Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-27 / 200. szám
1964. augusztus 27. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Könnyebb bírálni,,. Nem különös hír, ha vállalkozó munkásai dolgoztak hogy most meg a bank zörget egyik ott. S el kell képzelni, ha egy a magas készletek miatt... pedig vagy másik létesítményt az építő- alvállalkozónál csak egy alkat- a télen nem lehet folyami ka- ipar nem adta át határidőre, rész is hiányzik, mindjárt aka- vicsot bányászni. Megszoktuk az ilyen híradáso- dozik a munka. A Garay Szálló- Méltatlankodik egyes községi kát. De próbálná csak meg va- dánál például ütemesen mehetne vezető testület, vb-elnök, hogy laki, akár az építőipari vállalat az építés, ha volna fűtésszerelő, lassan megy községében az el- szakmunkásaként, akár vezetője- még a határidőt is tudnák akkor kezdett munka. Levelet írnak a tartani. Kevesen tudják, hogy a ként néhány hétig; bírná-e a sok megpróbáltatást? Mert arról szállodát központi fűtésre alakítlapnak, panaszkodnak a rádiónak, hosszú levelet küldenek a kell ma már beszélni, és arról ják át, és ehhez rengeteg cső- pártbizottságra, hogy mégiscsak legfőképpen, hogy kedvet is kell szerelő-munka szükséges. S az is sok adni az építőknek. Kedvet, munkához, az alkotáshoz. Szinte eseményszámba megy, jobbára tatarozásokra van specia- kevesebb fáradságba kerülő mun- amikor arról hallunk, hogy a ta- lizálva, nem rendelkezik olyan kát kellene elvégezni: megkér- vagy a komlói vállalat- fűtésszerelő-gárdával, amely a dezni az építőktől, miért hagytá- dolgozó-jelvényeket nagy munkával megbirkózna. A gépjavító vállalat irodaházánál épületvasszerkezetek hiányoz Mert ne hangozzék furcsán: nem nak. Hetek óta áll már a mun- kezésre álló anyagot fontosabb dolgoznak rosszul az építőmunká- ka. Az építők érte a felelősek? munkára kell felhasználni, pél- sok, mint egyedi munkások, és Várdombon két éve elkészült a dául: mezőgazdasági létesítménynem is utolsók a munkában, nem típusterv alapján egy marhais- hez. A fő erőt oda kell csopor- utolsók az országos összehasonlí- táJló, még ma sem tudják hasz- tosítani, ahova a megyei vezető nálni. Pedig az építők a terv sze- szervek küldik, mert ők mégis- rint készítették el. ök a hibá- csak jobban tudják, melyik a fonnacsi nál kiváló adnak át. Pénzjutalmat kap a legjobb munkások kis csoportja meddig lehet tűrni, mikor természetes, hogy a tanácsi vál- lesz intézkedés, stb. stb. Pedig lalat, — a fővállalkozó — amely csak egy, ennél a levélírásnál tok abba a munkát, vagy miért változtattatok az ütemen? Rögtön választ kapnának: A rendeltásban sem. Olyan szocialista munkaverseny folyik például a tanácsi sak? építőipari vállalatnál, hogyha Már vicctémának tosabb munka: a járdaépítés, vagy a kórházbővítés. Bár masern jó a csak egy kicsit is hasonlót ta- szekszárdi irodaház, naponta ez- gában a járdaépítés is fontos, pasztalnánk más zárt üzemben, rek látják, elmennek mellette, fel Azután megkérdezhetnék azt is, már csodájára járattuk volna a sem tűnik, ha egy ember dől- megérkezett-e a segítő-brigád az fél megyét. Pedig ott természe- gozik az épületen, vagy ötven. építő vállalathoz? Nem járt úgy, tes. Természetes az is, hogy Pedig itt is olyan súlyos anyag- mint a szakcsi tsz ácsbrigádja? termelési tanácskozásokon még a hiány volt, csoda, hogy az épü- Bejöttek Szekszárdra szerfát ké- vállalat vezetői is szívesebben let ennyire is elkészült. A kis- szíteni a górékhoz, idejükből azonban csak annyira futotta, radás. Amikor azokat tervezték, hogy jól fenekére néztek a po- tufa-blokkos építésre számítót- hárnak, és hazamentek Szakosra, fehérre az tak, közben a blokkot gyártó amikor a nap lemenőben volt- építőipart. üzem bezárta kapuit, majd egy- de éves szünet után ismét megnyitották, de most már drágábban a hibákról beszélnek, jobb osto- lakások építésénél is van lerna- rozni, mint dicsérni. I Nem mossuk Egyszóval nagyon is három oldala A felületes év alatt egy másik év lemaradó- szemlélet árt mindenképpen. Nem használ különösén, ha emberek munkájáról mondunk ítéletet a egyszerű helyzet ismerete nélkül. Ne higy- dolgokból gyük, hogy az építőipar dolgozóit volt hiány még az év elején: nem bántják a lépten nyomon Nevetségesen Ehhez sem jogunk nincsen nem vagyunk rá hivatottak sem Próbáljuk tárgyilagosan szemlél- adják a blokkot... S pótolható egy van az éremnek. ni a dolgokat. Például abból a szemszögből, sa? Semmiesetre sem hogy nincs a megyében egy olyan vállalat, amely egy építkezésen minden munkát el tudna végezni. Itt van például a Mérőmű- nem voit sóder. Ma van. Any- tapasztalható hiányosságok. Nem szergyár építése. Közel ötven al- nyit kitermeltettek a vállalatok, múlik el termelési értekezlet, párttaggyűlés, hogy egy-egy kérdésben ne lépnénk előbbre. De oly sok a probléma, oly sok az országos gond, hogy azok megoldása nem Tolna megyei, nem Szekszárdi feladat — elsősorban. Az itteni teendők a rendkívüli helyzet, a speciális Tolna megyei viszonyok (az anyaghiány mellett létszámgondok, rengeteg kis volumenű beruházás, nagy távolságok, géphiány, stb.) ismerete szükséges .ahhoz, hogy másképpen beszéljünk az építőipar munkásairól. Ne mossuk fehérre az építőipart, de ismerjük el tevékenységét, dicsérjük is a munkásokat. Megérdemlik. (pálkovács) A brigád átalakul Ennek a brigádnak úgyszólván — Nem unják az örökös vánotthona az egész bonyhádi és dorlást? dombóvári járás. Horváth Jó- — Nekünk ez a dolgunk. A zsef brigádvezetővel Kisvejkén brigád tagjai hetenként egyszer találkoztunk. Letelepedtünk a kút járnak haza. Én motorral közmellé, a betonvályú szélére, ahol lekedem, és gyakrabban haza tu- aztán el is készült a gyors in- dók menni Szedresre. Most Te- terjú. veiről jöttem, naponta átlag 200 — Hány tsz tartozik maguk- kilométert teszek meg a motorhoz, Horváth elvtárs? ral. Néhány hétig megint nem — A bonyhádi és a dombóvári lesz megállás sem nekem, sem járás területén negyven. Ezeket a brigádnak. — mondta Horváth látogatom úgyszólván az év min- József brigádvezető, aztán begyúj- den napján. A mi brigádunk a tóttá a motorkerékpárt és tova- Fácánkerti Növényvédő Állomás- robogott, hoz tartozik, és afféle mozgó ala- Sz. P. kulat. Állandóan megyünk, hol „— az egyik községben, hol a másik községben ütünk sátrat. Gabonavita A mezőgazdasági osztályvezető véleménye SZEKSZÁRD VAROS termelő- után kalászost. Ezzel a magam szövetkezeteiben szerzett megfi- részéről is teljesen egyetértek, de gyeléseimet és tapasztalataimat csak abban az esetben, ha a kívánom elmondani: dieldrines talajfertőtlenítést bizIsmeretes, hogy a szántóterü- tosítani tudjuk ezeken a terüle- letnek mintegy 32—34 százalékán teken. Kizárólag azért említem termesztünk kenyérgabonát. A ezt meg, mert egyelőre nem lá- város szövetkezeteiben a múlt évi tóm biztosítottnak a szükséges 2205 katasztrális hold vetésterüle- vegyszer beszerzését, tét a következő évben 2300 hold- AZ eLŐVETEMÉNY megvá- ra kell növelni A viszonylag las2tásának jelentőségét azért kínagy terület gyakran szemlelet- vánom isméteiten aláhúzni, mert beli kérdésként vetődik fel a köezáltal biztosítani tudjuk a megzös gazdaságokban a tagság, vagy fe]ejQ talajelőkészítést, az opti- eppen a vezetőség koreben mi- móUs vetési időt stb ve meg napjainkban is elofor- A termésátlag növelése céljából dúl, hogy nem teljes mértekben alapvető tényezőnek tartom to- értenek egyet a kenyeret biztos.- vábbá a helyi viszonyoknak leg- to határozattal. Nálunk orvende- Jobban megfeleiő fajta megvá- tes javulás tapasztalható ezen a iasztasat. A fajta kiválasztásánál térén, az e múlt evekhez v.szo- kWön gondot ke„ fordítani a ^“va. Az 1964-es gazdasági ev nagyhozamú büzák igényeinek ki- tobb fontos kérdésben igazolta a eiégítésére, mert ellenkező eset- kenyergabona-termesztessel kap- ben nem jelentkezik a várt ered- csolatos part es tanácsi vb.-hatámény. Jó példa erre a város négy rozatok helyességét. A terület nö szövetkezete, ahol átlagosan a vevelése nem okozott különösebb nehézséget a város termelőszövetkezeteiben. Ezt elsősorban körülmények magyarázzák: tésterület 73 százalékán termeltek tavaly nagyhozamú fajtát. A Béri Balogh Adám Tsz 87 száza, ., , a lékon, a Jóreménység és a Szamunkaerohiany,_ a gabonatermesz- badság Tsz pedig alig 50 százalé_ ,te? lovedelmezosege, és a meg- kon termelt nagyhozamú, elsősor- lehetosen alacsony allatsuruseg ban Bezosztája 1-es és Fertődi Ezek után azokkal a fontosabb 293„as fajtákat A terméseredmé- agrotechnikai tényezőkkel kivá- nyek alakuiását vizsgálva az a nők foglalkozni, amelyek lényé- megállapításom, hogy belterjes gesen befolyásolták, illetve befő- VjSZ0ny0k között a Bezosztája 1- lyasoljak a termésátlagok alakú- es fajta 3_4 mázsavai több ter_ lását. Mindenekelőtt az elővetemést ad, mint más fajták. Bizo— Jelenleg mivel foglalkoznak? — Most éppen az átállással, még pontosabban, a szövőlepké- zést befejeztük és megkezdjük a gabonavetőmagvak csávázását. Rengeteg dolgunk lesz ezzel, hiszen nem kevesebb, mint 310— 320 vagon vetőmagot kell brigádunknak csáváznia. —- Mikorra fejezik be ezt a munkát? — Egy héttel a vetés befejezésének határideje előtt okvetlen el kell végeznünk, mert különben előfordulhat, hogy csávázatlan mag kerül a földbe. Sajnos, tavaly előfordult, és ennek nagyon rossz következménye lett. Itt a közelben az egyik közös gazdaság elmulasztotta a csává- zást, és úgy, ahogy mondom, üsz- köt arattak. Sajnos. Nekünk tehát az a dolgunk, hogy ettől a közös gazdaságokat megkíméljük. — Úgy gondolja, sikerülni fog? — Igen. Feltétlenül. A brigádtagok ugyanis igen szorgalmas, dolgos emberek. Név szerint is megemlítem Pap József, Bíró Jó zsef, Horváth Péter elvtársakat. mény kérdését kell alaposan meg- nyítja a’ Béri Balogh Ádám Tsz vizsgálni, mert ehhez sok egyeb példája, ahol a Bezosztája 1-es tenyezo kapcso odik Nálunk Szék- íajta 5 7 mázsával adott nagyobb szardon ez a kulcskérdés hiszen termést viszont a Szabadság Tsz- az aranytalanul nagy szőlőterület ben csak 18 mázsa többlet jees a kéz. munkaerő hianya miatt lentkezik ugyanennél a fajtánál, szinte megoldhatatlan feladat az Az eltérést elsősorban a gyengébb elovetemenynek kijeloh kapas- talajadottsági és a talaj táp- novenyek időben torteno betaka anyaghiánya eredményezte, ritása. Ez a gond meg súlyosabb A vetés 0ptimális időpontja íesz az .den, mert a gyakori eső- meghatározott; véleményem sze- zes hatasara a kerdeses növények rint annak betartása nem kizáró- eresideje mintegy - 3 hettel ki- jag szervezés kérdése. A vetési tolódik. idő betartásához alapvetőnek Szekszárd város termelőszövet- tartom a jelenlegi körülmények kezetei 1963-ban kenyérgabonájuk között kalászos elővetemény nagy 55 százalékát vetették kalászos területen való alkalmazását az után. Az eddigi tapasztalat azt előírt fertőtlenítéssel, mutatja, hogy nem lesz kedve- A^ megfelelő talajelőkészítéshez zőbb a helyzet most sem. A jól föltétlenül szükséges, hogy a ren- ,, delkezésre álló nehéz erőgépek a gazdálkodó Ben Balogh Adam vetés és betakaritás idején két Termelőszövetkezet például ismét műszakban üzemeljenek. A lehe- 54 százalék kalászos elővetemény- tőségekhez képest biztosítani kell nyel számol. A vitaindító cikk az előveteménynek kijelölt kapás- , , , ,, , területekről a gépesített betakaigen helyesen hangsúlyozza, hogy rítást Számolni kell csapadékos nyugodtan vethetünk kalászos ősszel, amikor a gépi, fogatos és kézi munkaerő összehangolása és maximális kihasználása segíthet Jle restelljütz Érdekes, hogy éppen egy tanárember tette szóvá, hogy újabban úgy látja, keveset beszélünk és foglalkozunk a hétköznapok munkahőseivel. „Annál is inlcább észrevételezem, mert szent meggyőződésem, hogy napjainkban sokkal több az élő pozitív munkahős, mint volt tíz évvel ezelőtt. Mégis, egy idő óta ezek az emberek ritkán, mondhatnám túl ritkán szerepelnek nyilvánosság előtt. Mi lehet ennek az oka?” — tette fel a kérdést. A bizonyos túlzásokat leszámítva, valóban azt tapasztalja az ember, hogy a legjobbak nem kerülnek oly gyakran reflektorfénybe, mint ahogyan feltétlenül szükséges lenne. Termelési tanácskozásokon, termelőszövetkezeti közgyűléseken, brigádértekezleteken valamikor el sem lehetett képzelni az előadói beszámolót a legjobban dolgozók neveinek felsorolása nélkül. Ma erre ritkán kerül sor. Mintha nem illene számon tartani a tsz, az üzem, a műhely, a vállalat, egyszóval a munkahely legjobbjait. Mintha ez is a régi, rossz módszerek közé tartozna. Pedig szó sincs erről. Igaz ugyan, hogy volt egy idő, amikor túlzásba is vittük a legjobbak népszerűsítését, sőt arra is volt példa, hogy csinált munkahösök érdemek nélkül feszíthettek. Az ilyesmire valóban nincs szükség. Am. nz élenjárók számon tartására igen. s annál is inkább, mert ez az erkölcsi megbecsülés egyik teltétele, Egy alkalommal a tolnai Aranykalász Tsz elnöke büszkén újságolta, hogy a malacokat 23 kilós átlagsúlyban választották le az anyakocáktól. Ez feltétlenül a jószággondozók odaadó és lelkiismeretes munkáját bizonyítja. Hát restellni való dolog ebben az esetben róluk elismeréssel beszélni? Nem. Minden dicséretet megérdemelnek, mert az ilyen emberek valóban munkahősök. Nagyon sok ehhez hasonló példát lehetne megemlíteni. Az is igaz viszont, hogy van egy szokványkérdés, ami a végét járja; pontosabban arról van szó, hogy akár a tsz-ben, akár állami gazdaságban, ma már nehéz pontos választ adni arra, hogy kik a legjobb dolgozók. Legtöbbször a sok-sok ember között egyszerűen lehetetlen különbséget tenni, s ennek csak örülni lehet, s ez még jobban indokolja, hogy a legjobb dolgozók többet szerepeljenek, mint eddig. A tsz-ek erkölcsi megszilárdulásának újabb állomását pedig éppen az jelzi, hogy a közös gazdaságokban ma már szintén lehetetlen különbséget tenni. Pár évvel ezelőtt, vagy még- inkább a tsz-mozqalom hőskorában, a kik a legjobb dolgozók kérdésre viszonylag könnyű volt megfelelni. Napjainkban viszont fel kellene sorolni név szerint a tsz-tagok 80—90 százalékát. Ez nem rossz, de ez azért ne jelentse a legjobbak népszerűsítésének elhanyagolását. csak a munkák maradéktalan teljesítésében. AZ ÁTLAGTERMÉS növelése, valamint a kombájnolási munka megkönnyítése céljából az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a gabonák vegyszeres gyomirtására. A város termelő- szövetkezetei ebben az évben gabonaterületüknek csaknem ötven százalékán végezték el ezt a fontos munkát, ami határozott javulást jelent az előző évekhez képest. Külön érdemes megemlíteni a Béri Balogh Tsz-t: a vetésterület 95 százalékán végezte el a vegyszeres gyomirtást, s ennek hatása a 13,9 mázsás átlagtermésben megmutatkozik. Az egyéb agrotechnikai tényezők biztosításával egyidejűleg a vegyszerezésben is tovább kell lépni, hogy a 12,2 mázsás átlagtermésünket a második ötéves terv alapján kitűzött 13,8 mázsára tudjuk felemelni. Kaposi István, Szekszárd város Tanácsa mezőgazdasági osztályvezetője
