Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-23 / 223. szám
JßG4. szeptember 23. TOLNA MEGYEI NEPtJSAG 3 A versenyképességről, a MÉK önállóságáról, a zöldborsó mostoha helyzetéről nyilatkozott Nika Károly igazgató •• Ünnepéi\§es KISZ-taggyűlés BONVHÁDON Munkatársunk felkereste Nika Károly MÉK-igazgatót, és a közös gazdaságokat érintő több kérdésre nyilatkozatot kért tőle. Van olyan vélemény, hogy a MÉK főleg a felvásárlási árak megállapítása tekintetében nem elég rugalmas. Időnként ez vonatkozik a fagyasztói árakra is. A csemegeszőlő esetében például jelenleg úgy látszik, ügyet sem vetnek a szabad piacon kialakult árakra. Mi az oka ennek? — Az árak megállapítása felsőbb szervünk, a SZÖVÉRT hatáskörébe tartozik. Ezt több körülmény indokolja, hosszadalmas lenne ezeket részletezni, ezért inkább a kérdés lényegére válaszolnák; s csupán annyit jegyeznék meg, hogy megfelelő törekvések vannak az árrendszer stabilizálására és a védőáras rendszer kiszélesítésére. Ez mindenképpen helyes. Számunkra viszont ez annyit jelent, hogy a felvásárolt termények 95 százalékánál nem térhetünk el a részünkre megadott fix felvásárlási és fogyasztási áraktól. Mivel azonban a megyék sajátossága egymástól eléggé eltérő, bizonyos esetekben ilyen szempontból a MÉK önállóságát véleményem szerint is növelni kellene. Ennek bizonyítására elmondanék két példát: — A karfiol felvásárlási ára jelenleg oly alacsony, hogy egyszerűen képtelenség ezen a péz- zen karfiolt „találni”. Nem kapunk. Nem azért, mert nincs, azért, mert az árral van hiba. A kérdésben szó volt a csemegeszőlőről. A terméskilátások e téren iók. Van csemegeszőlő bőven, s itt most a karfiollal szemben egy fordított eset állott elő; A csemegeszőlő fogyasztási ára ugyanis oly magas, hogy nem tudjuk eladni. Mi a termelőszövetkezetektől 7.35 forintért vásároljuk a szerződött csemegeszőlő kilogrammját, s ennek a piacon a fogyasztói ára 8,40 forint. Mi következik ebből? Elsősorban olyan probléma, hogy az export kivételével a részünkre jelentkező kínálatot sem tudjuk felvenni, mert a csemegeszőlőt 8.40 forintért a fogyasztók nem vásárolják meg akkor, amikor a piacon ugyanilyen minőségű szőlőhöz olcsóbban is hozzájutnak. — Korábban, pár évvel ezelőtt a helyi viszonyoknak megfelelően jogunk volt bizonyos módosításokat végrehajtani, meg tudtuk például csinálni, hogyha a tsz va— Visszakapja a brigád, amelyik csinálta. Nem közvetlenül tőlem, hanem a gyártás- vezetőtől, vagy a művezetőtől. Ki kell javítaniok. — Gyakori a visszaadás? — Egyre ritkább. Vannak már brigádjaink, ahol maguk a dolgozók őrködnek féltékenyen arra. hogy ne kerüljön ki selejtes termék a kezükből. Szégyennek tartják, ha „hivatalosan" visszakapnak egy-két táskát. — Nálunk már régen bevezettük azt — kapcsolódik a beszélgetésbe Schilling József né. a táskaüzem egyik szocialista brigádjának vezetője —, hogy már munka közben nem en, gedjük tovább a hibás árut. Inkább legyen néhány százalékkal alacsonyabb a teljesítmény, de tartsuk a minőséget. Ugye. most sincs selejtünk? — Nincs. De azért a múltkor volt néhány. — Hát igen, akkor megjártuk, A műszak végén vettük sárnap szedte a zöldborsót, akkor 20 fillérrel többet fizettünk kilójáért. Erre most nincs lehetőség, éppen ezért mértékkel ugyan, de a felsőbb szerveknek meg kellene engedni, hogy megfelelő körültekintéssel a MÉK-nek is joga legyen az árakon változtatni, módosítani. A közös gazdaságok véleménye szerint mennyire vannak érdekeltté téve abban, hogy a keresletnek megfelelően akár egyik évről a másikra átálljanak, még pontosabban; azt termeljék, ami iránt külföldön és belföldön egyaránt megnőtt a kereslet? — A népgazdaság, a kül- és belföldi piac igénye a keresletnek megfelelően a szerződéses rendszerben, a termelendő terület nagyságában jut kifejezésre. Talán inkább példát mondanék: Pár évvel ezelőtt még mindössze 100—150 holdon termeltek a fazék zöldbabot. Miután a piac igényei változtak, jövőre mór 550 holdra kötünk szerződést, így tehát a kereslethez való igazodás ilyen szempontból is kifejezésre jut. A fajta tekintetében a sárgahüvelyű helyett inkább a zöldhüvelyűt keresik. Ennek megfelelően az 550 hold 80 százalékán zöldhüvelyűre kötöttünk a tsz-ek- kel szerződést. A zöldbab esetében az átállásra megvolt a lehetőség, mert a közös gazdaságok megfelelő forintösztönzést kapták. — Szerintem az átállásnál, hangsúlyoznám, a gyors átállásnál inkább ott a baj, hogy a külföldi és belföldi piacok igényeivel nincs mindig összhangban a vetőmag-termeltetés és az -ellátás. Erre feltétlenül több gondot kellene fordítani. Maradjunk a zöldbabnál. Még nagyobb területre tudnánk szerződést kötni, az értékesítés sem okozna gondot, ha lenne elegendő vetőmag. Többször előfordul: Hallja az ember, hogy ennek, vagy annak a cikknek — paprika, burgonya, zöldborsó — termelése a tsz-nek nem fizetődik ki. Véleménye szerint ennek mi a magyarázata? — Elvileg ilyennek nem lenne szabad előfordulnia. Az okokat én a következőkben látom: Még nem mindig tudunk lépést tartani a piacok minőségi igényeivel, és mennyiségileg is versenyképtelen még egyik-másik közös gazdaság, egyik-másik cikkféleségben. Erre mondanék is néhány példát: Ahol a nagyüzemi zöldségtermelés még nem adott, ott a hozamok, az átlagtermések a fejlett mezőgazda- sági nagyüzemekhez képest igenigen alacsonyak. Az árakat viszont nem a hátul kullogó, ha nem a nemzetközi mezőnyben élen járó mezőgazdasági üzemek diktálják. Nagyüzemi zöldségtermesztés keretei között holdanként száz mázsán alul, még pontosabban: száz mázsás átlagtermés alatt ma már étkezési paprikát termelni nem szabad. Ez törvény. Ezt a tempót a nemzetközi átlag diktálja, és ehhez igazodnak a nemzetközi piacon az árak. Világ- viszonylatban a száz mázsás átlagtermés egyáltalán nem számít maximumnak, ellenkezőleg: minimumnak. Ilyen termésátlag minden további nélkül elérhető, számos Tolna megyei közös gazdaság is bizonyítja. Ahol viszont nem érik el, ott máris megvan a magyarázata a ráfizetésnek. — Tovább megyek. Említsük meg még a burgonyát. Jelenleg 40—50 mázsás holdankénti átlagterméssel nem szabad burgonyát termelni. Ahol csak ennyit termelnek, ott jobb, ha nem foglalkoznak vele. Ezen a téren is érvényes, hogy az ütemet a legjobbak diktálják. S amelyik nagyüzem 40—50 mázsás átlagtermést produkál, az ma már a piacokon versenyképtelen. Jelenleg 80—90 mázsa a versenyképességhez a minimum. S erről akkor is így kell beszélnem, ha esetleg tudálékosnak tartanak. Persze a megyében is vannak termelőszövetkezetek, amelyek ilyen szempontból versenyképesek. Ott nem is mondják, hogy a burgonyára ráfizetnek, hiszen 140—150 mázsát takarítanak be egy holdról. Például Gyulaj, Döbrököz, Mözs. Ezzel kapcsolatban annyit még feltétlenül mondani szeretnék: Nem ártana, ha a termelőszövetkezetek vezetői gyakrabban tanulmányoznák a mezőgazdasági termésátlagok nemzetközi statisztikáját. Sok dologra választ kapnának. — A zöldborsó nekem külön ügyem. Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy a jelenlegi körülmények között elsősorban az elégtelen árakra és a gépesítés megoldatlanságára gondolok, a zöldborsó el fog tűnni a piacról néhány év múlva, ha nem történik megfelelő intézkedés. A konzervgyáraknak lesz áru, ezt hangsúlyoznám, de zöldborsó nem lesz. — Itt most többször kimondatlanul is a világszínvonal került szóba, egyszerűbben; a piacképes termelés, mind meny- nylségben, mind pedig minőségben. A közös gazdaságok ilyen természetű törekvéseit a MÉK elősegíti valamilyen módon? észre, hogy az egyik szerszám túl éles volt, és jónéhány táskán keletkezett — mindegyiknél ugyanazon a helyen — pár milliméteres vágás. Kt is javítottuk őket, de átvizsgáltuk azokat is. amelyeket korábban átvettek, nincs-e azok közt is selejtes. Azóta jobban ügyelünk. Hegedűs Sándor egyike az üzem legrégibb dolgozóinak. Pesten tanulta a szakmát, és amikor meghallotta, hogy Szek- szárdon is lesz bőrdíszműüzem, hazajött. 1960. júniusa óta minőségi ellenőre az üzemnek. — Szereti a munkakörét? — Hát, nem valami hálás munka, de azért nem szívesen válnék meg tőle. Egyre többen vannak az üzemben, különösen, amióta működnek a szocialista brigádok, akik nem ellenséget, hanem jóbarátot, segítőt látnak a meósban. (J) — igen. r,gyeoeK Kozott megemlíteném, hogy három termelőszövetkezetben körülbelül 3,8 millió forintos hozzájárulással, a MÉK segítségével korszerű hajtatóház, palántanevelő, valamint csomagolószín épült. Tamásiban Tolnán és Tolnanémediben. Ez az egyik dolog. A másik pedig a rendszeres szakmai segítségnyújtás. Ezek közül megemlítem, hogy minden évben egyhetes szakmai oktatást tartunk a termelőszövetkezeti zöldségtermelők részére. Itt azok a kérdések is szóba kerülnek természetesen, ami ről eddig beszélgettünk. Megismertetjük egyebek között a zöldségtermesztőkkel a nemzetközi szabványokat. Például szőlőnél a genfi szabvány előírja, hogy a fürt csak hibátlan, de tíz dekán aluli nem lehet. Szóval arra törekszünk. hogy a közös gazdaságokkal ilyen tekintetben megtaláljuk a közös hangot, dehát e téren még nagyon sok a tennivaló — fejezte be nyilatkozatát Nika Károly elvtárs. Sz. P. Vasárnap tartották meg a bonyhádi cipőgyár kultúrotthonában az üzemi KISZ-szervezet ünnepélyes vezetőség- és küldöttválasztótaggyűlését. Az ünnepélyt az úttörők felvonulása nyitotta meg. Négy év munkájáról adott számot beszámolójában Szabó Lajos a cipőgyári KISZ-szervezet titkára. Ismertette a szervezet életében bekövetkezett változásokat, többek között azt, hogy a három alapszervezet taglétszáma az elmúlt időszak alatt 253 főre emelkedett. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba 208 fiatal jelentkezett és kereken kétszázan meg is feleltek a feladatoknak. A gazdasági munkában való részvételről az szól legszemléletesebben, hogy az üzemben a szocialista brigád címért hét ifjúsági brigád dolgozik. (Helytállnak a tanulásban is a cipőgyári fiatalok: legutóbb huszonnégyen szereztek szakmunkás-bizonyítványt, tanulmányi átlaguk is elérte a 4-es osztályzatot. Képünk a KISZ-gyűlés résztvevőiről készült, akik a beszámoló után megválasztották a 23 tagú üzemi bizottságot, és a héitagú végrehajtó bizottságot. (V. M. —Fischer János felvételei J