Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-04 / 181. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. augusztus 4. Wíf Jislj Hetvenhárom fiatal, most munkába lépő pedagógus tette le Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében a hivatali esküt. Azóta már elfoglalták helyüket a megye iskoláiban. PROVOKÁCIÓ A Pravda tudósítója a tokiói konferenciáról Moszkva, (TASZSZ). A Pravda Ovcsinyikovnak, tokiói tudósítójának cikkét közli a provokációs tevékenységről, amelyet a kínai vezetők a tokiói atom- és hidro génbomba-ellenes értekezleten kifejtenek. A cikk írója rámutat: — A „X. nemzetközi atom- és hidrogénbomba-ellenes értekezlet”, ahogyan szervezői nevezték, megszűnt mint ilyen. Amikor ugyanis 31 országos békebizottság, valamint négy tekintélyes nemzetközi szervezet képviselői kollektív nyilatkozatban bejelentették távozásukat, az értekezlet azon nyomban a pekingi szakadárok és az általuk rángatott bábok gyülekezetévé vált. — Újabb aljas provokációról van szó, amit Peking a Japán Kommunista Párt jelenlegi vezetőségének segítségével követett el. Nem kis felelősség hárul azonban a történtekért az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáért küzdő japán országos tanács vezetőire is, akik engedték a durva nyomásnak. Az ázsiai és afrikai országok szolidaritási szervezetének tavaly Nicosiában tartott vezetőségi ülésén — hangsúlyozza Ovcsinyikov — határozottan elítélték azokat a törekvéseket, hogy senkit nem nemzetközi találkozókra. E határozatok ellen annak idején csak a kínai delegáció kelt ki dühösen — vajon magyarázatra szorul-e, hogy miért? — Ezeknek a „strómanoknak” toborzása pekingi emigráns söpredékből, nyilvánvaló célokat szolgál. A jelek után ítélve azonban a kínai belső piac már nem képes kielégíteni az ilyen holt- lelkek iránt egyre növekvő keresletet. Számukat bőségesen kiegészíttették, ki tudja honnan előkapart egyénekkel, akiket a pekingi rendezők alkalmasnak találtak az aljas rágalmazók szerepére. Osztrák és uj-zélandi hisztériások, belga és francia renegátok, hétpróbás nemzetközi kalandorok, — így fest ez a gyalázatos falka annak az értekezletnek küldöttei között, amelyet a „Nem engedjük meg Hirosima és Naga- szaki megismétlődését!” — nemes jelszavával hívtak össze. Mennyi aljasság kell a japán néppel szemben ahhoz, hogy Japán atombombákkal szántott földjén pekingi bábfigurák otromba kirohanásaival bemocskolják a békeharc szent zászlaját! Mindez gyűlöletes, de ugyanakkor jellemző is. íme, így festenek a trockisták tanításaival diképviselő személyeket küldjenek I csekvő pekingi prédikátorok CsesnéniftSi SOROKBAN Az első atombomba-támadás nak áldozatul esett Hirosima városban hétfőn megkezdődött az atom- és hidrogénbomba valamint a nukleáris fegyverkezés ellen, az általános leszerelésért és a nukleáris fegyverek áldozatainak megsegítéséért küzdő mozgalom nemzetközi értekezlete. A konferencia munkájában öt világrészről 34 ország, békebizottságának és tíz nemzetközi szervezetnek a képviselői vesznek részt, * Zambiában — a volt Észak- Rhodesiában — hétfőn hajnalban újabb támadásba lendültek a Lumpa nevű fanatikus vallási szekta harcosai. Az ország keleti részén fekvő Lundaziban megtámadtak egy kormányépületet és egy rendőrőrsöt. A kormány szóvivője szerint az összetűzés során egy rendőr és öt gyermek életét vesztette. Lundaziba rendőri csapaterősítéseket irányítottak. Az elmúlt tíz nap folyamán, a Lumpa szekta és a rendőrség összetűzései következtében 120 ember vesztette életét. A kairói rádió jelentése szerint a dél-arábiai térségben küzdő szabadságharcosok lelőtték az angol légierő egyik lökhajíásos repülőgépét. Az angol harci repülőgép békés falvak ellen intézett bombatámadást. • Augusztus 4-én megkezdődnek a nyári szovjet rakétakísérletek a Csendes-gceánon. . A kozmikus hordozórakéták várható becsapódási helyén szovjet hajók végeznek majd méréseket. A TASZSZ közleménye két térséget jelöl meg a Csendes-óceán egyenlítői szakaszán, ahová a kísérleti rakéták érkeznek. Mind^ két térség távol van a lakott szigetektől és a tengeri kereskedelmi, útvonalaktól. A Palmira-zátony- csoport, 400 tengeri mérföldre van az első térségtől. A Fidzsi-szige- tektől Honoluluba és San Fran- ciscóba tartó hajók ettől a helytől 100 mérföldre nyugatra, illetve keletre haladnak el. A második térségtől lényegesen északnyugatra vezet az Ausztráliából az Egyesült Államokba és Kanadába tartó kereskedelmi hajók útja. Humphrey szenátor Johnson esélyeiről Washington, (AP, UPI, Reuter). Hubert H. Humphrey minnesotai szenátor — hírek szerint az alel- nökjelöltség várományosa — vasárnap egy amerikai televíziónak interjút adott. Kijelentette: Johnson elnök még nem szólt neki, hogy megbízza az alelnökjelölt- ség'gel. A szenátor egyebek között kijelentette, hogy Johnson le fogja győzni Goldwatert, mert a legtöbb amerikai nem akar olyan elnököt „aki ideges ujjat tart az atomfegyver ravaszán”. Goldwa- ter kijelentései a nemzetbiztonság és az atompolitika ügyeiben rendkívül zavarók” — mondotta Humphrey, s példaként idézte Goldwaternek azt a hírhedt nyilatkozatát, hogy „atomfegyverrel kellene lombtalanítani a dél- vietnami dzsungelt”. A választási esélyekről szólva Humphrey kijelentette, hogy véleménye szerint Johnsont a déli választók is szívesen fogják látni. Szerinte az amerikai délen elsősorban azt fogják tekintetbe venni, hogy Johnson kormányzata alatt gazdasági javulás következett be, s csak másodlagosan veszik majd számításba saját polgárjogi „sérelmeiket”. Kínai válasz a Laosszal kapcsolatos szovjet javaslatra Johnson tanácsadóival tárgyalt A Kínai Népköztársaság kormánya vasárnap válaszolt a Szovjetunió kormányának a Laosszal foglalkozó értekezlet összehívásával összefüggésben tett javaslatára. A válasz hangoztatja, hogy a kínai kormány szükségesnek tartja az értekezlet megtartását. Nyugati hírügynökségek az Egyesült Államok csendes-óceáni tengeri haderőinek Pearl Har- bor-i főhadiszállására hivatkozva azt állították, hogy vasárnap a vietnami-öböl nemzetközi vizein a Maddox nevű amerikai torpedórombolót három ismeretlen nemzetiségű torpedónaszád támadta meg. Az amerikai közlemény szerint a támadásra az észalk-vietnami partvidék és a Kínai Népköztársasághoz tartozó Hajnan sziget között félúton került sor. Amerikai részről azt állítják, hogy a Maddoxra három torpedót lőttek ki és ágyúkkal is lőtték. A közelben tartózkodó egyik amerikai repülőgépanya- hajó négy harci repülőgépe a romboló segítségére sietett. Az állítólagos támadók ezután visz- szavonultak. Az AP jelentése szerint Johnson elnök vasárnap estére összehívta legfőbb diplomáciai és katonai tanácsadóit. A megbeszélésen Rusk amerikai külügyminiszter mellett McNamara hadügyminiszter, valamint Earl Wheeler tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is részt vett. Johnson elnök hétfőn magához kérette a sajtó képviselőit és közölte velük, hogy az amerikai haderők főparancsnokaként a következő utasításokat adta a haditengerészetnek: A vietnami-öbölben folytassák a tengeri őrjáratokat, a jelenleg ott szolgálatot teljesítő torpedóromboló mellett egy újabb rombolót küldjenek az öbölbe, a torpedórombolók felett teljes harci készültségben repülőgépek teljesítsenek járőrszolgálatot, az esetleges támadást megkísérlő, bármilyen nemzetiségű hadihajókat azonnal támadják meg és pusztítsák el. Adzsubej nyilatkozata három nyugatnémet lap munkatársának Bonn (MTI). A Münchner Merkur. a Ruhr-Nachrichten és a Rheinische Post hétfői száma közli azt az interjút, amelyet Alekszej Adzsubej. az Izvesztyija főszerkesztője közvetlenül elutazása előtt adott az őt vendégül látó három nyugatnémet lap munkatársainak. A kancellárral folytatott eszmecseréjét jellemezve Adzsubej elmondotta. hogy kedvező benyomást szerzett. Feltették neki azt a kérdést, hogy Hruscsov és Erhard várható találkozóján szó lesz-e a német kérdésről ? Válaszában a szovjet vendég közölte, hogy ez elképzelhető, hozzá kell azonban fűzni, hogy a kormányfői találkozót nem szabad előzetes feltételekhez kötni, és hogy a találkozón miről esik majd szó. az végső soron Hruscsov miniszterelnök és Erhard kancellár dolga. Ami a két ország kapcsolatait iileti, Adzsubej úgy vélekedett, egész sor kisebb-nagyobb intézkedéssel kellene hozzájárulni a légkör megjavításához. Ezzel összefüggésben Adzsubej igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy járható-e az az út. amelyre a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok lépett, nevezetesen a kulturális egyezmények, a kereskedelem. a konzuli megállapodások és a közvetlen légi összeköttetés megteremtésének útja. Az újságírók ekkor a német egység problémáját vetettek fel. Adzsubej rámutatott, hogy Németország egyesítésében nem szabad figyelmen kívül hagyni az ideológiai, társadalmi vonatkozásokat sem. Nyugaton — érthető módon — azt látnák szívesen. ha az NDK és az NSZK kapitalista államban egyesülne „Mi. kommunisták szeretnénk, ha az egész világon diadalmaskodnék a kommunizmus, de — tette hozzá nyomatékosan — ezt az óhajunkat nem arra alapozzuk, hogy másokra rákényszerítsük társadalmi rendszerünket. Ami magát Németországot illeti, ezt a kérdést a németeknek — keleten és nyugaton egyaránt —, maguknak kell eldönteniök”. Beszélgetés egy téglás dinasztia legöregebbjével 4 * llunk Kertész Józsi bácsival a dombóvári kettes téglagyár kemencéje előtt, a tűző napon, és mérgelődünk közös akarattal, hogy a földművesszövetkezet megint késett a szódavízzel... Az ő gondja a szódavíz is, meg más is, minden ami a szakszervezettel egy kicsit is összefügg. Mert Józsi bácsi az szb-titkár a gyárban. És van-e olyan megmozdulás a gyárban, amely nem kapcsolatos a szak- szervezeti munkával? — Talán nem is volt soha, meg nem is lesz — mondja. — A szak- szervezeti mozgalom, a dolgozók érdekképviselete jogot kér és kap minden intézkedésben, sőt, segítjük a gazdasági vezetést. És ebben fogalmazza meg, mint szb-titkámak a teendőjét is: — Az a kötelességem, hogy felügyeljek a különböző rendeletek betartására, a dolgozók jogainak érvényesítését ellenőrizzem. Nem sok munkám van. Jól mennek nálunk a dolgok. — Azért nem ment mindig így.,. — Volt hiba régebben, most is van, mert dolgozunk, a munkának hibája is van, — Talán rossz a tégla minősége? — Nem vagyunk vele elégedettek. Lehetne jobb is. Most nyitottuk meg a bányát a vásártér alatt, és a kisvasúti mozdony hordja ide a földet a préshez. Még „nem érett” a bánya, alig egy méteres földben dolgozik csak bagger — nincs jó keverés, nincs jó tégla. Majd egy hónap múlva: akkor már lesz jó tégla,. — És mit tudnak tenni a munkások, hogy jobb legyen a minőség a rendkívüli körülmény ellenére? — Azt, hogy jobban vigyáznak a keverésre, a vizezésre, meg a nyers téglát gondosabban kezelik. Akkor már sokat segíthetünk a bajon, ha mindenki a jót akarja. — Talán nem így van? — De így. Csak mindig akad egy-egy elégedetlen és annak a meggyőzése nem könnyű, mert makacs emberek ám a téglások. — Talán Józsi bácsi is? — Hát... Tudja, az más, amit én csinálok. Szakszervezeti ember vagyok, s nekem nem szabad mindjárt azt mondani, hogy így, vagy úgy. Várakozó álláspontra helyezkedem, mígnem az egész szb-vel megbeszéljük, . hogyan foglaljunk állást egy dologban. — Akkor ez a kollektív vezetés tetszik a dolgozóknak? — Azoknak igen, de nekünk, szb-tagoknak nem. — Miért? — Mert ránk bíznak mindent, s csak gyűlésen mondják, hogy így kellett volna, meg úgy, amikor már amúgy van. — S gyakori az ilyen így. meg úgy-döntés? — Nem. Itt van például a fürdő, meg az öltöző ügye. — Szétbontották a régit, talán az lesz az új, amelyiket most építenek? — Igen, az lesz a fürdő, meg az öltöző, külön kazánnal. — Itt volt az egyesülés egyik vezetője, és megállított, amikor
