Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-06 / 183. szám

2

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG

\

Idői. augusztus (!.

, Zsukov beszéde a Hirosimái értekezleten

A TASZSZ tudósítójának jelentése szerint G. A. Zsukov. a hires mai alomíegyverel'i nes értekezleten részt vevő szovjet küldöttség vezetője beszédében egyebek között a következőket mondotta:

ülésén rendkívüli határozatot fogadtak el a vietnami és laoszi helyzetről.

A nukleáris háború lehetőségének elhárítása, valamint a vietnami és laoszi problémák békés megoldásának elősegítése céljá— Megelégedéssel állapítjuk hói a konferencia követeli:

meg. hogy az értekezlet résztvevői támogatják a moszkvai mikleárisklsérlet-tilalmi egyezményt. F.z az egyezmény fékezi a nukleáris fegyverkezési hajszát. s ezzel bizonyos mértékben enyhít/ a nemzetközi feszültséget.

A legerélyesebben támogatjuk Dél-Vietnam népének az amerikai imperializmus agressziója

i" i h?*eát. Tám'vT"tjiik Kambodzsa, Laosz és Dél-Korea népeit az imperializmus ellen vívott küzdelmében.

• Zsukov megjegyezte, hogy vannak emberek, akik a békeharcot megpróbálják szembeállítani a nemzeti felszabadulási, függetlenségi küzdelemmel. Az egyik törekvés elszakíthatatlan kapcsolatban van a másikkal. A szónok sajnálattal emlékezett meg arról, hogy a tokiói konferencián részt vevő kínai delegáció a béke erői ellen lépett fel. Nem véletlen az sem — mondotta —, hogy az egyházi személyek békeértekezletén megjelent kínai küldöttek egyebek között olyan határozatot követeltek, amely síkra- száll a nukleáris fegyverek elterjesztése mellett.

A hirosimai értekezlet helyes úton halad — mondotta befejezésül Zsukov.

Az értekezlet kedd délutáni

1. Meg kell szüntetni a vietnami és laoszi katonai intervenciót;

2. Az Egyesült Államoknak ki kell vonnia valamennyi katonai egységét Vietnamból és Laoszból;

3. A genfi egyezményeket aláírt országoknak sürgős intézkedéseket kell tenniök hatékony tárgyalások megkezdése céljából,

4. Vietnam és Laosz népének meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy problémáit békésen, bárminemű beavatkozás nélkül, az önrendelkezési jog alapján oldhassa meg.

Szerda délutáni határjárás Miszlátói Szedresig

Mit mondanak a silózásról az érdekeltek ? — A gyönki meglepetés — Több községben még mindig várakoznak

Két hét óta a mezőgazdasági munkák sorrendjében változás történt. A fontosságot illetően első helyre a silózás, a nyári mélyszántás és a cséplés került. A megyei szakvezetők különféle módon színié nap mint nap felhívják a járások és a tsz-ek vezetőinek figyelmét a silózás fontosságára, a betakarítás megkezdésére. Minden józan és szakmailag megalapozott érv amellett szól, hogy ezzel a munkával egyetlen mezőgazdasági üzemben sem szabad ma már várakozni, mert a korábbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy rengeteg veszteség volt a késés, a várakozás miatt.

Az amerikai szenátus jóváhagyta a 46,7 milliárd dolláros hadügyi költségvetést

Washington (AP, Reuter) Az amerikai szenátus a képviselőház keddi döntése után a szerdára virradó éjjel végleg jóváhagyta a 46,7 milliárd dollár összegű hadügyi költségvetést előirányzó törvényjavaslatot. A szenátus megszavazott egy új adótörvényt is, ameiy a külföldi devizák adásvételét szabályozza. A szerdára virradó éjszaka a kongresszus jóváhagyott egy további törvényt, amely a kormányhivatalnokok, a bírák, a közalkalmazottak, a

postások, továbbá a kongresszus két háza tagjainak a fizetését összesen 556 millió dolláros ösz- szeggel javítja. A fizetésemelések 3—30 százalékig terjednek.

Dirksen, a szenátus republikánus kisebbségének vezetője támadta Pierre Salinger szenátorrá történt kinevezéséi. Sálingért, a Fehér Ház egykori sajtófőnökét — Kennedy bizalmasát — Brown kaliforniai kormányzó nevezte ki szenátorrá az elhunyt Ciair Eng le helyére.

Tanácskozás a megyei tanácson

a lakásépítésekről, a ktsz-ek munkájáról, a szolgáltató tevékenység megjavításáról

Szerdán délután mindezek szem i a gépeken a hibát. Hétfőn különA Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szerdán délelőtt koordinációs tanácskozásra hívta össze a megye gazdasági, társadalmi életenek mintegy ötven vezetőjét, hogy értékelje a földművesszövetkezetek és kisipari termelőszövetkezetek munkáját a lakossági szolgáltatással kapcsolatban. A témáról a MÉSZÖV és a KISZÖV elnöke terjesztett elő beszámolót, a tanács két illetékes osztályvezetője pedig korreferátumot készített.

Az egyik legtöbbet vitatott téma a lakossági építkezés volt, mivel ez közvetlenül kapcsolódik a ktsz-ek munkájához. Ez nem új probléma, már számtalanszor felvetődött megyei fórumokon is, de mivel nincs kielégítő változás, nem volt érdemtelen a vele való beható foglalkozás. A KISZÖV jelenlévő képviselője a probléma egyik megoldását abban látta, hogy megyeszerte működnek a termelőszövetkezeti házilagos épí- töbrigádok, ezek sok lakóházat is építenek, s szerintük ezek ellen megfelelő intézkedéseket kellene foganatosítani. Ehhez kapcsolódik az építőipaiban elburjánzott kontárkodás is, ami ugyancsak felvetődött az értekezleten.

Az értekezlet részvevői nem osztották a ktsz képviselőjének véleményét, fontos, hogy kislakásokat is építsenek — persze a törvényes keretek között — mert ez a munka másképpen nem pótolható. A ktsz-ek ugyanis megközelítően sem képesek kielégíteni az igényeket. A megyei tanács vb. tervosztály vezető je például elmondotta, hogy Szekszárdon milyen hosszú ideig vajúdott az egyik társasház-építési akció ügye, mert a ktsz-ek húzták, halasztotték az építkezés elvállalását. Arra hivatkoztak, hogy nincs megfelelő kapacitásuk a többszintes ház építéséhez, hiányzik a szakember és gépi felszerelés. Ugyanakkor nemcsak erről volt szó, mert Tolna megyében ennél sokkal rosszabb

technikai feltételek mellett is építettek már emeletes bérházat —s ezt éppen a megyei tanács vb. építési osztályvezetője bizonygatta az ülésen. Többen elmondották azt is, hogy milyen tűrhetetlen a KISZ-lakásépítési akció keretében épülő házaknál tanúsított magatartás: ígérgetnek, húzzák, tolják a határidőt. Mindez nagyon megnehezíti a további lakásépítési közösségek szervezését, márpedig a jövőre nézve ezt kell az építkezés fő formájának tekinteni.

Mindebből következik, hogy semmiképpen sem érkezett el a tsz-ek házilagos brigádjai felszámolásának ideje, inkább a ktsz- eknek kell nagyobb felelősséget tanúsítaniok a magánépítkezésekkel kapcsolatban. Az OTP képviselője is elmondotta, hogy a ktsz- ek az OTP építési ügyfeleinél nem egészen 40 százalékban érdekeltek, márpedig kívánatos lenne, hogy az építkezések nagy részét a ktsz-ek végezzék, ami csak úgy érhető el, ha növelik kapacitásukat.

Az egyéb szolgáltatással kapcsolatban is sok probléma vetődött fel. Sok baj van a tartós fogyasztási cikkek javításával. Igaz, a ktsz-ek tettek több intézkedést, de ezek nem kielégítőek. Nem lehet egyetérteni például azzal, hogy több községben még mindig nincs borbély és fodrász.

Felvetődött a gazdaságosság kérdése is, amit nem mindenütt értelmeznek megfelelően. A ktsz az egyik helyen például leállította a gumivulkanizálót, mondván, hogy az nem gazdaságos, ugyanakkor a magyében a lehető legnagyobb problémákat okoz a rossz gumiellátás.

A földművesszövetkezeteket a háztáji gyümölcsfa-védelemmel kapcsolatban bírálták. Bár van előrehaladás, de a földművesszövetkezetek még mindig csak a háztáji gyümölcsfa-állomány kis részén végzik el a védekezést, sőt, nem is mindenütt foglalkoznak ezzel.

Amint dr. Vígh Dezső vb-elnök- helyettes mondotta, a lakossági szolgáltatás megjavítására már korábban is hoztak határozatot, s történtek ugyan intézkedések, de ezekkel korántsem lehetünk elégedettek. A KISZÖV-től, de a MESZÖV-től is többet vár a lakosság, szükséges, hogy maradéktalanul végrehajtsák az idevonatkozó határozatokat.

előtt tartásával bejártuk a tamási és a szekszárdi járás egyik részét. Azt próbáltuk „kutatni” hogyan reagálnak a közös gazdasá gokban az indokolt sürgetésre, miként kezdték meg a fővetésű siló veszteség nélküli betakarító sót. A tapasztalatok nem egyfor mák. Egyik-másik közös gazda Ságban a vezetők külön utakon járnak, nem vesznek tudomást arról, hogy a közös megyei erőfeszítéseket hátráltatják, lassítják, és a silózás minőségét veszélyeztetik. Ilyen szempontból szembetűnő a bejárt területen a két járás irányításában is fellelhető másmás álláspont. A tamási részen az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a járás vezetői a megyei mezőgazdasági operatív bizottság útmutatása szerint járnak el, viszont Kisdorogon és Szedresen ezt nem lehet felfedezni. De nézzük közelebbről.

A miszlai Búzakalász Tsz területén 110 hold fő vetésű siló — szójáskukorica — vár betakarításra. A közös gazdaság elnöke elmondotta, néhány nap múlva három kombájnnal kezdik a nagy munkát, és augusztus második felében be is fejezik. Ennek megfelelően felkészültek: gondoskodtak a kiszolgáló személyzetről, a vontatókhoz magasítókról, és egyáltalán minden szükséges kellékről. A járási operatív bizottság végzi a gépek elosztását, és a közös gazdaság ehhez igazodik. Tavaly a miszlai Búzakalász Tsz- ben augusztus második felében kezdték a sllóbétakarítást, ez évben úgy látnak munkához, hogy legalább két hetet nyerjenek.

Az udvari Béke Tsz-ben augusztus 3-án az emberi és a gépierő dologhoz látott „Tegnapelőtt kezdtük, ma érkezett a Gyönki Gépállomásról még egy silókombájn, és így jelenleg hárommal rendelkezünk. Sajnos állandóan mindössze kettő üzemel, mert az egyik rendszerint rossz. Pár perccel ezelőtt érkezett meg a gépállomás műhelykocsija, úgy látjuk a műszakiak azon vannak, hogy a lehető leggyorsabban kijavítsák i tosabb?

ben néhány óra alatt négy vagon szilázst csináltunk, és az a számításunk, hogy a héten a fővetésű silókukoricát betakarítjuk. Megmondom őszintén, mi azt tart- juj, nincs semmi értelme a várakozásnak. Éppen ezért bíztatás nélkül láttunk hozzá a silózáshoz. Időt nyerünk” — mondotta Manczal Géza a termelőszövetkezet elnöke.

A gyönki Vörös Csillag termelőszövetkezet központi majorjában teljes erővel folyik a nagy munka. Nyolc, magasítókkal ellátott, vontató megállás nélkül hordja az ároksilóba a takarmányt. A kiszolgáló személyzet tagjai kizárólag asszonyok, Simon Józsefné munkacsapat-vezető irányításával dolgoznak. Horváth Géza brigádvezetővel is a központi majorban találkoztunk. „Néhány nap múlva a silózást befejezzük. A bikádi üzemegységben már be is fejeztük. Nagyon sokat segítenek ebben az asszonyok. A férfiak ez idő alatt a gabonát hordják, csépelnek, és az egyéb munkákat végzik. Tavaly ilyenkor még nem is gondoltunk a silózásra. Most viszont nem fogunk vele elkésni” — mondotta a brigádvezető.

A varsádi Dózsa Tsz irodájában a járási kiküldöttel Kajtár István agronómus és Nászai István elnök éppen a silóbetakarításról tanácskozott. A tsz- vezetői kijelentették: „A kezdést augusztus 20-a után terveztük, ám ha a gépállomásról segítséget kapunk, mér e héten megkezdjük a silózást”. A kistormási Dózsa Tsz-ben az elnök a rengeteg egyéb tennivalókra hivatkozik, és úgy véli, legfeljebb majd augusztus 15-e után kezdik csak a silóbetakarítást. A szedi esi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke elmondotta: a cséplést a délutáni órákban befejezték. A silózást majd csak szombaton, vagy hétfőn kezdik. Az elnök úgy véli, nem lesz semmi fennakadás, mert saját gépükkel csinálják ezt a munkát. Elmondotta, van néhány olyan tennivaló, amit a silózásnál fontosabbnak tartanak. De vajon van-e most ennél fonA tsz-elnökök

A példa, amit Izményben tapasztaltunk nem egyedülálló, de nem is általános jelenség. A bonyhádi járásban Mucsfán. Kalaznón és Kisdorofel nem osztható vagyon értéke visszavételét szociális szempontmeghaladta a 26 ezer forintot.

A mucsfai Uj Élet Tsz-ben tavaly a tiszta vagyon 429 ezer forinttal gyarapodott. A munkagon is lehet találkozni hasonló egységre kifizetett 34.60 forint, a esetekkel, amelyet a helybeli tsz- havonta folyósított előleg meg- tagok így fogalmaznak meg. szilárdította a tsz-ben a munka- tsz-ben, és visszajövünk”. A visz- „Lassanként hazaszivárognak a fegyelmet. A rendszeres jövede- szatérők azonban nemcsak mun- tsz-be azok, akik a szervezés lem hatására a háztáji gazdaság kát kérnek, hanem több esetben alatt vagy után a környék ipari is gyarapodott. Köröndi Etelka indokolatlanul feltételeket szabból meg kellett oldani. A mucsfai Egyetértés Tsz-be az idén öten jöttek vissza. A községben lehet találkozni olyan hangokkal: „Meglátjuk az idei év kilátásait, hogy mit lehet keresni a

nak, követelőznek. Izményben egy iparból visszatérő már azt is kikötötte, hol akar dolgozni. A tsz vezetőségénél ki is harcolta magának a helyet, ahol — úgymond — megtalálja számítáüzemeiben helyezkedtek él.” egyedülálló asszony, az állatte^

A boáyhádi járásban annak nyésztésben dolgozik; háztáji idején nagy volt az ipar felé gazdaságában évről évre négy-öt áramlás. Ezt nem kis mértékben sertést hizlal eladásra. A tsz előidézte az is, hogy egyik-másik gazdasági eredményei sokfélekép- tsz gyenge gazdasági eredményei- pen hatnak. Ennek egyik megyei csak szűkösen tudta biztosi- nyilvánítása, hogy az iparban sát. Az állattenyésztésbe került, tani a tsz-tagok megélhetését, dolgozók közül többen máris ám egy dolgot figyelmen kívül Másrészt, a fejlődő ipar is von- visszajöttek a tsz-be dolgozni, de hagyott, zotta a dolgozókat. a visszaszivárgás nem egyedi.

A termelőszövetkezetek gazda- Aparhanton tavaly okozott gon- társát, aki akkor is helytállt, ságai erősödése megváltoztatta az dot a tsz-vezetőségnek az, hogy amikor a tsz-ben nehéz napokat emberek véleményét. Az itményi a régebben elment falusiak el- Gábor Áron Tsz — amely kezdtek visszaszivárogni tagjainak 1962-ben alig tudott aparhanti tsz gépesítése már ta- valamit juttatni —, 1963-ban valy is olyan fokú volt, hogy

annyira megerősödött, hogy 38.57 csak a csúcsmunkók idején je- forint volt egy munkaegység ér- lentkezett munkaerőhiány. (Egyéb téke. Mindenkinek kifizették a ként ezt is megoldották a család- földjáradékot. A háztáji jövedel- tagok bevonásával). Aparhanton met hozzáadva a munkaegység- részesedéshez, a tagok megtalálAzt. hogy visszatértével kiszorította munkahelyéről tagéltek át a termelőszövetkezeti Az tagok. Kisdorogon a visszatérni szándékozók egyenesen követelőznek: „Ideadtam a földemet, jogosan jövök vissza” — hangoztatják. Ebben igazuk van. Ezt senki nem vitatja. De azon már

tavaly az iparból visszaáramlás lehet vitatkozni, és a tsz-vezetők ellen kellett agitálni. A vissza- nem is rejtik véka alá, amikor ták számításukat. A termelőszö- jönni szándékozók közül csak azo- elmondják, hogy amíg ők távol vetkezetben az egy tagra jutó kát vették fel a tsz-be, akiknek voltak, a tsz-tagok, ha nehézsé-