Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-23 / 197. szám
2 TOLNA KTEGYEl NfiPÜJSÄG 1553. augusztus 23. Bukarest (MTI). Románia fel- szabadulásának 20. évforlulója alkalmából szombaton ünnepi ülésszakot tartott a Román Népközr társaság nagy nemzetgyűlése. A színpadi emelvényen foglaltak helyet a párt és a kormány vezetői, a szocialista országokból meghívott párt- és kormány- küldöttségek vezetői. Az első sor közepén foglalt helyet Gheorghe Gheorghiu-Dej és Ion Gheorghe Maurer, míg tőlük jobbra és balra Anasztasz Mikojan, illetőleg Li Hszien-nien ült. Stefan Voitec elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ülést. Miután üdvözölte a megjelent képviselőket, a baráti országok küldötteit, bel- és külföldi meghívottakat. megadta a szól Gheorghiu-Dejnek. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke egyórás beszédében áttekintette a Román Népköztársaság húszéves fejlődését. Ennek a fejlődésnek az eredményeként — állapította meg —. pártunk ma hatalmasabb. mint valaha volt. nagy népszerűségnek örvend a tömegek körében, biztos kézzel vezeti az országot a szocializmus építésének útján. Felidézve Románia háború utáni helyzetét, Gheorghiu-Dej a hallgatóság nagy tapsa közepette jelentette ki, hogy a Szovjetunió, bár maga is szükséget szenvedett, a román nép segítségére sietett. Ez a segítség nagy szerepet játszott Románia újjáépítésében. A szónok ezután adatokat ismertetett Románia két évtizedes fejlődéséről. Beszéde további részében rámutatott, hogy a világban végbement változások eredményeként a szocializmus döntő politikai tényezővé vált. Hangsúlyozta, minden békeszoető erő egységére van szükség, hogy elejét tudják venni egy új világégésnek. A béke megszilárdításának fontos tényezője, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása — mondotta Gheorghiu-Dej, majd kijelentette: Románia állhatatos békepoiitikát folytat. A szocialista országokkal való barátság és szövetség a Román Népköztársaság külpolitikájának megingathatatlan alapja. Románia továbbra is hozzájárul a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítéséhez, az 1957- es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok szellemében — hangsúlyozta Gheorghiu-Dej, Á. I. Mikojan felszólalása Gheorghiu-Dej beszéde után Stefan Voitec elnök javaslatára a j elenlévők néma f zlállással adózta t a most elhúnyt Palmiro Togliatti emlékének. Ezután a 13 szocialista országból érkezett párt- és kormány- küldöttségeinek vezetői üdvözölték a nemzetgyűlést. Elsőnek Anasztasz Mikojan, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke mondott beszédet. A közös harc kovácsolta ki barátságinkat — jelentette ki Mikojan.— Mint őszinte barátok, tiszta szívből örülünk a román nép szocialista építőmunkájában aratott sikereknek. Barátságunk a szuveréni- tás, az egyenjogúság és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásán alapul. A Szovjetunió és Románia egyek a békéért, a leszerelésért, a gyarmati népek felszabadításáért és a szocializmus győzelméért folytatott harcban. Mikojan utalt Hruscsov szovjet kormányfőnek az utóbbi napokban elhangzott beszédeire, s ismételten leszögezte: a Szovjetunió kész megvédeni a függetlenségükért harcoló népeket. Ezt követően Li Hszien-nien, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a kínai államtanács első alelnöke szólalt fel, majd Otaikár Simunek, a csehszlovák. Franciszek Waniol- ka, a lengyel, Lazar Kolisevszki, a jugoszláv, Kim ír, a koreai, Hermann Matern, az NDK, Kállai Gyula a magyar, Ivan Mihajlov. a j bolgár, Manush Myftiu, az albán, j Secundino Guerra, a kubai, D. : Molomzsamc, a mongol és Hoang Van Hoan, a vietnami küldöttség vezetője mondott, beszédet. Románia egyetemi városaiban nagy gondot fordítanak az egyetem tanárai, előadói és diákjai elhelyezésére. Képünk a bukaresti egyetemi városnegyedet ábrázolja. Helsinki, (MTI). Urho Kekko- ren, a Finn Köztársaság elnöke otthonában fogadta a finn külügyminisztérium meghívására Helsinkiben tartózkodó magyar újságíró-küldöttség tagjait. Pécsi Ferencet, Pálfy Józsefet, Szántó Jenőt és Szentkirályi Jánost, s hosszas, szívélyes beszélgetést folytatott velük, amelyen jelen volt Matti Tuovinen, a finn külügyminisztérium kulturális és sajtóosztályának vezetője, valamint Vincze István, a Magyar Népköztársaság helsinki ideiglenes ügyvivője. Kekkonen elnök, aki az előző napon érkezett vissza nyári szabadságáról, egy teljes órát szentelt a magyar újságírók fogadására és a velük folytatott rendkívül baráti, közvetlen hangú átfogó beszélgetésre, amelyen a nemzetközi politika és a finn— magyar kapcsolatok sok kérdéséről esett szó. A beszélgetés elején a magyar küldöttség köszönetét mondott a finnországi meghívásért, a baráti fogadtatásért és a gazdag programért, s egy díszes fotóalbumot nyújtott át magyarországi színes felvételekkel. A finn—magyar kapcsolatok általános kérdéseit érintve, Kekkonen elnök elégedettségének adott kifejezést, hogy e kapcsolatok több területen jól fejlődnek, viszonyunk egyre jobb és a jövőben még tovább javul. Hangsúlyozta az elnök, hogy Finnországban nagy az érdeklődés Magyar- ország iránt. Ezt az érdeklődést a magyar újságírók nemcsak kőrútjukon tapasztalhatták, hanem a beszélgetés további . részében is, amikor a magyarországi viszonyokat alaposan ismerő elnök több kérdést intézett vendégeihez. Kekkonen elnök elmondotta, nagy jelentőséget tulajdonít egymás jobb megismerésének és az államférfiak személyes taláikozá-. Kállai Gyula felszólalása Kállai Gyula, az MSZMP Po- Központi Bizottsága, a Magyar litikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanacsa. Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány és az egész magyar felszólalásában tolmácsolta a test- Tep . T T'1 f , , , es jókívánságait. Ezután többek ven román népnek az MSZMP köa&tt e2eket mondotta; — A szocialista népek nagy családja, s ezen belül a magyar nép is a- legnagyobb rokonszenv- vel. elismeréssel és örömmel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a felszabadulás óta a román nép á Romén Munkáspárt vezetésével elért. — Népeink az eltelt két évtized folyamán végre egymásra találtak. Elválaszthatatlanul egybefűznek bennünket a közös elvek. közös célok. Egy nagy család tagjai vagyunk, s ezért Románia népeinek e nagy nemzeti ünnepén Önökkel együtt örül és ünnepel rrfinden igaz barátjuk, így a testvéri magyar nép is. Kekkonen finn elnök beszélgetése a magyar újságíró-küldöttséggel sainak, eszmecseréinek. Megjegyezte, hogy magyarországi látogatása alkalmával három napig Dobi István vendége volt. Mély benyomást tett rá, milyen hozzáértéssel tájékoztatta őt Dobi István a mezőgazdaság legbonyolultabb szakkérdéseiről is. Kekkonen elnök kérte vendégeit, adják át legjobb kívánságait és személyes üdvözletét az Elnöki Tanács elnökének. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Románia felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Gheorghe Gheorghiu-Dej eívtárs- nak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének és Ion Gheorghe Maurer elvtársnak, a Román Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Bukarest. Kedves Elvtársak! A román nép nagy nemzeti ünnepe, a hitlerista megszállás és a fasiszta iga alól történt felszabadulás 20. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében üdvözletünket küldjük Önöknek és a testvéri román népnek. Húsz évvel ezelőtt a felszabadító szovjet hadsereg győzelmes csapatai Románia földjére léptek. Román hazafias erők, a kommunista párt vezetésével megdöntötték az Antonescu-féle fasiszta diktatúrát, s a szovjet katonákkal vállvetve DOBI ISTVÁN, a Magyar Népközíársaság Elnöki Tanácsa elnöke. Románia egyik új létesítménye, a Borzesti kőolajfinomító. harcoltak s hitlerista megszállók kiűzéséért, hazájukból. A felszabadult Románia népe saját kezébe vette sorsa irányítását, s megnyílt az ország szocialista fejlődésének útja. A felszabadulás óta eltelt két évtizedben a román nép sikeresen lerakta a szocializmus alapjait, kiemelkedő eredményeket ért ei a gazdaság, a kultúra és az élet- színvonal fejlesztésében. Ezek a nagyszerű eredmények örömmel töltik el Románia minden igaz barátját, így a magyar népet is. A szocializmus eszméi, a közös elvek és célok, a közös út egybeforrasztanak bennünket. Pártjaink, országaink fejlődő együttműködése megfelel a két nép és valamennyi szocialista ország, úgyszintén a nemzetközi kommunista mozgalom i érdekeinek. Nagy ünnepük alkalmából szí- J vünkből kívánunk sok sikert a testvéri Románia népének a szó- j cialista társadalom teljes felépítésében. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi j Mám itta ieUete-tengerparii fürdőhelyen szabadtéri filmszínház munkás-paraszt kormány elnöke * * ' :Ll1 épüíj. Á Román Népköztársaság nagy | nemzetgyűlésének ünnepi ülészaka \ \ Romámat képeslapok
