Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-28 / 253. szám

19B4- oRfőtser ZS.

fOLNA MFGYEI NEFUJSAO

3

Ni lesz a vetőburgonya* szállítással?

A bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke elmondja; zsákokban a ve- tőburgonya, amelynek a minőségét eső rontja, a mennyiséget pedig a mezei pocok károsítja. NJfci kapnak diszpozíciót, nem bírnak szállítani. Kár éri a népgazdaságot is, és a közös gazdaságot is. Pálfán is ehhez hasonlóak a panaszok. De több Tolna megyei közös gazdaságban méltatlankodnak a vetőburgonya nehézkes továbbítása miatt. Gond ez mindenképpen, s éppen ezért, a Déldunántúli Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Dombóvári Alközpontjának illetékes osztályvezetőjétől. Gadó Jánostól kértünk felvilágosítást.

GADÓ JÁNOS a következőket mondotta: „Mi, amikor a zsákokat kiküldtük a termelőszövetke-' zeteknek, egy levélben nyomban felhívtuk a vezetők figyelmét, hogy ez még nem jelenti nyomban a szállítást. Ennek ellenére a tsz-ek a vetőburgonyát zsákokba rakták, és sürgetik, követelik a szállítást. Sajnos, erre eddig nem volt mód. Ezen túlmenően még azt is tudni kell, hogy a szerződésre lekötött burgonya átvételének április 15 a végső határideje. Ez azt jelenti, hogy a vállalat addig az időpontig mázsánként 30—40 forintot fizet tárolás címén. Abban az esetben természetesen, ha a termelőszövetkezetben kell a vetőburgonyát tárolni.

ERRE AZONBAN mégsem kerül sor. Hozzánk is számtalan tsz-vezető fordult, és mi azt mondtuk, némi kis türelmet kérünk. Nagymennyiségű vetőburgonya

Megnyitották a lápafői új üzletházat

A Dombóvár és Vidéke Körzeti Fmsz Lápafő községben, a helyi igényeknek megfelelő kisáruházat építtetett. A 160 ezer forint árukészlettel rendelkező áruházat hétfőn nyitották meg. A vegyesboltba korszerű eladó és vevőteret építettek, az áruválaszték pedig a vegyesboltoknak megfelelő összetételű. A község lakói elégedettek az új létesítménnyel.

érkezett ugyanis a közelmúltban hazánkba, és ennek az elhelyezéséről kellett elsősorban gondoskodni, emiatt szorult háttérbe a közös gazdaságokban termet vetőburgonya elszállítása. Jelenleg viszont már elmondhatom, hogy a közeljövőben az Amzel-fajtát mindegyik tsz-től elszállíttatjuk. — mondotta Gadó János osztály- vezető.

A VETÖBURGONYA elszállítása a nyilatkozatban felsorakoztatott érvek ellenére, sokkal tervszerűbben és körültekintőbben is megoldható. A nagymennyiségű termést a közös gazdaságokban nem is olyan egyszerű tárolni. Másrészt pedig a tsz-ek vezetőivel mégiscsak tudatni kellene,

pontosan és félreérthetetlenül, hogy mire számítsanak: téli tárolásra, vagy őszi elszállításra. Mindezek a dolgok természetes rendjéhez tartoznak. Mi értelme lett volna bármelyik közös gazdaságban a nagymennyiségű Am- zel-burgonya tárolásának, amikor végül ez mégis csak elszállításra kerül még most ősszel. Viszont, ha nem kerülne elszállításra, akkor meg adott esetben, az adott tsz-szel ezt tudatni kell.

Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy a Déldunánlúli Vetőmagtermeltetó és Ellátó Vállalat Dombóvári Alközpontja ilyen szempontból, a jövőben több támogatást kapjon felsőbb szervétől, az önálló intézkedések végrehajtása érdekében.

Motorcserés javítást is vállalnak Tamásiban

A Tamási Gépjavító Állomás az idén négy termelőszövetkezettel kötött szerződést a teljes műszaki, szerelő kiszolgálásra. Ez azt jelenti, hogy az illető gazdaságoknak még anyagbeszerzési gondjuk sincs; a gépjavító állomás a legkisebb karbantartástól a legnagyobb motorjavításig mindent elvégez. Az ország néhány megyéjében, például Békés és Szolnok megyében már az összes gé pet ezzel a módszerrel javítják a termelőszövetkezeteknek, és úgy mutatkozik, hogy nálunk is beválik.

Soós Ferenc, a Tamási Gépjavító Állomás igazgatója azt mondja, kilátás van további szerződéskötésekre, például a regölyi Népakarat Tsz és a szakályi Kapós Völgye Tsz is igényli a következő évre a teljes kiszolgálást. Jelenleg

a tamási Vörös Szikra Tsz, a pari Béke Tsz, a koppány- szántói Március 15. Tsz és az értény! Búzakalász Tsz traktoraival foglalkoznak a helyszínen

a gépjavító állomás szerelői, illetve szükség esetén kimennek a faluba hosszabb időre is és ott dolgoznak. Ezekkel az úgynevezett kihelyezett szerelőkkel naDombóvárról

angliai magyarok pártfogója, és erre a szoborra nagy szükségem lenne.

Idegen közbeszólás:

— Adja oda neki.

Kevés kitérő kínálkozik, lassan a tolmács is zavarba jön. Aztán egy kis áthidalás.

— Azt hiszem, drága lenne ez a szobor uraságodnak. öt fontba kerül ugyanis.

Az úr tovább nem alkudozott.

— Öt még csak megértem Tetszett neki a szobor. A következő pénzszagú és nagyhangú londoni magyart azonban már kevésbé. Vagyoni fel- sőbbsége és biztonsága tudatában méregetett, aztán köszönés nélkül kérdezett:

— Kerül-e otthon egy kis fusi?

Néztem rá, nem értettem, mit akar, nem hagyott kétségek között. Azt a mosolyát vette fel, amelyikkel üzleteket szokott kötni.

— Tudja, van egy kis építővállalatom, amelyik belső tereket is képez ki. Vannak azokban különböző fatáblák, azokat maga éjjelenként kifaraghatná, jól megfizetném, tíz shillinget is kaphatna óránként.

— Az ajánlat meghökkentett.

Miért néz ez engem shillingre

vágyó, üres zsebű vándornak? Meghökkenésemet úgy fogta fel, mintha keveselném az órabért. Ütötte hát tovább a vasat, én meg úgy voltam vele: Ha belekezdett, játsszuk a játékot. Az nekem kevés — mondtam — legalább három font órabért kérek.

Ez az angliai magyar úr is elfelejtett köszönni.

Ismét felbúg az eszterga. Ba- lásy Gyula munka közben sorolja a további emlékeket.

— Sok szép emléket hoztam magammal. Londonban nagy tetszést arattunk. A Magyar Heteknek rengeteg igazán érdeklő, népművészetünket becsülő angol látogatója volt. A legkellemesebb benyomásaim tőlük, róluk származnak. Mert ők nem akarták, hogy császár legyek Londonban ...

Elneveti magát, s ez a nevetés becsukja azt az ablakot, amit egy röpke időre Dombóvárról nyitottunk Londonra, a Selfridges áruházban rendezett Magyar Hetekre.

Szolnoki István

gyón elégedett Péti János, a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet elnöke és Ungvári Miklós főagronómus.

A gépjavító állomás körzetében mintha vonakodnának a motorcserés javítástól, pedig lehetőség van erre Tamásiban, Az igazgató tájékoztatása szerint, tudnának vállalni motorcserés javítást több géptípusból is, de ha most nem igénylik a szövetkezetek, a meglévő motorokat később már nem lehet felhasználni, januárban februárban, ügy látják a gépjavító állomáson, hogy több szövetkezetben takarékoskodni akarnak a motorcserés javítás halogatásával, de éppen ellenkező eredményt érnek el: tönkremegy az erőgépük és akkor már a motorcsere sem segít. Az eső okozta kényszerpihenő jó alkalom lett volna és még most is jó lehetőség arra, hogy kihasználják a szövetkezetek a kedvező ajánlatot.

Megkezdődött a selejtező szarvasvadászat Högyész környékén

A hőgyészi erdőkben megkezdődött a gímszarvasok selejtező vadászata. A mostani vadászaton tíz gímszarvas-bikát ejthetnek el a külföldi vadászok, akiknek első csoportja már megérkezett a hőgyészi erdőbe.

Méhészakadémia

Szekszárdon

Szekszárdon szabadakadémiát indít a TIT megyei agrártudományi szakosztálya méhészek részére, a most elkészült új ismeret- terjesztési program-terv szerint. Az akadémián a budapesti József Attila szabadegyetem tematikájához hasonló, tizenöt előadást tartanak majd a hallgatóknak. Többek közt az üzemi méhesekről, a méhek' szaporodásáról, a költségtényezőkről hangzik el szakelőadás.

A megyei TIT agrártudományi szakosztály a csaknem negyven községben — köztük hét újabb helyen — megrendezésre kerülő termelőszövetkezeti akadémiákon tart mezőgazdasági szakelőadásokat. Az ismeretterjesztő előadások érdekességei lesznek az erdészeti és a vadászati előadások, továbbá az a halászati előadás- sorozat, amely arról tájékoztatja a hallgatókat: Hogyan lehet Tolna megye Európa legjobb hozamú halastavainak a gazdája?

A Simon tornyai Vegyesipari Vállalat szűcsüzemében állandó a varrógépek zakatolása. Itt készülnek a nerc-, irha- és más bundák. amelyek mind belföldön, mind külföldön elismerést váltanak ki.

Lehet másképp varrni, mint örömmel?

— Vegyük szőkébbre?

— Nem. Lafferthon mester, így megfelel.

A próbafülkében teltkarcsú hölgy, aggódó pillantással tekint végig alakján, de semmi baj. az új ruha előnyösnek mutatkozik,

A bonyhádi női méretes szalonban két részre oszlik a műhely. mert angol és francia szabóság működik együttesen. A próbababákon kosztümök és télikabátok, az egyik varrógép alatt fehér karton- ariyag: kötény készül a napköziseknek. Józsi bácsi leemel egy kész kabátot a fogasról, rozsdaszínű mohairszövet, hajlított gombokkal. A manöken. akin szebben mutat, fnint kézben:

Fekete Éva. az üzlet legfiata'abb varrónője. Vezetékneve találó, élénk szeme, dús kontya, egyaránt fekete. Perdül egyet, felsóhajt:

— Magamnak is elfogadnám! — majd elmosolyodik:

— Ha minden ruhát nekem adnának, ami megtetszik, gazdagabb volna a ruhatáram mint a perzsa sah feleségének.

Évike azonban nem vágyik ilyen „dicsőségre”, az önkéntelen tetszésnyilvánítás azt példázza, hogy szereti készíteni a változatos, szép darabokat. Csinos ő frissen vasalt köpenyében is, munkájával és környezetével főképp elégedett. Kollégái hasonlóképp vélekedhetnek, mert Horváth Margit, a műhely közkedvelt Manci nénije megjegyzi:

— Lehet másképp varrni, mint örömmel?

Fensőbbséges nyugalommal foglal helyet széles szabászasztala mögött, a hasonlat kikívánkozik:

— Olyan, mint a műhely királynője!

— Királynő? — tiltakozik derűsen. Ugyan, milyen királynő az, aki ekkora

ollót csat.ogtat?

Az olló valóban hatalmas. de most békésen pihen az asztalon. Gazdája most ügyes kézzel selyemrózsát formál.

— Ugye, szép lesz? — illeszti a próbababán simuló fekete kosztümre. Jó’ á'i majd annak a fiatal lánynak, akinek színházi kosz ümje lesz.

— Itt nincs is „idős” megrendelő — bizonykodik Berti néni. aki a vasalóasztal mellett áll. Mindjárt kész is a magyarázattal:

— Aki új ruhát rendel, az mindig fiatalodik egy kicsit.

Három ipari tanulója van a műhelynek, kettő most iskolában van, a harmadik. Biró Ibolya éppen kézimunkázik. Nemsokára ő is segéd lesz, teljes jogú tagja ennek az összeforrott kis közösségnek. Vasárnaponként is csatlakozik a brigádhoz, akár hangversenyre mennek, akár kirándulni. Törzshelyük: Öhegy.

Szombaton már nem töltenek félnapokat az ebédfőzéssel, a hátizsákba csak a jó ebéd alapanyagai kerülnek, az óhegyi úttörők turistaházában minden edényt megtalálnak, hála patro- nálójuknak. a zománcgyárnak.

Ilyen közvetlen légkörben azonban,gyorsan telnek a hétköznapok is, a kezük alól kikerülő darabok pedig magukon viselik a szívesen végzett munka nyomát.

A La £ fért hon-bri gád a megyei versenyen második helyezést ért el.

Moldován Ibolya

Erdőfelelősök a közös gazdaságokban

(Tudósítónktól.) Az Országos Erdészeti Főigazgatóság utasítása alapján minden erdővel rendelkező, vagy a jövőben erdőtelepítést tervező termelőszövetkezetben vizsgázott erdőfelelőst kell beállítani. A telepítések, ápolások, gyérítések és kitermelések szakszerű irányításának hiányában a népgazdaságot tetemes károk érik évről évre. Nem közömbös azonban a tsz-eknek sem, hogy milyen minőségben végzik az erdészeti munkákat, hisz néhány tsz- ben komoly értéket képvisel az erdő, amely a taeság jövedelem- részesedésének tekintélyes részét

adja. Ezért jelölték ki különös gonddal a tsz-ekben a november 2-án Komlón induló kéthetes tanfolyamra az erre a feladatra a legalkalmasabb tagokat. A két hét alatt a hallgatók megismerkednek az erdőgazdálkodás főbb irányelveivel, az idevonatkozó törvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és az erdészet gyakorlati tennivalóival. Az előadások segítséget nyújtanak a közel 400 oldalas tankönyv anyagának elsajátításához, melyből a hallgatóknak tavasszal vizsgát kell tenniük.