Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-05 / 182. szám
í 964. augusztus 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1 'tfdébt tnmldi el? Nem szükséges ben pártolni. Egy nemzedék sem ismerte talán még annyira a jogait és lehetőségeit, mint a ma fiatalsága, a húsz éven aluli generáció. Nagyjából a kötelességeikkel is tisztában vannak, noha ez a kötelességtudat lényeges módosulásokon ment át. Ami azonban egy kissé a dolgot megnehezíti: gyakran nem megy túl a kötelességek ismerete az életben legjobban megfelelő hely megszerzésén, azon az igyekezeten, hogy a lehetőségek közül a kézenfekvő legjobbat válassza ki a fiatal. Nem csekély részben ennek tulajdonítható, hogy felsőoktatási intézményeink közül néhány igen divatossá vált, más viszont olyan jelleget nyert, mint ahova csak végső szükség esetében megy az ember. S talán a fentebb körvonalazott helyzet az oka bizonyos részben a falusi elvándorlásnak is. Legutóbb Tolnanémedin jártunk. A községet azt hisszük nem szükséges bemutatni, igen sokan ismerik. Arról az oldaláról azonban kevésbé, hogy hovatovább elöregedik. Egy villámstatisztika szerint a falu lakosságának gerincét a negyven éven felüliek tábora alkotja. Ök azok, akik gyakran nem csekély nehézségekkel küzdve végzik a mindennapok munkáját. Pedig más mód is kínálkozna. A statisztika másik adata szerint ugyanis közel 100 az olyan fiatalok száma, akik a községben születtek, rövid ideje még ott is éltek, ám mostanra elmentek, részben vagy egészben városba, iparvidékekre költöztek. Hogy a lista teljes legyen azt is tegyük hozzá: ma sem állapodtak még meg, az év elején ugyanis újabbak mondtak búcsút a hagyományos falusi munkának. Egy röpke megjegyzés: a helybeli termelőszövetkezetben tavaly még négy mezőgazdasági ipari tanulót alkalmaztak: Timii Katalint és Komáromi Annát a baromfitenyésztésnél, Dobos Györgyöt a kovácsoknál, Kontsek Jánost pedig a sertéstenyésztésnél. Négyőjük közül hárman most a kendergyárban dolgoznak, Timii Katalin pedig a községi tanács adminisztrátora. Egy kialakult helyzet az esetek többségében nem ad választ az okokra, nem mondja meg: miért mentek el ők négyen, s miért mentek el a többiek? Amit az elején jogról és kötelességről mondtunk az körülbelül mindegyikükre vonatkozik. Külön-külön nézve azonban még egyebeket is találunk. Timii Katalin, s mások is azt mondják: a két lány azért bontotta fel szerződését az utolsó már most megveheti a kézi és háti bőr iskolatáskát 81,155,— Ft-ig. Óvja gyermeke testtartását! (6) tanulóévben, mert a közös gazdaságban megszüntették a baromfitenyésztést. Bizonyára gazdasági tényezők játszottak közre, mert nem hihető, hogy azért szűnt volna meg az üzemág, mert nem szerették a lányokat. . A L Aj fii'] eltávozására tuti. HCl HU iajbonképpen csak egy indokot lehet felhozni: mindjárt az elején több pénzt akartak keresni, mint amennyit a közös gazdaságban kaptak. S ez, az el- menésnek már egy olyan fajtája, ami nehezebben fogadható el helyesnek. Négy távozó példája még mindig nem ad azonban arra választ, miért mennek el a többiek? Kell erről beszélni, mert a falusi ifjúság jövője bizonyos értelemben összefügg a falvak jövőjével, közlebbről azzal: miként módosul a közeljövőben a községek, jelen esetben Tolnanéme- di gazdasági és kulturális élete. Számolni kell a növekvő tanulási, művelődési vággyal, azzal, hogy a régebbiekkel ellentétben mind több falusi fiatal próbálja elvégezni a középiskolát, iletve szerez olyan szakmát, ami nincs szoros kapcsolatban a szokásos falusi foglalkozásokkal. Erre nézve érdekes választ ad az idei tapasztalat. A község általános iskolájában harmincnál több fiú és lány végezte el a nyolcadik osztályt. Szinte mindegyikük tovább tanul valahol. Hogy aztán közülük hányán térnek vissza Tolnanémedibe, arról nehéz lenne véleményt mondani. Azonban majdnem bizonyos, hogy a visz- szatérőket már korántsem elégíti ki a mai falu egy kocsmájával. s ugyancsak egy, csupán jóindulattal művelődési otthonnak nevezhető intézményével. Ezt a kettőt, s a sajnos gyakran hagyományosnak tűnő programtalanságot már tegnapelőtt kinőtték, az egyhangúságot nevén nevezik, nem pedig falusi nyugalomnak. Az elvándorlásban, a falusi munkától való szabadulásban része van bizonyos gazdasági tényezőknek is. A mai szemlélet a legtöbb fiatalnak azt diktálja, hogy lehetőleg munkába állásának pillanatától keresse meg azt az összeget, ami legszükségesebb igényeinek fedezéséhez szükséges. A felfogás nem helytelen, túlhajtása azonban már igen, s mintha inkább ezzel az utóbbival találkoznánk. Tol- nanémediről sokan járnak el dol- gaznif a keresetre sem igen panaszkodnak. Olyan fiatal is kerül azonban. aki azt mondja: ha otthon találna tanult szakmájának megfelelő munkát, szívesen visszajönne. Igényei nem lennének túlzottak: azt szeretné, ha havonta legalább 1000 forintot megkereshetne. Városi fogalmak szerint ez az összeg nem magas, de a faluban bizony még körülbelül a családos emberek keresetének átlagát jelenti készpénzben. S így a kívánság megléte ellenére is indokolatlan. Azon persze ennek ellenére is hasznos gondolkozni Tolnanémedin és máshol is, hogy a következő időkben a jelenleginél vonzóbbá tegyék a gazdasági és kulturális életet. Mert mint két legjellemzőbb ez okozza az elvándorlást, Tolnanémedi elöregedését. Sz. I. Uj földművesszövetkezeti vendéglő, bisztró és poharazó — a Siócsárda — épül, több mint másfél millió forintos beruházással — Szekszárd északi bejáratánál, a hatos út mentén. Az építők — a Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói — a múlt hét elején láttak munkához és a tervek szerint a jövő év nyarán már üzemel az új csárda. A leendő épület keleti szárnyának alapozásán már dolgoznak a kubikosok, a nyugati szárny alapjait most tűzi ki Pohál József művezető és Róla Miklós brigádvezető. Terel nem a „járási időszámításhoz“ igazodik A megyei tanács szokásos heti jelentéséből egyebek közölt az tűnt ki,, hogy a bonyhádi járás termelőszövetkezeteiben annyi cséplőgép sem dolgozik, hogy egy üzemképes gép jutna átlagosan minden szövetkezeire. Az idő. a sok egyéb munka viszont megkívánná. hogy két-három cséplőgép is dolgozzon egy-egy helyen. A megyei operaiív bizottság szombati ülésén elhangzott olyan vélemény, hogy ha a kombájnokat nem állítják be a Az útépítők előőrsei Nagyarányú útkorszerűsítési munkálatok kezdődtek meg az elmúlt hónapban Szekszárdon. Kiszélesítik az 58-as, Bátaszék jelé vezető útnak a városon átmenő szakaszát. Az első ütemben — a jövő év végéig — a Szőlőkombináttól a hármashídig terjedő rész átépítésére kerül sor, itt tizenkét méterre szélesítik ki az úttestet, „elbújtatják” a csapadékcsatornát, és megépítik a szennycsatornát is. A tulajdonképpeni útépítés még nem kezdődött meg, előtte a csatornákat készítik el és áthelyezik a villanyvezetékeket, hogy ne legyen szükség később a már kész úttest felbontására. Munkában a csatornaépítők. A jobboldalon — a leendő útpad .a alatt — húzódik majd a csapadékle vezeí j c satorna. A másik oldalon lesz — az út széle alatt — a szennyvízcsatorna. Ha készek lesznek a csatornák, építik majd az úttestet. A magasban is serényen folyik a munka. Néhány nap alatt állították fel az új villanyoszlopokat a Tanácsi Építőipari Vállalat villanyszerelői, a vezetékek átkötése miatt mindössze egy nap —reggeltől esti? maradtak áram nélkül a lakók. keresztekből való csépiéihez, még szeptemberben is lesz csépaletlen gabona a bonyhádi járásban. A késlekedés, a cséplés majd- nemhogy immel-ámmal való megkezdése egyébként elég különös. hiszen az aratást jókor befejezték a bonyhádi járásban, a megyében elsőnek. Talán elbizakodottság lenne az „átlagosan nem egészen egy cséplőgép dolgozik’’ tempó mögött? Nem szobán figyelmen kívül hagyni a naptárt, nem lehet. külön időszámítás egyik járásban sem. Az idő sürget, gyorsan be kell fejezni a cséplést. minél előbb, mert kellenek az erőgépek Megnéztük a tevell Kossuth Tsz helyzetét. Igen örvendetes, mennyire előre vannak a munkákkal. Körülbelül két nap múlva befejeződik a Cséplés. Azt mondja az elnök, ha nem lett volna ilyen kiadós eső (ötven milliméter csapadékot mértek), már szerdán, vagyis ma végeznének a csépléssel. Két gép dogozik. Kilenc férfit kértek üzemekből és így ki tudtak állítani két bandát. Igaz. a cséplés ilyen korai befejezésének oka az is. hogy a szövetkezet gabonái nemigen dőltek meg. nem voltak „erősek", és ez tulajdonképpen baj. A vártnál kisebb lett a termés. Az álló gabonákban akadály nélkül tudtak menni a kombájnok; kevés jutóit a kézikaszásoknak. De hasonló helyzetben volt még jónéhány tsz a járás területén, és azoknak mégis sokkal több a csépeletlen gabonájuk. Nem lehet elvitatni, hogy elsősorban a szervezés öl, az Igyekezettől függ, megkésik-e egy nagy mezőgazdasági munka, vagy nem. Tevelen néhány nap múlva megkezdik a silózásl. valószínűleg már e hét végén. Hozzáfognak a kendervágáshoz is. A hagymaszsdést befejezték, a szalmalehúzás nagyrészt megtörtént, rsak kazalozni kell. A férfiak a szalmát teszik rendbe, mihelyt leállnak a cséplőgépek, az asszonyok pedig a kendermunkát végzik a krumpliszedésig. A nyári mélyszántás elég jól halad, egy S7.—100-as gép éjjel, nappal .szánt. Talán ez az egyetlen munka. amivel a teveliek sem lehetnek elégedettek, amit most már gyorsítani kellene: a szántás. Korábban megtörtént, hogy a ánctalpas traktor utolérte a "zalmalehúzókat az ekével, de :nár nagyrészt szabadok a tar- 'ók. Az eső után különösen jó lehetőség van a szántásra, a nyári mélyszántásra is. Az őszi vetés helyét kijelölték a Kossuth Tsz-ben. az istálló- trágya nagyobb része a határban van. a táblák végén szarvasokba rakva, készen a felhasználáshoz. (sz. j.J
