Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-19 / 194. szám

18C4. augusztus 19. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG ' 3 AZ Emlékeztetőül: „A Ma­gyar Népköztársaság pol­gárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jó­inkat élveznek”. (Vili. fejezet, 49. §/l.). Az urasági magtár padlá án négy menyecske lapátolta, for­gatta a búzát. Másodnapja dol­goztak. Fiatalok voltak, három közülük még csak alig eszten­deje asszony. Mártonná, a leg­idősebb, maga is megvidámodoít közöttük. Csak olykor szólt a többire: — Csendesebben, ti! Ha az uraság bemegy a mázsátokhoz, még felcsábítjátok ezzel a nagy vidámsággal. A nagybajuszé, kegyetlen sze­mű, testes úr nevének puszta említése is megcsendesítelte a fiatalokat. Egyedül Fekete Ká- rolynéban nem maradt meg a szó: — De hiszen maga is köztünk van. Miért szólna, ha maga is itt dolgozik? Mártonná fanyarul elmosolyo­dott: — Törődik is ő azzal! Meg­lehet. hogy azért jön majd föl, hogy valamelyikőtökkel túrós- mácsikot főzessen estére! Az asszonyok hallgattak egy sort. Végül F'odomé kibökte: — A maguk Sanyikája teljesen az uraságot formázza! , A négygyerekes asszony fel sem emelte érte a fejét: — öt. Nem ez az egyetlen a pusztában. Mit tegyünk? Ez a sorsunk. < Szabóné, mindük közül a leg­fiatalabb, dacoskodott: — Az enyém nem! Inkább a csordákét! Ebben a pillanatban nehéz lép­tek alatt roppant meg a gará- dics. A felfelé kapaszkodónak előbb a gyér, szürke hajjal be­nőtt feje jelent meg a feljáró nyílásában, aztán a széles válla, boltozatos, mellkasa, az egész ember; Az uraság. Hétházy And­rás úr. — Adj’ isten! — bökte ki a foga közül. — Kézit csókolom, méltóságos úr! — válaszolták kórusban ama­zok. Hétházy András zsebre süllyesz­tett öklökkel állt mögöttük. Dús szemöldöke alól keskenyre hú­zott. sárgásbarna szem pásztázta a padlást. Szerette ezt a lát­ványt. Nehézkesen lehajolt, és átpörgetett az ujjai között fél- maréknyi szemet. Bólintott. — Szép búza! — mondta ma­gában. Végignézett az asszonyo­kon. — Szép asszonyok. A? asszonyok valóban szépek voltak. Teltek, erősek, egészsé­gesek. Szabó Bálintné riadt, kendő alól figyelő őzike-tekintete ebben a pillanatban találkozó t az úréval. Elkapta, de Hétházy ragadozó szeme rátapadt. Még e’- fordulva is érezte, hogy a testé', nyakát, derekát, csípőjét, mezí­telen lábát vizslatja. Két nehéz, vánszorgó perc telt eí így. Hétházy csendesen himbáló­zott szétvetett lábain. Az _ asz- szonyok féllábszárig a- búzába merülve dolgoztak. Rekedt han­gon odaszólt: — Julis, gyere csak ide! Szabó Bálintné lesimította a szoknyáját és kilépett a búzából. Hétházy megelégedetten látta, hogy a bokája karcsú, jó for­májú. Az úr bajuszának szöve­déke megmozdult. Megnyálazta az ajkát, nyelt egyet. — No! — dörmögte halkan —, no! Hogy kikupálódtál te. Julis’ Lám. az ember épp azt nem látja meg. ami a szeme előtt van. Hiszen tegnapelőtt még ott játszottál a porban. Mennyi idős is vagy tulajdonképp? Az asszony inkább rebegte, mint mondta: — Tizenkilenc múltam, méltó­ságos úr! Hétházy elégedetten biccentett. ÚR JOGA II pártoktatás előkészítése a szekszárdi járásban Kinyújtotta roppant nagy mar­kát és megfogta az asszony vál­lát. Szabóné válla reszketett. — No! — mondta ismét. — Ne félj! Még csak egy esztendeje vagy asszony, ugye? Észrevette Mártonná rájuk té­vedt tekintetét. Szinte ugyan­azzal a lélegzettel felcsattant: — Ne leskelődj! Mártonná megrázkódott, mint akin ostorral csaptak végig, és elfordult. Hétházy elengedte a fiatalasszonyt és úgy folytatta, mintha saját magának beszélne: — Egyéves asszony? Akkor főzni már megtanultál, ugye? A férjed gusztusa szerint. Például jó tejfölös túrós-mácsikot főzni. Olyat, hogy ússzon a tejfölben. Sok. sötétbarna, ropogós töpörtő- vel a tetején. Tudsz-e túrós- mácsikot főzni? Szabóné tétován válaszolt: — Méltóságos úr. az én Bá­lintom nem szereti a túrót... — Nem szereti? No! Rossz íz­lése van annak a Bálintnak. Az én ízlésem jobb. Főzzél nekem egy kiadós. tejfölös túrós- mácsikot! Hadd ismerjem meg a főztödet! Főzzél, mondjuk... mi­korra is? Főzzél holnap estére! Az asszony majdnem sírva- fakadt: — Méltóságos úr! Nékünk se túrónk, se töpörtőnk... Hétházy ajka farkasmosolyra futott széjjel: — Nem baj! Van énnekem! Majd küldetek. — Még egyszer végigmérte Szabónét. tetőtől tal­pig. — Most eredj! Dolgozzatok! És ne félj. holnapra mindent küldetek. Másnap reggel már csak ket­ten dolgoztak a padláson. Már- tonné és Szabóné. A fiatalasszony szemhéja duzzadt volt a sírástól. Mártonná kérdezett először. — Bálint? — Máma hajnalban elküldte két napra. — Az erdőre, mi? — Oda! — Akkor ma estére nem lesz itthon. — Nem. — Mondtad neki? — Mondtam. — A túrós-mácsikot is? — Azt is. — És? — Elment. Ez volt a parancs, hát elment. — Na. látod! Délre végeztek a búzával. Már­tonná a szélén seprűvel még összehúzta a szétpergett szeme­ket. aztán lementek a lépcsőn. A magtár előtt, a tűző napsüiés- ben. mint egy fehér vászon­ruhába öltözött zord bálvány­szobor ott állt Hétházy. — Szóval végeztetek? Jó! — mondta dörmögő medvehangján. Szabó Bálintnéra nézett: — Te, Julis, ma otthon maradhatsz. Délutánra átvisznek mindent, amit ígértem. Még többet is. Főzzél, és ne feledd, hogy sok tejföllel szeretem a mácsikot. Nehézkes, földet horpasztó lép­tekkel indult befelé a magtárba. Csak a válla fölött szólt vissza: — Igaz is. te asszony! Majd el nem feledtem. Mosakodjú meg! ORDAS IVÁN Sajtófogadás román nagykövetségen A Román Népköztársaság kö­zelgő nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Mihail Rosianu nagy­követ kedden a magyar és a kül­földi sajtó képviselői részére fo­gadást adott és tájékoztatót tar­tott a nagykövetségen. A többi között beszámolt arról, hogy Ro­mánia a felszabadulás óta jelentős eredményeket ért el a népgazda­ság fejlesztésében. 1950. és 1959. között például 69 milliárd leit for­dítottak ipari beruházásokra, a je­lenlegi tervidőszakban pedig már fele annyi idő alatt csaknem ugyanilyen nagy összegű beruhá­zást valósítottak meg. Az utóbbi évtizedben korszerűsítettek és fej­lesztettek 500 vállalatot, s csak­nem 300 új gyárat, üzemet, illetve üzemrészt létesítettek. Az állam hatalmas összegekkel segíti a me­zőgazdaság fejlődését is. Jelenleg 65 000 traktor és több mint 32 000 aratókombájn dolgozik a román mezőgazdaságban. Kiemelkedőek az egészségügyi, kulturális és szo­ciális téren elért eredmények is. A román nép büszkén tekint visz- sza az elmúlt 20 esztendőre, s a következő időszakban a Román Munkáspárt vezetésével — a test­véri népek hathatós segítségére támaszkodva — újabb nagy fel­adatok megoldására, a szocializ- I mus teljes felépítésére fordítja minden erejét. Mindinkább megvalósul a törekvés, bogy vonzó for­mában azv élettel szerves kapcsolatban ismertessük pártunk politikáját, terjesz- szük a marxizmus—leniniz- mus eszméit. (Idézet az MSZMP VIII. kongresszu­sának határozatából.) A Szekszárdi Járási-Városi Pártbizottság agit.-prop. osztályá­nak vezetőjével Lengyel Józsefné elvtársnővel beszélgettünk az 1964—65-ös politikai oktatás elő­készületeiről. — Milyen előkészületeket tet­tek a politikai oktatás megszer­vezésére a szekszárdi járásban, illetve a városban? — Járásunkban a szervezett po­litikai oktatás előkészítése egye­nes folytatása volt az elmúlt év politikai oktatásának. A befejező foglalkozásokon a hallgatóság úgy köszönt el: „A viszontlátásra ősz- szel”. Ebből leszűrhettük azt a ta­pasztalatot, hogy a szervezett po­litikai tanfolyamokat a párt VIII. kongresszusának szellemében si­került az élethez közel vinni, és vonzzák a politikai kérdések a párttagokat és pártonkívülieket egyaránt. I A szervezett politikai oktatás ii ánt megnövekedett érdeklődés tükrözi azt is, ahogy a pártalap- szervezetek foglalkoztak az okta­tás előkészítésével. Példaképpen a mözsi pártvezetőségi ülést említe­ném meg, ahol határozatot hoz- I tak és kijelölték azokat a pártve­zetőségi tagokat, akik megláto- ' gatták és elbeszélgettek a szerve­zett oktatáson részt venni szándé­kozókkal. „Az oktatásra jelentke­zett párttagok mellett a párton kívülieknek is módot adunk arra, hogy a pártoktatáson részt vehes­senek.” — határozták a mözsi pártvezetői ülésen. A járás oktatási terve elkészült. A végrehajtó bizottság augusztus 6-i ülésén megtárgyalta és elfo­gadta. Az idei oktatási évre a pártalapszervezetek által bekül­dött igényeknek megfelelően a tavalyi 142 tanfolyammal szem­ben 150 tanfolyam lesz, közel 4 ezer résztvevővel. — Miben jut kifejezésre a kongresszusi határozatnak az a része, hogy az élettel szerves kapcsolatban ismertetik pártunk politikáját? — Elsősorban abban, hogy a hallgatók felkészültségét, munka­helyét és körülményeit vettük fi­gyelembe s ennek megfelelően szer A magyarság asszimiláló ere­jéről beszélgettünk. Szóba ke­rült minden a Kárpátoktól az Adriáig, csodálatos összevissza­ságba hányva, a hárommillió koldusról, Pásztor Árpád köny­vétől a kaszinó-duhajig. Izzói­tok a szemek, fűtött az indulat, kit-kit puskapora szerint. Szabó Dezsőt, Bangha pátert, Kodályt, Meggyesit. Németh Lászlót, Jó­zsef Attilát, Puskás Tivadart és Kandó Kálmánt a mozdonyával együtt letárgyaltuk, amikor megszólalt Manó, ösztreicher Manó: „Mit szólsz A halászó macska utcájához?" Az alvóban lévő indulat újra felajzott és mindenki fújta a nótáját egy­szerre, izzón és hevesen, 1930 Magyarországának egyik ve­gyeslakosú községében, Báta- széken. | Manó egér termetével, ko­pasz fejével, huncutan moso­lyogva élvezte a vitát. „És mindezek ellenére, mindennek dacára is, én mégis csak azt mondom, hogy úgy 10—15 éven belül mégiscsak lesz itt még né­pi magyar világ." Manó mártír lett ugyan, de a népi Magyaror­szág megszületett. Fájdalmas és könnyes mosolyban született, ebében, vérben hogy Ady ked- ■ i'n't szavait idézzem. í Most pedig házigazdánkról. vitánkat szemlélő, és fátumjó- sáról szeretnék még pár sort írni, hogy ezzel a kis késői nek­rológgal emlékezzek rá, mint az asszimiláció fenotípusára. Apja jónevű borkereskedő, a „tisztesség és a kereskedői be­csület" mintaképe. Bátyja jó­nevű orvos, ö, oz öccs, szinte tüdővésszel születik, és alig vé­gez hat elemit. Hallatlan szí­“ . Manó i vóssággal, mint autodidakta, nyelveket tanul, olvas és olvas, tanul és utazik. Németül beszél, de olvas olaszt, franciát. Sze­rény és szegény. Filléres ügyle­tekből él, fél lábbal mindig a sírban, orvosságos üvegek el­adásából, tömegbélyegek üzle­teléséből, faszén- és gallérke- reskedésből rakja össze szinte fillérenként könyvei árát, egy- egy olasz-, vagy németországi útjának költségeit. Szobájában az ágya fölött Kossuth képe, íróasztalán Petőfi bronzszobra, könyvszekrényén a párizsi Notre-Dame kimérái gipszből. Szekrényében Anatole France, Heine, Tolsztoj,' akkór, amikor 1000 holdasok kézikönyvtárá­ban alig lelhető a forgatott könyvek között más, mint a vadászati kézikönyv és egyete­mi évek néma-bús emlékeként egy-két szakmabeli könyv. Dúsan telt könyvszekrény egy faluban; akkor, amikor a kaszi­nók elavult könyvei között billiárd-dákókat és rulett-pör­gettyűket tartanak a vidám esti összejövetelek előtréningjére. Nem volt vezéralak, de még­is vezetett, nem volt nevelő, és mégis nevelt. Nevelte a falu if­júságát, tisztességre, becsületre, és felébresztette bennük azt, amit igen kevesen becsültek ak­kor valamire, a tudásszomjat, a magasabb emberi igényt, a tu­dásszerzés iránti igényességet. Az emberiség szabadságáért rajongó, kívül-belül paszomán- tos, izzóan magyar, kistermetű, de nagylelkű, jellegzetes alakja a Sárközi falunak, jó volt ezen a borús, esős napon emlékezni Rád. Barátom voltál. Különben könyvepskét is írt, és adott ki, az olimpiászról, pá­ratlan szorgalommal hordva ösz- sze adatait. T. N. veztük meg a pártoktatást. Szek- szárdon Bátaszéken és Tolnán az esti egyetemre előkészítő marxiz­mus—leninizmus középfokú iskola indul. A gazdaságpolitikai tanfo­lyam ipari tagozatára vezető be­osztású üzemi dolgozókat, a me­zőgazdasági tagozatra tsz-vezető- ket vonunk be. Népszerű az idő­szerű kérdések tanfolyama, s já­rásunkban tömegeket vonz. Szek- szárdon és a járásban több mint 1500 résztvevővel számolunk. A kéthetes téli tanfolyamokat félre- j eső pusztákon és azokban a köz­ségékben szervezzük, ahol a szer­vezett politikai oktatás feltételeit nem látjuk biztosítottnak. Tenge- lic-Szőlőhegyen, Fadd-Dombori- ban, Decs-Alföldszálláson össze­sen 8 kültelki településen és két- három községben szervezzük meg a tavalyihoz hasonlóan központi előadókkal. — A jó propagandamunka \ feltétele, a megfelelő előadók ! beállítása. Van-e megfeleld fel­készültségű és megfelelő számú propagandista a városban illet­ve a járásban? — A propagandisták felkészíté­sére augusztus 24—29-ig tanfolya­mot szervezünk. A szekszárdiak részére a megye székhelyén, a járás propagandistái részére Bá­taszéken. A tanfolyamon 12 elő­adás keretében esti egyetemi ok­tatók ismertetik a tanfolyamokon feldolgozásra kerülő anyagot. Elő­adás lesz a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről, a KGST szere­péről, a mezőgazdaság helyzeté­ről, feladatairól, az ipari terme­lésről és fejlesztéséről, a párt szö­vetségi politikájáról, a párt szere­péről és világnézeti kérdésekről. A propagandisták kiválasztásá­nál arra is ügyeltünk, hogy meg­felelő alapképzettséggel rendel­kezzenek, és alkalmasak legyenek az anyag átadására. A városban ezzel kapcsolatban lényegesen jobb a helyzet. A propagandisták 65—70 százaléka elvégezte az esti egyetemet, vagy bentlakásos párt­iskolán vett részt. A járás közsé­geiben már kevesebb az ilyen po­litikai előképzettségű propagan­distánk. E probléma megoldásá­ban a pedagógusok segítségét kér­tük, és meg is kaptuk. — Hogyan végzik az oktatás ellenőrzését? — Az oktatás ellenőrzésére a városban és a járásban 30 tagú oktatási bizottságot szerveztünk. Esetenként ellenőrzést végeznek, és segíti az oktatást a jó, illetve a negatív tapasztalatok felszínre hozásával. A járási-városi bizottság évente háromszor foglalkozik a szerve­zett politikai oktatással. Az elő­készítés munkáját tárgyalta a már említett augusztus 6-i ülés. Évközben ismét vb. elé került, amikor felmerülő problémák és az oktatás tapasztalatainak meg­tárgyalására kerül sor. Maid év Végén ismét foglalkozik a vb. az oktatással amikor az eredménye­ket és a tapasztalatokat össze­gezzük — mondotta Lengyel Jó­zsefné, az MSZMP Szekszárdi Járási-Városi Bizottság agif.-prop. osztályának vezetője. P. M. Biszku Béla látogatása Veszprém megyében Biszku Béla, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, dr. Bakos Istvánnak, az MSZMP Veszprém- megyei Bizottsága első titkárának és Pataki Lászlónak, a KISZ Köz­ponti Bizottsága titkárának tár­saságában kedden ellátogatott a Balatonaligai Állami Gazdaságba. Dr. Radnóti István, a gazdaság igazgatója tájékoztatta a vendé­geket az állami gazdaság és a Martos Flóra önkéntes ifjúsági KISZ-tábor lakóinak munkájáról. A tájékoztató után a vendégek felkeresték a KISZ-tábor lakóit I és elbeszélgettek az egyetemisták- 1 kai.

Next

/
Thumbnails
Contents