Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-25 / 198. szám
1034. augusztus 2$. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Senki sem lehet közömbös, ha a beruházások megvalósításáról van szó! A megyei tanács vb vezetői előtt a tanácsi építővállalat első féléves munkájáról szóló jelentés A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat vezetői tegnap a megyei tanács vb. vezetői előtt számoltak be az első féléves termelőmunkáról. Részt vett a megbeszélésen Szabópál Antal vb- elnök, dr. Vígh Dezső és dr. Gyu- gyi János vb-elnökhelyeítesek, dr. Polgár Ferenc vb-titkár a megyei tanács építési, mezőgazdasági és pénzügyi osztályainak vezetői, a megyei beruházási iroda vezetője. Ott volt a tanácskozáson ifjú Dudás Antal, a párt megyei bizottságának osztályvezetője. A beszámoló megállapította, hogy a negyvenhétmilliós teljesítés ellenére sem produkálta a vállalat a kívánt teljesítményt az első félévben. A jelenlévők több kérdése is ezzel volt kapcsolatos. A termelékenység és az önköltség alakulása kívánnivalót hagy maga után. Túlságosan magas készlettel rendelkezik a vállalat, állapította meg Czenki elvtárs, ezen az állapoton sürgősen változtatni kell. Dr. Polgár Ferenc felhívta a vállalat figyelmét a bontási anyagok nagyobb mérvű hasznosítására, aminek segítségével a íenyőfűrészárú hiányt enyhíteni tudják. A tanácsi vállalat az első félévben az adott helyzetet figyelembe véve kielégítően működött. Sajnos azonban az eredmények szépsé gét rontja sok apró megszüntethető hiányosság. így például eltúlozott a vállalat vezetői által sokat emlegetett anyaghiány. Dudás Antal nem tartotta kielégítőnek a vállalat idei gépesítési programjának végrehajtását. Ugyanis az idén a rendelkezésre álló ötmillió forintnak alig tized részét költötték el gépek vásárlására. Gyugyi János megállapította, hogy a vállalat. július és augusztus hónapokban közel húszmillió forintos teljesítést ért el. Több hozzászólás hangzott el, melyek mind segítséget nyújtottak a vállalat második féléves tevékenységéhez. A vita tanulságait Szabópál Antal elvtárs összesítette: ■ — Összehasonlítottuk a vállalat idei tevékenységét 1963. hasonló időszakával, az idén mintegy ötven százalékkal magasabb termelési értéket produkáltak. Ezt elismeri a vb, de meg kell állapítani azonban, hogy a kívánt termelési szinttel adósak maradtak a vállalat dolgozói és vezetői — mondotta többek között. Paradicsomszüret *r~?T ....... Szedik a paradicsomot a paksi határban. A Vörös Sugár Tsz a konzervgyárba szállítja a paradicsomot. a határidő után? A megyei vezetők, a tanács és a párt megyei szervei állandóan napirenden tartják mind a tanácsi vállalat, mind pedig a mező- gazdasági beruházások megvalósítását. Sajnos azonban a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai közömbösen szemlélik a termelőszövetkezeti és egyéb mező- gazdasági üzemek beruházásainak sorsát. Nem adják meg a kellő segítséget, sőt nem ellenőrzik a vb. utasításainak, sem pedig az MSZMP megyei bizottságának márciusi határozatában foglaltak végrehajtását. — Utasítást adtunk — mondotta Szabópál elvtárs, hogy az év végi értékelésnél, sőt a jutalmazásnál is — vegyék figyelembe, hogy egyes osztályok, az apparátus dolgozói hogyan nyúj ta- nak segítséget a mezőgazdasági létesítmények megvalósításához... Több mint nyolcmillió forint értékű munkát ajánlottak fel — az építőipar segítéseképpen — mező- gazdasági üzemek, s ez ideig a községekkel együtt mindössze 922 ezer forint értékű munkával „segítették” a munkák mielőbbi elkészítését. A speciális megyei helyzet megkívánja, hogy bizonyos területeken nagyobb mértékben vonják be a lakosság, egyes vállalatok, szervek segítését az építési munkákba. A társadalmi erők bevonása a feladatok megoldására, érdeke mindenkinek, senki nem lehet közömbös, hogyan, s mikorra lépnek be új beruházásaink a termelésbe. A vb. vezetői több utasítást adtak a vállalat vezetőinek, illetve a megjelent osztályvezetőknek a második félévi beruházások megvalósítására. A CSORC A Csörge, az egy tó. .Ezt a szekszárdiak, vagy a megyeszékhelyt az átlagosnál egy kissé bensőségesebben ismerők tudván-tudják. A Csörge nincs a város szívében, amiből sok haszon származik (és származhatna!), de nincs túl távol sem, ami szintén nem okoz kárt (vagy nem okozhatna!). Egy vá- rosközepi természetes tó magától értetődően kínálná önmagát a kertművészeknek, hogy környékét megfelelően kialakítva, hangulatos parkot létesítsenek. Így történt ez Budapesten, a Lágymányoson, Möcsényi Mihály adjunktus munkája nyomán. Egy városközeli vízfelület viszont szépen szaporíthatná a szórakozási, sportolási lehetőségeket. Ez utóbbinak a Csörge alaposan híjával van, amiről éppen most — az úgynevezett „szezon” — szeszélyes időjárásunktól függően közeli vége táján érdemes beszélni. Magában az a tény, hogy Szek- szárd, az egykori Alisca, csak a magyar történelemben több mint kilencszáz esztendeje város, nem jelenti azt, mintha esőstől kiaknáztuk volna a rang kívánta valamennyi lehetőséget. Az ittlakók tudják legjobban, hogy a megye- székhely nem bővelkedik túlságosan szórakozási lehetőségekben. Nemcsak a Kispipa, Sörkert, Kulacs, Várköz, Állomási-vendéglő (zordabb időben a Télikert) kedvelőire gondolunk, hanem azokra is, akiknek se motorkerékpárjuk, se gépkocsijuk nincs ahhoz, hogy a holt-, vagy élő Dunát felkeressék. Nyaranta. Ezeknek maradna a városi strandfürdő, egy olyan létesítmény, melynek termál-, kád- és gőz-részlegére akár a főváros is joggal büszke lehetne. Napsütésben heríngeshordó módjára tömött strandjára már lényegesen kevésbé. A városi strandfürdő medencéjének vízellátása természetesen nem ingyenes. Kútból, gépekkel, tehát igencsak pénzért történ»?:. Ugyanakkor a hangulatos nevű Csörge-tó, ami tulajdonképpen érintésközeiben van, ezt természetesen nem igényli. Részben nű-. dasos partjának egy igencsak so- ványka szegélyét öt esztendőre bérbe vette a városi tanácstól egy magánember. Hasznot húzott és hasznot hozott belőle. A tényért zokszó sem illeti. Viszont maga a hely több lehetőséget kínál, mint amennyit jelenleg nyújt. A kétszáz körüli öltöző-vetköző férőhely, a legelsősorban is csak két és fél kilométernyi gyalogtúra árán megközelíthető fürdési lehetőség jelenlegi formájában nemcsak idejétmúlt, hanem lényegesen a tényleges igények szintje alatt van. Aki már — megfelelő buszközlekedés híján — gyalogolt kifelé a Csörgére; az aszfalton élvezve egyáltalán nem túl kellemes tűző napon; az maga tudja legjobban, hogy milyen kellemes a hús habokban megmerítkezni. Visszatérni, amikor a fürdőzés öröme átvált a beporozódás sokkal mérsékeltebb örömébe, már sokkal kevésbé az. Ugyanakkor a hely szinte tálcán kínálja önmaga lehetőségeit. A baloldali part — nem túlságosan nagy (és társadalmilag is megoldható) földmunkák révén — a fürdési alkalmak megsokszorozására nyújt lehetőséget. Nyilvánvaló, hogy a Csörge-tó csak idényjellegű szórakozást, sportolást szolgáltathat. Ilyesformán távolról sincs szükség olyan méretű beruházásra, mint amilyen a városi fürdő építése esetében történt. Véleményünk szerint azonban a társadalmi szervek — esetleg a már idáig is rendkívül hatóképesnek bizonyult MHS — és a lakosság, a fiatalok, a KISZ ösz- szefogásának árán időben megkezdett fejlesztési munka olyan eredményt hozhatna, ami már a következő idényben is ragyogó szórakozóhelyhez juttathatná az ilyenben igencsak szűkölködő szekszárdiakat. A Csörge-tó, az amúgyis nélkülözhetetlen; megfelelő, és rendszeres líözlekedési lehetőségek megteremtése után még idegenforgalmi érdekességgel is szolgálhatna. (ordas) Korai volt azonban ez az öröm, mert az, hogy a kazán alkatrészei ott hevertek az udvaron, még csak véletlenül sem jelentette gondjaik megoldását. Sőt, azok szaporodását. Mert amikor ugyanis elkezdték beszerelni, kiderült, hogy nem érdemes vele semmit sem csinálni, mert egy alkatrész a szállítás, a lepakolás, vagy a pincébe történő fuvarozás közben megsérült. Mit tehet ilyenkor a kazánszerelő? A sérült alkatrészt vissza- küldheti a gyárba. Ezt is csinálta. s azóta a kfitikus kazánelem a budapesti gyárban várja jobb sorsát. Egyelőre még nincs rá nagy szükség, a konyha néhány hétig dolgozhat nélküle. Az ősz. a tél azonban közeledik. Hamarosan szükség lenne a kazánra. Ha nem érkezik meg, akkor lassan műemlékké lehet nyilvánítani a bonyhádi napközis konyha kazánházét, mert nemcsak egy év, hanem több is lesz hátralékban a határidőből. Az elején azt kérdeztük: miért nem kész egy évvel a határidő után, s néhány nappal a tanévnyitás előtt a bonyhádi napközis konyha? Minden részletre kiterjedő választ nagyon nehéz lenne adni erre a különben fontos kérdésre. Nem is próbálkozunk meg vele. Inkább egy javaslatot kockáztatunk meg. Nevezetesen: jó lenne generálisan felülvizsgálni, hol a hiba a felújítások körül, miért húzódnak el annyira, amennyire gyakran tapasztalható. S valamit valamihez igazítani kellene. Vagy a kapacitást a munkák mértékéhez, az anyagellátást a fontossághoz, vagy pedig szabályozni a tatarozások, felújítások ütemét, hogy ne forduljon elő egyéves határidőeltolódás sem az iskoláknál, sem pedig máshol. Sz. I. Feledékeny emberek és becsületes megtalálók Teherautónyi talált holmi — Egy furcsa hirdetés és ami mögötte van Nhics senki talá" Sz<*: szardon, aki jobban ismerné a feledékeny emberek „szokásait”, furcsaságait, mint Erős Edéné. ö foglalkozik ugyanis a rendőrségen hivatalból a feledékeny emberekkel, pontosabban a talált és elkallódott tárgyak sorsával. Hozzá érkeznek a becsületes megtalálók épp úgy, mint az elveszett holmijukat kétségbeesve kereső feledékeny emberek. A talált tárgyak sokféle esete mind különböző, azonban egy-két közös jellemzőjük mindig akad. — Leginkább a kerékpárjukat hagyják el az emberek. Ezt bizonyítja az is, hogy jelenleg mintegy negyven kerékpárt őrzünk, arra várva, hogy tulajdonosaik jelentkezzenek. Amikor még a kerékpárokról rendszeres nyilvántartást vezettünk könnyebb volt a tulajdonosokat megtalálni, egyszerűen a kerékpár bejegyzett adatai alapján. Most nem egy esetben, ha az elveszett kerékpár tulajdonosa jelentkezik, nem ismer rá saját gépére. Többször előfordult ugyanis, hogy míg a becsületes megtaláló beszolgáltatta. addig mások kezén is megfordult, akik nem mulasztották el, hogy egy-egy alkatrészt leszereljenek róla. — Nem egyszer a pénztárcának is ez a sorsa — folytatja Erős Edéné. — Az üresen talált, vagy csak iratokkal teli tárcák beszolgáltató ja nem mindig az aki először bukkan rá. Persze nem csak negatív példák vannak. Egy alkalommal egy csatári asszony behozott egyet, amelyben ezer forint volt. A hirdetés után sem jelentkezett a gazdája így a három hónap elteltével a megtalálót illette a pénztárca. — Meddig őrzik a rendőrségen a talált tárgyakat? — vetjük közbe. — A megtalálástól számított három hónapig őrizzük a különböző tárgyakat. Ezután ha a jogos tulajdonosa nem jelentkezik, és a megtaláló igényt tart rá átadjuk a becsületes beszolgáltatónak, aki azonban egy évig még nem adhatja el. Az év leteltével teljesen az ő tulajdonába megy át a talált holmi, Abban az esetben, ha a megtaláló nem tart igényt a beszolgáltatott tárgyra, a rendőrségen őrizzük egy esztendeig. Ez idő letelte után a különféle csomagokat átadjuk a bizományinak, amely ezután értékesíti azokat. Legutóbb majd egy teherautónyi kerékpárt, ruhaneműt és egyebeket szállítottunk Bajára a bizományiba. 11 közelniÉltban hirdetés hívta fel magára a figyelmet az újságban. Két fekete disznót szolgáltattak be a rendőrségre, amelyet jogos tulajdonosa Szekszár- don a Várköz 4. szám alatt, az első emelet 22-es szobában vehetett át. Ez természetesen nem azt jelentette, hogy az állatokat itt tartották, hanem a tulajdonosnak itt kellett igazolni, hogy a disznók valóban az övéi. Meg is lett a gazdájuk. Az állatok a decsi- szállásokról ballagtak be' Szek- szárdra a Bocskay utcába. Egy másik esetben két szürke szamár eltartásáról kellett gondoskodni, amiért jelentkezett is egy bölcskei ember, aki viszont nem tudta igazolni, hogy az állatok az ő tulajdonát képezik. Csak napokkal később lett meg az a pásztorember akinek a „leltárából” hiányzott a két füles jószág. Az emberek feledékenységét bizonyítja az is, hogy boltokból gyakran hoznak át csomagokat a rendőrségre azzal, hogy tulajdonosuk kiválasztotta azokat, ki is fizette aztán mindjárt a boltban felejtette. A karórák többsége szórakozóhelyeken mozikban, színházi előadásokon, vendéglőkben „hagyják” el gazdáikat. Az „elhagyásban” a nyári időszak áll legelöl a sorban, napok szerint pedig szombat, vagy pedig az ünnepnapokat megelőző esték. Hely szerint a szekszárdi strandfürdő és a Csörge-tó vezet. I A meglátnék fs a fele?é--------------------------kény emberek is meglehetősen tájékozatlanok. Kevesen tudják például azt, hogy bármilyen talált tárgy nyolc napon túli be nem szolgáltatása épp úgy bűncselekmény, mint más jogtalan eltulajdonítás. A feledékeny emberek pedig rendszerint nem tudják, hogy hol kell keresni elveszettnek hitt értékeiket. Az emberek becsületességét mutatja az, hogy egyelőre még több tárgyat hoznak be a rendőrségre, mint ahányan jelentkeznek értük. Pedig sok esetben az elveszettnek hitt karóra, aktatáska, levéltárca — és még sokáig lehetne sorolni a különböző tárgyakat — ott várják tulajdonosaikat a Várközben, vagy a közeli járási kapitányságok egyikén. V . M.
