Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-11 / 187. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. augusztus 1L Sok helyütt torlódik a munka - Példát mutat Hőgyész - Sok még a csépelnivaló Szakoson (Folytatás az 1. oldalról.) tort váltott műszakban üzemeltetik. A szalmalehúzás és a kazalozás befejezéshez közeledik, de az istállótrágyázáshoz csak a jövő héten akarnak hozzáfogni. Miért? Van a tsz-nek trágyaszórója, miért nem üzemeltetik? Még furcsább hogy — a főállattenyésztő tájékoztatása szerint — fogatok hordják majd az istállótrágyát. Természetesen ezek munkájára is szükség lesz. De ha a trágyaszóró kocsit folyamatosan, állandóan üzemeltetnék, mór nagy területet megtrágyázhattak volna. Helyes, hogy annyira igyekeznek a szántással, de a kilenc szántó- erőgépből egyet nyugodtan elvehettek volna a trágyaszóró kocsihoz. A koppányszántói Március 15 Tsz-ben ugyancsak pihentették eddig a trágyaszóró felszerelést, és még szerdán is, fogatokkal akarnak dolgozni. A szántással is nagyon elmaradtak. Igaz, ennek elsősorban nem a szövetkezet az oka. Tóris Nándor tsz-elnök azt mondja: két SZ—108-as gép, tehát a legerősebb szán tó traktorok két hét alatt összesen csak 40 holdat szántottak meg. Az Ireg- szemcsei Gépállomás traktorai Az egyik gép el is ment, a másikra pedig a szövetkezet adott embert, s végre dolgozik. A madocsai Igazság Tsz három trágyaszóró felszerelést kapott, de egyik sem dolgozik még. Húsz erőgéppel végzik a tsz földjein a nyári mélyszántást, de a trágyázás szünetel. Egyéb munkákkal jól haladnak, javában folyik a silózás, a kendervágás és az őszi vetés talajelőkészítése, a csép- lést néhány nap múlva befejezik. De azért a trágyázásra is kellett volna gondolni, különösen amikor ilyén nagyok a szövetkezet lehetőségei. És egyáltalán: mikor akarják elvégezni az istállótrágyázást az Igazság Tsz-ben? A pénztáros szerint ezen a héten megkezdik. Ideje már. Csépelnének, ha tudnának Szakcson örömmel vennék, ha kaphatnának trágyaszórókat, mert akkor nem kellene vontatóval hordaniuk a trágyát, és jutna ember a harmadik cséplőgép üzemeltetéséhez is. A szakcsi Uj Élet Tsz-ben asztagokban áll az összes csépeletlen gabona, két gép csépel, de a harmadikhoz kevés az ember, öt pótkocsival hordják a trágyát, és ez, meg a silózás leköti az erőket. Pedig szükséges lenne a harmadik cséplőgép üzemeltetése is, hiszen még kétszáz hold termése csépeletlen. Van ugyan trágyaszóró a szövetkezetben, de kevés, és a gépállomás nem tud adni többet, bizonyos láncok hiányában. Kár, hogy Madocsa messze esik Szakcstól. Bár ki tudja. A megyei operatív bizottság szombati ülésén elhangzott az a megjegyzés, hogy a trágyaszóró felszereléseket el kéne vinni onnan, ahol pihentetik őket. Szovjet ügyészi delegáció érkezett hazánkba Hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezett a Szovjetunió ügyészi delegációja. R. A. Ru- gyehkonak. a Szovjetunió legfőbb ügyészének vezetésével A küldöttség tagjai: B. V. Krav- cov. az OSZSZSZK legfőbb ügyészének első helyettese. I. V. Csermenszkij. a Szovjetunió legfőbb ügyészségének osztályvezető-helyettese. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Szénási Géza. a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és a legfőbb ügyészség más vezetői fogadták. Jelen volt Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, továbbá N. R. Seleh követ-tanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és a nagy- követség több munkatársa. (MTI) Hruscsov a Tatár ÁSZSZK-ban Bugulma (TASZSZ). Hruscsov szovjet kormányfő hétfőn a tatárföldi olajlelőhelyek / központjába. Bugulmába érkezett. A repülőtérről. ahol az érkezőket a vidék dolgozóinak képviselői fogadták. Hruscsov és kísérete egyenest az olajkutakhoz ment. A szovjet miniszterelnök tanulmányozta a munkafolyamatokat és beszélgetett a szakemberekkel. Országjáró körútja során a szovjet kormányfő hétfőn az Ural déli részén elterülő Baskír Autonóm Köztársaságba érkezett. A szovjet miniszterelnököt és kíséretét szállító különvonat elsőnek Tujmaziban, a köztársaság ipari és mezőgazdasági központjában állott meg. Megnyílt a nemzetközi borverseny Hétfőn a városligeti műjégpálya csarnokában ünnepélyesen megnyitották a hazánkban most negyedízben megrendezett nemzetközi borversenyt. Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes megnyitó beszédében hangsúlyozta: a mostani versenyen 26 ország 1400 borral vesz részt. Az eddigi nemzetközi borversenyek jó alkalmak voltak arra is, hogy „rálátásunk” legyen a nemzetközi borízlés alakulására, mind alaposabban megismerjük, hogy világszerte milyen követelményeket támasztanak a borok iránt. A kristálypoharakkal megterített fehér asztaloknál helyet foglalt a három bíráló bizottság. A bírálók — mondhatni az egész világ legjobb borszakértői — köztük szovjet, bolgár, cseh, lengyel, NDK, NSZK, román, francia, svájci, osztrák és uruguay-i szakemberek — elé először három, úgynevezett „belövő” borminta került, s ezzel megkezdődött a 4. Budapesti Nemzetközi Borverseny. A 24 bíráló hétfői „adagja” 130 féle, a világ valamennyi borvidékét képviselő borminta volt. A szovjet kormány nyilatkozata az A ASZ Kuba-ellenes határozatáról Moszkva (TASZSZ). Az Amerikai Államok Szervezetének 1964. július 25-én megtartott külügyminiszteri értekezletén határozatokat és nyilatkozatokat fogadtak el a Kubai Köztársaság ellen. A tanácskozás egyes számú határozatának szövegét augusztus 1-én átadták a Biztonsági Tanácsnak. A fenti ténnyel kapcsolatban a szovjet kormány augusztus 9-én nyilatkozatot tett, amelyben az alábbiakat hozza a Biztonsági Tanács tudomására: Az említett AÁSZ külügyminiszteri értekezleten Venezuela „panaszára” elfogadott határozatokban önkényesen és bizonyítékok nélkül „agresszióval” és más államok belügyeibe való „beavatkozással” vádolják a Kubai Köztársaságot és újabb ellenséges intézkedéseket helyeznek kilátásba vele szemben. Az értekezlet dokumentumaiban kifejezésre jutott az Egyesült Államok törekvése, hogy saját érdekében a független kubai állam, az ENSZ tagországa ellen irányuló agresszív politika aktivizálására használja fel az ENSZ regionális szervezetének mechanizmusát. Eközben az Egyesült Államokat és AÁSZ-beli követőit egyáltalában nem tartóztatja vissza az a körülmény, hogy a Kuba ellen felhozott vádak ellentétben vannak a legnyilvánvalóbb és világszerte közismert tényekkel. A szovjet kormány nyilatkozata ezután számos tényt sorakoztat fel annak igazolására, hogy az Egyesült, Államok és néhány latin-amerikai ország hosszú idő óta ellenséges magatartást tanúsít Kubával szemben, provokációkat követ el ellene, és durván beavatkozik belügyeibe. Éppen ezek az agresszív cselekedetek jelentenek valódi, nem pedig képzelt veszélyt, a békére és a biztonságra — hangsúlyozza a szovjet kormány. Ezt követően a nyilatkozat elemzi az AÁSZ értekezletén elfogadott határozatokat és rámutat. hogy azok éles ellentétben állanak az ENSZ alapokmányában foglalt elvekkel és tételekkel. Rámutatnak, hogy az AÁSZ I határozata szerint a tagországok „az önvédelem egyéni és kollektív formáját alkalmazva még arra is elszánhatják magukat, hogy fegyveres erőket használjanak fel” a Kubai Köztársaság ellen. A leghatározottabban ki kell jelenteni — hangoztatja a nyilatkozat —, hogy az ENSZ alapokmánya megtiltja az erőszak alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokban és az erővel való fenyegetést. A szovjet kormánynyilatkozat ezután megállapítja, hogy az AÁSZ határozatait az ENSZ alapokmányának idevágó rendelkezései szerint nem igazolhatja semmiféle utalás a kölcsönös védelemről szóló Amerika-közi szerződésre, vagy bármely más hasonló egyezményre. A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra. hogy az AÁSZ különleges bizottsága, amely a helyszínen vizsgálta meg Venezuela „panaszát”, semmiféle bizonyítékot nem tudott szerezni a venezuelai területen állítólag felfedezett „kubai fegyverekkel” kapcsolatos vádaskodás igazolására. A szovjet kormány kijelenti, hogy az AÁSZ külügyminiszteri értekezletén elfogadott, s augusztus I-én a Biztonsági Tanácsnak átadott határozat sérti az ENSZ alapokmányának legfontosabb elveit. s ezért érvénytelen. A Szovjetunió soha nem egyezett bele és a jövőben sem fog beleegyezni az ENSZ alapokmányának megsértésébe. , A szovjet kormány szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az AÁSZ jogtalan határozatáért amely az ENSZ egyik tagországa ellen irányul, s amely veszélyezteti az általános békét és biztonságot, teljes mértékben az Egyesült Államoknak és azoknak a kormányoknak kell viselniök a felelősséget, amelyek a határozatra szavaztak. Befejezésül a nyilatkozat megállapítja: az AÁSZ külügyminisz!- teri értekezletének hatá ozalai kiélezik a feszültséget a Karib- tenger térségében, s ennek szükségszerűen vissza kell tükröződnie a nemzetközi helyzetben általában. Ott altot étünk AMIKOR AZ IQAZQATÓ NEM IQAZQAT 1964. júliusában Gyánt pusztát, Görbül hegyet, Miszlát és Tolnanémedi határát gyalog bejártuk. A puszta overallos lelkének foglalkozását ránézésre bajos lenne eldönteni. Kombájnszerelő? Traktoros? Felvásárló? Megtörli szemüvegét, végigsimít szőke haján,' kezel a többiekkel és letelepszik közénk, a lócára. A helybeliek idősebbje „János”-nak szólítja, és csak a negyedik—ötödik percben derül ki, hogy ő a pusztai igazgató-tanító. Szabó János tíz esztendeje él egy maroknyi gyánti lélek között. Szemüvegének csillogó üvegje mögül figyel és lassú, rendkívül higgadt és dolgában biztos módon ítéletet is mond. A szabad idejével kezdjük: — Most honnan jön? Legyintés: — Végre yett volna egy kis időm horgászni, hát nem elzavart ez a hirtelen eső? Bosszantó, de semmiképp sem tragédia. Hiszen a vakáció a pedagógusok legnagyobb előnye. Kinek van más szakmában ennyi szabadsága? Majd kimegy holnap, amikor kitisztul az idő. Beszélgetőtársaink mosolyognak a gondolaton. — Aligha! Akkor a kombájnok is megindulnak! Kiderül, hogy amikor az igazgató nem igazgat, akkor kombájnellenőr a termelőszövetkezetnél, az ügyvitelben segít, az állattenyésztés gondjaival foglalkozik és más kocsis híján még a lajtos kocsira is felül. Jogállása szerint nem tagja a termelőszövetkezetnek. de itt él a pusztán, és a gyántiaknak a termelőszövetkezet adja a kenyeret. — Mióta? Mondja az évet és azt, hogy: — November 17-én alakultunk. Többesszámban, ami neki teljességgel természetes. Megalakult a csoport, de vajon mennyire alakultak, változtak az emberek? Bevezetőül közöljük egy frissiben szerzett tapasztalatunkat: — Sokan vannak, akik panaszkodnak! Bólint: — Igaz. Akadnak, akik csak a jogokat akarják megismerni, de az, hogy kötelesség is van a világon, csak olyan mellékes vágányon fut. Példákat említ. Egy évi harmincháromezer forintos jövedelmű, állandó panaszkodót, aki a régi cselédlakás padlóját linóleummal vonatta be, Pannóniája van, és családjában ma már természetes fogalom a nyaralás. Az anyagi javak változata még akkor is igaz, ha tudomásul vesz- szük. hogy a pusztát uraló óriásistállók mellett szinte csak mellékesen meghúzódó cselédházak külső képe nem sokat változott. Eső után ,a gumicsizma az egyetlen alkalmas lábbeli, járda, közvilágítás éppúgy nincs, mint régen. — És az igények? A szellemi kincsek iránti érdeklődés? Elgondolkozik: — Amikor idekerültem, kezembe akadt a régi pusztai római katolikus iskola leltára. Harminchat kötet könyv szerepelt benne, ezeknek talán harmada hasznos olvasmány, köztük Herczeg Ferenc néhány kötete. Ma háromszázötven kötetes a letéti könyvtár, nem számítva az én kétszázötven könyvemet, amire épp úgy rájár mindenki, aki igényli. — Ki igényli? — Fiatalok és öregek. A középkorúak, a harminc—negyvenöt év közöttiek érdekes módon nem. Az arányok azonban megváltoztak. Az első hat évben egyetlen egyszer sem kellett cserélni a letéti könyvtár anyagát. Most évente négyszer, mert addigra általában kiolvassák. — Televízió? Film? Rádió? — A televízió állandó wták forrása. Ezt úgy kell érteni, hogy mindenki mást lát egy-egy előadásban. Van, aki a mondanivalót. van, aki csak egyes jelenetek képét, más a sima cselekményt. A vélemények aztán összecsapnak, mert az emberek tudnak értékelni. A mozival mór kevésbé rózsás a helyzet. A fiatalabbak zöme még nagy sárban sem restell elgyalogolni Tolnanémedibe egy-egy film kedvéért. Általában senki nem nagyon érti, hogy ha a kendergyáriak hetente kétszer kapnak filmet, akkor a gyántiak miért csak hébe-hóba? (Kérés a MOKÉP igazgatójához), a pincehelyi filmszínház átalakításánál úgyis feleslegessé váló kisfilmes gépet kiadhatnák Gyántra. Kezelő — az igazgató személyében — van hozzá, néző pedig rendszeresen akadna. A rádióknak már se szeri, se száma. Mondani sem kell, hogy egy világtól elzárt pusztában milyen fontos kultúrmissziót tölt be egy-egy készülék. Az innen jövő panasznak éppen ezért a súlya is nagyobb. Tóth Istvánné tsz-tag például ezerhatszáz forintot takarítót meg egy Orion készülékre. Februárban megvette, a boltban szólt, otthon nem. Szekerezés a rádióval vissza, javítás, utána az eset ismétlődik. A pincehelyi vasbolt vezetője — rendes, becsületes kereskedőember — a GELKA helyett is szégyenkezik, és mivel a hibás készülékek összegyűjtésére hivatott túrakocsi nem jön, maga viszi a rádiót Tamásiba. Ottjártunkig még mindig ott pihent (június óta) és benne egy jobbra törekvő pusztai asszony ezerhatszáz forintja. Úgy véljük, hogy a termelőszövetkezetek, sőt éppen az eldugott, pusztai üzemegységek lakóinak támogatása nemcsak az állam feladata. Közrejárhat ebben az efféle halogatással menthetetlenül rossz vért szülő GELKA is. A rádiós bosszúságok után ismét az igényes mindennapokra terelődik a szó. Fél nemzedékkel ezelőtt a cseperedő pusztai gyerek a libalegelőről a bojtárságba, majd bérességbe, esetleg kocsis- ságba serdült és óriási karriernek számított, ha valaki eljutott az intéző úr parádés fogatának bakjára. Ma? A végzősökből került ipari és kereskedelmi tanuló, kertészeti technikumos tanuló Baján, gimnazista nem is egy — közöttük már van képesítés nélküli tanítónő is —, lakatostanuló csak az idén három. Az igazgató homlokán gondterhelten futnak össze a ráncok, miközben a múlt emlékeit, a változásokat igyekszik sorba rendezni. Nehéz visszafelé pillantani annak, aki természete, egész lelke szerint folyvást csak előre néz. (Folytatjuk) ORDAS IVAN SZEKUUTY PÉTER
