Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-08 / 210. szám
1964. szeptember 8. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 5 ^em több, de nem is kevesebb f „fiiiiíg párion kívüli , voltó,mmit sikerült jól elintézni, elismerést, dicséretet kaptam. Amióta párttag vagyok, nem emlékszem, mrkor kaptam elismerő szót. Pedig jobban dolgozom, mert nem akarom, bogy csalódjanak bennem'- — mondta beszélgetés közben egyik falusi vezető. A gondolatot tovább víve, így összegezte mondókáját: — Tudom, hogy a párttagság nem jelenthet megkülönbözteti előnyt. A párttag nem több. de ne legyen kevesebb sem, és azért mert párttag, ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Elgondolkoztató megállapítás és kimondatlanul is meghúzódik mögötte egy kérdés, amellyel ilyen megfogalmazásban már találkoztunk is. — „Mi ' értelme, hogy párttag legyek, amikor munkám után mint párton kívülit is elismernek? Miért vállaljam a párttagsággal járó kötöttségeket?” ..A párttag nem több. de ne legyen kevesebb sem” — mondotta a falusi vezető. Jogos az igény? Ott. ahol ilyen problémák jelentkeznek — jogos. És vannak ilyen problémák? Ha egyedi példával találkozunk is — van. Hiba lenne nem szóvá tenni. A párttag erényeivel, hibáival hús-vér ember, nem valamilyen . különös ember. Ha jól dolgozik, igényli a dicséretet, ha bajban van. várja, hogy mellé álljanak, segítsenek rajta. És kitől várja a segítséget? Attól a közösségtől, akikkel naponta együtt van. együtt dolgozik a közös célért. A közösségben élő embereknél mindinkább kifejezésre jut. hogy könnyebben szót értenek egymással. és ha ez így van. akkor a párttag a párttaggal, méginkább szót ért. mert összekapcsolja őket a közös eszme, a Harcos múlt. a jelen, és a jövőbe vetett hit. Hogy van az. hogy mégis találkozunk esetekkel, amikor a párttag úgy érzi. másokkal szemben' háttérbe szorult. Találkozunk ilyen példával. szerencsére nem túl gyakran. Az üzemben jutalmazták a legjobban dolgozókat. Közéjük tartozik a pártszervezet titkára is, de ő csak szóban kapott elismerést, azzal a jelszóval, hogy végül is elég öntudatos. Olyan példa is akad, hogy a párttag azért kerül hátrányos helyzetbe, mert felettesét bírálpi meri. És lehet hallani párttagok szájából olyan megnyilvánulást. amikor valamilyen hibáról, személyes problémáról kellene beszélni, azt mondja: ..Minek szóljak, úgysem segítenek”. I A pártlaqnak is, bárme1 ■ ..... ’ lyik magyar á llampolgárnak, megvan a maga gondja, esetleg családi, vagy más problémája, amely ólomsúlíyal nehezedhet rá. Ha gondja van. erről jó lenne beszélni, de valami visz- szatartja attól, hogy szóljon. Lehet. hogy a környezet érdektelensége. lehet, hogy a maga sértődöttsége. vagy a túlzott szerénység tartja vissza attól, hogy saját bajairól. gondjairól beszéljen. Hallgat. hordozza magában a mind jobban összesűrűsödő keserűséget, s ettől indíttatva aztán elveszti egyensúlyát, gyakran tárgyilagosságát. elmaradozik a pártrendezvényekről és legalapvetőbb kötelezettségét, tagdíjának rendezését is elhanyagolja. Sok fórumon és sokféle formában foglalkozunk a közösség nevelő hatásával, a közösségi ember go n dől kod ásmód j á n ak megválto- zásával. A jó példák sokasága mellett azonban kellene foglalkozni az olyan egyedi, szinte kirívó esetekkel is. amilyennel a paksi járás egyik termelőszövetkezetében találkoztunk. Fiatal, jó képességű mezőgazdasági szakemberről van szó. akitől a pártsze?? vezet titkára többszöri elmarado- zás után megkérdezte, miért nem jár a taggyűlésekre, s ő keserűen így válaszolt: „Hagyjatok békén, elég nekem a magam baja!” Magasztos, megtisztelő áldozat a véradás A járási pártbizottsághoz került az ügy. A fiatal párttaggal való beszélgetés eltért a sémától. Nehezen oldódott fel, látszott rajta, beszélne is.-nem js. Amikor aztán elkezdett beszélni, kiderült, hogy olyan dolgok jöttek össze nála, amelyekről nem könnyű beszélni. Hónapok óta beteg a felesége, anyagi gondjai vannak, nincs lakása és nem sikerültek egyetemi vizsgái. Ezek voltak a nagyobbak, és mellettük a mindennapi munkával együtt járó kisebb-nagyobb gondok, bosszúságok. Sokan mondhatják, ha ennyire tehetetlen valaki, és ennyire nem képes úrrá lenni a bajokon, ráadásul még ezekről nem is beszél, vessen magára. Elvégre, néma gyereknek az anyja sém érti a szavát. Ebben van igazság. Egyetlen vezetőtől sem lehet azt várni, hogy. gondolatolvasó legyen. Ezt nem lehet várni, azonban az emberi kapcsolatok kialakítása sokoldalú* bonyolult feladat, és vannak vezető beosztású emberek a párttagok között is. akik szakszerűen vezetnek. utasítanak, határoznak, s e munka végzése közben észre sem veszik, hogy munkatársuk is ember. akinek megvannak a maga gondjai. Ezek megoldásában — ha nem is beszél róluk unos-untalan — segítséget vár. Azt várja, s ez a legkevesebb, hogy elvárhassa, hogy megkérdezzék tőle, mi bántja. mi a baja. I Sok félreértést f1 „,;ehetne ■■ kerülni sok vélt, vagy valóságos sérelmet lehetne orvosolni, tisztázni, ha a párttag gazdasági vezető, a munka kapcsolatán túl az emberi Kapcsolatot is keresné beosztottjaival. A ’ nehézségekkel. ” gondokkal bajlódó ember igényli a jó, szót. az együttérzést. És kitől várja elsősorban? Azoktól, akikkel naponta együtt van. A párttag a párttagtól méltán elvárhatja, hogy legalább annyira foglalkozzanak vele. gondjaival, és úgy álljanak mellé, ha bajban van, ahogy bárki mellé állnak. Csak annyi dicséretet, elismerést kapjon. , amennyit bárki megkaphat jó ! munkájáért, hogy azt érezze, nem több. de nem is kevesebb. POZSONYI IGNÁCNÉ Kezemben a meghívó az 1. megyei véradókonferenciára. Korszerű és igen fontos célkitűzés! A vérnek a gyógyítás mind több területén való alkalmazása, a vérből készült gyógyító eszközök nagyobb számú gyártása szükségessé teszi, hogy a régebben csak átömlesztésre begyűjtött vér literjeit annak többszörösére emeljék. A nagy műtéteket manapság mindig vérátömlesztéssel végzik. így ma már olyan kényes beavatkozást végeznek el eredményesen, melyről azelőtt álmodni sem mertek, mint az agyvelő-, tüdő- és szívműtétek. A vérátömlesztést nemcsak az elvesztett vér pótlására használják. hanem különböző betegségek gyógyí ására is — sérülésnél, mérgezésnél, vérszegénységnél. Századunkban az orvostudomány hatalmas fejlődése azt tette szükségessé, hogy a nagyhatású újabb gyógyszerek mellett az emberi vért is felhasználják. Ez az élő gyógyszer ma a korszerű gyógy ellátásban nemcsak, hogy nem nélkülözhető, de el sem képzelhető olyan sikeres életmentés, hol vért ne alkalmaznának. A vért nem lehet laboratóriumban előállítani. Minden egészséges ember magában 'hordja az életet adó és fenntartó vért. A gyógyításhoz szükséges vért lelkes, önzetlen. áldozatkész és embertársait szerető véradók tízezrei adják össze. Míg Dél-Vietnamban, Ceylonban és Kongóban a sok kiömlő embervér megannyi életet olt ki. addig hazunkban évente több mint 50 ezer liter vér átönüesz- tése sok. számos dolgozótársunk életét menti meg. A Magyar Vöröskereszt és a Vérellátó Szolgálat ezért célul tűzte ki. hogy felvilágosító munkával többszörösére emeli az áldozatkész véradók számát, akik mély emberi érzéstől áthatva, legalább egyszer egy évben felajánlják vérüket beteg embertársaik gyógyítására. életmentésre. Ezt a nemes célt kívánja szolgálni és elérni a mi megyei vér- adókonierenciánk is. melynek sikere érdekében nemcsak a hivatott szerv fáradozása szükséges, hanem mindnyájunk komoly megértése és támogatása is. Minden kitüntetésnél többet jelent a véradók számára egy meggyógyult kisgyermek egészséges mosolya vagy a gyógyult beteg forró kézszorítása, köszöneté! Nagy elemi csapások idején szükség van az egész társadalom összefogására az egyes emberért. A betegség elemi csapásával szemben minden felnőtt egészséges embernek vállalnia kell ezt a magasztos m^gtiszte’ő áldozatot: a véradást. A tudomány megállapította: „A vér gyógyít, a vér életet ment”. De mű ér a tudomány ha vívmányaink nagyszerűségét meddővé teszi az emberi kö öny! Ezért, segítsünk másokon, s ha majd mi is rászolgálunk mások segítségére megértést találjunk! Kővári Bálint megyei tanácstag A magyar film történetével foglalkozik j a filmbarátok körének új előadássorozata Október kilencedikével újra beindul a szekszárdi filmbarátok körének egy újabb előadássorozata. A hat előadásból álló sorozat a magyar film történetéről nyújt áttekintést. A magyar film fejlődésének minden jelentősebb korszakát a szakemberek által tartott rövid előadásokon kívül egy- egy film fogja majd illusztrálni. Elsőnek a Heltay Jenő regényéből készült 11-es című film kerül bemutatásra, amelynek főszerepét Törzs Jenő alakítja. Az ezután kéthetenként megrendezésre kerülő előadásokon a következő magyar filmek kerülnek bemutatásra: A kölcsönkért kastély. Emberek a havason, Valahol Európában, A szakadék, végül pedig a Kosztolányi regényből készült új magyar film a Pacsirta A pacsirta vetítése után ankétra kerül sor a film rendezőjével Ranódy Lászlóval és az egyik fő- | szereplő részvételével. A bérletes előadásokat a Fegyveres Testületek Klubjában tart i ják. pénteki napokon este fél 7 órai kezdettel. A hat bérleti előadás díja 30 forint lesz. bérletek a TIT-nél válthatók, 1 Gépek a kiállításon A magyar FVE függesztett, háromvasú, váltva forgató eke kitünően alkalmas az eróziónak kitett lejtős területek talajvédő művelésére. Világszínvonalat képvisel a magyar gyártmányú sorközi permetező- gép. Teljesítménye: 15—20 katasztrális hold tízórás műszakban. A gép állítható szórófejekkel, percenként 70 liter növényvédő folyadékot permetez, egyszerre három sorra. Az SFZ—6. jelű lengyel gyártmányú, meleglevegős gabonaszárító, berendezés óránként 60 mázsa termény szorítását végzi.
