Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

ary VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJE JEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNÁ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r*ViV*v»!».*.v/é' ? VoSaeksaáícdo i#mi Könjrfcái* Szapesy u« 3» Expressel a hegyek között (5. o.) Részletes jelentések Tokióból <7. o.) XIV. évfolyam, 245. szám. ARA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1964. október 18. Magyar-lengyel barátsági nagygyűlés Varsóban Kádár János távirata L. I. Brezsny evhez és A. N. Kosziginlioz Varsó (MTI). Szombaton délután a varsói Tudomány és Kul­túra Palotája kongresszusi termében barátsági nagygyűlést rendez­tek a Lengyelországban tartózkodó magyar párt- és kormány- küldöttség tiszteletére. A magyar és lengyel zászlókkal, üdvözlő jeliratokkal díszített hatalmas teremben több mint 3000 ember, Varsó politikai, gazdasági, kulturális életének vezető személyisé­gei, Varsó társadalmának, dolgozó népének képviselői voltak -je­len. Az elnökségben lengyel részről jelen volt Wladyslaw Gomul- ka, a LEMP KB első titkára, Józef Cyrankiewicz, a miniszter- tanács elnöke, Stefan Jedrychowski, Zénón Kliszko. Adam Rapac- ki, Franciszek Waniolka, a LEMP Politikai Bizottságának tagjai, Stanislaw Kulczynski, a demokrata párt központi bizottsága el­nökségének elnöke. József Ozga-Michalski, a Lengyel Egyesült Parasztpárt alelnöke; magyar részről Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, dr. Lázár György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Stanislaw Kociolek, a LEMP varsói vajddsági pártbizottságá­nak első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd a zenekar el­játszotta a magyar és a lengyel Himnuszt. A nagygyűlésen Wladyslav Gomulka és Kádár János mondott beszédet. Wladyslaw Gomulka Országaink nem kímélik erű- feszítéseiket, hogy hozzájárul­janak a világbéke biztosításához Gomulka elvtárs bevezetőben forró és szívélyes üdvözletét fe­jezte ki a magyar nép, a test­véri szocialista ország küldöttei­nek. Teljes meggyőződéssel állíthat­juk — mondotta Gomulka —, hogy magyar barátaink hazánk­ban tett látogatása és a velünk folytatott megbeszélések, vala­mint a hozott határozatok értékesen járulnak hozzá a lengyel—magyar kapcsolatok további erőteljes fejlődéséhez és kifejezik az összes szocia­lista országok együttműködé­sének és egységének a közös ügyért vívott harcunknak irányvonalát. A lengyel—magyar kapcsolatok fejlődése tekintetében igen fon­tos az árucsere. Országaink gaz­dasága dinamikusan fejlődik. A háború vége óta a magyar ipar termelése több mint ötszörösére emelkedett. Még gyorsabban fej­lődött a lengyel ipar. Nemcsak a lehetőségek növekednek, de a szükséglet is, mind a fogyasztás, mind a beruházási javak, mind pedig a választék bővítése tekin­tetében, — mondotta, majd rá­mutatott: —■ Minden szocialista állam, az egész szocialista közösség gazda­sági hatalmának, fejlődési üte­mének már ma, de a jövőben még inkább, saját erőfeszítésük, a nemzetközi szocialista munka- megosztás, a specializálódás, a termelési kooperáció, a távlati tervek összehangolása, az egysé­ges fejlődés biztosítása az alapja. Ez érdeke minden szocialista ál­lamnak és az egész szocialista rendszernek. A lengyel—magyar kereskedel­mi kapcsolatok az utóbbi évek­ben jelentős fejlődést értek el — folytatta —, míg országaink kö­zött 1958-ban az árucsereíorgalom 250 millió devizazlotyt (azaz 62 millió dollárt) tett ki, addig 1963- ban elérte a körülbelül 020 millió devizazlotyt és előreláthatóan az idén meghaladja a 670 millió de­vizazlotyt (körülbelül 170 millió dollárt). Ez 170 százalékos növekedést jelent az elmúlt hat év alatt. 1959—1963-ban Lengyelország kül­kereskedelmi forgalma 64 száza­lékkal növekedett, ugyanakkor Magyarország külkereskedelmi forgalma 91 százalékos emelkedést ért el. Ez bizonyítja mennyire megnövekedett a két ország kül­kereskedelmén belül a lengyel— magyar . árucsereforgalom, tanús­kodik arról is, hogy a két ország kereskedelmé­ben, gazdasági szerkezetében még kihasználatlan lehetősé­gek vannak, továbbá arról is, hogy lehetőség van a lengyel —magyar árucsereforgálom kibővítésére. A külkereskedelem fejlődésé­ben Magyarország messze meg- i előzte Lengyelországot. A Magyar Népköztársaság exportja kéthar­madát teszi ki a lengyel kivitel­nek, holott lakossága mindössze egyhaymada Lengyelországénak. A lengyel—magyar árucserefor­galom távlati fejlődése a gazda­sági és mindenekelőtt az ipari együttműködés elmélyítésétől függ. Jelenleg elmélyült munka fo­lyik a két ország népgazda­sági tervének egybehangolá­sára, az 1966—1970. évi új ötéves tervidőszakra szóló ke­reskedelmi egyezmény meg­kötésére. Az eddigi megállapodások szerint a lengyel—magyar árucsereforga­lom 1970-re körülbelül 70 száza­lékkal emelkedik az ezévi színvo­nalhoz viszonyítva. Megelégedéssel állapítjuk meg — mondotta a szónok, — hogy a magyar barátainkkal folytatott kétoldalú megbeszélések során új konkrét megállapodásra jutottunk a szakosítás és mindkét ország ipari terme­lésének kooperációja terüle­tén. — A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműködése nemcsak a két ország számára döntő jelentőségű, j A mi barátságunkat és együttmű- , ködésünket úgy kell tekinteni, j mint az európai politikai hely­zet. a szocialista tábor egysége, az összes szocialista országnak, a há- 1 ború elkerüléséért, a békés együtt­élés győzelméért vívott harcának lényeges elemét. A békéért és a különböző rend­szerű országok békés együttmű- , ködöséért folyó harcban döntő szerep jutott a szocialista világ- j rendszernek. Ez szocialista esz- ; méink legmélyebb értelméből t - kad és az emberiségnek a szabad­ságra, az igazságos társadalmi rendszerre, a békés alkotó munka (Folytatás a 2. oldalon) Kedves Brezsnyev Elvtársi En­gedje meg, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága. pártunk tagsága és a magam nevében köszöntsem önt a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága első tit­kárává történt megválasztása al­kalmából. A Magyar Szocialista Munkás­párt mint eddig, úgy a jövőben is az SZKP XX. kongresszusa szellemében, a testvérpártok által 1957-ben és 1960-ban Moszkvá­ban elfogadott nyilatkozatok irányvonalát teljes határozottság­gal követve, a Szovjetunió Kom­munista Pártjával vállvetve har­col a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért és össze- forrottságáért, a kommunista és munkáspártok közös feladatainak megoldásáért. I Kívánunk önnek erőt, egészsé­get és eredményes munkát az új, felelősségteljes poszton. kadar jános a .Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának / első titkára Kedves Koszigin Elvtárs! A Ma­gyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében köszöntőm Önt a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé történt kinevezése alkal­mából, / Tiszta szívből kívánom, hogy a szovjet nép további nagy sikere­ket érjen el a kommunizmus épí­tésében, a világ békéjének fenn­tartásáért vívott harcban. A ma­gyar népet a testvéri barátság eltéphetetlen szálai kötik egybe a Szovjetunió népével. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióval vállvetve küzd tovább a népek közötti barátság crősíléséért, a szocialista országok t'-szefogásá- ért, a béke védelméért. Kívánok Önnek jó egészséget és eredményes munkát a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének felelősségteljes posztján. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke Gyorsabb ütemet. kell diktálni az őszi munkákban A mezőgazdasági operatív bizottság intézkedései Országos értékelés szerint a vetőszántásban Tolna megye a 18. helyen áll, a kenyérgabona veté­sében pedig a 19. helyen, tehát utolsó a megyék között. Ez egy héttel ezelőtti számítás, azonban szinte bizonyosra vehető, hogy azóta, sem javuit a helyzet, mert az elmúlt héten nem sokat tud­tak dolgozni, különösen vetni a gazdaságok. Jellemző, hogy az országban átlagosan az említett statisztika szerint már 60.4 száza­lékig jutott a kenyérgabona-vetés, amikor Tolna megyében még csu­pán 48,3 százalékos volt az ered­mény. A megyei mezőgazdasági opera­tiv bizottság tegnap délelőtti ülé­sén a meglehetősen súlyos hely­zetről és a szükséges intézkedé­sekről tanácskoztak. Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője bejelentette, hogy a vetőszántás 80,2 százalékra áll, a vetés pedig 49,9 száza­lékra. Még csaknem 45 ezer holdat kell elvetni kenyér- gabonával. A kukoricaszedés is csak 31 száza­lékig jutott a termelőszövetkeze­tekben. A heti munkában főként azért kicsi az előrehaladás, mert igen sok csapadék hullott és több napon keresztül. Tamásiban pél­dául 82 milliméter esőt mértek. De ez csak az egyik ok. Egyes gépállomásokon és termelőszövet­kezetekben nagyon sok a gép­hiba. Az Iregszemcsei Gépállomás egyik Sz—100-as traktora Kop- pányszántón két hétig mindössze fél holdat szántott naponta, pedig főjavítás után került a szövetke­zetbe. Horváth József, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztály- vezetője felhívta a figyelmet ar­ra, hogy mivel az eső sok időt elvett a mezőgazdasági munkák­tól, gyorsabb ütemet kell diktálni és társadalmi összefogásra van szükség. A távprognózis szerint november elején valószínűleg be­köszönt a hideg, és akkor megáll a növények fejlődése. Minden­képpen szükséges az eredeti veté­si terv vérehajtása: október végé­ig lehetőség szerint befejezni a vetést. Ennek érdekében egyes táb­lák helyett más területeken kell vetni, és a gépjavítás biztosítása céljából éjjel-nap­pal ügyeletét tartani a sze­relőműhelyekben. Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb-elnökhelyettese arra figyel­meztet minden termelőszövetke­zetet, hogy a jelenleginél még rosszabb, nehezebb körülmények­re számíthatunk, mert az eddigi esőt általában elitta a száraz föld, ezután azonban sokszorosan ne­hezíti a munkát az eső, és esőre számítani lehet. A vetőmagot mind megkapták a szövetkezetek, tehát az elkövetkező napokban semmi nem akadályozhatja a gyors vetést. Nagy nehézségek mutatkoznak a szállításban, ezért az AKÜV-kocsikat is használják ki a tsz-ek. kérjék vasárnapra. Az igényt azonban szerdáig jelen­teni kell. Az operatív bizottság határo­zata, hogy a talajmunkás gé­peket nem lehet elvinni szál­lításhoz; a D—4—K trakto­rokat sem. Szántani és vetni keli ezekkel a gépekkel. Zsigovits Ferenc, a Gépállomá­sok Megyei Igazgatóságának ve­zetője bejelentette, bogy a Bony­hádi Gépállomás üzemképtelen traktorainak 50 százalékát meg­javították, munkába állították egy hét alatt. Azonban most már ke-' vés az alkatrész. Megállapodás történt Biczó Ernővel, az AGRO- KER igazgatójával hogy a bony­hádi járást előnyben részesítik az alkatrész-ellátásban. A másik in­tézkedés, ami segíti a bonyhádi járást: a beázott tőzegbányákból elvitték az erőgépeket a bonyhádi járásba talajmunkára, illetve szál­lításhoz. Megyénk állami gazdaságai át­lagosan jobban haladnak az őszi munkákkal, mint a termelőszövet­kezetek. Tóth Árpád, a megyei igazgatóság főagronómusa azt mondja, két héten belül elveti a gabonát a legjobban elmaradt gazdaság is. A gazdaságok 80 százaléka október 20. és 25-e kö­zött végez a vetéssel. Az igazga­tóság kiszámította, milyen ütem szükséges a vetés, a kukorica- szedés, meg a mélyszántás időben való befejezéséhez. Ütemtervet készítettek és ennek alapján mim. den gazdaságban megszabják a szükséges napi teljesítményt, «■

Next

/
Thumbnails
Contents