Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-24 / 250. szám
1964. október 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Mii ieheiűnk? Meghalt Gegő Imréné elvtársnő Ebben a helyzetben a mező- gazdasági üzemek dolgozóit és vezetőit eléggé idegesíti a jelenlegi esős időjárás. Jó tehát előre leszögezni, hogy nem azért foglaljuk össze a tennivalókat, hogy tudálékoskodjunk, a cél és a szándék csupán annyi, hogy a legilletékesebbekkel ismertessük a megyei vezetés javaslatait. Ezeket érdemes nemcsak megjegyezni, be is tartani. Az illetékes megyei vezetők pár nappal ezelőtt elemezték az őszi mezőgazdasági munkák állását, és arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a szövetkezeti gazdák, a gépállomási és az állami gazdasági dolgozók döntő többsége, fáradságot nem ismerve dolgozik. Ennek ellenére nagy az elmaradás mind a vetésben, mind a betakarításban. Tavaly a megye mezőgazdasági üzemeiben összehasonlíthatatlanul jobb volt a helyzet. Az elmaradás elsősorban azral magyarázható, hogy több közös gazdaságban, a tavalyi tapasztalatokra hivatkozva, szándékosan lassították — és túlságosan lelassították — a tempót. Más tsz-ekben a mezei pocok mérhetetlen elszaporodására hivatkoztak, mint nehezítő körülményre. A munkakedv és a szorgalom a földeken dolgozó emberek körében oly nagy hogy mindezek ellenére, ha nem jön az esős időjárás. a megye mezőgazdasága utolérte volna magát. Számos tsz-ben így is befejezéshez közeledik a vetés, sőt; Fácán kerten és Pálfán a tervet már teljesítették. Legtöbbet végső soron az eső rontott. S jelenleg is ez nehezíti legjobban a vetést, va’amint a betakarítást. Utoljára 1960-ban volt az ideihez hasonló ősz, A mező- gazdasági üzemek vezetői és dolgozói tehát ilyen tekintetben is rendelkeznek tapasztalatokkal. Mindenesetre felmerül a kérdés: Mit tegyünk, mit tehetünk? Éppen az 1960-as őszre visszagondolva, megállapíthatjuk, jobb időre várni nem érdemes, hiszen közeleg a november és az időjárás legfeljebb romolhat, de aligha javulhat. Ebből következik. hogy mivel a termést mindenképpen be kell takarítani, a vetésterveket mindenképpen teljesíteni kell, inkább csináljuk most a kukoricatörést, a burgonyaszedést, a répaszedést, mint hetek múlva, még nagyobb hidegben. még nagyobb sárban, még több károsodással, veszteséggel. Az bizonyos, hogy könnyű mindezt elmondani, bezzeg nagyon nehéz embernek is, jószágnak is, gépnek is egész nap a sarat dagasztani, ázni és fázni. De mit lehet tenni? A földműves- munkába ezt az időjárást ugyanúgy be kell kalkulálni mint a napsütéses, hosszú őszt. A termés ilyen helyzetben sem maradhat a földeken, a búzát nem lehet decemberben vetni, mert ennek a dolognak most van az ideje, most kell csinálni. Magyarán arról van szó, hogy egyetlen közös gazdaság se mondjon le a vetés megfelelő befejezéséről. A közös gazdaságok számára a vetési tervek teljesítése tekintetében a megyei vezetés az alábbiakat tanácsolja: Inkább most csináljuk, még igaerővel, tehát lóvontatású vetőgéppel is, mint kínlódni rosszabb körülmények között novemberben. Arról nem beszélve, hogy a novemberi vetés feltétlenül terméskiesés. Fogaterővel jelenleg is mehe:nek a vetőgépek. Semmiképpen nem ismétlődhet meg a kézzel történő vetés. Ezt megengedni nem szabad. Elképzelhető a táblák átütemezése. és a közös gazdaságok vezetői éljenek ezzel, ha a szükség úgy hozza, és ha az üzem lehetőségei megengedik. Egyszóval a községekben mindent a vetés, a betakarítás gyors befejezésének kell alárendelni. Ennél fontosabb tennivaló nincs és nem lehet. Ezekben a napokban ez legyen a fő téma, a szokásos napi eligazító' megbeszéléseken ugyanúgy, mint a tanácselnök szobáiéban Fordíttassék nagyobb gond arra. hogy a munkanaDokat. a munkára alkalmas órákat maximálisan használhassák ki a traktorosok. a betakarítás és szállítást végző tsz-tagok. Érvnek egyebek között feltétele a háztáji munkák gyors befejezése. A közös gazdaságok vezetői a rendelkezésre álló erőkkel segítsék elő, hogy a tsz-tagok végezzenek a szürettel, a háztáji kukorica haza- szállításával, mert a megfelelő te, sirámai központjában a kocsi állt. Itt nem tudunk segíteni, indulás tovább. Most már ez a beszélgetés tárgya Budapestig. Néptelen utcákon haladunk végig, ahogy beljebb megyünk a városba, egyre több az ember. Kezdődik az első műszak. A gépkocsivezető itt is úgy tájékozódik, mintha otthon lenne. Hamarosan bekanyarodunk a rákospalotai elosztó telepre. A kocsikísérő kiszáll, itt kezdődik tulajdonképpeni munkája. Ellenőrzi a mérést, a minőségi átvételt, segít a lerakodásnál, hogy minél előbb indulhassanak tovább. Az átvevő jó véleményt mond a Tolna megyei áruról. Igaz, szőlőt még csak most kapott először, de zöldségfélét már sokszor szállítottak Tolnából és nagyon meg voltak elégedve. Közben egy másik gépkocsi fut be a telepre. Később derül ki, a szomszédból, Baranya megyéből jött. Naponta, sokszor négy-öt megyéből, érkezik áru a rákos- palotai telepre. A szállítók és az átvevők már személyesen ismerik egymást. ÉJSZAKAI ÜGYELET van, hamarosan végeznek a rakodással. Indulás tovább Kispestre. Megered az eső, feltartóztathatatlanul esik. A kispesti telenen várnak bennünket. Méregetés újból, aztán egy ládákkal teli szín mellé állítanak bennünket. Megalakul a lánc, szedik a ládákat. Szokatlanul gyors a tempó. Addig' végezni kell a rakodással, míg be nem fordul a telepre a „szalag” első gépkocsija. Fél hétre jár az idő, ilyenkor kezdődik meg szalagszerűen az elosztás. A szalagnak pedig nem szabad megakadni. Az eső szakad, de mire megjelenik a kapuban az első kocsi, mi már kifelé igyekszünk. Nem véglegesen, mert a „papírmunka”, ahogy a gépkocsikisérő mondta, még hátra van Kis összehasonlítás: a rakodás alig több mint egy óra alatt lebonyolódott. Furcsa, hogy legalább ennyi ideig tartott, amíg az irodában elintézték a „papírmunkát”. Nyolc óra körül van már, amikor továbbindulhatunk. Még nincs vége az útnak. Az egyik gépkocsi a nagyvásár- telepen üres ládákat vesz fel, a másik mézeskannákat szállít. Üresen nem jöhetnek hazafelé. Dél felé jár az idő, amikor újból Dunaföldváron jár a kocsi. Tizenkét óra telt el azóta, hogy elindultunk. Hosszú műszak, és ki tudja, talán az Esztergom felé vezető úton éri őket az éjszaka. Kónya József erők mozgósításának ez is feltétele. Szóval töprengés, ijede- zés, várakozás helyeit konkrét és céltudatos munka folyjék, mert a tennivalókat más el nem végzi, az időjárást ember fia meg nem változathatja, nincs tehát semmi értelme jobb napokra, ideálisabb körülményekre várni. A traktorosok a mezőgazdaság kulcsemberei. Célszerű és praktikus intézkedésekkel sokat lehet tenni annak érdekében, hogy a traktorosok minden időt kihasználva, még jobban dolgozzanak. Kellemetlen érzés éjjel egyedül szántani. Nos, az ilyesmikre gondolni kell. Az illetékes vezetők gondoskodjanak arról, hogy éjjel csoportosan üzemeljenek a gépek, a traktorosok ne legyenek egyedül. Egész nap. vagy egész éjjel gépen ülni bizony nem fényes mulatság. A traktorosok kapjanak forró teát, szóval érezzék a törődést. De a cukorrépaszedéssel, a kukoricatöréssel, a kertészeti növények betakarításával foglalkozó brigádok tagjainak is jólesne napközben egy bögre tea. Ahol a brigádtagok együtt dolgoznak, ott ne feledkezzen meg erről sem a vezetőség. A családtagok mozgósításával a kiosztott területeken az egy hétig tartó kukoricatörést meg a répaszedést esetleg fele annyi Idő alatt elvégezhetik, befejezhetik. Elsősorban a brigádvezetőkre vár az a feladat, hogy a tagokkal szót értsenek, a családtagok mozgósítása valóban megtörténjék. Ezzel egyidejűleg persze nyomban jelentkeznek. sőt növekednek a szállítási gondok. Ha ugyanis a családtagok. a társadalmi erők nagyobb számban vesznek részt a betakarításban, akkor a gépi és a fogaterő nem győzi a szállítást. E kérdés kapcsán a közös gazdaságok vezetői gondoljanak arra, hogy első és mindennél fontosabb, hogy a termés a földekről lekerüljön. S lehet győzni a szállítást, alkalmazni kell a kiközeli- tést. Ideiglenesen hordják ki a termést a dűlőutak végére. Onnét már majd lesz idő hazatovábbi- tani. Egyelőre az a lényeg, hogy a cukorrépa, a kukorica stb. a földekről kerüljön le. Ha lekerül, akkor biztos, hogy megvan mentve. És ezzel a módszerrel biztos, hogy győzik a fogatok a szállítást. A burgonya, a cukorrépa, a ta- karmányréna nem maradhat most már a földben mert megfagyhat, tönkremehet. Felszedni, kiszedni, az utak szélén biztonságba helyezni — ez a termés megmentését jelenti. Ilyen időjárás közepette csakis ezekkel a módszerekkel lehet viszonylag jól megoldani a feladatot. A társadalmi erők igénybevétele szintén fontos. A zöldségfélék, valamint az alma- és a burgonyatermés betakarításában sokat segíthetnek a fiatalok és a községekben megszervezhető társadalmi brigádok. E téren a községek vezetői legyenek önállóbbak és kezdeményezőbbek. Ne feledkezzünk meg az 1960-as őszről! Volt akkor értelme a várakozásnak? Nem. A földeken napról napra nehezebb lesz a munka. Súlyos hiba lenne tehát az akkori őszből nem tanulni, és hagyni, hogy az akkori nehézségek megismétlődjenek. Ez az idő az őszi mélyszántást sem befolyásolja. Csinálni lehet, a lánctalpasokkal éjjel-nappal dolgozzanak. Ezeket a gépeket kötelező két mű- ' szakban üzemeltetni! Mély fájdalommal jelentjük, hogy Gegő Imréné, az MSZMP szekszárdi járási-városi bizottságának tagja, a Bátaszéki Vegyesipari Ktsz elnöke 49 éves korában elhúnyt. Elhúnytával nagy veszteség érte a munkásmozgalmat, a szövetkezeti mozgalmat. Évek óta, mint a járási pártbizottság tagja, fáradhatatlanul dolgozott, őszinte híve és harcosa volt a szövetkezeti mozgalomnak. A Bátaszéki Vegyesipari Ktsz alapító tagja és elnöke volt. 1952-ben beválasztották a KISZÖV vezetőségébe, és a legutóbbi tanács-' választások során a megyei tanácsba. Munkássága elfsmeré- séért megkapta a Szocialista munkáért érdemérem, és a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. A szekszárdi járási-városi párt- bizottság és a KISZÖV Tolna megyei elnöksége az elhunytat saját halottjának tekinti. Gegő Imrénét október 25-én. vasárnap délután két órakor helyezik örök nyugalomra, a bátaszéki temetőben. Emlékét kegyelettel őrizzük. 0 jövő évi költségvetési [avaslatekrél és az állattenyésztés helyzetéről tanácskozott a megyei tanács végieiiajté bizottsága Pénteken a megyei tanács épületében tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A jelentések és tájékoztatók mellett az ülés napirendjén foglalkoztak Tolna megye állattenyésztésének helyzetével, az állatállomány átteleltotésének kérdéseivel, valamint a takarmánytermesztés növelésére hozott határozat végrehajtásának tapasztalataival. Az ezekről a kérdésekről hozott határozat megállapítja: gondos mérlegelés alapján el kell érni a megyében, hogy maradéktalanul megvalósuljanak az állattenyésztés fejlesztését célzó tervek. Szerepelt a napirenden a megyei tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinél megvalósításra kerülő ügyrendi módosításokkal kapcsolatos több kérdés. Ezt követően a végrehajtó bizottság Tolna megye tanácsainak költségvetési és községfejlesztési javaslatairól tanácskozott. A költségvetésről és a községtfejlesztési' tervekről november 4-én sorra kerülő ülésén határoz majd Tolna megye Tanácsa. KISZ járási küldöttértekezlet Dombóvárott (Tudósítónktól.) A dombóvári járás kiszesei 130 fő részvételével tartották meg a . járási küldött- értekezletüket, ahol részt vett Halmai János, a járási pártbizottság első titkára, valamint Sajgó Ferenc, a járási tanács elnöke és több üzem vezetője, A KISZ Központi Bizottságét Vajdahunyadi Lászlóné, a KISZ megy ©bizottságot Király Ernő képviselte. A KISZ-bázottság beszámolóját Bárdosi Sándor járási KISZ- tltkár tejrjesztette elő. A beszámoló tartalmazta a négyéves időszak alatt a járás fiataljainak életében végbement változásokat, valamint a KISZ-szervezetek fejlődését. Kiemelésre méltó, hogy a járás területén, az üzemekben számos brigád harcol a szocialista brigád címért. A Dombóvári Faipari Ktsz Magyar János Gagarin-brigádja például egymillió forintos újításon dolgozik; egy poliészter öntőgépen. Ez a brigád már három alkalommal nyerte el a szocialista brigád címet. A termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok is részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban. s itt is jelentős eredmények születtek. A beszámoló további részében a fiatalok politikai és általános műveltségének fejlődésével, a sportmozgalom eredményével foglalkozott. A revíziós bizottság jelentését dr. Újvári József terjesztette elő. A beszámoló után vita következett, majd sor került a határozati javaslat elfogadására, valamint a járási bizottság, a revíziós bizottság, a végrehajtó bizottság és a megyei értekezlet küldötteinek megválasztására. (G. J.) Mezőgazdasági kisgépvezefést tanulnak az asszonyok A Magyar Nők Országos Tanácsának e hónap elején megtartott konferenciáján a falusi nők helyzetével és a feladatokkal foglalkoztak. Ezt követően a megyei nő tan ács, majd a járások közül elsőnek a szekszárdi járási nőtanács tárgyalta meg a fontos kérdést, a falusi nők szakoktatásának problémáit. A termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok már eddig is nagy segítséget adtak a tsz-ek megszilárdulásához. Kiveszik részüket a közös munkából. A háztáji gazdaságokban termelt áruk értékesítésével növelik a család jövedelmét. A nőtanácsokra továbbra is nagy feladat vár. Állandóan foglalkozni kell a falusi nők politikai, világnézeti és esztétikai nevelésével. A nőtanács aktivistái mozgósítják az asszonyokat a továbbtanulásra, szakmai ismeretük bővítésére. Az ülésen olyan határozatot hoztak, hogy a nőtanács és a Hazafias Népfront támogatja a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szervezésében a közeljövőben beinduló háromhónapos kertitraktor- és mezőgazdasági kisgépkezelői tanfolyamra minél nagyobb számban jelentkezzenek a falusi asz- szonyok. A nőtanács a dombóvári, a paksi és a bonyhádi járásban is tart . megbeszélést. Az üléseken a szakmunkásképzéssel és a téli tanfolyamok -jó megszervezésével kapcsolatos feladatokkal foglalkoznak. Felhívjuk vevőink figyelmét, hogy a TÜZÉP-nél kiváltott birtokukban levő téglautalványskat legkésőbb október 31-ig váltsák be, mert üzemünk a határidő lejárta után a téglát kiszolgáltatni nem tudja. Palánki Téglagyár. (160)
