Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
2 •TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. szeptember 16. Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) jetunió, a szocialista országok politikai és katonai ereje és az imperializmus ellen küzdő népek frontja józanítólag hat az imperialista politikusokra és katonákra. Nem szabad, hogy a napi jeépítő ország, pártjaink, kormányaink együttműködésének, népeink barátságának erősítéséhez. Tito elvtárs és a többi jugoszláv elvtársunk a magyar dolgozókkal való találkozásaik alkalmával meggyőződhettek arról, lenségek elhomályosítsák a dől- hogy barátságunk ügye egész r.é(Taps). Még egyszer ezúttal is I ság és a Jugoszláv Szocialista gok lényegét, azt, hogy fejlődik és erősödik a szocialista világrendszer, a gyarmati uralom utolsó óráit éli, a dolgozók világszerte szívós osztályharcot vívnak a tőke ellen, az imperialisták befolyási övezete szűkül. pünk érdekeit és óhaját fejezi ki. köszönetét mondunk Tito elvtársnak, kedves feleségének, többi jugoszláv barátunknak, hogy meghívásunkat elfogadva ellátogatott hozzánk, őszintén és szívből sok sikert kívánunk munkásságukhoz, boldogulást kívánunk a szomszédos jugoszláv népnek. (Nagy taps). Éljen a Magyar NépköztársaSzövetségi Köztársaság népeinek barátsága, együttműködése. (Nagy taps.) Éljen a szocializmus és a világbéke! Kádár János nagy tetszéssel fogadott beszéde után az egybegyűltek nagy tapsa közben Joszip Broz Tito lépett a mikrofonhoz. Joszip Broz Tito elvtárs beszéde Joszip Broz Tito bevezetőben köszönetét fejezte ki a meleg vendégszeretetért, amellyel láto- A magyar és a jugoszláv kor- Satásuk egész ideje alatt körülmény a nemzetközi kérdések i vették. Történelmi visszapillan- többségében azonos nézeteket j *ást vetve szólott a két nép kap- vall. Mindkét kormány úgy véli, csolatairól, ^ hogy a leszerelés továbbra is el- I , ^ ^®t háború között Jugoszlásőrendű fontosságú kérdés és tá- viában ugyanúgy, mint önök- mogatja az általános és teljes n®t a kommunisták és más ha- leszerelésre vonatkozó szovjet ja- lac^ó erők súlyos mindennapi har- vaslatokat. Üdvözöljük és támo- ;c°t folytattak a demokratikus és gátjuk azokat a kezdeményezé-. szociális jogokért, a növekvő fa- seket is, amelyek Közép-Euró- s*szta veszély^ ellen, — mondotta, pában, a Balkánon és a világ I A háború óta negyedszer va- más részein atomfegyvermentes Syok Budapesten, — folytatta —. övezetek megteremtését célozzák. Benyomásaimról szólva elmond- Sürgető problémának tartjuk a hatom, örömet okoz, hogy nagy német kérdés rendezését, amely- eredmények születtek, fővárosuk nek kiinduló pontja a két német nagyot fejlődött. Meggyőződhet- állam létezésének elismerése, a tünk, hogy békeszerződés megkötése, és aj a Magyar Népköztársaság ma nyugat-berlini helyzet rendezése. erős, fejlett ipari ország, A kommunista mozgalom nap- j jainkban a világ társadalmi meg- j újhodásának hatalmas mozgató erejévé vált, igazi lommá fejlődött. világmozgaA nemzetközi munkásosztály legnagyobb történelmi vívmánya a szocialista világrendszer létrehozása. olyan gazdasági alapokkal, amelyek biztosítják a még gyorsabb, a még sokoldalúbb fejlődést és lehetővé teszik, hogy a nép jobban és boldogabban éljen. Munkásosztályuknak, országuk dolgozóinak a háború utáni fejlődés sajátos gondjai közepette is volt erejük ahhoz, hogy legyőzzék a nehézségeket, megalapozzák a forradalmi távlatokat, a szocializmus igazi és humanista eszméibe vetett forradalmi hitet. Az ország munkásosztályának ebben a bonyolult harcában és nagy erőfeszítéseiben, kiemelkedő szerepet játszottak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a jelenlegi magyar kormány vezetői Kádár János elvtárs és munkatársai. Ennek köszönhető, hogy a szocialista Magyarország ma egyre jelentősebb szerepre tesz szert a nemzetközi életben, s az európai, valamint világbéke jelentős tényezőjévé vált. Ma jelentős tényező Magyarország a nemzetközi munkásmozgalomban is. A magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a magyar kormánynak ezeket az eredményeit mi őszintén becsüljük és melegen üdvözöljük. Ez a rendszer valósítja meg a dolgozók évszázados álmát, a politikai, gazdasági, társadalmi, I Kedves barátaink! nemzeti, faji és minden egyéb önök. mint szomszédaink, is- elnyomás megszüntetését. merik azokat az eredményeket, A nemzetközi kommunista moz- amelyeket Jugoszlávia népei or- galom sikerei elvitathatatlanok. 1 szagunk szocialista építésében Ugyanakkor a marxistók-leninis- eddig elértek. A legjelentősebb fák. akik mindig reálisan szem- vívnaány szocialista fejlődésünk- lélik a világeseményeket jól IáU ben kétségtelenül dolgozóink és ják a jelenleg fennálló ne- egész társadalmunk átalakulása, hezségeket is. Ezek kö?ö.tt ,kW-,Ki kell emelnem annak a jelen- lönleges helyük van az utóbbi tőségét, hogy dolgozóink nemcsak időben támadt komoly nézetei- jó szakmunkások, hanem arra is téréseknek, amelyek a Kínai képesek, hogy részt vegyenek a Kommunista Párt vezetői által gazdasági és társadalmi élet irá- végzett szakadór tevékenység kö-r | nyitásában. Jugoszlávia minden vetkezményei. Ez az egységbonto dolgozójának, munkásosztályunk- tevékenység nagy kárt okoz a nak alkotó kezdeményezése hozzá- nemzetközi kommunista moz-1 járult ahhoz, hogy gazdasági és galomnak. | társadalmi fejlődésünkben valóNem kétséges, hogy a kommu- ban jelentős sikereket értünk el. nista mozgalomban támadt nehéz- Különösen az utóbbi tíz évben ségejcet. nezeteltereseket le fogjuk sjksrmt jelentős eredményeket elérnünk az ipar fejlesztésében, A szocialista építés eredményei Jugoszláviában küzdeni. Mivel a kommunista világmozgalom az utóbbi időben megnőtt, a nemzetközi helyzetben és a forradalmi harcban új jelensé- Az iparosítás évente átlagosan 10 százalékkal növekedett a termelés. jóvoltából Jugogek vannak és szükség van a nézetek és feladatok egyeztetésére, szükséges, hogy korunk új problémáit marxista elemzés alá vessük. Erre kiváló alkalmat ad a kommunista és munkáspártok értekezlete. Kedves elvtórsak! Tito elvtársnak és munkatársainak magyarországi látogatása fontos állomás népeink, pártjaink és kormányaink kapcsolatainak fejlődésében. Ezt tükrözi az általunk aláírt közös közlemény is. Újból bebizonyosodott egyetértésünk a lényeges nemzetközi kérdésekben és ez lehetővé teszi, hogy még gyümölcsözőbben munkálkodjunk együtt a békéért, a népek barátságáért, a vitás nemzetközi kérdések megoldásáért, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért. Reméljük, hogy jugoszláv barátaink elégedettek magyarországi látogatásuk eredményeivel. Mi, a magunk részéről úgy érezzük, hogy jugoszláv barátaink látogatása, dolgozóinkkal való találkozása, tárgyalásaink jelentősen hozzájárulnak a két szocializmust szlávia megháromszorozta külkereskedelmi árucsereforgalmát, amelynek összetétele is megváltozott. A szocialista Jugoszlávia mindig következetesen harcolt az egyenjogúságon, a más országok függetlenségének, a belügyekbe való be nem avatkozás elvének, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásán alapuló együttműködésért. Harcolt a népek azon jogáért, hogy szabadon válasszák meg társadalmi rendjüket. A háború óta Jugoszlávia ezeknek az elveknek alapján tevékenykedett mind a nemzetközi életben, mind a nemzetközi munkásmozgalomban. A tudomány és technika fejlettségének jelenlegi fokán, a mindent elpusztító nukleáris és ra- kétafegyverek korszakában, amikor a nukleáris háború az egész civilizáció, az emberiség pusztulását okozhatja, az aktív békés együttélés politikáját, amelyért országunk is mindig kiállt, ma már a legszélesebb körben. így a felelős államférfiak körében is támogatják. Az el nem kötelezettség politikája a háború utáni nemzetközi kapcsolatokban nemcsak kívülálló, passzív, hanem cselekvőerőként jelentkezett és hatóit a nemzetközi kapcsolatok békés megoldásában, s az egymás mellett élés elveinek érvényesítése sokban hozzájárult a világ békeszerető erőinek növekedéséhez, a népek felszabadításához, a társadalmi haladás ügyéhez. A mi véleményünk szerint az együttélés a béke megőrzését és olyan konkrét politikát jelent, amely az általános és teljes leszereléssel, a nemzetek és népek közötti egyenjogú kapcsolatok létrehozásával, a fejlődő országok haladásának meggyorsításával, a nemzetközi kapcsolatok további demokratizálásával, a népek közötti bizalom helyreállításával és a kölcsönös érdekek alapján való közeledéssel valósul meg. Az együttélés nem jelenti a nemzetközi munkásmozgalomban és a társadalmi fejlődésben a forradalmi harc befagyasztását, amint azt egyesek nekünk felróni igyekeznek. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban mindinkább tért hódít az a felismerés, hogy a békeharc. a szocializmusért vívott küzdelem része és minden olyan igyekezet, amely elválasztásukra törekszik, súlyos kárt okoz a békének és a szocializmusnak. Valójában ez a lényeg a nemzetközi munkásmozgalomban folytatott szakadárpolitikában, s - a Kínai Népköztársaság mai vezetőinek a termonukleáris háborút kalandor módon megítélő gyakorlatában. Az az elképzelés, hogy a szocializmust fel lehet építeni a jelenlegi civilizáció — városok, gazdasági és kulturális központok üszkös romjain —, a termonukleáris háború százmilliós áldozatainak sírjain, a lehető legveszélyesebb politika. Ez . lényegében saját népük és mindazon népek mélységes lebecsülését is jelenti, akik elhatározták, hogy megakadályozzák a nukleáris katasztrófát. Hisszük, hogy a béke és a békés együttélés feltételei közepette, amikor a társadalmi problémák lényegét nem ködösíti a hidegháború, a haladó erők tevékenysége és harca számára megfelelőek a feltételek, a nemzeti felszabadításra és a gyarmatosítás elleni harcra, melynek eredményes befejezése a béke megszilárdításának előfeltétele. Ilyen értékelésből kiindulva, mi a békés és aktív együttélés elveit, mint külpolitikánk vezető elveit, beépítettük a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság alkotmányába. Jugoszlávia — mint ismeretes — következetes politikájával baráti kapcsolatokat teremtett Afrika, Ázsia és Latin-Amerika egy sor országával. Igen nagyra értékeljük a barátságot ezekkel a népekkel, amelyeket a gyarmatosítás alatt hosszú ideig elnyomtak és kizsákmányoltak, és amelyeknek nagy áldozatokat kellett vállalniok nemzeti függetlenségükért. Az újonnan felszabadított országok jelentős része a szocializmust, annak különböző formáit és útjait választja és különböző szocialista jellegű intézkedéseket léptet életbe. Ezek az országok a gazdag szocialista gyakorlatban keresik és találják problémáik és ellentmondásaik megoldását gazdasági és társadalmi fejlődésükben. Ez észrevehetően arra utal, hogy a jelenlegi adottságok között a szocializmus mint világfolyamat. egyre jobban erősödik. Ha még inkább szükség van a kölcsönös megértésre, mint valaha A nemzetközi munkásmozgalomnak nagy a feladata és felelőssége, hogy felfogja és megértse a világ különböző országaiban jelentkező sajátos feltételeket, különösen azokban az országokban, amelyek csak most indulnak a szocializmus építésének útján. A szocializmus ügyének csak árthat, ha nem veszik figyelembe á való helyzetet, vagy merev, dogmatikus sablonokat alkalmaznak. Figyelembe véve a szocialista fejlődés formáinak gazdagságát, ma még inkább szükség van a kölcsönös megértésre, tiszteletre és türelemre, a nyílt elvtársi vélemény- és tapasztalatcserére, mint valaha. A nemzetközi munkásmozgalom csak a valóság alapos értékelésével, a marxista gondolat alkalmazásával használhatja ki a kédvéző lehetőségeit. Mi mindig nagy jelentőséget tulajdonítottunk a szocialista országok közötti kapcsolatoknak. Ezek a kapcsolatok jelentősek országaink számára, hiszen a népek közötti együttműködés továbbfejlesztését kell szolgálniok, s ezzel együtt kiküszöbölni mindazt, ami a múlt negatív öröksége. Jelentősek a többi ország szempontjából is, mert a mi együttműködésünk a népek közötti újfajta demokratikus és egyenjogú kapcsolatok példájául szolgál. Ma, amikor egyértelműen elítéljük azt, amit ezen a téren Sztálin tett — csupán a Jugoszlávia iránti viszonyt említem — megvannak a kedvező feltételei annak, hogy a szocialista országok minden oldalú együttműködése új formákkal és tartalommal gazdagodjék. Ma a szocializmus nemzetközi erői nagymértékben megnövekedtek és a jelenlegi nagy társadalmi változások talaján még tovább erősödnek. Úgy vélem, Önök is osztoznak azon meggyőződésünkben, — folytatta —, hogy szomszédos szocialista országaink viszonya erős és tartós alapokon nyugszik teljes egyenlőség és egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és megértés alapján désére és a gazdasági együttműködés más területeire, ahol még sok reális lehetőség áll fenn. Meggyőződésem, hogy látogatásunk és megbeszéléseink műszaki- tudományos. oktatásügyi, kulturális. stb. vonatkozásban is, előnyösen hatnak majd együttműködésünk hatásfokának további alakulására is. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban — amint Önök előtt ismeretes —, jelentős számban élnek magyar nemzetiségű állampolgárok, ahogy a Magyar Népköztársaság területén is élnek jugoszláv nemzetiségű polgárok. Ezzel kapcsolatosan forradalmunk egyik jelentős vívmányára a nemzetiségi kérdés megoldására szeretnék rávilágítani. Ez kihatott minden nemzetiségre, úgy, hogy ma országunk minden polgára teljes egyenjogúságot élvez, a kultúra és a társadalmi, politikai élet minden területén, beleértve a nemzetiségi nyelv szabad használatának jogát is. Ilyen módon a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségű dolgozók, az egyenlőség alapján részt vesznek a társadalmi és munkás önigazgatásban. Nemcsak lojális polgárai Jugoszláviának, hanem aktív tagjai is szocialista építésünknek. Ez azt jelenti, hogy a több nemzetiság hazánkban, nemcsak, hogy nem vet fel semmiféle problémát — mint ebben a konkrét esetben — hanem hozzájárulhat közeledésünkhöz, kultúránk, szokásaink, stb. megismeréséhez, s a kölcsönös megbecsülés és egyenjogúság feltételei között a barátság és együttműködés hídja lehet. Felhasználom az alkalmat, hogy mély hálámat fejezzem ki azért az együttérzésért és segítségért, amelyet a magyar kormány és a magyar nép a szkopjei súlyos földrengés után nyújtott. Ez is baráti érzéseiket és szolidaritásukat tanúsítja. Elvtársak és elvtársnők! Annak a meleg és szívélyes fogadtatásnak a kellemes emlékeivel térünk haza, amelyben bennünket mindenütt részesítettek. Hasznos eszmecserénk — ahogy i Engedjék nieg, hogy még egyszer mi uhn I m űrt 1.- ■ ic Trvn iom o -t-i cft ro 1 r-r\ ■ i _ azt Kádár elvtárs is kiemelte beszédében — megmutatta, hogy mindkét részről fennáll a készség és elhatározás, hogy fejlesszük országaink sokoldalú együttműködését. Országaink kiváló lehetőségekkel rendelkeznek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. szívből megköszönjem a figyelmüket és a vendéglátást, amelyben részünk volt az önök szép hazájában. Joszip Broz Tito beszédét a Magyar Népköztársaság, és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság barátsága és együttműködése éltetésével fejezte be. Tito elnök beszédét nagy taps .... fogadta. A jelenlévők hosszan, me- A jugoszláv—magyar gazdasági jgg^ ünnepelték a jugoszláv ven- együttműködési bizottság megala- dégeket, éltették a jugoszláv és a kulása az ipari együttműködés te- magyar nép barátságát, rületén meghozta első eredmé- | a nagygyűlés Gáspár Sándor nyeit, s kedvezően hat majd az zárószavai után az International árucsereforgalom további növeke- | hangjaival ért véget.
