Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-28 / 253. szám

DÍLFELi 300 JANICSÁRNAK SIKERÜLT FELJUTNIA AZ ÓKAPURA S KITŰZTÉK A , TORONYRA A TÖRÖK „ /,/ ZÁSZLÓT. J'M s A SŰRŰJE BE LEDOBJÁTOK,.. / ADJATOK í MEGA j LEZÁRAT! yl I (U TfT'Vi KÜZDJ E T^K.. A HAZAÉRT. VMR KORUL SZÁZ EZERTŐ r*RÖK DlADALÜVÖLTÉSE RESZKET- TETTE MEG A LEVEGŐT. . . { SZÁZ EMBERT A PALOTÁKHOZ, k ÖTVEHET \ *Z vV, okapuhoz! kV MASNAP HAJNALBAN... USD, F/AM, MINTHA TÜZES MÉHKŐ VOLHÁL. ÍGY AKINDSI A TORONY­RA IS KITŰZTE A LÓFAR­KAS ZÁSZLÓT... DE A SZEGLETTORONVNAL BOLYKI TAMÁST HALÁLOS LÖVÉS ÉRTE. TAMAS! ) TUDSZ-E SZÓlHI? . TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1964. október 28. Így klasszikus a XX. századból Nagy Lajos emlékére Tíz éve már, hogy meghalt, de Lajosnak ugyanis majd a felsza- mintha csak tegnap láttuk volna baduláság nem volt saját lakása, a Kávenaz uan, ahol oly otthono- és gyakran csak be nem jelentett nosan tudott unatkozni, mint más szobatárs — titkos lakóként — a családi karosszékben, kanári- élt barátainak szállodai, vagy al- madarak és horgolt terítőcskék bérleti szobáiban, között. Unatkozása azonban fe- A felszabadulás után ugyancsak szültséget rejtegetett mint ahogy érdekes, értékes írásokkal gaz­stílusának gyakran emlegetett — dagította Nagy Lajos a maga józan pontossága mögött is ott fe- egyéni hangvételű életművét. El­szült a részvét lírája és az igaz- sősorban „Pincenapló”-ja és Ssüts István t — Dokumentumregény — XIX. Trösztöt és pénzt kér a koporsóra, mivelhogy a család még úgy sem az ajtót, tudja előteremteni. A trösztnél teli kád- dr. Müller fogadta a küldötté­ben ott ült Balás Jenő moz- két. duLatlanul, feje oldalra billent. — Sajnos, nem tehetünk sem­Hiába szólította, nem felelt. A mát — tárta szét karjait. — Ha Amikor benyitotta megdöbbent. A vízzel ságkeresés szenvedélye. Nagy La- életrajza emelkedik ki közülük, cseléd a házmesternéhez szaladt, most pénzt adnánk koporsóra jós maga jegyezte fel. hogy bár Azt hirdette, hogy nem lehet egy- aki rendőrt hívott a lakásba. Va- akkor ugye? — olyan látszata még hatvanéves korában is atlé- szerűen füstté párologtatni év- lószínű,. hogy a mérnök öngyilkos lenne a dolognak, mintha mi még ta teste volt, már harmiceszten- tizedek, évszázadok beidegzéseit. ! lett." anyagi függőségben lennénk a dősen gyakran fáradtnak hatott, De. mert felismerte a nagy tör- | „...Balás Jenő érdekes ember megboldogulttal, vagy a család­ahogy nem rászabott ruhájában, ténelmi és társadalmi törvénye- volt... A magyarországi bauxitte- jával. Ez azonban nagy tévedés, öreges tartással, merengve ült az két, hitt a fejlődésben, az előre- lepek felfedezője... A bauxit fel- Nekünk már régen semmi kö- ablakban. ahonnan oly sok min- haladásban, és „a kor parancsé- : fedezése körül perbe is került zünk sincs Balás Jenőhöz. dent látott meg a magyar élet- ló feladatáénak tartotta a szó- ! az államkincstárral...” _ De uram _ mondta felhá­b ől és az emberi természet meg- cializmus, a kommunizmus épí- | Abzinger csak forgatta a lapo- borodottam Abzinger — Önök fejthető rejtelmeiből. tését. „Nem az író parancsol azon- | kát. Egy, másik újság vizsgálatot Első írásait — a század legele- ban a kornak, hanem a kor az követelt és a halálesetet többnek, Jón — saját szavaival szólva „tus- írónak” — foglalta össze, tömör 1 mint rejtélyesnek tartotta. „Kik- ba mártotta”. Keserű, földhöz ra- szellemességgel a maga vélemé- nek állt érdekében a felfedező­től megszabadulná? mégis milliókat kerestek a felfe­kísérték utolsó útjára. Kisanya és Abzinger támogatta feleséget. A gyerekek kaptak ebből az al­kalomból kölcsönkabátot, abban mentek a koporsó után. Zsuzsa már értelmes, nagy lány volt, sírt. Éva még csak annyit tudott, hogy „édesapa nincs itt, édesapa nincs itt.” A temetésre több száz ember gyűlt össze. Geológus- és mérnök- társai mind eljöttek leróni a ke­gyeletet, de sokan, akik ismerték, még Gántról is felutaztak. Alice a búcsúbeszédből csak annyit ér­tett meg, hogy azt mondják: „Utolsó jó szerencsét!” gadt emberek, a szárnyalás min- n.vét. Szerinte az írónak saját fel den lehetőségétől megfosztott sor- tételedből kell műveiben újjá- sok szerepeltek azokban, és „az teremteni a világot, és így kell a csendes haldoklás, amely nem irányt mutatnia az olvasóknak, is érzi már a fájdalmat, a levegő Gazdag ábrázolás segítségével vé­ritkulását”. a fiatal Nagy Lajos a hozzánk főleg Bródi Sándor ál­tal közvetített Zola-i naturaliz­mus tanítványa volt. De már ezekben az írásokban feltűnt egy jellegzetes Nagy Lajos-i vo­nás: a finom irónia. A történelem drámai fordula­tai ébresztették fel Nagy Lajos­ban az írót, aki — a testi és lelki nyomor, a beletörődés és képmutatás jelenségei mellett — észre tudta venni és ábrázolni a boldogságra törekvő embersé­get, a munka szépségét, a lázad­ni merészelő öntudatot. Az 1917- ben írt „Tanyai történet”, az 1919-es Magyar Tanácsköztársa­ságra emlékező „1919 május” című nagyobb elbeszélés, az al­földi falu külső, s belső körül­ményeit jellemró tények és a szociográfiai felmérést -.magas Író* dalommá emelő „Kiskunhalom” már nagy író művei. A kor igazi igényeit tudta kifejezni az apos- tagi cselédlány törvénytelen fia, a „titkos lakó”, ahogyan Kellér Andor jellemezte őt egyik von­zóan megírt emlékezésében. Nagy gül is lelkességet, az újért való harc vállalását ébreszti fel. A „Magyar Klasszikusok” cí­mű sorosat utolsó kötetei éprsen Nagy Laios válogatott írásait tar­talmazzák. Nagy Lajost művei­nek értéke avatta a század ma­gyar irodalma egyik — nemrégi­ben még köztünk járt, szellemé­ben pedig mindig köztünk járó — klasszikusává. (A. G.) tette fel a kérdést. Ezt azonban már nem olvasta végig, a Kaszinó utcába rohant. Klárákat már ott találta a lakásban, semmit sem tudtak, hirtelen hívták vissza őket a nyaralásukból. A rendőrségen minden felvilágosítást megtagad­tak. — A koronaügyész foglalkozik az üggyel — mondták. A mérnöki kamarában dr. Ár- vay József vállalkozott arra, hogy delegáció élén felkeresi a Bauxit Nincs lényeges változás a téli autóbusz-menetrendben Mint már jelentettük: novem­ber 1-től életbe lép a "teli autó­busz-menetrend. Ezzel kapcsolat­ban kérdeztük meg Bukovszki Er­zsébetet, a 11-es Autóközlekedési Vállalat menetrendi előadóját. Mint elmondotta tájékoztatója- ben‘megnövekedett. Járatsürítés ban: a teli autóbusz-menetrend sokat g . nyárihoz képest. Csupán csak' néhány perces indulási és érkezési eltolódásokra lehet szá­mítani a buszok indulásánál és érkezésénél november 1-től. Az utasforgalom az utóbbi idő­nem tartalmaz lényeges változá­FGPT CSILLAGOK • Feldolgozta: Márkus» László Rajzolta: Zórád Ernő re azonban jelenleg még nem kí­nálkozik lehetőség. Ennek kere­teit a kocsipark növekedése sza­bályozza. Ami új a téli menet­rendben: továbbra is megmarad a dunaszekcsői kocsi, amelyik szep­tember 1-től Lajvér-puszta felől szállítja az iskolásokat Szekszárd- ra. A már említett utasforgalom­növekedés tette szükségessé a ta­mási és paksi járatok megduplá­zását. A téli menetrend életbelé­pésének napjától Tamási felől reggel 2 kocsi érkezik a megye- székhelyre, Paksról ugyancsak két járat szállítja az utasokat. Mind­két irányból az egyik-egyik ko­csi gyorsjáratban közlekedik. dezésen. Balás Jenő pedig koldus- szegényein halt meg. Talán nem érdektelen közölnöm, hogy öt pengő negyven fillért találtak a rendőrök a... zsebében. Úgy- 'éri zent“.. — Kérem, bennünket nem kell kioktatni arra, mi 'a 'kötelessé­günk. Egyszerűen nincs pénzünk erre a célra! Nem volt mit tenni; a mérnök­kollégák hosszú tárgyalás után visszamentek a kamarába és gyűjtést rendeztek. Huszonnégy mérnök adta össze a pénzt, ami­ből megvehettek a koporsót. A tetemet a törvényszéki orvos­szakértő megvizsgálta, de Abzán- ger hiába kérte a leletokmányt, nem adták ki. „A vizsgálat még nem fejeződött be. nincs módunk­ban bárminő felvilágosítással is szolgálni a halálesetre vonatko­zólag” — volt a rideg, elutasító válasz. Alice sokáig nem akarta elhin­ni a szörnyű hírt. Amikor elébe­rakták az újságot, olyan rosszul lett. hogy orvost kellett hivatni hozzá. Balást a Farkasréti temetőben Mémöktársai a bányászköszön­téssel búcsúztak el tőle. Az újságok még egy ideig cik­keztek, de aztán elhallgatott míndénkií" Lassan az esetről is elfeledkeztek. Balás felesége — megélhetésének biztosításáért se­gélyt kért az iparügyi miniszter­től. A kérelmet azonban „költség- vetési fedezet, és kellő jogalap” hiányában elutasították. Ugyan­csak minden kérelmet elutasított a kormányzó úr őfőméltósága ka­binetirodája is. Balás Jenőné 1939-ben. férje halála után egy évvel elhunyt, öt is a Farkasréten hántolták el. A két árva gondozását „Kisanya” vette magára. Az öregasszony, minthogy a kis vagyon régen el­fogyott már, varrásból tartotta fenn magát. Balás Jenő sírján megsárgult, aztán megbámult, összeszáradt a fejfa. Addigra már kitört a má­sodik világháború és Hitler ka­tonái végigmasíroztak Európán. És a csillogó duralumíniumból készült Stukák és Junkersek bom­bákat hullattak a városokra... (Vége.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents