Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-13 / 189. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. augusztus 13. • * — Igen! Önök természetesen még nem tudják, én azonban kénytelen vagyok visszavonni a C—616-osról táplált múltkori rossz véleményemet. Az az ember mégis csak használható. Az egyik grönlandi állomás tisztán és pontosan vett egy meglehetős hosszú adást. Szerencsére volt annyi eszük, hogy bár egy hangot sem értettek belőle, hajszálpontosan feljegyezték az egészet. — Bizonyára használta a megállapított hívójelet. — Úgy történt. Amellett a szöveg sifrírozása sem volt akármilyen teljesítmény. Meglehetős hosszú vegytani képletről van szó. — Valóban, uram? — Igen! Mindenesetre intézkedjenek, hogy az a pasas kapjon külön jutalmat. — A G. 16-os indulását tehát leállíthatjuk? Az ezredes a fejét rázta: — Sajnos nem! A Kémiai Osztály ugyanis azt jelentette, hogy a képlet rendkívül értékes, a szer mindenképpen megérdemli érdeklődésünket, de ilyen formában nem használható. A teljes gyártásmenet nélkül egy fabatkát sem ér. A C. 616-osnak meg kell szereznie a teljes gyártási előiratot. A százados a fejét rázta: — Sejtelmem sincs ugyan, hogy honnan szerzett rádiót, de azt kötve hiszem, hogy hosszabb szövegeket rádión továbbíthasson,. Egy gyártási leirat oldalak tucatjaira rúghat. — Ezt magam sem gondolom. Éppen ezért a G. 16-nak mégis indulnia kell. Az anyag áthozatalát természetesen ne kockáztassa, de gondoskodjon egy megfelelő gyümölcsszállítmányról. Megértették, uraim? A tisztek tökéletesen értették: — Azonnal intézkedem, —állt fel a százados és a többiek követték példáját. Az ezredes azonban visszatartotta őket: — Egy percet még várhatnak! Uj palackot vett elő a bárszekrényből és töltött: — Ez különlegesség, uraim! — mondta. — Nos, a sikerre! A poharak összecsendültek: — A sikerre! * Fritz Hohlmayer, a bécsi Kärt- nestrasse 23. sz. alatti jónevű gyümölcs export-import iroda kereskedelmi főnöke mégegyszer végigpörgette előjegyzési naptárának lapjait: — Körülbelül egy hétig leszek távol, Gretchen! — mondta a titkárnőjének. — Schulze urat nagyjából mindenről tájékoztattam. Ha a Baumwirt cég jelentkezik, közölje velük, hogy személyesen utaztam Magyarországra és közvetlenül a termeltető gazdasággal akarom megtárgyalni annak a hetven vagon őszibaracknak az ügyét. Az útlevelem megérkezett? — Igen, főnök! — válaszolt a magas, szőke és erősen festett szemöldökű titkárnő. — A magyar követség bámulatos gyorsan intézi a vízumkérelmeket. Már tegnap visszahozták. Hohlmayer mosolygott: — Na, természetesen! Hiszen Ausztria semleges állam, tőlünk igazán nincs mit tartaniuk. Nos, isten áldja kislány, majd hozok magának valamit Magyarországról! — Előre is köszönöm, főnök! Fritz Hohlmayer nagykereskedő szép Ford-Taunusa néhány óra múlva már a hegyeshalmi magyar határállomás vámépülete előtt fékezett. Előtte talán féltucat, mögötte legalább kétannyi gépjármű várakozott. A vám- vizsgálat gyorsan ment és a kereskedő örvendezve állapította meg, hogy a magyarok igazán nem a formaságok emberei. A határőrtiszt udvariasan visszaadta az útlevelet, a vámőrök éppen csak, hogy belepislantottak a felnyitott két bőröndbe és a Taunus máris mehetett tovább. Hohlmayer azonban előbb a pressó elé állt, felváltotta első magyar százasát és egy ízes dupla fekete után indította csak el a kocsit Győr felé. A TETTES? / Juhászné Szahók Klárát a Rajzolta: »rendőrségi fogdából vezették a főCSANÄDI ANDRÁS’hadnagy elé. A fiatalasszony sá- £ ipadt volt, széme álmatlanságról Képregény, 18 folytatásban Irta: KUCZKA PÉTER tanúskodott, de ugyanakkor imponálóan nyugodtan viselkedett. — Tudja, hogy miért van letartóztatva? — kérdezte Forgács. — Megmondták, de az nem igaz! — Gondolja? Mindenesetre figyelmeztetnem kell, hogy a beismerő vallomást később a bíróság is enyhítő körülményként mérlegeli. Magát Tóth Noémi rádiótechnikus ellen elkövetett gyilkossági kísérlet alapos gyanúja miatt vettük őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba helyeztük. — Nem ismerek ilyen nevű leányt! A főhadnagy a töltőtollával játszott az asztalon. Apró köröket rajzolt egy papír szélére. — Igen? Azt elhiszem. Egyébként üljön le, hosszasabban kell beszélgetnünk. Az asszony leült. — Ön elvált, ugyebár? — Nem. Válásom ügyében még nem mondta ki a bíróság a döntést. A férjem 1956 őszén itthagyott. — Most hol él? — Kanadában. — A válóper után mi volt a későbbi terve? — Férjhez akartam menni. — Akart, vagy akar? Tétován szólt a felelet: — Azt hiszem, hogy csak akartam... — Korsós főmérnökhöz? — Igen. — Miért nem vett részt ön a Sangoplan laboratóriumi munkáit ünneplő baráti összejövetelen szombaton este? Hiszen szintén a kollektívához tartozott? —■ Rendkívül erős fejfájásom volt, és azon kívül is, nem szeretem a bort. Ezt _ afféle férfimulatságnak szánták. — Isznak a kollégái máskor is? — A legritkább esetben. Bandi akarom mondani Korsós főmérnök nem is nagyon bírja a bort. — A tettet megelőző napon mikor látta utoljára Korsóst? — Mondom, hogy nem én tettem! Én, sem azt mondtam, hogy a maga téttét, hanem a tettet megelőző napon, tehát szombaton? — Éjszaka. — Felment önhöz? Klári a fejét rázta: — Nem. Ott ment el az autója a házam előtt. — Biztos ebben? — Sport-Wartburgja csak neki van az egész városban. — Egyedül volt? (Folytatjuk) ÚJ OLAJKÚTUNK Átgondolt, rendszeres kutatómunka folyik hazánk egész területén a természeti kincsek felderítésére. Szenet keresnek a szakképzett kutatók a Mecsek vidékén, a dorogi medencében, a Bakonyban. Érclelőhelyeket nyomoznak a Mátrában. De kiterjedt kutatómunkálatok folynak az ország sík vidékein is. Itt az összes földtani és geofizikai módszereket alkalmazzák. Jelenleg Szolnok kornyékén és a Dél-Tiszántúlon folyik a kutatás nagy erővel. Az egyes kutatócsoportok a számukra kijelölt területet keresz- tül-kasul átfésülik. Minden négyzetkilométernyi területen legalább 160 kilométert gyalogolnak, sokszor igen nehéz terepen, hegyen-völgyön, és árkon-bokron át. A terepmunkán egybegyüjtött adatokat központilag feldolgozzák és minden számba vett területről négyféle földtani térképet készítenek. E térképek feltüntetik, hol vannak különféle nyersanyag-kincseink a föld méhében. Ennek a nagyszabású kutatómunkának sok eredményét hasznosítja már népgazdaságunk. Legutóbb az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kutatócsoportja ért el értékes eredményt. A tröszt nemcsak Üllésen, hanem az attól 35 kilométerre fekvő Szánk község határában is feltáró munkálatokat végzett. Teljes sikerrel. A szanki kútból ugyanis nagy erővel tört fel az olaj, s megkezdődött a próbaüzemelés. A napi termés bőséges: 360 köbméter olaj. A szanki fúrótorony, Margitai László brigádja. A brigád éppen szerelésén dolgozik. a talpnyomásmérő Ekkor gördültek a szétvert oszlop szekerei az erőd udvarára. Halottakat és sebesülteket hoztak. „Elbújtak?” — kérdezte Carrington. „Ezredes úr — jelentette Fetterman —, egész úton egyetlen indiánt sem láttunk. Elbújtak a gyávák!” „Ügy harcoltak, mint az ördögök — jelentette az oszlop parancsnoka —, puskájuk is van . ..” „Nem ismeritek az indiánokat” — mondta Bridger a kantinban. „Az életükért és a földjükért harcolnak.” Az újonnan jöttek kinevették.
