Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-28 / 253. szám

19B4- oRfőtser ZS. fOLNA MFGYEI NEFUJSAO 3 Ni lesz a vetőburgonya* szállítással? A bátaszéki Búzakalász Tsz el­nöke elmondja; zsákokban a ve- tőburgonya, amelynek a minő­ségét eső rontja, a mennyiséget pedig a mezei pocok károsítja. NJfci kapnak diszpozíciót, nem bírnak szállítani. Kár éri a nép­gazdaságot is, és a közös gazda­ságot is. Pálfán is ehhez hason­lóak a panaszok. De több Tolna megyei közös gazdaságban mél­tatlankodnak a vetőburgonya ne­hézkes továbbítása miatt. Gond ez mindenképpen, s éppen ezért, a Déldunántúli Vetőmagtermel­tető és Ellátó Vállalat Dombó­vári Alközpontjának illetékes osztályvezetőjétől. Gadó Jánostól kértünk felvilágosítást. GADÓ JÁNOS a következőket mondotta: „Mi, amikor a zsáko­kat kiküldtük a termelőszövetke-' zeteknek, egy levélben nyomban felhívtuk a vezetők figyelmét, hogy ez még nem jelenti nyom­ban a szállítást. Ennek ellenére a tsz-ek a vetőburgonyát zsákok­ba rakták, és sürgetik, követelik a szállítást. Sajnos, erre eddig nem volt mód. Ezen túlmenően még azt is tudni kell, hogy a szerződésre lekötött burgonya át­vételének április 15 a végső ha­tárideje. Ez azt jelenti, hogy a vállalat addig az időpontig má­zsánként 30—40 forintot fizet tá­rolás címén. Abban az esetben természetesen, ha a termelőszö­vetkezetben kell a vetőburgo­nyát tárolni. ERRE AZONBAN mégsem ke­rül sor. Hozzánk is számtalan tsz-vezető fordult, és mi azt mond­tuk, némi kis türelmet kérünk. Nagymennyiségű vetőburgonya Megnyitották a lápafői új üzletházat A Dombóvár és Vidéke Körzeti Fmsz Lápafő községben, a helyi igényeknek megfelelő kisáruházat építtetett. A 160 ezer forint áru­készlettel rendelkező áruházat hétfőn nyitották meg. A vegyes­boltba korszerű eladó és vevőte­ret építettek, az áruválaszték pe­dig a vegyesboltoknak megfelelő összetételű. A község lakói elége­dettek az új létesítménnyel. érkezett ugyanis a közelmúltban hazánkba, és ennek az elhelyezé­séről kellett elsősorban gondos­kodni, emiatt szorult háttérbe a közös gazdaságokban termet ve­tőburgonya elszállítása. Jelenleg viszont már elmondhatom, hogy a közeljövőben az Amzel-fajtát mindegyik tsz-től elszállíttatjuk. — mondotta Gadó János osztály- vezető. A VETÖBURGONYA elszállí­tása a nyilatkozatban felsorakoz­tatott érvek ellenére, sokkal terv­szerűbben és körültekintőbben is megoldható. A nagymennyiségű termést a közös gazdaságokban nem is olyan egyszerű tárolni. Másrészt pedig a tsz-ek vezetői­vel mégiscsak tudatni kellene, pontosan és félreérthetetlenül, hogy mire számítsanak: téli tá­rolásra, vagy őszi elszállításra. Mindezek a dolgok természetes rendjéhez tartoznak. Mi értelme lett volna bármelyik közös gaz­daságban a nagymennyiségű Am- zel-burgonya tárolásának, amikor végül ez mégis csak elszállításra kerül még most ősszel. Viszont, ha nem kerülne elszállításra, ak­kor meg adott esetben, az adott tsz-szel ezt tudatni kell. Ehhez azonban az is hozzá­tartozik, hogy a Déldunánlúli Vetőmagtermeltetó és Ellátó Vál­lalat Dombóvári Alközpontja ilyen szempontból, a jövőben több támogatást kapjon felsőbb szervétől, az önálló intézkedések végrehajtása érdekében. Motorcserés javítást is vállalnak Tamásiban A Tamási Gépjavító Állomás az idén négy termelőszövetkezettel kötött szerződést a teljes műszaki, szerelő kiszolgálásra. Ez azt je­lenti, hogy az illető gazdaságok­nak még anyagbeszerzési gond­juk sincs; a gépjavító állomás a legkisebb karbantartástól a leg­nagyobb motorjavításig mindent elvégez. Az ország néhány me­gyéjében, például Békés és Szol­nok megyében már az összes gé pet ezzel a módszerrel javítják a termelőszövetkezeteknek, és úgy mutatkozik, hogy nálunk is be­válik. Soós Ferenc, a Tamási Gépjaví­tó Állomás igazgatója azt mond­ja, kilátás van további szerző­déskötésekre, például a regölyi Népakarat Tsz és a szakályi Ka­pós Völgye Tsz is igényli a követ­kező évre a teljes kiszolgálást. Jelenleg a tamási Vörös Szikra Tsz, a pari Béke Tsz, a koppány- szántói Március 15. Tsz és az értény! Búzakalász Tsz trak­toraival foglalkoznak a hely­színen a gépjavító állomás szerelői, il­letve szükség esetén kimennek a faluba hosszabb időre is és ott dolgoznak. Ezekkel az úgyneve­zett kihelyezett szerelőkkel na­Dombóvárról angliai magyarok pártfogója, és erre a szoborra nagy szükségem lenne. Idegen közbeszólás: — Adja oda neki. Kevés kitérő kínálkozik, las­san a tolmács is zavarba jön. Aztán egy kis áthidalás. — Azt hiszem, drága lenne ez a szobor uraságodnak. öt fontba kerül ugyanis. Az úr tovább nem alkudo­zott. — Öt még csak megértem Tetszett neki a szobor. A kö­vetkező pénzszagú és nagy­hangú londoni magyart azon­ban már kevésbé. Vagyoni fel- sőbbsége és biztonsága tudatá­ban méregetett, aztán köszönés nélkül kérdezett: — Kerül-e otthon egy kis fusi? Néztem rá, nem értettem, mit akar, nem hagyott kétsé­gek között. Azt a mosolyát vette fel, amelyikkel üzleteket szokott kötni. — Tudja, van egy kis építő­vállalatom, amelyik belső tere­ket is képez ki. Vannak azok­ban különböző fatáblák, azokat maga éjjelenként kifaraghatná, jól megfizetném, tíz shillinget is kaphatna óránként. — Az ajánlat meghökkentett. Miért néz ez engem shillingre vágyó, üres zsebű vándornak? Meghökkenésemet úgy fogta fel, mintha keveselném az órabért. Ütötte hát tovább a vasat, én meg úgy voltam vele: Ha bele­kezdett, játsszuk a játékot. Az nekem kevés — mondtam — legalább három font órabért kérek. Ez az angliai magyar úr is elfelejtett köszönni. Ismét felbúg az eszterga. Ba- lásy Gyula munka közben so­rolja a további emlékeket. — Sok szép emléket hoztam magammal. Londonban nagy tetszést arattunk. A Magyar Heteknek rengeteg igazán ér­deklő, népművészetünket be­csülő angol látogatója volt. A legkellemesebb benyomásaim tőlük, róluk származnak. Mert ők nem akarták, hogy császár legyek Londonban ... Elneveti magát, s ez a neve­tés becsukja azt az ablakot, amit egy röpke időre Dombó­várról nyitottunk Londonra, a Selfridges áruházban rendezett Magyar Hetekre. Szolnoki István gyón elégedett Péti János, a ta­mási Vörös Szikra Termelőszö­vetkezet elnöke és Ungvári Mik­lós főagronómus. A gépjavító állomás körzeté­ben mintha vonakodnának a mo­torcserés javítástól, pedig lehető­ség van erre Tamásiban, Az igaz­gató tájékoztatása szerint, tudná­nak vállalni motorcserés javítást több géptípusból is, de ha most nem igénylik a szövetkezetek, a meglévő motorokat később már nem lehet felhasználni, januárban februárban, ügy látják a gép­javító állomáson, hogy több szö­vetkezetben takarékoskodni akar­nak a motorcserés javítás halo­gatásával, de éppen ellenkező eredményt érnek el: tönkremegy az erőgépük és akkor már a mo­torcsere sem segít. Az eső okoz­ta kényszerpihenő jó alkalom lett volna és még most is jó lehető­ség arra, hogy kihasználják a szö­vetkezetek a kedvező ajánlatot. Megkezdődött a selejtező szarvasvadászat Högyész környékén A hőgyészi erdőkben megkez­dődött a gímszarvasok selejtező vadászata. A mostani vadásza­ton tíz gímszarvas-bikát ejthetnek el a külföldi vadászok, akiknek első csoportja már megérkezett a hőgyészi erdőbe. Méhészakadémia Szekszárdon Szekszárdon szabadakadémiát indít a TIT megyei agrártudomá­nyi szakosztálya méhészek részé­re, a most elkészült új ismeret- terjesztési program-terv szerint. Az akadémián a budapesti József Attila szabadegyetem tematiká­jához hasonló, tizenöt előadást tartanak majd a hallgatóknak. Többek közt az üzemi méhesek­ről, a méhek' szaporodásáról, a költségtényezőkről hangzik el szakelőadás. A megyei TIT agrártudományi szakosztály a csaknem negyven községben — köztük hét újabb helyen — megrendezésre kerülő termelőszövetkezeti akadémiákon tart mezőgazdasági szakelőadáso­kat. Az ismeretterjesztő előadá­sok érdekességei lesznek az erdé­szeti és a vadászati előadások, továbbá az a halászati előadás- sorozat, amely arról tájékoztatja a hallgatókat: Hogyan lehet Tol­na megye Európa legjobb hozamú halastavainak a gazdája? A Simon tornyai Vegyesipari Vállalat szűcsüzemében állandó a varrógépek zakatolása. Itt készülnek a nerc-, irha- és más bun­dák. amelyek mind belföldön, mind külföldön elismerést válta­nak ki. Lehet másképp varrni, mint örömmel? — Vegyük szőkébb­re? — Nem. Lafferthon mester, így megfelel. A próbafülkében teltkarcsú hölgy, ag­gódó pillantással te­kint végig alakján, de semmi baj. az új ruha előnyösnek mu­tatkozik, A bonyhádi női méretes szalonban két részre oszlik a mű­hely. mert angol és francia szabóság mű­ködik együttesen. A próbababákon kosz­tümök és télikabátok, az egyik varrógép alatt fehér karton- ariyag: kötény készül a napköziseknek. Jó­zsi bácsi leemel egy kész kabátot a fogas­ról, rozsdaszínű mo­hairszövet, hajlított gombokkal. A ma­nöken. akin szebben mutat, fnint kézben: Fekete Éva. az üz­let legfiata'abb varró­nője. Vezetékneve ta­láló, élénk szeme, dús kontya, egyaránt fe­kete. Perdül egyet, felsóhajt: — Magamnak is el­fogadnám! — majd elmosolyodik: — Ha minden ru­hát nekem adnának, ami megtetszik, gaz­dagabb volna a ruha­táram mint a perzsa sah feleségének. Évike azonban nem vágyik ilyen „dicső­ségre”, az önkéntelen tetszésnyilvánítás azt példázza, hogy sze­reti készíteni a vál­tozatos, szép darabo­kat. Csinos ő frissen vasalt köpenyében is, munkájával és kör­nyezetével főképp elé­gedett. Kollégái ha­sonlóképp véleked­hetnek, mert Horváth Margit, a műhely közkedvelt Manci né­nije megjegyzi: — Lehet másképp varrni, mint öröm­mel? Fensőbbséges nyu­galommal foglal he­lyet széles szabász­asztala mögött, a ha­sonlat kikívánkozik: — Olyan, mint a műhely királynője! — Királynő? — tiltakozik derűsen. Ugyan, milyen ki­rálynő az, aki ekkora ollót csat.ogtat? Az olló valóban ha­talmas. de most bé­késen pihen az asz­talon. Gazdája most ügyes kézzel selyem­rózsát formál. — Ugye, szép lesz? — illeszti a próba­babán simuló fekete kosztümre. Jó’ á'i majd annak a fiatal lánynak, akinek szín­házi kosz ümje lesz. — Itt nincs is „idős” megrendelő — bizony­kodik Berti néni. aki a vasalóasztal mellett áll. Mindjárt kész is a magyarázattal: — Aki új ruhát rendel, az mindig fia­talodik egy kicsit. Három ipari tanu­lója van a műhely­nek, kettő most isko­lában van, a harma­dik. Biró Ibolya ép­pen kézimunkázik. Nemsokára ő is segéd lesz, teljes jogú tagja ennek az összeforrott kis közösségnek. Va­sárnaponként is csat­lakozik a brigádhoz, akár hangversenyre mennek, akár kirán­dulni. Törzshelyük: Öhegy. Szombaton már nem töltenek félnapokat az ebédfőzéssel, a hátizsákba csak a jó ebéd alapanyagai ke­rülnek, az óhegyi út­törők turistaházában minden edényt meg­találnak, hála patro- nálójuknak. a zo­máncgyárnak. Ilyen közvetlen lég­körben azonban,gyor­san telnek a hétköz­napok is, a kezük alól kikerülő darabok pe­dig magukon viselik a szívesen végzett munka nyomát. A La £ fért hon-bri gád a megyei versenyen második helyezést ért el. Moldován Ibolya Erdőfelelősök a közös gazdaságokban (Tudósítónktól.) Az Országos Erdészeti Főigazgatóság utasítása alapján minden erdővel rendel­kező, vagy a jövőben erdőtelepí­tést tervező termelőszövetkezet­ben vizsgázott erdőfelelőst kell beállítani. A telepítések, ápolások, gyérítések és kitermelések szak­szerű irányításának hiányában a népgazdaságot tetemes károk érik évről évre. Nem közömbös azon­ban a tsz-eknek sem, hogy mi­lyen minőségben végzik az erdé­szeti munkákat, hisz néhány tsz- ben komoly értéket képvisel az erdő, amely a taeság jövedelem- részesedésének tekintélyes részét adja. Ezért jelölték ki különös gonddal a tsz-ekben a november 2-án Komlón induló kéthetes tanfolyamra az erre a feladatra a legalkalmasabb tagokat. A két hét alatt a hallgatók megismer­kednek az erdőgazdálkodás főbb irányelveivel, az idevonatkozó törvényekkel, rendeletekkel, uta­sításokkal és az erdészet gyakor­lati tennivalóival. Az előadások segítséget nyújtanak a közel 400 oldalas tankönyv anyagának elsa­játításához, melyből a hallgatók­nak tavasszal vizsgát kell tenni­ük.

Next

/
Thumbnails
Contents