Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-21 / 247. szám
/ fÖLffÄ tfffiGYEl NÉPÜJSÁÖ 1964. október 21. A vizsgálóbizottság jelentése John Kennedy meggyilkolásáról KI VOLT LEE HARVEY OSWALD? Az elnök elleni merénylettel és Tippit őrszemes rendőr meggyilkolásával gyanúsított Lee Harvey Oswald New Orleansban született 1939. október 18-án, két hónappal apja halála után. Anyjának, Marguerite Oswaldnak még két gyermeke volt, éspedig első házasságából a hétéves John Pic, s az ötéves Robert Oswald. Hároméves korában Lee Oswald az árvaházba került. Fél- testvére és bátyja már régebb óta ott voltak, mert anyjuk kénytelen volt munkába járni. 1944 januárjában Marguerite Oswald kivette gyermekeit az árvaházból és Dallasba költözött velük. 1945 májusában harmadszor is férjhez ment Edwin Ek- dalhoz, és Fort Worthban telepedett le. A két idősebb fiút katonai intézetben helyezte el, Lee Harvey elemi iskolába járt. 1952-ben újabb fordulat következett be életében: anyjával együtt New Yorkba költözött. A következő másfél évről azt jegyezték fel róla, hogy krónikus iskolakerülő, nem hajlandó tanulni. Emiatt anyja — a tanítók tanácsára — elhelyezte egy javító- intézetben, ahol pszichiáterek kezelték. 1953 májusában elbocsátották az intézetből. Újra iskolába járt és némileg megváltozott a viszonya az iskolához. 1954-ben anyjával együtt visszatért szülővárosába, New Orleansba. Az iskolában átlagos tanulmányi eredményt ért el. de magaviseleté ellen nem volt panasz. Egy hónappal azután, hogy beiratkozott a iizedik osztályba, néhány nappal lizenhatodik születésnapja előtt levelet vitt tanítójának. A levélben anyja közölte a tanítóval, hogy kiveszi fiát az iskolából, mert Kaliforniába költöznek. Később kiderült, hogy a levelet maga Lee Harvey Oswald írta. Néhány nappal később elhagyta az iskolát és jelentkezett a haditengerészetnél, de nem vétték be, mert még csak tizenhat éves volt. Tíz hónapig New Orleansban dolgozott mint kifutó és tisztviselő. A Warren-jelentés szerint ekkor kezdett kommunista irodalmat olvasni. Ismerősei előtt magasztalta a kommunista eszméket, és — a jelentés szerint — többször mondta, hogy szeretne a kommunista párt tagja lenni. OSWALD A HADITENGERÉSZETBEN 1955 júliusában anyjával együtt visszaköltözőt Fort Worthba, és beiratkozott a felső iskolába. De már néhány héttel később elhagyta az iskolát, s október 24-én, tizenhét éves korában jelentkezett n haditengerészetnél. Tengerésztársai szerint magános, zárkózott természetű volt, és nem egyszer megtagadta feljebbvalói parancsainak teljesítését. Két ízben megbüntették, egyszer azért, mert regisztrálatlan revolvert tartott, másodszor azért, mert kihívóan ■ viselkedett egy altiszttel szemben. Lassan mégis beilleszkedett a katonai fegyelembe, bár a tengerészélet nem elégítette ki. ... 1958 novemberéig, tizenöt hónapig az USA területi vizein kívül, nagyrészt Japánban teljesített szolgálatot, akkor visszakerült Kaliforniába, Santa Annába. Itt — a Warren-jelentés szerint _ élénk érdeklődést mutatott a S zovjetunió iránt, és ismerősei előtt több esetben nagy lelkesedéssel ismertette radikális nézeteit. 1959. szeptember 11-én saját kérelmére elbocsátották az aktív szolgálatból. Kérvényét részben egészségi állapotával indokolta meg, részben azzal, hogy kényte- leri anyját eltartani. Hazatért Fort Worthba, de csak három napig maradt anyjával. New Orleansba érve jegyet váltott egy hajóra és 1959. szeptember 20- án Európába utazott. OSWALD A SZOVJETUNIÓBAN Valószínűnek látszik, hogy hosszabb idő óta készült erre a lépésre. Még a haditengerészetnél volt, amikor 1959 márciusában felvételi kérvényt adott be a svájci Albert Schweitzer kollégiumba. Ugyanakkor útlevelet is kért, többek között a Szovjetunióba is. Az útlevelet megkapta. Tengerészeti szolgálata idején szigorúan takarékoskodott, úgyhogy elég tekintélyes összeget, körülbelül 1500 dollárt takarított meg. 1959. október 16-án Lee Oswald Helsinkin keresztül, ahol az ottani szovjet nagykövetségen hat napra érvényes beutazási vízumót kapott — vasúton megérkezett a Szovjetunióba. Megérkezése után rögtön szovjet állampolgárságot kért. Hat nappal később, október 21- én lejárt a tartózkodási engedélye, és a hatóságok felszólították, hogy ugyanaznap este nyolc óráig hagyja el a Szovjetunió területét. Aznap délután 'szállodai szobájában öngyilkossági szándékból felvágta ereit. Rögtön kórházba szállították. Három nappal a kórházból való elbocsátása után Oswald megjelent az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén. Közölte, hogy a szovjet állampolgárság javára lemond az amerikai állampolgárságról, és erre vonatkozó előre elkészített Írásbeli nyilatkozatot adott át. Amikor a követségi tisztviselő megkérdezte, miért határozta el magát erre, Oswald — a Warren-jelentés szerint — így válaszolt: — Mert marxista vagyok. Oswald azonban nem tette meg a szükséges intézkedéseket, hogy töröljék az amerikai állampolgárok jegyzékéből. A szovjet hatóságok nem teljesítették állampolgársági kérelmét, de 1960 januárjában egy évre szóló tartózkodási engedélyt kapott. Egy minszki rádiógyárban dolgozott mint szakképzetlen munkás. 1961 januárjában egy évre meghosszabbították tartózkodási engedélyét, de már februárban levelet írt Moszkvába az amerikai nagykövetségnek, és azt a szándékát fejezte ki, hogy visszatér az Egyesült Államokba. 1961 márciusában Oswald megismerkedett Marina Nikolajevna Pruszakova patikusnővel, és 1961. április 30-án házasságot kötött vele. Folytatta a levelezést az amerikai nagykövetséggel és a szovjet hatóságokkal, és engedélyt kért, hogy feleségével együtt visz- szatérhessen Amerikába. 1961 júliusában feleségével együtt Moszkvába utazott. Az amerikai nagykövetségen az iratokból megállapították, hogy Lee Harvey Oswald nem vesztette el amerikai állampolgárságát, tehát nincs akadálya, hogy visszatérjen az Egyesült Államokba. Mielőtt Moszkvából visszautaztak Minszkbe, Oswald és felesége kérvényt adtak be az illetékes szovjet hatóságnak, hogy együtt Amerikába utazhassanak. 1961. december 21-én a szovjet hatóságok értesítették Marina Oswaldot, hoev megkapja a kiutazási engedélyt. ÚJRA AMERIKÁBAN 1962. februárjában kislányuk született. Június elsején az ösz- szes formaságok után az Oswald család elhagyta a Szovjetuniót és két héttel később megérkezett Texasba, Fort Worthba. Az útiköltségre 435 dollár kölcsönt kaptak a nagykövetségen. Júliusban Oswald munkába állt, mint bádogos. Ebben az időben kétszer is meglátogatták az FBI ügynökei. 1962. július 26-i első jelentésükben azt állítják, hogy Oswald nagyon kihívóan viselkedett, nem volt hajlandó megmondani, mi késztette arra, hogy a Szovjetunióba utazzon. Tagadta, hogy bevonták a szovjet hírszerző szervezetbe, és megígérte, hogy ha ilyen kísérlet történik, rögtön értesíti az FBI embereit. A másik alkalommal, 1962. augusztus 16-án, — a Warren-jelentés szerint — engedékenyebb volt. és újra megígérte, hogy na- ladéktalanul értesíti az FBI-t, ha bárki is kísérletet tesz, hogy beszervezze hírszerzőnek. 1962. októberében Oswald kilépett a Fort Worth-i bádogosvállalattól. Dallasba költözött, és egy ottani fényképész-műteremben talált munkát, de már 1963. áprilisában elvesztette állását. Néhány nappal később egy álnéven rendelt karabéllyal merényletet kísérelt meg egy nyugalmazott vezérőrnagy ellen. Ez az incidens és az anyagi nehézségek arra késztették Oswald nét, hogy, .rábeszélje férjét,, hagyják el Dallast, költözzenek New Orleansba, ahol könnyebben lehet munkát találni, Oswald megfogadta a tanácsot. New Orleansba ment. Feleségét és gyermekét ideiglenesen egyik ismerősénél hagyta Dallasban, de egy hónappal később őket is New Orleansba hívta, mert — mint írta —, sikerült munkát találnia. 1963-ban Oswald többször változtatta munkahelyét és tartózkodási helyét. New Orleansban megalakította a Kuba iránti jóviszonyt szorgalmazó bizottság tagozatát, önmagát nevezte ki titkárnak, és egy nem létező személyt jelentett be elnöknek. Útlevelet kért Kubába, de elutasították. Hasonlóképpen a Szovjet- | unióba is megpróbált vízumot szerezni, de ez sem sikerült. (Folytatjuk.) Üjabb szovjet küldöttség Belgrádban Belgrád (Tanjug) Kedden reg- főcsoportjának főnöke, Szavinkin. gél megérkezett Belgrádba az a szovjet küldöttség, amely részt vesz Belgrád felszabadítása évfordulójának ünnepségein és lerója tiszteletét a szovjet katonai vezetők előtt, akik hétfőn az ava- lai repülőgép-szerencsétlenség következtében életüket vesztették. A delegáció tagjai a következők: Jepisev hadseregtábornok, a szovjet fegyveres erők politikai az SZKP KB helyettes osztályvezetője, Szugyec repülőmarsall, Beloborodov hadseregtábornok, a moszkvai katonai kerület parancs, noka, Davidenko altábornagy, Kutasán vezérőrnagy, a vezérkari főnök helyettese, Lihacsov kül- ügyminisztérlumi osztályvezető- helyettes, Boriszov, a polgári légi- forgalomügyi minisztérium osztályvezetője és Ribalko alezredes. Tito elnök kitüntette Birjuzovot Belgrád (MTI) Joszop Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök Sz. Sz. Birjuzov, szovjet marsallt a „Népi Hős Érdemrenddel’’ tüntette ki. A jugoszláv köztársasági elnök ugyancsak magasrangú érdemrendekkel tüntette ki a Belgrád melletti repülőgép-szerencsétlenség következtében elhúnyt szovjet küldöttség többi tagját is. Belgrad gyászol Belgrád (MTI) Belgrád és egész Jugoszlávia a gyász jegyében emlékezik meg a jugoszláv főváros egyik legnagyobb ünnepéről, a felszabadulás 20. évfordulójáról. Az avalai tragédia, amelynek során magasrangú szovjet parancsnokok vesztették életüket, mélyen megrendítette Jugoszláviát. Éppen azok haltak meg a repülőgép lezuhanása folytán, akik két évtizeddel ezelőtt ezer veszély között jugoszláv harcostársaikkal együtt a szabadságot adták Belgrádnak. A városban kétnapos gyászt rendeltek el és a zászlókat félárbocra eresztették. A szórakoztató- és sportrendezvényeket elhalasztották. Október 20-án csak az emlékező ünnepségeket tartották meg. így kedden reggel megkoszorúzták a város megszállása idején elesett hősök síremlékét és a népi hősök kalemegdani sírboltját. Délelőtt 10.00 órakor a város felszabadítása során elesett hősök sírjait koszorúzták meg. Belgrád városi tanácsa 11.00 órakor gyászülést tartott. A keddi jugoszláv sajtóra is a gyász nyomja rá bélyegét. A lapok az első két oldalon számolnak be a tragédiáról és a szerencsétlenül járt szovjet katonai veteránoknak Belgrád felszabadításában szerzett érdemeit méltatják. A Politika hangoztatja, hogy a jugoszláv főváros aligha várhatott volna kedvesebb vendégeket azoknál, akik húsz évvel ezelőtt a jugoszláv vezetőkkel együtt az Avalán kidolgozták Belgrád felszabadításának tervét, és utána a főváros utcáin ontották vérüket. A sors szeszélye —- folytatja a lap, — hogy azok, akik életben maradtak, amikor Belgrád környékén aratott a halál, most vesztették életüket, amikor a főváros tárt karokká! várta őket. A Borba szintén a tragikus sorsra jutott szovjet katonai vezetők érdemeit méltatja. Birjuzov marsall, Zsdanov vezérezredes és a többi szovjet katonai vezető — hangsúlyozza — húsz évvel ezelőtt érkezett először Belgrádba, hogy a szovjet nép legjobb fiainak élén hozzájáruljon a jugoszláv főváros felszabadításához. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter részvéttávirata Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere táviratban fejezte ki részvétét R. J. Mali- novszkijnak, a Szovjetunió mar- salljának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének, a Birjuzov marsallt és az általa vezetett katonai küldöttséget ért tragikus repülőszerencsétlenség miatt. „Sz. Sz. Birjuzov elvtárs személyében a szovjet fegyveres erők nagy tudású katonai vezetőjét, melegszívű embert, igaz barátunkat és elvtársunkat gyászoljuk. Őszinte részvéttel gondolunk a tragikus katasztrófa során elhúnyt szovjet katonákra és állampolgárokra. A szovjet hadsereggel, szovjet elvtársainkkal, katonatestvéreinkkel az őket ért veszteség miatt érzett gyászukban mélységesen együttérez és osztozik a magyar néphadsereg egész személyi állománya” — mondja többek között a távirat. Megnyílt az UNESCO közgyűlésének 13. ülésszaka Párizs (MTI). Párizsban keddsn megnyílt az UNESCO közgyűlésének 13. ülésszaka. A világszervezet kétévenként tartja telj as ülését a tagállamok küldöttségeinek részvételével. Az UNESCO- nak ez idő szerint 115 ország a tagja és a mostani közgyűlés újabb felvételi kérelmekről dönt. A közgyűlés egy hónapig t?r'V teljes ülésén és a szakbizottságokban kidolgozzák a szervezet munkatervét. René Maheu. az UNESCO főigazgatója megnyitó beszédében kiemelte, a világszervezet tevékenységében a fejlődő országoknak nyújtóit tudományos támogatás ma már ugyanolyan fontos szerepet tölt be, mint az eddig elsődleges feladatnak tekintett nevelés. Az UNESCO azonban nem kíván egyszerű segélyszervvé váln' a nevelés és a tudomány eszközeivel, a nemzetközi együttműködéssel erkölcsi hivatását akarja teljesíteni, elő akarja segíteni napjaink nagy problémáinak megoldását. Paulo E. de Berredo Carnelro, a közgyűlés lelépő elnöke javasolta a küldőiteknek, a közgyűlés alakítson állandó bizottságot annak tanulmányozására, hogy az UNESCO a maga eszközeivel miként tudná az eddigieknél is hathatósabban elősegíteni a béke ügyét. Az UNESCO közgyűlésén Magyarországot jelentős küldöttség képviseli, a delegációt Rosta Endre, a KKI ügyvezető elnöke vezeti, helyettes vezetője Jóbortl Magda, a magyar UNESCObizottság elnöke. R Szovjetunió Központi Státuszt kai Hivatalának közleménye Moszkva (TASZSZ). A Szovjet-: unió Központi Statisztikai Hivatala jelenti, hogy a Szovjetunió dolgozói túlteljesítették mind az 1964-es év harmadik negyedévi, mind pedig kilenchónapos tervét. Az ipari termelés több mint 7 százalékkal emelkedett kilenc hónap alatt a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Valamennyi szövetségi közt l,,'"'.3ág és népgazdasági tanács teljesítette az össztermelési és a legfontosabb gyártmányok többségének termelési teryét. A munka termelékenysége 4 százalékkal emelkedett az iparban. A múlt év megfelelő időszakához viszonyítva csökkent a tervüket nem teljesítő vállalatok száma. Kilenc hónap alatt körülbelül 2 millió találmányt és ésszerűsítési javaslatot vezettek be a népgazdaságban.
