Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-17 / 218. szám

2 fÖEWÄ WiEGrä! WEPÜJTtö 1964, szeptember VU Magyar—jugoszláv közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) érintkezése útján a jövőben is fej­lesztik. A megbeszélések folyamán a küldöttségek nagy figyelmet for­dítottak a jelenlegi nemzetközi helyzet megvizsgálására. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy nézeteik minden alapvető kér­désben azonosak, vagy közel áll­nak egymáshoz. A két fél értékelése szerint az utóbbi években csökkent a nem­zetközi feszültség és az általános nemzetközi helyzet kedvezőbbé vált. Az atomkísérletek részleges be­tiltásáról szóló moszkvai egyez­mény megkötése óta — aminek éppen most volt első évforduló­ja — más, részleges megállapo­dások is születtek. A két fél úgy véli, hogy elsőrendű jelen­tőségük van azoknak az erőfeszí­téseknek, amelyeknek célja, hogy további konkrét intézkedések fo­ganatosításával folytatódjon és megszilárduljon a feszültség eny­hülésének megindult folyamata. A felek különösen pozitívan ér­tékelik a Szovjetunió és más szo­cialista országok békére irányuló kezdeményezéseit és hangsúlyoz­zák a Szovjetunió és az USA kö­zött az utóbbi időben megkötött egyezmények jelentőségét. Az utóbbi időben a világ egyes területein — a tonkini öbölben, Cipruson, Kongóban, stb. — ko­moly válságokra került sor, ame­lyek kiélezték a helyzetet a világ e térségeiben és negatív követ­kezményekkel jártak. Itt minde­nekelőtt a reakciós erők nyomá­sáról van szó, amelyek nem mon­danak le a más országok bel- ügyeibe való beavatkozásról és arra törekszenek, hogy erőszak alkalmazásával kényszerítsenek ki egyoldalú döntéseket. A két fél úgy véli, hogy a né- met kérdés rendezésénél a két német állam létezésének tényé- ből kell kiindulni. A két fél megállapítja, hogy a leszerelés továbbra is a mai világ rendkívül akut és sürgős problémája, és hogy az eddigi tárgyalások nem vezettek lénye­gesebb előrehaladáshoz. Ezért feltétlenül szükséges fokozott erőfeszítéseket tenni, hogy az ál­talános és teljes leszerelés kérdé­sében a nézetek közeledjenek egymáshoz és konkrét egyezmé­nyek jöjjenek létre. Ezen általános cél felé való haladásban jelentős szerepet játszhatnak az olyan fokozatos és részleges leszerelési intézkedésekre vonatkozó egyez­mények, amelyek a jelenlegi fel­tételek között reálisak és meg­valósíthatók. Ide tartozik olyan intézkedések elfogadása, mint pél­dául az atomfegyver-készletek be­fagyasztása Közép-Európában, atommentes övezetek létesítése a világ különböző részein. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagy jelentőséget tu­lajdonít a gyarmatosítás alól fel­szabadult és a független nemzeti fejlődés útjára lépett országokkal való együttműködés sokoldalú fejlődésének. Ezek az országok a békés egymás mellett élés poli­tikájának aktív harcosai. Mind­két fél úgy véli, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kor­mányfőinek belgrádi konferen­ciája pozitívan járult hozzá a békés egymás mellett élés poli­tikájának megerősödéséhez, a gyarmati rendszer megszűnési fo­lyamatának meggyorsításához és a fejlődésben lévő országok ön­állósulásához. A két fél kifejezi azt a mély meggyőződését, hogy a közeljövőben megrendezésre kerülő kairói konferencia ugyan­csak jelentősen hozzájárul mind­ehhez. A két küldöttség pozitívan érté­keli az , Egyesült Nemzetek Szer­vezete kereskedelmi és gazdasági fejlesztési konferenciájának mun­káját és eredményeit. A kit fél nagy jelentőséget tu­lajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének és tevé­kenységének, és úgy véli, feltét­lenül szükséges, hogy ez a szer­vezet teljes egyetemességre te­gyen szert, alapvető szerveinek szerkezete pedig alkalmazkodjék a világban végbemenő változá­sokhoz. A látogatás folyamán Kádár Já­nos. a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének főtitkára, valamint munkatársaik kicserélték nézetei­ket a nemzetközi munkásmozga­lom helyzetéről. Megállapították, hogy a békéért és aktív békés egymás mellett élésért folytatott harc szoros összefüggésben áll a haladó társadalmi áramlatokkal, emiatt káros minden olyan kísér­let, amely a békéért folytatóit harcot mesterségesen el akarja választani a szocializmusért foly­tatott harctól. A két fél meggyő­Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. I ződése szerint elengedhetetlenül 'szükséges, hogy minden kommu­nista és munkáspárt, minden szo­cialista ország a maga részéről teljes mértékben járuljon hozzá a nemzetközi munkásmozgalomr ban keletkezett nehézségek leküz­déséhez. Ezzel kapcsolatban úgy vélik, hogy minden békeszerető és haladó erőnek határozottan fel kell lépnie a dogmatikus, a bé­kés egymás mellett élést veszé­lyeztető politikával szemben. Joszip Broz Tito. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének főtitkára meghívta Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökét és Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titká­rát, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnökét, hogy tegyenek látogatást a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságban. A meghívást öröm­mel elfogadták. Kelt Budapesten, az 1964. évi, szeptember hó 15. napján. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkára Elutazott Budapestről Tito elnök (Folytatás az 1. oldalról) dogan vállalja ezt a munkát, mert gyümölcseit maga élvezheti, mert ezzel hazája politikai és gazdasá­gi erejét, nemzetközi tekintélyét növeli. Jugoszlávia eredményei a legjobb bizonyítékai annak, hogy az Önök népe azonos célok meg­valósítására törekszik. Feladata­ink és céljaink közössége a leg­tartósabb biztosítéka annak, hogy mindaz, amit e néhánynapos ma­gyarországi tárgyalásainkon el­határoztunk, valóra is válik. Jugoszláv vendégeink több al­kalommal találkoztak a magyar dolgozókkal, őszintén remélem, hogy e találkozásokról a legjobb Szerencsés utat, a viszontlátás­ra kedves barátaink! (Nagy taps.) Dobi István beszéde után a megjelentek melegen éltették a magyar—jugoszláv barátságot. A vendégek búcsút vettek a megje­lent közéleti vezetőktől, a diplo­máciai testület tagjaitól, majd a főváros népétől. A pályaudvar előtt felsorakozott sok ezer dol­gozó meleg szeretettel köszöntöt­te a jugoszláv nép küldötteit. A díszzászlóalj látványos dísz­menete következett ezután, majd KISZ-fiatalok és úttörők virág­csokrokkal kedveskedtek a jugo­szláv vendégeknek. Joszip Broz Tito és kíséretének tagjai még egyszer búcsút intettek az egybe­gyűlteknek, majd a fiatalok sor­Továbhra is zavaros i dél-vietnami helyzet Saigon (AP, Reuter, UPI). Dél- Vietnam belpolitikai helyzete to­vábbra is zavaros, sőt — amint ezt Nguyen Khanh miniszterelnök közeli munkatársa megfogalmazta — „rendkívül veszélyes”. Még mindig nem ültek el a hírek egy esetleg újabb államcsínykísér­letről. Khanh tábornok leváltott a hadsereg éléről néhány magas­rangú tábornokot, akik valami­lyen formában részt vettek a va­sárnapi puccskísérletben. Ezek közül Duong Duc tábornok, a leg­nagyobb dél-vietnami szárazföldi hadtest volt parancsnoka, a puccs­kísérlet névleges vezetője, a nyu­gati hírügynökségek jelentései szerint engedett Khanh felszólítá­sának, visszatért a fővárosba, ahol most háziőrizet alatt tartják. Huynh Van Ton ezredes, a vasár­napi puccsban részt vett 7. had­osztály volt parancsnoka még nem jelentkezett a hatóságoknál. Van Ton ezredes ugyanis a puccskísérlet kudarca után vissza­tért a Mekong folyó deltájában lévő főhadiszállására, s most is a fővárostól hatvan kilométerre dél­nyugatra fekvő My Tho városban tartózkodik. Saigonból helikoptert küldtek érte, de megtagadta a visszatérést Az AP értesülése szerint Van Tan ezredes továbbra is szervezkedik, s állítólag arra készül, hogy elvágja a Saigonba vezető utakat, és távközlési vona­lakat. s így valamiféle „független övezetet” akar kialakítani. Nguyen Khanh tábornok pilla­natnyilag, a hozzá hű fiatal ma­gasrangú tisztek egy csoportjára támaszkodik. Ezek a tábornokok, — akiket a nyugati hírügynöksé­gek „ifjú törököknek” gúnyolnak — viszont jelentős nyomást fejte­nek ki Nguyen Khanh-ra, hogy szervezze át a hadsereg jelenlegi vezetését, távolítsa el onnan azo- kot a tiszteket, akik érvényesülé­sük útjában állnak. Ennek fejé­ben azt ígérik a miniszterelnök­nek, hogy szükség esetén meg fogják védelmezni. Az „ifjú törö­köknek” jelentős szerepük volt a vasárnapi puccskísérlet elfojtásá­ban. üli Szabri átadta Hruscsovnak Nasszer elnök üzenetét Moszkva (TASZSZ) Ali Szabri, az EAK miniszterelnöke, aki szer­dán a Kremlben tárgyalásokat folytatott Hruscsovval, a TASZSZ jelentése szerint, átnyújtotta a szovjet miniszterelnöknek Nasszer elnök üzenetét. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében le­zajlott eszmecsere során a tár­gyalófelek megvitatták a Szovjet­unió és az EAK közötti átfogó együttműködés fejlesztésének kér­déseit és a mindkét felet érdeklő időszerű nemzetközi problémákat. Ali Szabri szerdán villásregge­lit adott a szovjet vezetők tiszte­letére. A villásreggelin jelen volt és beszédet mondott Nyikita Hrus­csov szovjet kormányfő. Kijelen­tette, hogy az Egyiptomban végbe­menő történelmi jelentőségű vál­tozások mindenekelőtt a nép áll­hatatos munkájának gyümölcsei. A nemzetközi helyzetről han­goztatta, hogy a békeszerető erők harca, az imperialista és gyarma­tosító törekvések ellen vívott eré­lyes küzdelmük megteremti a fej­lődő országok számára a békés teremtőmunka és haladás felté­teleit. A Szovjetunió növekvő gaz­dasági ereje évről évre növeli an­nak a lehetőségét, hogy gazdasá­gi és műszaki segítséget nyújtson az önálló fejlődés útjára lépett fiatal nemzeti államoknak — mondotta Nyikita Hruscsov. A szovjet kormányfő ezután ar­ról beszélt, hogy az imperialisták meg akarják bontani az arabok egységét és egymás ellen uszítják az arab államokat. Hasonló poli­tikát folytatnak más afrikai, ázsiai és latin-amerikai népekkel szem­ben is. Éppen ezért a népek ere­jének forrása összefogásukban van — mondotta Nyikita Hrus­csov. Tito elvtársat Dobi és Kádár elvtárs búcsúztatja. emlékeket viszik magukkal. Sze­mélyesen is tapasztalhatták, hogy népünk mély rokonszenvet érez a jugoszláv nép iránt, amellyel a történelmi sors­közösségen túlmenően a je­len és a jövő is összefűz bennünket. Amikor ismételten megköszö­nöm, hogy meghívásunkat elfo­gadva eljöttek hazánkba, meg kívánom mondani: látogatásuk örvendetes és hasznos esemény volt számunkra. Kérem önöket, hogy Belgrádba visszatérve adják át a jugoszláv népnek forró üdvözletünket. Sok sikert kívánunk a szocialista épí­tés minden területén, a világ bé­kéjéért folyó harcban. Éljen és erősödjék a magyar és a jugoszláv nép barátsága! Éljen a szocializmus és a bé­ke! fala között bementek a pályaud­var csarnokába. Joszip Broz Tito baráti búcsút vett Dobi Istvántól és Kádár Jánostól. Dobi István­ná és Kádár Jánosné pedig virág­csokorral kedveskedett Jovanka Broznak. Vendégeink ezután felszálltak a különvonatra. A vendégeket a ha­tárig kísérte Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Péter János külügymi­niszter, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága kül­ügyi osztályának helyettes veze­tője, Gergely Miklós, a külügymi­nisztérium protokollosztályának vezetője, valamint Dusán Csalics, a budapesti jugoszláv nagykövet és felesége, Zágor György, hazánk belgrádi nagykövete pedig fele­ségével visszautazott belgrádi ál­lomáshelyére. A külön vonat 11.50 órakor a Rákóczi induló hangjai mellett gördült ki a Keleti pályaudvar csarnokából. Tito elnök távirata a határról Joszip Broz Tito elnök a kele- biai határállomásról a következő táviratot intézte Dobi Istvánhoz, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökéhez és Kádár Jánoshoz az MSZMP Központi Bizottsága első titkárához, a kormány elnö­kéhez: — Kedves elvtársak! Szeretném még egyszer kifejezésre juttatni köszönetünket az Önök szép or­szágában kellemesen eltöltött na­pokért és azokért a baráti és nyílt megbeszélésekért, amelyeket folytattunk. — Rövid látogatásunk során meggyőződhettünk a magyar nép őszinte rokonszenvéről. Azzal a benyomással távozunk, hogy szomszédos szocialista országaink együttműködésének távlatai való­ban nagyok. Mindannyiunk nevé­ben, akik az Önök szívélyes ven­déglátását élveztük, szeretnék is­mételten őszinte köszönetét mon­dani az Elnöki Tanácsnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának és személyesen önöknek, kedves elv­társak. — Kérem adják át a baráti ma­gyar népnek legmelegebb üdvöz­leteinket. Őszintén kívánjuk, hogy I a magyar nép a szocializmus épí­tésének nagy munkájában továb- I bi sikereket érjen el, s tovább i rősödjék országaink baráti együtt- I működése.

Next

/
Thumbnails
Contents