Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-14 / 190. szám
1984. augusztus 14. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Iparosodó, városiasodó Dombóvár MEGJEGYZÉS egy műszaki átadáshoz A megye délnyugati csücskében fekvő Dombóvárnak évek óta egyik legnagyobb problémája, hogy kevés a munkaalkalom. Nem általában kevés, hiszen ott a vasút, amelynek üzemei több ezer dolgozót foglalkoztatnak, aztán a téglagyárak, az építőipar, a cementáru- üzem, a ktsz-ek, a mezőgazdaság. A férfiak el is' tudnak helyezkedni, azonban több száz asszony és leány hiába keres munkalehetőséget. Ezért fáradozik a járási párt- bizottság, a községi és a járási tanács azon, hogy ipari üzemet, helyesebben üzemeket kapjon Dombóvár. Milyenek a kilátások e téren, ez iránt érdeklődtünk Vasz- kó Szilveszter elvtársnál, a járási tanács vb. elnökhelyettesénél. Vaszkó elvtárs egy dossziécsomagot vesz elő. — Ez a legfelső, a legjelentősebb — mondja. — Éppen tegnap tartottuk meg a helyszíni bejárást és már végleges a döntés, a beruházás helye a tüskei erdő melletti hetven holdas terület. Ide kerül az ÁFOR-elosztó bázistelepe. Kétszázmillió forintos beruházással létesítik a bázistelepet, ahonnét — mintegy hetven kilométeres körzetben — ellátják az összes fogyasztókat benzinnel, gázolajjal, kenőolajokkal, gépzsírral stb. A különféle kőolajtermékek a százhalombattai finomítóból csővezetéken érkeznek ide — a csővezeték építését is rövidesen megkezdik — innét pedig tartályautókkal, vasúti tartálykocsikkal szállítják a felhasználás helyére. Jelenleg a kivitelezési tervek készülnek, a jövő évben megindul az építkezés, szerelés és a tervek szerint 1967-ben már részleges üzemelésre kerül sor. A beruházáshoz tartozik 24, vagy 30 lakás építése is. Az első ütemben nem szerepel, de később sor kerül egy propán-butángáz töltő üzem építésére is, ez majd lehetővé teszi a Tolna, Baranya, Somogy és részben Zala megyei fogyasztók jobb ellátását. — Mennyiben enyhíti majd az új elosztótelep a foglalkoztatási problémákat? — Mint a programtervből kitűnik, az üzem mintegy háromszázötven főt foglalkoztat, tehát sok új munkalehetőséget biztosít a dombóváriaknak. A másik, most induló be- ____________ruházás — forintösszegben — messze elmarad az előbbitől, de ha azt nézzük, mennyiben jelent elhelyezkedési lehetőséget, csaknem egyenértékű azzal. Egy kesztyűüzemről van szó, amelynek építése még az idén megkezdődik, és jövő év május elsejére már üzembe kell helyezni. A Tanácsi Építőipari Vállalat kapott megbízást a kivitelezésre. A vállalat munkaerőproblémáin úgy akarnak segíteni a dombóváriak, hogy — főképp a tanács házi-brigádjaiból — kilencven szak- és segédmunkást adnak, át a vállalatnak. A Pécsi Kesztyűgyár részlegeként működik majd a kenyérgyár szomszédságában építendő üzem és mintegy háromszáz főt foglalkozfl kukoricaszérüket készük elő a megye állami gazdaságaiban Tolna megye állami gazdaságai már túl vannak a kalászosok és a borsó cséplésén, s most teljes erővel az istálló- és műtrágyaszórást, s a talajmunkákat végzik. Javában folyik már a silózás is: a megye 11 állami gazdasága csaknem tízezer vagonra tervezettből eddig 3200 vagon takarmányt silózott be télire. A gerjeni és a Kanacsi Állami Gazdaság már több mint a felét elvégezte a silózásnak. De ezeket a gazdaságokat is rövidesen túlszárnyalja a silózást későbben megkezdett Fomádi Állami Gazdaság. A megye gazdaságaiban közben már a kukorica betakarítására készítik elő a gépeket, az adaptereket, s megkezdték a gépesített kukoricaszérük kialakítását is. Ezeken szárítják meg a beszállított kukoricaszemet, s azokról továbbítják a magtárakba. Közbevetjük: — Hol, mikor, és kinek mondta? Csend. Erre már nincs válasz. Valaki indítványozza, jó lesz dologhoz látni. Tizenegy óra felé jár az idő, s másolt, főleg a nagyhangú, úgy véli.- délig most már nem érdemes kaszálni. Fogyasszák el inkább az ebédet, és utána csinálják. Ezen jó ideig tanakodnak, végül is az aratók maradnak, és csak a fiatalok indulnak haza, azok, akiknek sportorvosi vizsgálatra kell menni. Mögöttünk a szekérnek támaszkodó, magas fiatalember mintegy összefoglalandó a vitát, higgadtan megszólal: — A vezetők veszekszenek, a tagok kínlódnak. Ez a hiba — s megmondja a nevét. Vaszari Józsefnek hívják, rakodómunkás. A fiatalokkal együtt szekere- zünk a községbe. Kardos József KISZ-titkár arról panaszkodik, hogy nem becsülik az ifjúságot. Egyik vasárnap társadalmi munkában a búzakévéket hordták össze. Ifjú Hollósi János brigádvezető a társadalmi munkát nemes egyszerűséggel úgy méltányolta, hogy közölte: köpést ér a munkátok. — Elveszik a kedvünket — mondja kedvetlenül a KISZ-titkár. A faluig hosszú az út. Jó alkalom a töprengésre, az elmélkedésre. Mit tegyünk? Sok mindenre számítottunk, de arra nem. hogy Miszlá lőporos hordó, és r'sak a szikra hiányzik, hogy robbanjon. Feneketlen, értelmetlen, vak gyűlölködés. A hegygerincről belátunk a völgyben pihenő falucska házsorai közé. Tatarozzák az iskolát, egy Volga áll a szövetkezeti ház udvarán, a földeken emberek dolgoznak, távolabb felnyergelt szürke lován a brigádvezető kocog hazafelé. Furcsa látvány mert saru van a lábán és kék'kötény van előtte, így ül a nyeregben... Szóval az látszik legnagyobb bajnak, hogy a vezetők nem férnek össze, s ebben az áldatlan harcban néhány szemfüles ember máris sütögeti a maga pecsenyéjét. Egyébként világos, ahol harc van, ott a két küzdő fél igyekszik magának embereket nyerni. Erre igen jó eszköz a pincekulcs. Később ugyanis megtudtuk, hogy a tsz borát, mint illett volna, nem osztották ki, hanem az elnök, az elnökhelyettes esetenként, és ,,érdem” szerint utalványozza az itó- kát. Amikor a faluba érkeztünk, elhatároztuk, felkeressük az agro- nómust, elmondjuk neki mindazt, amit az erdei tisztáson hallottunk. — Ilyen sora nem volt a parasztnak soha. csak kedvet adnának. és ne civakodnának. Ezt a szekér első ülésén mondta valaki, talán magának, talán a határnak, de az is lehet, hogy üzenetnek szánta a főagronómus- nak és az elnöknek. (Folytatjuk.) ORDAS IVAN SZEKUL1TY PETER tat, főként nőket. Novemberben és decemberben szervezik meg a szaktanfolyamokat, ahol az üzem leendő dolgozói elsajátítják a kesztyűgyártás különféle műveleteit. — A harmadik, nagyobb jelentőségű beruházás még nincs ilyen előrehaladott állapotban — mondja az elnökhelyettes, — de annak megvalósítására is a következő években sor kerül. Dombóvár csatornázásáról van szó. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság már elkészítette a tanulmánytervet — ezt jutalmul kapta a község, mert az országban az elsők között valósította meg társulati szinten a vízmüvet — és rövidesen megkezdjük a szervezést, felmérjük, hogy az egyes vállalatokra, közü- letekre, szövetkezetekre milyen hozzájárulás esik. A fejlődést, a városiasodást, az iparosítást most már egyre inkább gátolja a szenny- és csapadékcsatorna-hálózat hiánya. Az üzemeket — a leendőket és a meglévőket is — az építendő kórházat, az épülő többszintes lakóházakat ugyanis külön-külön igen költséges lenne ellátni derítőberendezéssel. ■ . í nem teljes. NaA lista | pirendre került a község központjában lévő benzinkút áthelyezése, illetve egy korszerű üzemanyagtöltő állomás építése a község északi bejáratánál. A jelenlegi benzinkutat meghagyják, innét látják el majd a lakosságot fűtőolajjal és a motor- kerékpárosokat is üzemanyaggal. Erre a beruházásra a harmadik ötéves terv első esztendejében, ,1966-ban kerül sor. Terveznek egyéb, kisebb jelentőségű beruházásokat is. Városiasodik, iparosodik Dombóvár. Az elkövetkezendő években megváltozik a község képe, több száz új munkaalkalom enyhíti — vagy talán meg is szünteti — a lakosság foglalkoztatási problémáit. <L) A közelmúltban az őcsényi Kossuth Tsz-ben sor került volna egy gazdasági épület műszaki átadására. Az érdekeltek és az illetékesek közül mindenki megjelent — csupán egyetlenegy ember hiányzott, a közös gazdaság építésvezetője, aki miatt végül is a létesítmény műszaki átadását el kellett halasztani. S ebben az esetben már akkor is szót érdemelne az ügy, ha csak arról lenne szó, hogy néhány ember az építés- vezető miatt egy munkanapot vesztett, a termelésből kiesett. Csakhogy ennél a jelek szerint jóval többről van szó. Steindl Antal építésvezető arra hivatkozik, nem jelenhetett meg a műszaki átadáson, mert nem tudott róla. A tsz Báta- székre, a lakóhelyére küldte az értesítést, ő viszont éppen a Balaton partján üdült. Ebből tehát az következik, hogy Steindl Antal nem tehet a műszaki átadás sajnálatos elmaradásáról semmit. Csupán az a szépséghibája a dolognak, hogy az építésvezető az őcsényi Kossuth Tsz-nek alkalmazottja. Miként, hogyan fordulhat elő, hogy egy alkalmazott a munkaadó tudta és beleegyezése nélkül elmegy a Balaton partjára üdülni? Tudta, és beleegyezése nélkül, mert hiszen ellenkező esetben a tsz nem Bátaszékre, hanem az üdülőbe küldi az értesítést. A munkafegyelem betartása tehát — már ebből is kitűnik Az utóbbi hetekben meggyorsult a munka a szekszárdi KISZ- lakótelepeken. Mind az újvárosi, mind a kórház melletti részen az építők jelentős előrehaladást értek el, a munkák korábbi menetéhez viszonyítva. Tegnap átadtak két lakóházat. Egyet az újváros— az építésvezetőnek nem a legerősebb oldala. Erről Bátán a November 7. Tsz-ben ugyancsak róla, még többet tudnak mondani. Steindl Antal a bátai közös gazdaságban is építésvezető. A szövetkezeti vezetők véleménye szerint nincs benne semmi köszönet. A bátai közös gazdaságban kétezer forint havi fizetést, plusz prémiumot kap. Úgy vélné az ember, ezért a pénzért becsületesen megdolgozik. Ez lenne a természetes. Am a November 7. Tsz-ben napok telnek el anélkül, hogy látnák. Számtalanszor előfordult, az öcsényiek Bátán, a bátaiak Ocsényben keresték, de nem volt egyik gazdaságban sem. A November 7 Tsz-ben március 31-én járt le a gépműhely befejezésének határideje. Miután a gépműhely határidőre nem készült el, 28 ezer forint kedvezményt vontak meg a tsz-től. Ki a felelős? Több más kifogás is van az építésvezető működésével szemben. Amikor ezekről a dolgokról beszéltünk vele, epésen megjegyezte: most mindenki ellene megy. Inkább talán az a valóság, hogy nagyvonalú ügyködésével torkig vannak. Egyébként érdemes lenne kissé közelebbről is szemügyre venni az illetékeseknek, hogy miképp kereshet egy ember havonta több ezer forintot ilyen nagyvonalú „munkával" és magatartással. ban, egyet a kórház mellett. A házak kivitelezési munkái megfelelnek a követelményeknek, csak néhány pótmunka-elvégzést vettek fel a hiány jegyzőkönyvbe az átadás során. A következő hetekben újabb házak átadása várható mindkét szekszárdi lakótelepen. Két családi házat átadtak a szekszárdi KISZ-lakótelepen TsHfStiJkíWÁ SÁRSZENTLŐRSNCEN 4 dolgokat illik az elején kezdeni Olyan törvény ez, amelyiket, ha áthágunk, sok minden érthetetlenné válik. S mégis. Sárszentlőrinc esetében sem az elején, sem a végén nem lehet kezdeni. Mert tulajdonképpen se vége se hossza a községi művelődési híz ügyének. Olyan, mint a mesebeli tengerikígyó. Orova János, az igazgató például teljesen tanácstalan. — Kezdheti ezt az ember, ahol akarja. csak idegesíli magát vele, de végét szabni nem tud. Nincs olyan fórum, amelyik a mi problémánkon segítene... A pesszimista hang túlzottnak látszik, pedig valójában nem az. Miről van szó? Tulajdonképpen egyszerű história az egész: a művelődési otthonban lakik egy ember.^ Gősi István, a régi tulajdonos es nem hajlandó kiköltözni. Törvényes joga van arra. hogy ott lakjék. Egy szóval sem lehetne illetni Gősi Istvánt, ha mondjuk mindig ott lakott volna, s nem csak néhány éve. amikor ideiglenesen beköltözött. Olyan ideiglenesség volt ez. amiből a mostani jelek szerint véglegesség lett. Két szobát és egy mellékhelyiséget bérel. Olyan helyiségek ezek, amelyekre a falunak közelebbről a községi művelődési .otthonnak igen nagy szüksége lenne Ezekben a n-pokb-n 120 ezer forintos költséggel renoválják az otthon'. Végeredményben azonban csak félmunkát végeznek mert azt a részt amelyiket Gös< István használ nem lehet javítani. Származik aztán még egy csomó egyéb hátrány is a mostani helyzetből. Kezdjük talán ott, ahol Orova János kezdte. A legfontosabb időszakban, télen, amikor a népművelés apró munkáit szokták leginkább végezni, tulajdonképpen nem tudnak megmozdulni. Szakkörről al lg lehet szó, hiszen nincs klubhelyiség, vagy szakköri szoba. S hiába erőlködnének a színjátszást kedvelők is: vagy Orováék lakásán próbálnak, vagy sehol. Egy próbáért ugyanis nem lehet és nem is szabad felfűteni a nagytermet, de nem szoríthatják ki azokat sem. akik a televízió műsorát szeretnék megnézni, s nem költözhetnek a községi könyvtár egyetlen, nagyon is zsúfolt helyiségébe. Bus Pál pedagógus, községi könyvtáros a költözés ellen teljes joggal tiltakozna. Hivatkozna arra. hogy a könyvek elhelyezése. ahogy most van. sem biztonságos, de ésszerűtlen is, mert a kölcsönző egyben olvasó és minden egyéb. Hogyan alakulhatott idáig a helyzet, s miképpen lehetséges, hogy évek óta semmiféle megoldást nem találnak a változtatásra? Nem egyszerű erre válaszolni. A mai művelődési ház ko-ábban tíősi Ist.vánék tulajdonában volt. Az áll-’mosí'ások delén — amint az a paksi járás• ünvés-ség egyik jegyzőkönyvéből kiderül —. beleesett ugyan az ó’lamosításba. de ismeretlen körülmények folytán elmaradt a dolog. Beielentés és meglehetősen hosszú tulajdonosi huzavona után jutott érvéire a törvény, s néhány --"e államosították a 8 helyiségből áüó házat. Gősi István azonban abban az időben még nem lakott ott. hanem majdnem szemben a másik sarkon. egy ugyancsak nagy házban, amit viszont államosítottak. Nehéz lenne azt is megmondani, hogyan kerüli a művelődési otthonba. Erről többféle mendemonda kering. ezekre azonban nem lehet adni. Egy bizonyos: ott lakik, bérel három helyiséget, s ezek után fizet havonta ötven. forint bért. Ezt azonban még csak két éve teszi, azelőtt a villanyszámlát sem fizette. Arról, hogy elköltözzék, hallani sem akar, ragaszkodik mostani lakásához. Ehhez joga van, de a jog mellett van egy másik dolog is: a megértés, a jó szándék arra. hogy könnyítsünk valakinek, vagy valaminek, ebben az esetben egy községnek a problémáján. J 'rtunk az ügyben a t nács- nál is. A titkár, amellett, hogy megismételte a történetet. teljesen tanácstalan volt. Nincs olyan cserelakás, amit felajánlhatnánk Gősi Isvánnak. De akkor hogyan oldják meg. ezt az évek óta húzódó és munkát nehezítő iipyet? Nehéz a tanácsadás. Jó lenne azonban, ha a járási tanács is nyújtana bizonyos segítséget a sárszentlőrincieknek. Kimondaná például a végszót a fontosságra vonatkozóan, s miami lehetőséget keresne közösen a községi emberekkel a ten”e ikí'-yóhoz feltűnően hasonlCo *'vi bezárására. a művelődés '■óbb körülményeinek megteremtésére. S*. t,
