Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-22 / 248. szám

2 tori*A WECVÖI WBPÜJSira i i&L október 32. A dallasi tragédia 1 ............................................ A vizsgálóbizottság jelentése John Kennedy meggyilkolásáról 1S63. októberében Ruth Paine közbenjárására állást kapott Dal­lasban, a tankönyvkiadó válla­lat raktárában. Október 16-án foglalta el új állását. A tragikus napon, november 22-én Marina Oswald és Ruth Paine végignézték Kennedy elnök dallasi tartózkodásának televíziós közvetítését. Mind a ketten íel- slkoltottak, amikor hallották, hogy 1 az elnököt megölték. A televízió j bemondója közölte, hogy a gyil­kos goiyót valószínűleg a tan- 1 könyvkiadó vállalat székházából ' lőtték ki. Ebben az épületben ' dolgozott Oswald. Amikor Oswaldné ezt hallotta, 1 — a Warren-jelentés szerint — j eszébe jutott a Walker nyugal­mazott vezérőrnagy elleni me- j rényletkísérlet. A garázsba lo- pódzott. mert tudta, hogy Oswald egy vászonburkolatban a garázs­ban tartja puskáját. A burkolat helyzetéről arra következtetett, hogy a puska a helyén van, ezért nem tartotta szükségesnek köze­lebbről, tüzetesebben megnézni. Délután három órakor a rend­őrségi nyomozók Ruth Paine la­kására mentek, mert megtudták, hogy Oswaldék ideiglenesen ott laknak. Megkérdezték Oswaldnét, van-e puskája a férjének? Marina Oswald igennel válaszolt. A ga­rázsba vezette a nyomozókat, és megmutatta a pusika vászonbur­kolatát. Az egyik nyomoz» fel­vette a burkolatot, de a puska nem volt benne. Ugyanakkor a rendőrfőnöksé­gen kihallgatták Lee Harvey Oswaldot. Tagadta, hogy bármi köze van a merénylethez. Azt ál­lította, hogy a merénylet időpont­jában ebédelt, és utána öt-hat percig beszélgetett a főnökével, mielőtt elhagyta az épületet. Ta­gadta, hogy fegyver van a bir­tokában. Megmutatták egy ré­gebbi fényképét, amely puskával és revolverrel ábrázolja. Oswald erre kijelentette, hogy a kép nem róla készült, hanem fotomontázs, fejét valaki másnak a testére ko- pirozták. Ugyanaznap este hét óra után közöltéle Oswalddal, hogy Tippit rendőr meggyilkolásával vádol­ják. A vádat arra alapozták, hogy több tanú felismerte Oswaldot, azonkívül revolver volt nála és a fegyverszakértők szerint a rend­őrt az abból a revolverből kilőtt golyók ölték meg. Másnap, szombaton, hajnali egy órakor közölték Oswalddal, hogy Kennedy elnök meggyilko­lásával is vádolják. Ugyanis — a Warren-jelentés szerint — a rendőrségnek eddig az időpontig sikerült kideríteni a tankönyvki­adó vállalat székházának hatodik emeleti helyiségében talált puska eredetét. Megállapították, hogy a pus­kát 1963. márciusában bizonyos A. Haidel rendelte. A megren­delőlap kéziratának elemzéséből — a Warren-jelentés szerint — a rendőrség megállapította, hogy a puskát Lee Harvey Oswald ren­delte. OSWALD MEGGYILKOLÁSA Oswald kihallgatása idején a dallasi rendőrfőnökségen körül­belül száz újságíró gyűlt össze az Egyesült Államok minden ré­széből, és külföldről. Tizenkét órával a merénylet után, novem­ber 22-én éjfél tájban a dallasi rendőrfőnök a rendőrfőnöikség épületében sajtóértekezletet ren­dezett és az újságírók elé vezet­tette Lee Harvey Oswaldot. Az újságírók csoportjában volt Jack Ruby, egy dallasi éjszakai mu­lató tulajdonosa is. November 24-én, vasárnap reg­gel megtörténtek az előkészüle­tek, hogy Oswaldot a rendőrségi fogdából a vizsgálati fogházba szállítsák. Erről a sajtót is érte­sítették. Vasárnap kora hajnalban, fél három és három óra között egy ismeretlen személy telefonon fel­hívta a dallasi rendőrfőnökséget, az FBI dallasi hivatalát, és a dallasi kerületi serifet, és beje­lentette, hogy meggyilkolja Os­waldot. Vasárnap délelőtt a dallasi rendőrfőnökség udvarán össze­gyűltek a sajtó, a rádió és a tele­vízió képviselői, hogy jelen le­gyenek, amikor Oswaldot a rend­őrségről a vizsgálati fogházba szállítják. Valamivel 11 óra előtt egy páncélkocsi állt elő, de a rendőr­ségen úgy határoztak, hogy Os­waldot egy kisebb, mozgékonyabb kocsin szállítják el. 11.20 órakor az épület udvari kijáratában megjelent Lee Harvey Oswald. A televíziós felvételezek fény­szórójának erős fényében né­hány lépést tett az autó felé. Eb­ben a pillantban egy ember tört elő váratlanul a jobb oldalt álló riporterek csoportjából. Jobb ke­zében 38-as Colt revolvert tar­tott. Miközben milliók nézték a televíziós közvetítést, egészen kö­zel furakodott Oswaldhoz és has­ba lőtte. Oswald feljajdult és eszmélet­lenül összeesett. Hét perc múlva már a Park­land kórházban volt, és délután 1.07 órakor meghalt anélkül, hogy eszméletét visszanyerte vol­na. Gyilkosa. Jack Ruby éjszakai mulatótulajdonos volt. Telte után rögtön letartóztatták és a rend­őrfőnökség fogdájának egyik ötö­dik emeleti zárkájában helyez­ték el. Kihallgatása alkalmával tagad­ta, hogy bármilyen kapcsolata volt Lee Harvey Oswalddal, vagy az elnök elleni merénylet­tel. Azt mondta, hogy az elnök meggyilkolása miatti felháborodá­sában ölte meg Oswaldot, 1964. március 14-én a bíróság bűnösnek mondta ki Jack Rubyt, és halálra ítélte Lee Harvey Oswald meggyilkolása miatt. A felsőbb bíróság ez év szep­temberében helyt adott felleb­bezésének és Jack Ruby sorsa mind a mai napig nem dőlt el. A VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSAI: A Warren-bázottság jelentése szerint Lee Harvey Oswald gyil­kolta meg Kennedy elnököt. Ez a megállapítás a jelentés szerint „a legkorszerűbb nyomozáson alapszik, amelynek során igény­be vettek és felhasználtak min­den rendelkezésre álló technikai eszközt.” A jelentés szerint a nyomozás megállapította, hogy „a halált okozó puskagolyókat abból a Pus­kából lőtték ki, amely Oswald tulajdonában volt, s a lövéseket a tankönyvkiadó vállalat székhá­zának hatodik emeletéről adták le, ahol Oswald dolgozott.” A Warren-bizottság további — a sajtóban sokat vitatott — meg­állapításai : — Nem valószínű, hogy a ha­lálos golyókat a hármas vasúti felüljáró felől lőtték ki. — Nincs bizonyíték azoknak a híreszteléseknek az alátámasztá­sára, hogy a dallasi rendőrség segítséget nyújtott Jack Ruby- nak Lee Harvey Oswald meg­gyilkolásához. — A bizottság nem talált bi­zonyítékot arra vonatkozóan, hogy akár Oswald, akár Ruby egy elnökellenes összeeesküvés része­se. A bizottság nem bocsátkozod annak megállapításába, hogy mi­lyen mozzanatok és indítékok késztették Lee Harvey Oswaldot az elnök meggyilkolására. Erre vonatkozólag terjedelmes és rész­letes anyagot mellékelt jelentésé­hez Lee Harvey Oswald életé­ről, családi körülményeiről, anya­gi helyzetéről, eljárásairól, leve­lezéséről azzal, hogy ezt az anya­got bárki áttanulmányozhatja és megfelelő következtetéseket von­hat le belőle Oswald tettének indítékai tekintetében. Ennek az anyagnak a tömkele­géhez tartoznak a Lee Harvey Oswald kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvek is. Igen érdekes Kelly detektív­felügyelő feljegyzése Oswald utolsó kihallgatásáról: Oswaldot november 24-én dél­előtt hallgatták ki utoljára, köz­vetlenül azelőtt, hogy a vizsgá­lati fogságba akarták kísérni, aminek során Jack Ruby agyon­lőtte. Kelly detelctívfelügyelő erről a kihallgatásról a következőket je­gyezte fel: Fritz rendőrkapitány kérdésére Oswald így válaszolt: — Nincs véleményem az el­nökről. Feleségem és én szeret­jük az elnök családját. Érdekes emberek. Nekem megvannak a nézeteim az elnök nemzeti poli­tikájáról. Jogom van, hogy ki­fejtsem nézeteimet, de a vádra való tekintettel nem szándéko­zom többet mondani. Oswald többek között azt is mondta — Kelly detektívfelügye­lő feljegyzései szerint —, hogy helyre kell állítani a teljes dip­lomáciai kapcsolatot az USA és Kuba között. Véleménye szerint az amerikai nép nézetei Kubá­ról mit sem változnak azáltal, hogy Johnson lesz az elnök, mert ő ugyanahhoz a politikai párthoz tartozik, mint az elhunyt elnök, és az ő politikáját fogja követ­ni. Megkérdeztem Oswaldot — ír­ja jelentésében Kelly —, hogy mi a véleménye a vallásról? Azt mondta, minden szervezett val­lásfelekezet monopóliumra tö­rekszik és nagymértékben a felekezetek okozzák az osztály- harcot. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a katolikus vallás ellensége-e a kommunista filozófiának. Oswald azt mondta, hogy nem hajlandó erről a té­máról beszélni, mert véleménye szerint a kihallgatásnak az a cél­ja, hogy olyasmit mondjon, amit később felhasználhatnának elle­ne. — Mivel nyilvánvaló volt, hogy Oswald nem hajlandó elősegí­teni a rendőrség munkáját, — írja. továbbá Kelly a jelentés­ben —, Fritz rendőrkapitány be­fejezettnek nyilvánította a ki­hallgatást. A kihallgatás után Sorrels és én felmentünk a red- őrfőnök harmadik emeleti hiva­talába, hogy jelentést tegyünk. Ott hallottuk, hogy Oswaldot agyonlőtték. Mind a ketten le­futottunk. Éppen akkor értem le, amikor az eszméletlen Os­waldot hordágyra tették. Meg­kérdeztem Fritz kapitányt, mi történt. — Jack Ruby agyonlőtte Lee Oswaldot — mondta. * Ezzel befejezzük a Warren-je­lentés ismertetését, amely nagy ér­deklődést keltett, de egyben élénk vitát is váltott ki, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban. Az amerikai sajtó írásából arra lehet következtetni, hogy a je­lentés nem elégítette ki a köz­véleményt, nem tudta meggyőz­ni az amerikai polgárokat. (Vége.j Gyászszertartás Belgrádban Belgrád (MTI) A jugoszláv fő­város szerdán búcsúzott a tragi­kus véget ért szovjet katonai kül­döttségtől. Amint ismeretes, a de­legáció Moszkvából repült Belg- rádba, hogy részt vegyen a fő­város felszabadulásának 20. év­fordulójával kapcsolatos ünnepsé­geken. A küldöttség repülőgépe az Avala lejtőjén zuhant le. A szovjet katonai delegáció föl­di maradványait szerdán a jugo­szláv néphadsereg székházában ravatalozták fel. A ravatal mellett a jugoszláv néphadsereg magas­rangú tisztjei álltak díszőrséget. Szerdán délben a JKSZ Köz­ponti Bizottsága, a szövetségi vég­rehajtó tanács és a jugoszláv néphadsereg nevében koszorút helyeztek el a szovjet katonai vezetők ravatalán. Tito elnök ko­szorúját Jovan Vészeli no v, a Szerb Kommunisták Szövetségé Központi Bizottságának titkára helyezte el. A koszorúzás után a központi bizottság, a szövetségi végrehajtó tanács és a jugoszláv néphadse­reg, valamint a szovjet nagykö­vetség képviselői rótták le kegye­letüket, majd egyperces csenddel adóztak a tragikus sorsú szovjet küldöttség emlékének. A szovjet küldöttség elhúnyt tagjaitól Belgrád lakossága a ju­goszláv néphadsereg székháza előtt rendezett gyászszertartáson vett búcsút, majd a gyászmenet Uj-Belgrád és Zimony irányában elindult a batajnicai repülőtér fe­lé. A szovjet küldöttség tagjainak holttestét csütörtökön reggel szál­lítják vissza repülőgépen Moszk­vába. Tito elnök fogadta a szovjet küldöttség tagjait Belgrad (TASZSZ): Joszip Broz Tito. a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke, a Ju- i goszláv Kommunisták Szövetsé- [ gének főtitkára szerdán fogadta a Szovjetunióból érkezett két szovjet küldöttség tagjait. Az egyik küldöttség azért ér­kezett Belgrádba, hogy megadja a végtisztességet a légikatasztrófa következtében elhúnyt szovjet katonai küldöttségnek, valamint a repülőgép személyzetének, és Moszkvába vigye földi maradvá­nyaikat. A másik szovjet katonai kül­döttség a jugoszláv főváros fel- szabadulásának 20. évfordttlójára érkezett. Az első küldöttség vezetője A. A. Jepisev hadseregtábomok, a szovjet hadsereg és a haditenge­részeti flotta politikai főcsoport­főnöke. a másiké V. A. Szugyec, a légierők marsallja. A körülbelül egy órás baráti beszélgetés során Tito elnök mind a jugoszláv nép. mind a maga nevében mély részvétét fejezte ki a szovjet katonai küldöttséget és a repülőgép személyzetét ért tragikus szerencsétlenség miatt. Tito elnök átnyújtotta Jepisev hadseregtábomoknak a Jugoszlá­via népi hőse érdemrendet, amellyel halála után tüntették ki a légikatasztrófa következtében elhunyt Birjuzov marsallt. Tito elnök ezután átnyújtotta Szugyec marsallnak o Jugoszlá­via népi hőse érdemrendet, és Jepisev hadseregtábomoknak a Jugoszláv hadilobogó érdemren­det a közös ellenség ellen vívott harcban tanúsított hősiességükért és kiváló parancsnoki tevékeny­ségükért, valamint a szovjet és a jugoszláv fegyveres erők kö­zötti baráti kapcsolatok fejlesz­tése és megerősítése ügyének tett szolgálataikért. Jugoszláv hadilobogó érdem­renddel tüntették ki a Belgrád felszabadulásának 20. évforduló­jára érkezett szovjet katonai kül­döttség tagjait: A. P. Beloborodov hadseregtábomokot, és V. I. Da- j vigyenko altábornagyot, a közös ellenség ellen vívott harcban ta­núsított rendkívüli bátorságukért, önfeláldozásukért, és kiváló pa­rancsnoki tevékenységükért, va­lamint a két ország fegyveres erői baráti viszonyának fejlesz­tésében és megerősítésében szer­zett érdemeikért. Ivan Gosnjak hadseregtábor­nok, jugoszláv nemzetvédelmi miniszter ugyancsak szerdán fo­gadta a két szovjet küldöttsé­get. A világsajtó méltatja Brezsnyev és Koszigin beszédét HAVANNA A kubai lapok részletesen be­számolnak a három szovjet űr­hajós fogadtatásáról, a Vörös té­ren elhangzott Brezsnyev-btszéd- ről és a Kreml-beli fogadáson el­mondott Koszigin-pohárköszöntő- ról. A kubai sajtó azokat a kijelen­téseket emeli ki, amelyekben a szovjet vezetők a békés együtt­élés politikájának folytatása mel­lett szálltak síkra. Ugyancsak méltatják azt a törekvést, hogy a Szovjetunió folytatni kívánja a szocialista országok egysége meg­szilárdításának politikáját. ATHÉN A görög lapok címeikben ki­emelik, hogy a Szovjetunió hű a béke politikájához, az új szovjet vezetők a békés együttélés és a leszerelés politikáját hirdetik. A Nea című nagy polgári lap meg­állapítja. hogy Brezsnyev beszéde kedvező visszhangot keltett a nyugati fővárosokban. BRÜSSZEL Valamennyi belga lep vezető helyen közli a hétfőn Moszkvába r elhangzott beszédeket. A lapok aláhúzzák, hogy Brezsnyev állást foglalt a szovjet emberek élet- színvonalának további emelése, a béke megszilárdítása mellett. A Peuple, a szocialista párt lapja megemlíti azt a részt, amelyben a marxista—leninista pártok nem­zetközi értekezletéről esik szó. A Derniere Heure Koszigin minisz­terelnök beszédéből azt emeli ki, hogy a szovjet kormány harcolni fog a neokolonializmus teljes fel­számolásáért, megszilárdítja vé­delmi erejét és küzd olyan egyez­mények megkötéséért, amelyek lehetővé tennék a leszerelést. CARACAS A venezuelai lapok címeikben kiemelik, hogy a Szovjetunió foly­tatja az SZKP XX., XXI. és XXII. kongresszusán kidolgozott politikát. A Republica aláhúzza, hogy a békés együttélés irány­vonala változatlan marad a kol­lektív vezetés elve teljes mér­tékben érvényesül. A Nációnál így ír: „Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin békés együtt­élést, hatékony európai biztonsá­got, nemzetközi enyhülést, a vitás kérdésekre tárgyalásos megoldást kínál”.

Next

/
Thumbnails
Contents