Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-30 / 255. szám
1964. október 30. TOLNA MEGYEI NErÜJSÁG 3 Bátaszéki bajoskodók Elöljáróban készítsük el a leltárt Bátaszéken az óvodai felvételekkel kapcsolatban számos, vitával tarkított szóbeli panasz hangzott el, levél ment a Minisztertanácshoz, a járási tanács művelődésügyi osztályához és szerkesztőségünkbe. Ami hozzánk érkezett, annak a hangja gunyoros, cinikus volt. S ahogy az az ilyen leveleknél néha lenni szokott; írója elfeledkezett arról, hogy sokkal becsületesebb dolog, ha aláírja a nevét. ÉS MOST NÉZZÜK AZ ÜGYET. Szeptember elején kilenctagú bizottság alakult Bátaszéken azért hogy arról döntsenek, kinek a gyerekét veszik fel a községi óvodába. Érthető okokból, az érdekelt szülők várták a döntést, felveszik-e a gyerekeket. A létszám- keret azonban korlátozott volt, s alapos körültekintés után körülbelül húsz szülő kérelmét el kellett utasítani. Ez mindjárt megindította a vitát. Illés Gyula tanácselnöknek az első nap szinte minden órára jutott egy felháborodottan reklamáló látogató. Bőven kapott szemlehányást, azt is a szemére vetették, hogy a nyáron a 61 gyermekférőhely ellenére 95-re is felment az óvoda létszáma. Mindjárt következett a kérdés: Miért nem lehet ugyanannyi gyerek télen is az intézményben? A keretekről, létszámról mindenkinek elmondták amit lehetett, ez azonban szinte semmi megnyugvást nem hozott. Ehelyett, újabb vádak következtek. Ezeket csak sommázni szeretnénk, mert egyszerűen felesleges velük külön-külön foglalkozni, annyira alaptalanok, ösz- szegezve, körülbelül így hangzik: a már korábban említett bizottság igazságtalanul döntött. S el-, kezdődtek a levelezések, a rágalomszámba menő szóbeszédek. A DOLOG ODÁIG FAJULT, védekezni sem tudtak a váias- kodók ellen. Kellemetlen helyzetükben csak saját lelkiismeretük volt az egyetlen megnyugtató számukra. Mert a döntések meghozása előtt a következőket vették figyelembe: dolgozik-e mindkét szülő, s ha igen, Bátaszéken, vagy vidéken van-e a munkahelye? Hány gyerek van a családban, mennyi a jövedelem, s van-e egészséges nagymama, vagy olyan személy otthon, aki a gyermekeknek gondját viselheti, amíg a szülők dolgoznak. TÖBB VÉLEMÉNY ás, saját tapasztalatunk alapján mondhatjuk: a bizottság alapos munkát végzett, ám mindenki igényét mégsem tudta kielégíteni. Főleg azok háborogtak, akiknek megmondták, van a családban egészséges nagymama, illetve olyan a jövedelmük, hogy abból lehet fogadni valakit, a gyerek mellé. A szép szó azonban keveset ért. Újabb érveket próbáltak felhozni. Például azt, hogy teljesen felesleges óvodában elhelyezni az állami gondozott gyerekeket. Hogy erre törvény van, amelynek humanitását vitatni sem lehet, az a bajoskodókat nem túlságosan érdekelte. De hidegen hagyta őket az is, hogy a községi tanács, miközben különböző módon vádolják, lépéseket tesz, mert létszámot szeretne biztosítani a bátaszéki óvodások számára. Először azt mondták a sértődött szülőknek: Legyenek türelemmel januárig. Akkor új év kezdődik, s talán egy kicsit több pénz is kerül. Később változott a helyzet, a megyei tanács adott néhány létszámkeretet. A járási tanács javaslata alapján pedig helyi erőforrásokból is kerítettek pénzt, csakhogy enyhítVilláminterjú: senek valamit a kényszerű helyzeten. Nem a vitától féltek, abban a községi tanácsnak és a felvételi bizottságnak behozhatatlan előnye volt. Hogy mennyire nem voltak részrehajlók ezek az emberek, arra érdemes megemlíteni a következőket: Nem vették fel az iskolai napközibe a bizottság tagjaként dolgozó Csobot Pálné, Illés Gyula tanácselnök és Rozgo- nyi Pál elnökhelyettes gyermekét sem. Pedig ha valakinek módjában állt volna, nekik feltétlenül lett volna alkalmuk a helybiztosításra. ELMÉRGESEDETT EZ AZ ÓVODAÜGY. Időnként rosszízű személyeskedés is felszínre került. Volt például olyan, aki kifogásolta: miért kell neki hat forint térítést fizetni, amikor a másik szülő csak két-három forintot fizet. Furcsállotta, hogy „ő tartja más gyerekét, az ő pénzéből egészítik ki kosztpénzét”. Mi van emögött? Rosszindulatú emberi kicsinyesség és önzés. Arról ugyanis szót sem ejtenek, a térítési díjat kifogásolók, hogy jövedelmük jóval magasabb, mint azoké, akik kevesebbet fizetnek. Lassan kezd rendes kerékvágásban haladni Bátaszéken az óvoda ügye. A korábban kimaradt gyermekek közül többet felvettek már. S ha más nem is szólna a tanács és a megvádolt bizottság igaza mellett, akkor ezek a pótfelvételek is megmutatnák: a bajoskodók feleslegesen törték magukat. Feleslegesen adtak több munkát levelekkel és panaszaikkal különböző hivataloknak. És a helyzet azt is megmutatja, hogyha a kicsi bajból igyekeznek nagyot csinálni, az nem segít, hanem ront. Sz. I. Különleges helyzet alakult ki a simontornyai Kossuth Tsz- ben. Egyesülnie kellene a Fejér megyei Igar község termelő- szövetkezeteivel, egyesülhetne is, mert mindenki akarja, most már a két megye is. azonban egy szerencsétlen körülmény megakadályozza, egyelőre lehetetlenné teszi. Kétmillió forint fedezet nélküli hitel. Úgy jött létre, hogy rosszul építettek néhány szerfás épületet a simontornyai Kossuth Tsz-ben, a helybeli emberek, az úgynevezett házi brigád tagjai. Illetve a legnagyobb baj az. hogy nyers volt a fa, meggörbült és sokat csökkent az ólak értéke. Aztán van még egy-két dolog ami csak papíron ér annyit, amennyinek nyilvántartják. Ez a kétmillió forint az igariak zsebét is terhelné, ha egyesülnek a simcmtomyaiak- kal, de nem vállalják a fölösleges terhet. Végeredményben igazuk van. meg lehet érteni a vonakodásukat. Még akkor is, ha megmondjuk: a lehető legjobb a kapcsolat az igari Lenin Tsz és a simontornyai Kossuth Tsz tagsága között. Nemcsak azért, mert „közös” az elnökük, hanem mert gyakran együtt dolgoznak. Szinte mindkét szövetkezetnek létkérdés ez az összedolgozás. Simon tornyán sok a munkalehetőség, de nincs munkaerő. Igaron pedig már nem találnak munkát az emberek. Rendszeresen átjárnak a simontornyai határba, például a tavasszal 160-an jöt'^k napraforgót ekézni és kapálni, s kéf nap alatt végeztek vele A Kossuth Tsz főzött nekik ebédek A simontornyai határban az itteni munkaegységre dolgoznak, ami, ha nem is éri el a legutóbbi igari eredményt (61 forint), elég jónak mondható, főleg az 1962- eshez képest. Tavaly már 44.53 forint volt a munkaegység értéke Simontornyán. A jelenlegi körülmények között azonban nincs biztosítva a további fejlődés a Kossuth Tsz-ben. Két istállója üresen áll, illetve raktározásra h: szilája, mégsem vehet teheneket, üszőket, mert nincs aki gondozza. Takarmánya sokkal több termet a szövetkezetnék, mint amennyi a meglévő jó zágállo- mánynak kell, de rém növelheti az állomány létszámát. A napokban szép tenyészüszőket ajánlottak Si.montornyának a járási tanácstól, illetve Ireg- szemcséről. de nem vehették át őket. Ha összetartozna Simon- tornya és Igar, bőven lenne állatgondozó. A két megye illetékes vezetői már megállapodtak abban, hogy a Kossuth Tsz tartozzon csak Fejér megyéhez. Igarhoz: egyesüljenek, és az áruértékesítést majd odaszámítják a sárbogárdi járás tervéhez. Tehát minden rendben lenne, csak ez a fedezet nélküli hitel az akadály. Ez viszont tökéletes akadálya az egyesülésnek. Az ügyben nemrég felmérés kezdő, dött, építési és pénzügyi szakemberek vizsgálták azokat a bizonyosépületeket. Remélhetőleg találnak megoldást, hiszen ha sikerül r az egyesülés, azon nemcsak Igar és Simontomya nyer, hanem a népgazdaság is. (sz. j.) hogy részrehajlással vádolták a bajoskodók Benkó Ivánt, a II-es számú iskola igazgatóját, Farkas Vilmos pedagógust, a tanácselnököt, Csobot Pálnét, aki a községi nőtanács és a Búzakalász Termelőszövetkezet képviseletében vett részt a bizottság munkájában, s még további négy embert, akik vállalták a döntés nem éppen hálás feladatát. S ők még csak A gázolajellátásról I A fűtési idény megkezd ő■-----------------------— dött, nagy s zükség van már az új fűtőanyagra, gázolajra is. Szekszárdon kü Ionosképpen, mert az olajkályhával rendelkezők száma 1000—1200 körül van. Az elmúlt napokban úgy látszik, a Jóska gyerek a fekete bárány... — mondja Mezősi Árpádné. megbízott vb- titkár. — Az apa sokat van távol, az anya pedig úgy látszik, nem elég erős ahhoz, hogy kordában tudja tartani. Ha nem javul meg a gyerek, és ismét elkövet valami súlyosabb vétséget. akkor nem lesz kétség, javítóintézetbe kerül. Ez pedig a végső megoldás, amelyet még el lehetne kerülni. — El is lehetne kerülni, csupán egy kicsit több akarattal a gyerek, a szülők, a pedagógusok részéről, és azok részéről, akiket foglalkoztat Jóska ügye. — Sokszor szinte megfoghatatlan ez a gyerek — mondják a pedagógusok. — Néha olyan rendes, szófogadó, udvarias tud lenni, hogy szinte hihetetlen a másik énje, a fókezhetetlen rosszaság. — A nyáron kombájn mellett dolgozott, és soha nem volt rá panasz — mondja Lamm Jánosné. — De ősszel, amikor az iskola kivonult a tsz-nek krumplit böngészni, szerzett magának társat, meglógtak, és egész nap csavarogtak. Ráadásul egyik kartársnő táskájából cigarettát és süteményt emeltek el. Jóska az esetet váltig tagadta. ugyanakkor más gyerekek bizonyították. — Két lehetőség van az esetében. Vagy elvégzi itt az iskolát. vagy intézetbe kerül — mondja a pártoló szülő. — Én az első lehetőség mellett állok, bár sok szülő úgy vélekedett, engedélyezzük — az osztály másik negyven tanulója érdekében — a túlkorosságra tekintettel az iskolakötelesség megszüntetését. Vállalnunk kellett a kockázatot... Nem lehet közömbös, hogy becsületes emberré válik, vagy később súlyosabb bűn foltját kelljen neki hordania. Adva tehát a nehéz feladat szülőnek, pedagógusnak, a község társadalmának; lenyesegetni egy fiatal fa vadhajtásait, kiirtani egy tizenöt éves kisfiú jelleméből a rosszra, a bűnre hajlást, hogy a kezdeti botla- dozásokat ne kövesse a bukás. A szülőknek, a pedagógusoknak, s az arra hivatott felnőtteknek nem külön-külön. hanem közösen, együttesen kell megtartani a Jóska gyereket a jó úton, hogy a fekete bárányból végül fehér legyen. És tegyük hozzá; több akarattal, mint eddig. A beszélgetés végén azzal hagyjuk otthon a Jóskát, kérje meg az anyját, ha este hazajön a munkából, reggel majd írja fel egy füzetbe, aznap otthon a ház körül milyen munka vár a gyerekre. És Jóska ezt a füzetet minden nap bemutatja az igazgató bácsinak, hogy ellen-1 őrizhesse, nem csavargott-e el valahova. Ez lenne az egyik módszer. A gyereknek aligha tetszik majd, de az ő érdekét szolgáéi. BI. több olvasónk panaszolta, hogy — főleg öt, hat óra tájban, a munkaidő után — nem egyszer hosszú ideig sort kell állni, mire megtöltik a kannájukat. Ebben az ügyben fordultunk kérdéssel Csendes Antalnéhoz, az ÁFOR szekszárdi kirendeltséginek vezetőjéhez: — Biztosítani tudják-e a tél folyamán a kielégítő gázolajellátást? I Gázolaj van, bőven tel1--------------i---------- jes biztons ággal mondhatom, hogy a jelentkező igényeket ki tudjuk elégíteni. A kútnál éjjel-nappal szolgálat van, mindenki akkor vihet olajat, amikor az ideje engedi. — Találtak-e megoldást arra, hogy főleg a délutáni órákban jelentkező torlódást elkerüljék? — Igen. azt hiszem sikerült olyan megoldást találnunk, amely- lyel elkerülhető, hogy sokat várakozzanak, akiknek olajra van szükségük. A központban levő benzinkút mellett van egy ötezer literes keverék-kút is. Úgy gondoltuk, hogy mivel keverékből úgyis kevés fogy, ezt a kutat kiürítjük, és a tisztítási munkák elvégzése után gázolaj szolgáltatására állítjuk be. Két töltőkút- taf zavartalanabb lesz az ellátás. Előfordult az is, hogy a vásárlóknak a kevés számú kiszolgáló személyzet miatt kellett várakozniok. I A délutáni órákban ugyan■--------------------- is nagyobb az a utóforgalom, és egy személy nem képes a benzin- és gázolaj-szol- j gáltatást egyidőben ellátni. A szabadságolások most már befeje-; ződnek, és ezután, mire a nagy fűtési idény megkezdődik, kél személyt biztosítunk a benzinkút- i hoz. ígéretet kaptunk arra is, j hogy jövőre emelik a kiszolgáló | személyzet létszámát, így az egy- | re növekvő forgalom nem okoz fennakadást. UCYES PINCEMESTER Nagy szaktudása mellett a lopó művészének is lehet nevezni Tolnai Ádám pincemestert. A pohár keskeny szájába egy méteres távolságból is beletalál a vékony borsugárral. Nem könnyű mutatvány, az bizonyos. És hogy ez így van, bárki megpróbálhatja otthon. Bizonyára nagymértékben csökkenne a borfogyasztás, ha mindenki csak annyit ihatna, amennyit ilymódon tölthetne a poharába. Foto: Erb. Az egyesülés akadálya
