Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-17 / 218. szám
1SG4. szeptember It, TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Emberek az őszben Az árpát elvetették — Az idős tagok helytállnak - Szeptemberi helyzetkép Dunaszentgyörgyön Egy héttel ezelőtt a döbröközi Zöld Mező Tsz agronómusának nyilatkozatát közöltük, annak a sorozatnak a bevezetőjeként, amelyben az őszi mezőgazdasági munkák idején hétről hétre megszólaltatunk egy-egy tsz-vezetöt arról, hogy miként szervezik a vetést, betakarítást. E héten a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz elnökhelyettesének és üzemgazdászának közös nyilatkozatából az ottani módszerekkel ismerkedhetnek meg a termelőszövetkezetek tagjai és vezetői E héten, hétfőn este a párt- szervezet és a tsz vezetősége együttes ülést tartott. Ott egyebek között az őszt mezőgazdasági munkák sikeres lebonyolítása érdekében olyan határozat született, hogy fel kell osztani a munkaterületéket és ki kell jelölni a felelősöket. Ebben az esetben arról van szó. hogy a szervezetlenség elkerülése érdekében egv adott területen egy ember kezébe fusson össze minden szál az az ember intézkedjék, a többi reszortfelelősök meghallgatásával és azoknak a tájékoztatása alapján. Így például Sebők József agro- nómus a szállítási munkák lebonyolítását tartja kézben, s tel- ies felelősséggel, úgy egyezteti az ezzel kapcsolatos tennivalókat, hogy ne legyen fennakadás a szántás a vetés, elsősorban a ter- ínénybetakarítás ütemsze.ni lebonyolításában. Termelőszövetkezetünk párttitkára brigádvezető is, a vetéssel törődik elsősorban és mindazzal, ami ide tartozik. Csá- vázás. magágykészítés, vetőmagmennyiség. határidők betartása, stb. Mindezt a munkát a főagro- nómus fogja össze. — Jelenleg termelőszövetkezetünkben a helyzet a következő. Ma tehát kedden délben az őszi árpa vetését befejeztük. Háromszáz holdon került a földbe a mag. Elővetemény szempontjából a napraforgó jelentett csupán gondot. 76 hold napraforgó után kerül őszj árpa. Hogy nem volt fennakadás, azt elsősorban Pál Ferenc kombájn vezetőnek köszönhetjük. aki a napraforgó aratását és cséplését végezte. Kora reggeltől késő estig dolgozott. O nagyon szép eredményt ért el a gabonabetakarítás ideje alatt is, s nz elisijierés akkor sem maradt el. most sem fog elmaradná. Sokat jelentett a napraforgó betakarításával kapcsolatban a szállítási erő maximális kihasználása. Bese Ferenc végezte a napraforgó mag hazaszállítását, két pótkocsival. Az egyiket mindig a táblán hagyta, s mire az megtelt, megtette a fordulót. Kimondottan jól dolgozott. Győzte a termés haza- szállítását. — A termelőszövetkezetben ezekben a hetekben rengeteg a tennivaló. Arra törekszünk, hogv lehetőleg megfelelő sorrendet tartsunk. Az erőket, a lehetőséget számba véve. a szakvezetés javaslatára egy-egy munkát nem kezdünk meg minden területen, hanem csak ott. és csak azt, amit ütemesen végezhetünk. A burgonya szedését jelenleg két brigád végzi. A tagok reggeltől késő estig dolgoznak, hétfőn ebben a brigádban a családtagokkal együtt körülbelül 200-an serénykedtek a burgonyaföldön. Ezzel egyidejűleg megkezdtük a fűszerpaprika szedését is. De ezt már más brigádok tagjai csinálják. Itt sincs probléma a munkanapok kihaszr Hálásával s úgy látszik már az első szedésből meglesz a betervezett 180 ezer forint. — Különben éppen a mai napon munkához látott a Bölcskei Gépállomás egyik szervestrágya- szóró brigádja. Törjük a kukoricát is, de a cukorrépával még várunk. Mi azt tapasztaljuk, hogy amikor a premizált kiosztott területek munkálatairól, most éppen a betakarításról van szó, akkor nincs különösebb gond, nem kell az embereket bíztatni, mennek anélkül is, sőt arra kell inkább ügyelni, hogy ne kezdjék mindenütt egyszerre az adott területen a burgonyaszedést, vagy a fűszerpaprika-szüretet. Ezzel szemben még mindig gondot okoz azon a területen megszervezni a munkát, ahol a premizálásnak nincs kialakult rendszere, módszere. Például a paradicsom betakarítása idején körülbelül 20— 30 ezer forintot veszített a gazdaság a késés miatt, és már most gondolunk arra, hogy jövőre egyes munkaterületeken, a premizálást tökéletesíteni, még vonzóbbá kell tenni. Ilyen szempontból is tanulságos ez az időszak. A szállító- járművekkel dolgozó tsz-tagok premizálását az eredeti terv szerint végezzük, de még így is borúlátók vagyunk, attól tartunk, a közeljövőben a nagy tömegű termény miatt a szállítás akadozni fog. Ezt „elősegíti” olyan körülmény is, hogy ezekben a napokban két 15 vagonos górét építünk saját építőbrigádunkkal és a hozzávaló faanyagot nekünk kell a Tamási Erdőgazdaságból Duna- szentgyörgyre szállítani. Ez persze természetes, de a szállítókapacitás szempontjából, egyéb területeken hátrányos helyzetbe hozhatja a gazdaságot. Csak zárójelben említenénk meg, hogy a kukoricagórék elkészítésével nem tudjuk hogyan leszünk, mert nagyon nehéz beszerezni a hozzávaló vasanyagot. — Nálunk a termelőszövetkezetben nehezítő körülmény az a tény, hogy a tagok 54 százaléka 60 évnél idősebb. Ennek ellenére ezek az idős emberek nagyszerűen helytállnak. Sok nevet említhetnénk. Böcz András például 69 éves, de rá mindenben lehet számítani. Az öreghegyen 38 napig permetezett, van ezenkívül vállalt területe. A legszorgalmasabb tagok közé tartozik. Kaszás Lajos, Horváth Sándor és még sokan, kimondottan erősségei a gazdaságnak. Ezeknek az idős embereknek a vállán nyugszik nálunk a közős munka. Amit nem bírnak erővel, azt pontossággal, kitartással és szívóssággal pótolják. Erre gondolunk elsősorban, amikor állítjuk, hogy október 25-ig termelőszövetkezetünk a búzavetést befejezi. — A fiatalokról annyit, hogy nálunk nagyon kevés dolgozik. E'e ez nemcsak Dunaszentgyörgy- re jellemző. — fejezte be nyilatkozatát a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz elnökhelyettese és üzemgazdásza. Gabonavita Hz őszi munkák gerince a vetés Az alábbiakban Haász Ferenc, a gerjeni Rákóczi Termelőszövetkezet főagronómusának nyilatkozatát közöljük a gabonatermesztéssel kapcsolatban: — Fiatal ember vagyok, mindössze négyéves gyakorlatom van. Ebből három évet a gerjeni Rákóczi Termelőszövetkezetben töltöttem, és úgy vélem, ez idő alatt megismertem a helyi viszonyokat. Nekem ez a fő elvem: az őszi munkák gerince a vetés. Mindent ennek kel) alárendelni, mert a vetéssel lehet nagyon elrontani, de megalapozni is a jövő évi gabonatermést. Nagyon fontosnak tartom a megfelelő előveteményt, hogy ne kerüljön mindenütt kalászos kalászos után, mi kukorica után is sokat fogunk vetni. Természetesen erre mór a tavasszal is gondoltunk, és korán érő fajtát vetettünk, ami időben kerül le és így nem késünk meg a talaj- munkákkal. Őszi gabonavetésünk az idei évben így alakul: Gabonavetési tervünk 596 hold. Ebből kalászos kerül kalászos után a terület 12 százalékán. Kukorica után vetünk az összterület 22 százalékán. Ipari növények után kerül a legtöbb gabona, az összterület majdnem fele. A többit burgonya és pillangósok után vetjük. Úgy tervezem, hogy szeptember végére elkészülünk a kukorica törésével, de a szárvágással is. A terület családokra van kiosztva, és úgy szervezzük meg a törést, hogy egy-egy táblában kezdjük csak meg — kampányszerűen —, hogy a felszabadult területen azonnal meg lehessen kezdeni a talajmunkát. A termelőszövetkezetnek nyolö erőgépe van, abból jelenleg négy üzemel két műszakban. A vetőágy előkészítésére nagyon kényes vagyok. Megjegyzem azt is, hogy kik a farosok a vetőgépnél. Ha gyenge munkát végeznek, az kiderül hamarosan; ha kikel a mag. Most felszabadult egy burgonyaterület, azon is megkezdjük a talajmunkát néhány nap múlva. A termelőszövetkezet vezetősége különösen az őszi munkák szervezésében nagyon egyetértj Közösen megbeszéljük a tennivalókat, de a gyakorlati megvalósításba nem engedek beleszólást Ilyenkor nekem ez a központi feladatom. Ügy igyekezem megszervezni a munkát, hogy a betakarítás elősegítse a vetés sikerét. Szoros kapcsolatban vagyok a gépesítési brigádvezetővel, és közösen beszéljük meg, melyik gép, hol és mit dolgozzon. Ha a kukorica lekerül és szorít a munka, több két műszakot szervezünk. Erre nekünk az a módszerünk, hogy egyik nap a brigádvezető, a másik nap én ülök gépre, és dolgozom együtt az emberekkel éjjel a határban, így az ellenőrzés is könnyebb és a traktorosok is szívesen fogadták ezt a módszert. Nagyobb az ambíció, jobb a hangulat. Szerintem a vetés sikere nem a határidőn múlik. Úgy értem ezt, hogy tavaly kicsit elsiettük a dolgot. Versenyeztünk, hogy melyik tsz lesz az első a vetés befejezésében. Úgy vélekedem, hogy inkább vessünk el október 18-ára — és nem előbb —, de akkor gondosan előkészített talajba kerüljön a mag. Ha megfelelő az elővetemény, csak a terület kis hányadán kell kalászost vetni kalászos után, és mégsem késünk meg a munkával. ELISMERÉS Vadászok és nemvadászok egyaránt szeretik az erdő kis és nagy vadjait. Időnként azonban bosszúságot okoznak: károkat tesznek a mezőgazdasági területekben. Kovács Károly, a Tamási Erdőgazdaság kerületvezető erdésze említette, hogy az erdők mellett volt olyan terület, amelyen a szarvasok és vaddisznók a termény nagyobb hányadát elpusztították. A károk megelőzésére kerítéseket építenek a gyulaji vadrezervátum területén. Főként másra nem használható faanyagból 3 kilométer hosszúságban húznak erős kerítést a mezőgazdasági művelés alatt álló területek körül. Nem vártunk a párttitkártól csodákat. Azt vártuk tőle, segítse a gazdaságvezetés munkáját, szervezze a dolgozók politikai képzését. Munkát vártunk tőle is, a pártvezetőségtöl is, és nem csalódtunk bennük — mondotta Gál Ferenc, a 11-es AKÖV bonyhádi telepének műszaki csoportvezetője. Az üzemekben, hivatalokban, termelőszövetkezetekben, általában minden munkahelyen vannak olyan emberek, akik meg tudják nyerni és meg tudják tartani is a közösség bizalmát. Sebestyén Ferencről, az AKÖV bonyhádi telepének párttitkáráról is így vélekednek munkatársai. Hat év óta párttitkár. A telep dolgozói, a párttagok és párton kívüliek egyaránt elismerik, bíznak benne. Az elismerést, a munkában való helytállásáért, a bizalmat és megbecsülést egyenességéért, emberségéért kapja. Becsülik benne, az olyan embert, aki jóban-rosszban együtt van velük. Néhány évvel ezelőtt — közvetlenül párttitkárrá választása után — hosszabban beszélgettünk. Akkor mintha egy kicsit félt volna a tisztességgel járó felelősségtől. Most már nincs ilyen problémája. Azok, akik rá szavaztak és párttitkámak választották, segítik munkáját. A pártszervezet évről évre fejlődött, a párttagok igényelték a tanulási. Amíg oktatótermük nem volt. egy-egy járaton kívüli autóbuszban tartották a politikai oktatásokat, de akkor is összejöttek. Most már nincs helyiséggondjuk és a szervezeti élet, a rendezvények megtartása rendes mederbe terelődött. Havonta tartanak párt- vezetőségi ülést és taggyűlést. A taggyűlések tartalmasak. Rendszerint olyan dolgokkal foglalkoznak, amelyek érdeklik a dolgozókat. Tartottak előadást a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Foglalkoztak a tag- és tagjelölt-felvétellel, a KISZ vezetőségválasztással, a vállalati munkával és a szakszervezet által kezdeményezett szocialista brigádmozgalommal. A szakszervezeti titkár, Dékány István, a szocialista brigádmozgalom eredményeiről tájékoztatta a párttagságot. A benevezet öt brigád közül három elnyerte a szocialista brigád címet. Megbeszélték a téli oktatást. Az idén 20 dolgozó vesz részt politikai oktatáson. Azokat, akik a gimnáziumot, vagy az általános iskolát végzik, mentesítették a politikai oktatás alól. Tavaly három gépkocsivezető érettségizett. Az idén is van néhány gimnáziumba járó dolgozó. A dolgozók között nagy az összetartás, jó az összhang, bármiről legyen szó. Az összetartás kifejezésre jut a társadalmi munkavégzésben is. A községi tanácsnál 620 munkaórát tartanak nyilván, amit az AKÖV-dolgozók végeztek az autóbusz-állomás áttelepítésénél. A telep vezetője, Amma Ferenc azt az egészséges szellemet képviseli, amit a pártszervezet titkára, őszinte, elvtársi viszonyban állnak egymással a telep vezetője, és a párttitkár. Nincs közöttük presztízskérdés, együtt, egy célért dolgoznak. A telepvezető elismeréssel beszél a párt- szervezet munkájáról: — Telepünket a jobbak között emlegetik, ezt sokban köszönhetjük a pártszervezetnek — mondja. A gépkocsivezető-szakmában elég gyakran cserélődnek az emberek. A bonyhádi AKÖV-nél azonban ritkán fordul elő, hogy valaki is megválna munkahelyétől. A MÁV AU T-részlegnél 1957 óta úgyszólván alig cserélődött gépkocsivezető, s igy kialakulhatott a szilárd törzsgárda. A gépkocsivezetők közül többen elnyerték az ezüstfokozatot, a bronzfokozat pedig úgyszólván minden gépkocsivezetőnek megvan. 1957-ig Bonyhá- don nagy volt a munkásvándorlás, azóta teljesen megszűnt. A fiatalok jólérzik magukat a kollektívában. Az idősebb szakmunkások nem félnek a fiataloktól, szívesen tanítják őket, s adják át tudásukat, tapasztalatukat. Azt vallják: maguknak nevelik a fiatalokat, s számukra sem mindegy, milyenek lesznek a jövő szakmunkásai. A pártszervezet titkára semmiből nem vonja ki magát. Mint csoportvezető szerelő. tanítja a fiatalokat. Amellett, hogy sokat dolgozik, maga is tanul, és ami egyik legnagyobb érdeme, megfelel a bizalomnak. Kell-e nagyobb elismerés, mint az őszinte bizalom? P. M.
