Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-19 / 194. szám

18C4. augusztus 19.

TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG '

3

AZ

Emlékeztetőül: „A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jóinkat élveznek”. (Vili. fejezet, 49. §/l.).

Az urasági magtár padlá án négy menyecske lapátolta, forgatta a búzát. Másodnapja dolgoztak. Fiatalok voltak, három közülük még csak alig esztendeje asszony. Mártonná, a legidősebb, maga is megvidámodoít közöttük. Csak olykor szólt a többire:

— Csendesebben, ti! Ha az uraság bemegy a mázsátokhoz, még felcsábítjátok ezzel a nagy

vidámsággal.

A nagybajuszé, kegyetlen szemű, testes úr nevének puszta említése is megcsendesítelte a fiatalokat. Egyedül Fekete Ká- rolynéban nem maradt meg a szó:

— De hiszen maga is köztünk van. Miért szólna, ha maga is itt dolgozik?

Mártonná fanyarul elmosolyodott:

— Törődik is ő azzal! Meglehet. hogy azért jön majd föl, hogy valamelyikőtökkel túrós- mácsikot főzessen estére!

Az asszonyok hallgattak egy sort. Végül F'odomé kibökte:

— A maguk Sanyikája teljesen az uraságot formázza! ,

A négygyerekes asszony fel sem emelte érte a fejét:

— öt. Nem ez az egyetlen a

pusztában. Mit tegyünk? Ez a sorsunk. <

Szabóné, mindük közül a legfiatalabb, dacoskodott:

— Az enyém nem! Inkább a csordákét!

Ebben a pillanatban nehéz léptek alatt roppant meg a gará- dics. A felfelé kapaszkodónak előbb a gyér, szürke hajjal benőtt feje jelent meg a feljáró nyílásában, aztán a széles válla, boltozatos, mellkasa, az egész ember; Az uraság. Hétházy András úr.

— Adj’ isten! — bökte ki a foga közül.

— Kézit csókolom, méltóságos úr! — válaszolták kórusban amazok.

Hétházy András zsebre süllyesztett öklökkel állt mögöttük. Dús szemöldöke alól keskenyre húzott. sárgásbarna szem pásztázta a padlást. Szerette ezt a látványt. Nehézkesen lehajolt, és átpörgetett az ujjai között fél- maréknyi szemet. Bólintott.

— Szép búza! — mondta magában. Végignézett az asszonyokon. — Szép asszonyok.

A? asszonyok valóban szépek voltak. Teltek, erősek, egészségesek. Szabó Bálintné riadt, kendő alól figyelő őzike-tekintete ebben a pillanatban találkozó t az úréval. Elkapta, de Hétházy ragadozó szeme rátapadt. Még e’- fordulva is érezte, hogy a testé', nyakát, derekát, csípőjét, mezítelen lábát vizslatja. Két nehéz, vánszorgó perc telt eí így.

Hétházy csendesen himbálózott szétvetett lábain. Az _ asz- szonyok féllábszárig a- búzába merülve dolgoztak. Rekedt hangon odaszólt:

— Julis, gyere csak ide!

Szabó Bálintné lesimította a

szoknyáját és kilépett a búzából. Hétházy megelégedetten látta, hogy a bokája karcsú, jó formájú. Az úr bajuszának szövedéke megmozdult. Megnyálazta az ajkát, nyelt egyet.

— No! — dörmögte halkan —, no! Hogy kikupálódtál te. Julis’ Lám. az ember épp azt nem látja meg. ami a szeme előtt van. Hiszen tegnapelőtt még ott játszottál a porban. Mennyi idős is vagy tulajdonképp?

Az asszony inkább rebegte, mint mondta:

— Tizenkilenc múltam, méltóságos úr!

Hétházy elégedetten biccentett.

ÚR JOGA

II pártoktatás előkészítése a szekszárdi járásban

Kinyújtotta roppant nagy markát és megfogta az asszony vállát. Szabóné válla reszketett.

— No! — mondta ismét. — Ne félj! Még csak egy esztendeje vagy asszony, ugye?

Észrevette Mártonná rájuk tévedt tekintetét. Szinte ugyanazzal a lélegzettel felcsattant:

— Ne leskelődj!

Mártonná megrázkódott, mint akin ostorral csaptak végig, és elfordult. Hétházy elengedte a fiatalasszonyt és úgy folytatta, mintha saját magának beszélne:

— Egyéves asszony? Akkor főzni már megtanultál, ugye? A férjed gusztusa szerint. Például jó tejfölös túrós-mácsikot főzni. Olyat, hogy ússzon a tejfölben. Sok. sötétbarna, ropogós töpörtő- vel a tetején. Tudsz-e túrós- mácsikot főzni?

Szabóné tétován válaszolt:

— Méltóságos úr. az én Bálintom nem szereti a túrót...

— Nem szereti? No! Rossz ízlése van annak a Bálintnak. Az én ízlésem jobb. Főzzél nekem egy kiadós. tejfölös túrós- mácsikot! Hadd ismerjem meg a főztödet! Főzzél, mondjuk... mikorra is? Főzzél holnap estére!

Az asszony majdnem sírva- fakadt:

— Méltóságos úr! Nékünk se túrónk, se töpörtőnk...

Hétházy ajka farkasmosolyra futott széjjel:

— Nem baj! Van énnekem! Majd küldetek. — Még egyszer végigmérte Szabónét. tetőtől talpig. — Most eredj! Dolgozzatok! És ne félj. holnapra mindent küldetek.

Másnap reggel már csak ketten dolgoztak a padláson. Már- tonné és Szabóné. A fiatalasszony szemhéja duzzadt volt a sírástól. Mártonná kérdezett először.

— Bálint?

— Máma hajnalban elküldte két napra.

— Az erdőre, mi?

— Oda!

— Akkor ma estére nem lesz itthon.

— Nem.

— Mondtad neki?

— Mondtam.

— A túrós-mácsikot is?

— Azt is.

— És?

— Elment. Ez volt a parancs, hát elment.

— Na. látod!

Délre végeztek a búzával. Mártonná a szélén seprűvel még összehúzta a szétpergett szemeket. aztán lementek a lépcsőn. A magtár előtt, a tűző napsüiés- ben. mint egy fehér vászonruhába öltözött zord bálványszobor ott állt Hétházy.

— Szóval végeztetek? Jó! — mondta dörmögő medvehangján. Szabó Bálintnéra nézett: — Te, Julis, ma otthon maradhatsz. Délutánra átvisznek mindent, amit ígértem. Még többet is. Főzzél, és ne feledd, hogy sok tejföllel szeretem a mácsikot.

Nehézkes, földet horpasztó léptekkel indult befelé a magtárba. Csak a válla fölött szólt vissza:

— Igaz is. te asszony! Majd el nem feledtem. Mosakodjú meg!

ORDAS IVÁN

Sajtófogadás román nagykövetségen

A Román Népköztársaság közelgő nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Mihail Rosianu nagykövet kedden a magyar és a külföldi sajtó képviselői részére fogadást adott és tájékoztatót tartott a nagykövetségen. A többi között beszámolt arról, hogy Románia a felszabadulás óta jelentős eredményeket ért el a népgazdaság fejlesztésében. 1950. és 1959. között például 69 milliárd leit fordítottak ipari beruházásokra, a jelenlegi tervidőszakban pedig már fele annyi idő alatt csaknem ugyanilyen nagy összegű beruházást valósítottak meg. Az utóbbi évtizedben korszerűsítettek és fejlesztettek 500 vállalatot, s csaknem 300 új gyárat, üzemet, illetve üzemrészt létesítettek. Az állam hatalmas összegekkel segíti a mezőgazdaság fejlődését is. Jelenleg 65 000 traktor és több mint 32 000 aratókombájn dolgozik a román mezőgazdaságban. Kiemelkedőek az egészségügyi, kulturális és szociális téren elért eredmények is. A román nép büszkén tekint visz- sza az elmúlt 20 esztendőre, s a következő időszakban a Román Munkáspárt vezetésével — a testvéri népek hathatós segítségére támaszkodva — újabb nagy feladatok megoldására, a szocializ- I mus teljes felépítésére fordítja minden erejét.

Mindinkább megvalósul a törekvés, bogy vonzó formában azv élettel szerves kapcsolatban ismertessük pártunk politikáját, terjesz- szük a marxizmus—leniniz- mus eszméit. (Idézet az MSZMP VIII. kongresszusának határozatából.)

A Szekszárdi Járási-Városi Pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetőjével Lengyel Józsefné elvtársnővel beszélgettünk az 1964—65-ös politikai oktatás előkészületeiről.

— Milyen előkészületeket tettek a politikai oktatás megszervezésére a szekszárdi járásban, illetve a városban?

— Járásunkban a szervezett politikai oktatás előkészítése egyenes folytatása volt az elmúlt év politikai oktatásának. A befejező foglalkozásokon a hallgatóság úgy köszönt el: „A viszontlátásra ősz- szel”. Ebből leszűrhettük azt a tapasztalatot, hogy a szervezett politikai tanfolyamokat a párt VIII. kongresszusának szellemében sikerült az élethez közel vinni, és vonzzák a politikai kérdések a párttagokat és pártonkívülieket egyaránt.

I A szervezett politikai oktatás ii ánt megnövekedett érdeklődés tükrözi azt is, ahogy a pártalap- szervezetek foglalkoztak az oktatás előkészítésével. Példaképpen a mözsi pártvezetőségi ülést említeném meg, ahol határozatot hoz- I tak és kijelölték azokat a pártvezetőségi tagokat, akik megláto- ' gatták és elbeszélgettek a szervezett oktatáson részt venni szándékozókkal. „Az oktatásra jelentkezett párttagok mellett a párton kívülieknek is módot adunk arra, hogy a pártoktatáson részt vehessenek.” — határozták a mözsi pártvezetői ülésen.

A járás oktatási terve elkészült. A végrehajtó bizottság augusztus

6-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Az idei oktatási évre a pártalapszervezetek által beküldött igényeknek megfelelően a tavalyi 142 tanfolyammal szemben 150 tanfolyam lesz, közel 4 ezer résztvevővel.

— Miben jut kifejezésre a kongresszusi határozatnak az a része, hogy az élettel szerves kapcsolatban ismertetik pártunk politikáját?

— Elsősorban abban, hogy a hallgatók felkészültségét, munkahelyét és körülményeit vettük figyelembe s ennek megfelelően szer

A magyarság asszimiláló erejéről beszélgettünk. Szóba került minden a Kárpátoktól az Adriáig, csodálatos összevisszaságba hányva, a hárommillió koldusról, Pásztor Árpád könyvétől a kaszinó-duhajig. Izzóitok a szemek, fűtött az indulat, kit-kit puskapora szerint. Szabó Dezsőt, Bangha pátert, Kodályt, Meggyesit. Németh Lászlót, József Attilát, Puskás Tivadart és Kandó Kálmánt a mozdonyával együtt letárgyaltuk, amikor megszólalt Manó, ösztreicher Manó: „Mit szólsz A halászó macska utcájához?" Az alvóban lévő indulat újra felajzott és mindenki fújta a nótáját egyszerre, izzón és hevesen, 1930 Magyarországának egyik vegyeslakosú községében, Báta- széken. |

Manó egér termetével, kopasz fejével, huncutan mosolyogva élvezte a vitát. „És mindezek ellenére, mindennek dacára is, én mégis csak azt mondom, hogy úgy 10—15 éven belül mégiscsak lesz itt még népi magyar világ." Manó mártír lett ugyan, de a népi Magyarország megszületett. Fájdalmas és könnyes mosolyban született, ebében, vérben hogy Ady ked- ■ i'n't szavait idézzem. í Most pedig házigazdánkról.

vitánkat szemlélő, és fátumjó- sáról szeretnék még pár sort írni, hogy ezzel a kis késői nekrológgal emlékezzek rá, mint az asszimiláció fenotípusára.

Apja jónevű borkereskedő, a „tisztesség és a kereskedői becsület" mintaképe. Bátyja jónevű orvos, ö, oz öccs, szinte tüdővésszel születik, és alig végez hat elemit. Hallatlan szí“ . Manó i

vóssággal, mint autodidakta, nyelveket tanul, olvas és olvas, tanul és utazik. Németül beszél, de olvas olaszt, franciát. Szerény és szegény. Filléres ügyletekből él, fél lábbal mindig a sírban, orvosságos üvegek eladásából, tömegbélyegek üzleteléséből, faszén- és gallérke- reskedésből rakja össze szinte fillérenként könyvei árát, egy- egy olasz-, vagy németországi útjának költségeit. Szobájában az ágya fölött Kossuth képe, íróasztalán Petőfi bronzszobra,

könyvszekrényén a párizsi Notre-Dame kimérái gipszből. Szekrényében Anatole France, Heine, Tolsztoj,' akkór, amikor 1000 holdasok kézikönyvtárában alig lelhető a forgatott könyvek között más, mint a vadászati kézikönyv és egyetemi évek néma-bús emlékeként egy-két szakmabeli könyv.

Dúsan telt könyvszekrény egy faluban; akkor, amikor a kaszinók elavult könyvei között billiárd-dákókat és rulett-pörgettyűket tartanak a vidám esti összejövetelek előtréningjére.

Nem volt vezéralak, de mégis vezetett, nem volt nevelő, és mégis nevelt. Nevelte a falu ifjúságát, tisztességre, becsületre, és felébresztette bennük azt, amit igen kevesen becsültek akkor valamire, a tudásszomjat, a magasabb emberi igényt, a tudásszerzés iránti igényességet.

Az emberiség szabadságáért rajongó, kívül-belül paszomán- tos, izzóan magyar, kistermetű, de nagylelkű, jellegzetes alakja a Sárközi falunak, jó volt ezen a borús, esős napon emlékezni Rád. Barátom voltál.

Különben könyvepskét is írt, és adott ki, az olimpiászról, páratlan szorgalommal hordva ösz- sze adatait.

T. N.

veztük meg a pártoktatást. Szek- szárdon Bátaszéken és Tolnán az esti egyetemre előkészítő marxizmus—leninizmus középfokú iskola indul. A gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozatára vezető beosztású üzemi dolgozókat, a mezőgazdasági tagozatra tsz-vezető- ket vonunk be. Népszerű az időszerű kérdések tanfolyama, s járásunkban tömegeket vonz. Szek- szárdon és a járásban több mint 1500 résztvevővel számolunk. A kéthetes téli tanfolyamokat félre- j eső pusztákon és azokban a községékben szervezzük, ahol a szervezett politikai oktatás feltételeit nem látjuk biztosítottnak. Tenge- lic-Szőlőhegyen, Fadd-Dombori- ban, Decs-Alföldszálláson összesen 8 kültelki településen és két- három községben szervezzük meg a tavalyihoz hasonlóan központi előadókkal.

— A jó propagandamunka \ feltétele, a megfelelő előadók

! beállítása. Van-e megfeleld felkészültségű és megfelelő számú propagandista a városban illetve a járásban?

— A propagandisták felkészítésére augusztus 24—29-ig tanfolyamot szervezünk. A szekszárdiak részére a megye székhelyén, a járás propagandistái részére Bátaszéken. A tanfolyamon 12 előadás keretében esti egyetemi oktatók ismertetik a tanfolyamokon feldolgozásra kerülő anyagot. Előadás lesz a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről, a KGST szerepéről, a mezőgazdaság helyzetéről, feladatairól, az ipari termelésről és fejlesztéséről, a párt szövetségi politikájáról, a párt szerepéről és világnézeti kérdésekről.

A propagandisták kiválasztásánál arra is ügyeltünk, hogy megfelelő alapképzettséggel rendelkezzenek, és alkalmasak legyenek az anyag átadására. A városban ezzel kapcsolatban lényegesen jobb a helyzet. A propagandisták 65—70 százaléka elvégezte az esti egyetemet, vagy bentlakásos pártiskolán vett részt. A járás községeiben már kevesebb az ilyen politikai előképzettségű propagandistánk. E probléma megoldásában a pedagógusok segítségét kértük, és meg is kaptuk.

— Hogyan végzik az oktatás ellenőrzését?

— Az oktatás ellenőrzésére a városban és a járásban 30 tagú oktatási bizottságot szerveztünk. Esetenként ellenőrzést végeznek, és segíti az oktatást a jó, illetve a negatív tapasztalatok felszínre hozásával.

A járási-városi bizottság évente háromszor foglalkozik a szervezett politikai oktatással. Az előkészítés munkáját tárgyalta a már említett augusztus 6-i ülés. Évközben ismét vb. elé került, amikor felmerülő problémák és az oktatás tapasztalatainak megtárgyalására kerül sor. Maid év Végén ismét foglalkozik a vb. az oktatással amikor az eredményeket és a tapasztalatokat összegezzük — mondotta Lengyel Józsefné, az MSZMP Szekszárdi Járási-Városi Bizottság agif.-prop. osztályának vezetője.

P. M.

Biszku Béla látogatása Veszprém megyében

Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Bakos Istvánnak, az MSZMP Veszprém- megyei Bizottsága első titkárának és Pataki Lászlónak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának társaságában kedden ellátogatott a Balatonaligai Állami Gazdaságba. Dr. Radnóti István, a gazdaság igazgatója tájékoztatta a vendégeket az állami gazdaság és a Martos Flóra önkéntes ifjúsági KISZ-tábor lakóinak munkájáról.

A tájékoztató után a vendégek felkeresték a KISZ-tábor lakóit I és elbeszélgettek az egyetemisták- 1 kai.