Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

•64. szeptemBer 2Ö. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAŐ 3 Taggyűlési tapasztalatok T? itkán adódik olyan alkalom, mint mostanában, hogy együtt találhatjuk szinte a megye minden fiatalját. Taggyűléseken értékelik négyéves tevékenységü­ket, arról próbálnak mérleget ad­ni, mit is tettek a Kommunista Ifjúsági Szövetség legutóbbi kong­resszusa óta. Tolna megyében 256 KISZ-alapszervezetben közel 17 ezer fiatal dönt arról, mit kell tenni azért, hogy az új vezetősé­gek megválasztása után a szerve­zetek munkája még eredménye­sebb legyen. Négy év elemzése az új tennivalók meghatározása, nem könnyű. S talán ezért, no meg a fiatalok iránti feltétlen szeretetből fakadóan, a társadalmi és állami szervek, a pártszervezetek kép­viselői és az idősebb felnőttek nagy segítőkészséggel álltak és állnak a fiatalok mellett. Kettő híján 100 ifjúsági szer­vezetben már megtartották a tag­gyűléseket. Bizalmat szavaztak az arra érdemes régieknek és meg­választották az új vezetőket, s már az általánosból is mutatnak valamit, lehetőség nyílik az össze­gezésre. Az eddigi KlSZ-taggyűlé- sek szervezeti előkészítése jó volt. Megjelenésével és véleményével támogatta, vagy bírálta az ifjúsági szövetség munkáját a 98 alapszer­vezetbe tartozó fiataloknak körül­belül 90 százaléka. Mellettük kö­rülbelül 700 olyan fiú és leány volt a taggyűléseken, aki még nem tagja a KISZ-nek. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a korábbiak­hoz képest megnőtt az ifjúsági vezetők felelősségtudata, komo­lyan készültek a fiatalok helyi fórumának tanácskozására. Más­részt mind többen jönnek rá, hogy a KISZ VI. kongresszusa nem­csak az ifjúsági szövetség tanács­kozása, hanem egész fiatalságunk jelentős számvetése. A részletes elemzést elhagyva szervezetének esetében tudunk a szükséges támogatás elmaradásé-, ról. Figyelemre méltó alaposság- ‘ ról tanúskodnak a megye üzemei­ben működő ifjúsági szervezetek beszámolói. Ezek többségükben felölelik és megfelelő módon tár­gyalják az ifjúságot érintő politi­kai és erkölcsi kérdéseket, s na­gyon fontos helyet biztosítanak a gazdasági építőmunka problémái­nak. Legfontosabb erényüknek azonban azt lehet mondani, aho­gyan a tennivalókat látják. A fentiek kevésbé mondhatók el a falusi KISZ-szervezetek ese­tében. Ami a belső szervezeti élet kérdéseit illeti, nincs probléma. Ennek megítélésében nem hiány­zik a mértéktartó hangú bírálat. Viszont néha úgy tűnik, mintha a fiatalok a fálvakbán végbement változásoktól majdnem függetle­nül, eddig csak saját szervezetük­ben éltek volna. Kevés olyan tag­gyűlés volt, mint amilyet Majo- son és Döbröközön tartottak a fiatalok. Komoly alapossággal mérték fel a falu változásait, s ezzel együtt a fiatalok helyzetét és feladatait, összegezve azonban azt kell mondanunk, hogy a „mit tettünk” benne van ezekben a beszámolókban, a miértre azon­ban mintha kevesebb hely jutna. A zt természetesen nem lehet állítani, hogy a falusi szer­vezetek és így a taggyűlések tel­jesen bezárták volna a világra nyíló ablakokat. A figyelem rá­irányul itt, ott az életre. Uj gon­dolatként vetődik fel például, s elsősorban a bírálatok során, ho­gyan, miként lehetne a mostani­nál szebbet, jobbat, tökéletesebbet adni. A dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezetben megtartott taggyűlésen Gyenei István mondta el: A termelőszövetkezetben sok­kal jobb munkát végeztek volna életet, a mostaninál több össze­jövetelt, változatosabb falusi na­pokat és estéket sürget. A felve­tés jogos. Néhány községben való­ban nem kapott még megfelelő helyet a szórakozás, a művelődés. A bírálathoz azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a feltételek és lehetőségek megteremtése éppúgy tartozik a KISZ-szervezetre, mint bárki másra, vagy talán még job­ban. A gondolatsor csak így egész. Sok jó alkalmat kínálnak a tag­gyűlések. Segítségükkel jelentősen lehet növelni a KISZ befolyását, de alkalmat teremthetnek arra is, hogy a fiatalok nagyobb részt vállaljanak közös feladatainkból. Ahogy például ez Dalmandon, Tévéien és Zombán történt. Az említett három helyen a taggyű­lés vitája és határozata alapján egy-egy fontos helyi létesítmény elkészítésében vállaltak jelentős munkát. Máshol helyesen ismer­ték fel, hogy az ismerétterjesztés, de különösen a fiatalok szakmai képzése, továbbtanulásuk támoga­tása, nem idegen az if júsági szer­vezet munkájától, hanem egyik nagyon fontos tennivaló. A középiskolai KlSZ-szerveze- tek vezetőségválasztó gyű­léseire a későbbi időpontban ke­rül sor. A VI. kongresszus előké­szítésének jelenlegi szakaszában az üzemi és falusi ifjúsági szer­vezetek tennivalói szerepelnek a taggyűléseken. Még az alapszer­vezetek majdnem kétharmada ez­után ül össze, s a hátralévőkre pontosan az eddigi tapasztalatok birtokában javasolható: Legyenek még elemzőbbek, gondosabbak, s ne féljenek a bírálattól. Ugyan­akkor terjedjenek ki a falvakat, a falusi fiatalokat érintő fontos kérdésekre. A feladatok megjelö­lésénél pedig határozzák meg a legközelebbi tennivalókat, különö­sen azt, miként járuljanak hozzá Bezárták a kultúrházat | Két héttel ezelőtt be­t-------------------------- zárták a me­dina-szőlőhegyi kultúrházat. Nem lehet benne nézni a televíziót, nem tarthat rendelést a községi orvos, aki kéthetenként járt ki a négy kilométerre lévő faluból, mert a művelődési házban van a rendelő. Nem lehet filmvetítést sem tartani. A kis település utcáin beton­oszlopok magasodnak, új villany- vezetékek feszülnek. Augusztus 20-án adták át rendeltetésének az új villanyhálózatot. Nem sokkal korábban — tavaly — pedig az új művelődési házat. Kívülről — legalábbis az utca felől — nem látni semmi okot a bezárásra, de ha a hátsó falat nézi az ember, meg kell, hogy győződjön róla: Indokolt az intézkedés. A fal ugyanis meggörbült. És talán még most sem állt meg. Félő, hogy összedől az épület. Már pe­dig ki vállalna azért felelőssé­get, ha maga alá temeti a bent lévőket? Belül, a nagyteremben ujjnyi rések tátonganak a cementlapok közt Süllyed a padló; — Kérem, itt az a baj, hogy amikor itt földdel feltöltötték az épület belsejét, idáig jártak a szekerek, azok tömörítették a földet, ettől kijjebb pedig csak odahányták. Nem lett ledöngölve, azért süllyedt meg — mutat a nemrég keletkezett résre Tóth István tsz-elnök. — Az volt itt a baj, hogy a fal két végére állt egy-egy kőműves, a fal többi részét pedig az rak­ta, aki éppen akarta — mondja Posztós György, a falu párttá t- kára. De nyilatkozzék talán a legil­letékesebb, aki irányította a mun­kát, Szabó János kőműves. — Mondtam én már akkor, hogy nem lesz jó, hiszen itt ren­geteg a darab tégla. Meg aztán nem is malterral, hanem sárral falaztunk. Szigetelés sincs a fa-4 lakban. — Dehát maga szakember, tud-- ja, hogy így nem szabad épít«: kezni. — Kérem, mondták, hogy így csináljuk, hát csináltuk; Azt hit­tük, így is jó lesz. Azelőtt sok házat építettek itt nemcsak szi­getelés, hanem tégla nélkül is; Mint a beszélgetésből kiderülj még ötvenhatban kezdték meg a szőlőhegyi kultúrház építését. Jó­formán semmi nélkül. Egy öreg urasági pincét bontottak el, az anyag egy része innen került. Aztán kapott a község némi pénzt is az építkezéshez, azután több­ször hozzáfogtak, abbahagyták; megint elkezdték. Három évig álltak tető nélkül a falak; A sárba rakott falak. Verte az eső; áztatta az olvadó hóié a falakat; végül is tavaly került sor a mű­szaki átadásra. Az építkezés mun­káiban részt vett jóformán az egész település. A szőlőhegyiek nem sajnálták a fáradságot, hogy végre legyen egy kultúrházuk, ahol néha összejönnek művelőd­ni, szórakozni. I j\ tervek kifogástalanok.---------------------- Ha azok alap­ján építik meg a művelődési há­zat, bizonyára nem került volna sor most a bezárására. De csak a tervet kapták felülről. És a biztatást, hogy a beruházáshoz hiányzó pénzt társadalmi mun­kával pótolják. Pedig elkélt vol­na — nagyon is kellett volna — a szakszerű ellenőrzés. . Mint értesültünk, a közeljö­vőben sor kerül a szőlőhegyi kul­túrház felújítására. Nem marad örökre bezárva. A tanulságot azonban le kell vonni: Nem elég társadalmi munkára mozgósítani az embereket. Szakszerű műszaki ellenőrzéssel kell biztosítani azt, hogy amit társadalmi munkával építenek, hibátlan, időálló is le­gyen. (j) Dicséret elmondhatjuk, hogy a taggyűlési beszámolók; a pártszervezetek és a községek vezetőinek segítségé­vel készültek. Mindössze Fácán­kert puszta és a paksi Vörös Su­gár Termelőszövetkezet KISZ­& Könyvet árusítanak Döbrökö- eön a ruházati boltban. A sok­féle textilanyag között könyvek garmadája sorakozik a mennye­zetig. Puskás Lajos boltvezető; aki olyan fiatal, hogy nem is gondol­ná az ember boltvezetőnek, azt mondja: — A havi átlagos forgalmunk könyvből kétezer forint. Tavaly huszonhatezerért adtunk el köny­veket, főleg szépirodalmat. De még másik bizományosa is van a falunak, Neiser Dezső, ő körül­belül ezer-ezerkétszázat forgal­maz havonta. Úgy, hogy összejön egy évben 40 000. Szivet melengető szám. A vevők 60 százaléka értelmiségi, viszont a másik rész a parasztemberek­ből, tsz-tagokból kerül ki. A Jó- kai-sorozatra huszonketten fizet­tek elő, a világirodalmi sorozat­ra tizen. De még sok egyéb elő­fizetést említ a boltvezető, öröm­mel beszél arról, hogy az utóbbi időben „rákaptak” az emberek a mai magyar irodalomra. Egyik írónk könyvei különösen kedvel­tek, nem is jutott mindenkinek a legutóbb megjelent művéből. Meg akarják hívni az írót Döbröközre, és addig még egyszer elolvassák egy-egy regényét. Döbrököz kulturális életének egyik mozgatója Nagy Frigyes postavezető, a Hazafias Népfront helyi elnöke. Színdarabokat ren­dez, elvégezte a Népművelési In­tézet színjátszó-rendező akadé­miáját. A posta feltűnően érde­kes, tiroli stílusban épített ház. a legjobb bizottságoknak az ifjúsági csapatok, ha tevékeny­ségüket megfelelő figyelemmel kíséri a KISZ-vezetőség és a gazdasági vezetés. Nagyobb terje­delemben jelentkezik a bírálatnak az a fajtája, amelyik társasági Különös ellentét a külső forma, meg a szolgálati lakás belső be­rendezése, ami modern. A lakás­ban beszélgetünk, csak egy ajtó választ el bennünket a hivatál- tól. Kint nem tudnánk szót érte­ni, akkora a forgalom: sokan ad­nak fel pénzt, vagy hozzák a ta­karékba. Külön takarékpénztár dolgozik Döbröközön, de a postá­nál is tartalékolják az emberek a pénzt, jelenleg kétmillió-három­százezret. — Telik színházra is, nemcsak könyvre — mondja Nagy Fri­gyes. — A színház a minden, a Déryné. Havonta eljár ide, azaz csak jött, most baj van. Az idén talán kétszer tartott előadást. A korábbi megegyezés és a törzs- közönség sajnos megszűnt. Ezt rendezni kell. Nagy munkánk semmisült meg, legalábbis egy időre. Házi agitációt folytattunk, és annyian jöttek színházba, hogy már nem fért be minden­ki. A törzsközönség minden elő­adáson megjelent, de akiket csak az operett érdekel, kiszorultak. Az volt a véleményünk, hogy nem baj, mert aki megnézi a tsz-es darabot, az nézhesse meg a zenés vígjátékot, meg a klasz- szikusokat is. Nevelni csak úgy lehet, ha mindent megnéznek. Akiket csak az érdekel, hogy sze­relem ide. szerelem oda, de ha falusi KISZ-szervezeteink az őszi mezőgazdasági munkák sikeres végzéséhez, a népművelési évad beindulásához, s mindahhoz, ami­ből a fiatalok részt vállalni képe­látják a plakáton, hogy tsz-elnök a főszereplő, és elhúzzák a szá­jukat, szerintem nem élvezhet­nek elsőbbséget. Most pedig ez történik. Miattuk bomlott fel a törzsgárda, és szűnt meg a rend­szeres havi előadás. Reklamál­tak, s a tanács vb úgy döntött, hogy nincs törzsközönség, min­denkinek joga van színházba járni. Most itt állunk. Anyagi­lag nem sikerül dűlőre jutni a színházzal, mert a termelőszö­vetkezet is lemondta a rendsze­res jegyvásárlást. Azelőtt min­dig megvett a tsz egy csomó jó jegyet, kiosztotta jutalomként a legszorgalmasabb tagoknak. Ki­tűnő ötletnek tartom, de sajnos, most ez se megy. Kezdhetjük elölről. Ha ugyan kezdjük. Keserűség szól belőle, és ez érthető. De nyilván találnak megoldást, ami lehetővé teszi majd. hogy a tavalyihoz hason­lóan havonta tartsanak Döbrö­közön előadást a Déryné Szín­ház művészei. Az igény nagy a faluban, mert a helybeli műked­velő színjátszók is előadtak már olyan darabokat, mint a „Tacs­kó”. és „A holtak nem fizetnek adót”. Sok ember olvas. Nemcsak amit megvesznek Puskás Lajos­tól és Neiser Dezsőtől. A könyv­tár forgalma még nagyobb. Ol­A Bonyhádi Járási Tanács vég­rehajtó bizottsága a közelmúlt­ban tanácskozott a járás ifjúságá­nak helyzetéről. Külön pontként vasnak azok is, akik nem könyv­tári tagok. Bemegy az iskolás gyerek és meséket kér, aztán valami érdekeset a Mariska né­ninek. Beszéltem egy traktoros­sal : Évente öt—hat könyvet ol­vas el, télen. Márciustól decem­berig nincs ideje, sokszor még televíziót, vagy filmet nézni sem, de télen olvasgat. Ö is készül a nagy találkozóra, várja az írót, a falu legkedvesebbjét. Berczeli László pedagógus 1929-től tanít Döbröközön. Har­mincöt éve. Sok felnőtt ember, az egész derékhad tőle tanult írni, olvasni, gondolkodni, ö hin­tette el a tudás magvait, és az emberségét évtizedekig. Most Bezosztáját vet. A politechnika tanára az álta­lános iskolában, és különböző műhelymunkák, fúrás-faragás, villanyszerelés, motorjavítás mellett megtanítja a gyerekeket kertészkedni, gazdálkodni. Négy­százöles bekerített földjük van, benne sokféle növény. Búza is. Egy ágyás Fertődi—293-as fajta, egy ágyás Bezosztája—1-es, meg egy San Pastore. A Bezosztája lett a legjobb, akárcsak a határban. Ott is a jövő nevelődik, azon a talpalatnyi földön. SZABÓ JÓZSEF került sorra az ifjúságvédelmi munka. Mint megállapították, a járás községeiben működő ifjú­ságvédelmi albizottságok betöltik feladataikat: nagy figyelmet szen­telnek a kiskorú gyermekekkel kapcsolatos problémáknak. Ä végrehajtó bizottság a rész­letes tárgyalás után Mucsfa, Vár­alja, Hőgyész, Tevel, Győré, Kis- vejke, Zomba és Mórágy köz­ségek egészségügyi állandó bi­zottságai mellett működő ifjú­ságvédelmi albizottságokat jó munkájukért dicséretben része­sítettéi Ezer négyzetméter járdát építenek Gerj enben A lakosság nagyarányú támo­gatásával az idén ezer négyzet- méter járdát építenek Gerjenben. A községfejlesztési alapból csak a cementet kell biztosítani a ta­nácsnak. A község lakói elvál­lalták, hogy biztosítják a járda­építéshez a sódert, fizetik a szak­munkásokat, és elvégzik társa­dalmi munkában a szükséges se­gédmunkát is. Úgy tervezik, hogy négyszáz méteres szakaszon ott építenek, ahol még nincs járda, azután pedig megkezdik a régi téglajárdák kicserélését. Ha elké­szül az új járda, összesen 4,5 ki­lométer „betonútja” lesz a falu­nak. A tanács vezetői úgy szá­mítják, hogy jövőre Gerjenben már minden utcán beonjárdán lehet közlekedni. sek. I A GAZDAG FALU Egy ágyás Bezosztája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents