szövetkezetben a több napos eső után három vetőgéppel tegnapelőtt láttak ismét munkához. A kenyérgabona vetési terv teljesítéséből mindössze 72 hold hiányzott. Három vetőgép dolgozott és tegr.ap délelőtt tíz óráig a tervet teljesítették. A közös gazdaság tagjai és vezetői e'határozták, hogy saját munkájuk befejeztével az erőgépek egy részét a re- gölyi Népakart Tsz-be küldik, hogy az a közös gazdaság is utolérje magát. Füstöl az új gyárkémény Először a portás bácsi kérdez meg: Nem lát az elvtárs semmi különöset a gyárunkon? — Olyannak látom, mint a múlt héten. Azaz... mégsem. Akkor nem dolgoztak itt a gyerekek. Most, ahogy látom, ásóval, lapáttal rendezik a gyárudvart, parkosítanak. — Tessék egy kicsit feljebb nézni... ott... hátul. Valóban, érdekes. Füstöl a gyárkémény. A füst még gyenge, alig lehet észrevenni, de füst. Tüzelnek a kazánban. Több, mint egy éve áll már az új gyárkémény, áll az új kazánház. A látványt már megszokták a műszergyáriak. Azt, hogy a kazánház üres, kihalt, a kémény pejig, aminek köztudomású, az a „dolga”, hogy füstöljön, nem füstöl. — Ez még csak szárító fűtés — mondja Jung Henrik, a beruházási osztály műszaki ellenőre. — Begyújtottunk, hogy kiszárítsuk a friss falakat. Még nem ad gőzt a kazán, erre majd csak a jövő hónapban kerül sor. Mert sajnos, egyelőre csak maga a kazán, a III-as számú kazán kész. A táptartályok, a vízlágyító berendezés, a szivattyúk és egyéb tartozékok felszerelése még hátra van. De reméljük — legalábbis részletes ütemtervünk van a további munkákra és úgy látszik, tartani tudjuk az ütemet — ezek is elkészülnek november 20-ig. Akkor pedig már gőzt is adhatunk a gyárnak. | Nagyon kell már “á^a" műszergyárnak. Jó lett volna már egy évvel ezelőtt is, hogy az építők fűtött helyiségekben dolgozhassanak. Most pedig az állagmegóváshoz, az irodákba, azokba az üzemrészekbe, ahol termelés folyik, kellene a fűtés. A felület- kikészítő üzembe, ahol még az építők dolgoznak és egész télen át tart a munkájuk. Az irodákban nincs kémény, itt-ott olajkályhát állítottak fel és az ablakon vezetik ki a csövet. A műszaki-adminisztratív dolgozók egy része a leendő automatika-próba- teremben kapott helyet, ahol egy Heating-kályhával oldották meg ideiglenesen a fűtést. Vaskos dossziét tölt meg az a levéltömeg, ami a szekszárdi műszergyár kazánjairól szól. Újságcikkekből is lehetne összeszedni egy füzetrevalót. A legfelsőbb szinten kellett többször is dönteni, mire megszületett a végleges határidő: Úgy kell leszállítania és felszerelnie a Láng Gépgyárnak az újtípusú RK—3-as kazánokat, hogy a három közül legalább egy november 10-re üzemképes legyen. IA kazónüqy káiváriájá‘--------------------— rol igen sok at lehetne mesélni — mondja Fekete Kázmér, beruházási osztályvezető — dehát, most azt hiszem nem ez az érdekes. Fő, hogy füstöl a kémény, kész a hármas számú kazán. Minden elismerést megérdemelnek a Láng-gyár szerelői. Késve jöttek a kazánok, alkatrészek. Szeptember 9-én érkezett meg a 23 tagú szerelőbrigád és tegnapra befejezték munkájukat. Nyújtott műszakban dolgoztak és ezt a munkát, ami különben, normális tempónál három hónapig is eltart, alig több, mint fele idő alatt végezték el. A ka- zánfalazók október ötödikén jöttek és három hét alatt végeztek, hat hét helyett. Sajnos, az egyéb berendezések késnek, ez is akadályozza a Csőszerelőipari Vállalat dolgozóinak munkáját. Tegnap kaptuk meg a táptartályokat, a vízlágyítót jövő hétre ígérték. Ha minden rendben megy, egy hét múlva már a helyükön lesznek a tartályok, a vízlágyító berendezés, a szivattyúk, a darusínpálya, a következő héten pedig elkészítik ezek bekötését, jöhet a kazán „kifőzése” és utána a próbaüzem. | Miközben a kész kazánban ég a tűz — fával fűtenek egyelőre — folyamatosan érkezik a szén is a gyárba. És nem pihennek a szerelők sem. Egy hét múlva már a kettes kazán nyomáspróbájára kerül sor, december végére pedig az I. számú kazánban is elgyújthatják a-tüzet. Füstöl a gyárkémény és most már belátható időn belül nem szűnik meg a füstje. (J.)
