Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-19 / 194. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I10S4. augusztus 19. Egy hordozórakétávaj bocsátottak fel a Szovjetunióban három mesterséges holdat Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunióban kedden földkörüli pályára bocsátották a Kozmosz—38. a Kozmosz—39. és a Kozmosz—40 mesterséges holdat. A három mesterséges holdat egyetlen, újtípusú hordozórakéta juttatta pályájára. A szputnyikoko*’ tudományos berendezést helyeztek el. azzal a céllal, hogy folytassák a kozmikus térség kutatását. Előzetes adatok szerint a három szputnyik egymáshoz közeli pályán kering majd. Pályájuk kezdeti, főbb adatai a következők: keringési idő 95,2 perc, a Föld felszínétől való maximális távolság (apogeum) 876 kilométer, minimális távolság (perigeum) 210 kilométer. Pályájuknak az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 56 fok, 10 perc. A tudományos berendezésen kívül „Majak”- (világítótorony) rádióadókat helyeztek el a mesterséges hpldakon. E rádióadók az alábbi frekvencián működnek: 20.034 és 90.156. 20,084 és 90.378. 19,800 és 89,102 megahertz. Á tudományos berendezések kifogástalanul működnek. A mesterséges holdak pályára bocsátása igazolta az új hordozó rakéta kiváló műszaki tulajdonságait. A koordinációs számító központban folyik a beérkező adatok feldolgozása. Megyei tanácskozás az ivóvízellátásról Szekszárdon Víztorony a várban — Távjelző berendezések a vízállás mérésére — Kiolvasztó berendezések télre Szekszárdon megyei vízellátási ankétot rendezett kedden délelőtt a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a községi tanácsok és a vízműtársulások vezetőivel, és az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság kiküldöttével, a belvárosi pártszervezet termében. Az első ilyen tanácskozáson, amelyen Kovács Lajos, a vállalat igazgatója elnökölt, részt vett Takács Kálmán, a Vízügyi Fő- igazgatóság, Schnéringer János, a megyei tanács vb. EKV osztályának képviselője és Grénus János. a vízművállalat párttitkára is. Kovács Lajos igazgató megnyitóját követően Erdős Mihály, a megyei vízművállalat főmérnöke ismertette a megye vízellátási helyzetét. Többek között elmondotta, hogy az 1963. január 1-e óta működő új vállalat 27 vízmüvet tart nyilván jelenleg' a megyében, csaknem 300 km-nyi vízvezeték és 1200 közkifolyó szolgálja a lakosság vízellátását. Amikor a vállalat átvette 2400 volt. most pedig 3750 a házakba bekötött vízvezeték. A falvak lakossága törpevíz- művek építését igényli, viszont az ivóvíz előteremtése egyre nehezebb. Egyrészt a felszíni vizek, másrészt a talajvíz szennyezettsége miatt. Mindinkább le kell mondanunk arról, hogy a vizeket a természetadta formában használjuk fel, és számolnunk kell a tisztítás szükségességével. Azért volt szükség a megyei vízművállalat létrehozására, hogy az addig szétszórtan, községi kezelésben lévő vízművek egységes üzemeltetésben legyenek, központi vízkezelést kapjanak, megfelelőbb üzemi hozzáértésseL A vállalat 1970-ig kidolgozta hálózatfejlesztési tervét, minden községre. Addig távjelző berendezésekkel látják el a vízműveket. ezek segítségével a gépházban egy műszertáblán olvassák le a medencék vízállását. Ilyen berendezés működik már Szekszárdon. Tamásiban. Sárszent- lőrincen Regölyben, és újabban Bonyhádon. Az ankéton megbeszélték a nehézségeket is. s a vállalat szakemberei tanácsokat adtak, válaszoltak kérdésekre. Szántó József, a simontornyai községi tanács vb-titkára például arról kért szakvéleményt: felhasználhatják-e víztoronynak a helybeli vár magas tornyát, mert azzal négy kutat köthetnének össze, s még egyet fúrhatnának a vár mellett. A megadott szakvélemény szerint ez az elgondolás a Műemlékvédelmi Felügyelőség hozzájárulásával megvalósítható anélkül, hogy a vár műemlékjellegét és újjáalakítását, zavarná így a simontornyai tanács azt tervezi, hogy 50 köbméteres víztartályt építtet a vár egyik helyiségébe, vasajtóval elzárva. Ezzel megtakarítanák új víztorony építésének költségeit. A dombóvári küldött arról számolhatott be, hogy az ottani vízműtársulat egy km-es vízvezetékhálózat bővítési munkákat kezdett meg, szeptemberben hozzáfognak új kút fúrásához a strandon, s tervezik új szivattyútelep létesítését négy kúttal a Kapos mellett. Regölyben igen nagy visszatetszést keltett az, hogy utólag állapították meg pontosan a vízdíjat, s a kiigazítás miatt visszamenőleg kérték a különbö- zetet. Laza a kapcsolat a helyi t"“-cs és a vízműtársulás között is. Bonyhádon annál jobb a tanács és a vízművállalat együttműködése, sok panasz van azonban a vállalat helyi szerelőjére, aki csak nehezen és lassan végzi el a csőrepedési és egyéb javításokat, emiatt nemcsak napokig, hanem hetekig is folyik a víz a különféle csőhibásodásoknál. A dunakömlődiek képviselője a falu lakosságának legnagyobb elismerését tolmácsolta a megyei vízművállalatnak a most megépített vízműért. Kovács Lajos igazgató válaszul közölte, hogy ez volt az első vízműépítése a vállalatnak, s amit épít, annak továbbra is gazdája marad. Felhívta arra a figyelmet, hogy a jövőben minden törpevízmű-építést, vagy vízvezeték-hálózat bővítési munka tervét, beszéljenek meg a vállalat szakembereivel. Sok esetben ugyanis maguktól vonják el az anyagiakat a lakosok, hogy legyen vízmű a faluban, s mégsem mindig kapnak megfelelő munkát. A vállalat szakemberei szívesen átnézik a terveket, s műszakilag felülvizsgálják. Első ugyan a szerződéses munka, de elvállal bővítéseket is a vízmű vállalat. Dr. Kovács Sándorné mérnök, a vállalat üzemviteli osztályának vezetője a vízművek üzemeltetésével kapcsolatban közölte, hogy kiolvasztó berendezéseket Szerzett be a megyei vízművállalat. Ezekkel a készülékekkel percek alatt elhárítják majd a hibát a régebbihez képest, amikor - fél, sőt egy napot is igénybe vett a befagyott vezeték kiolvasztása. Az idei télen már ilyen problémák, feltehetőén, nem lesznek. A hasznos tanácskozáson kicsendült, nemcsak az a fontos, hogy vízművek épüljenek, hanem az is, hogy azok jól működjenek. S ezt elősegíti a megyei vízmű vállalat. (—bs—) Ott ati&L étünk A FUVAR 1964. júliusában Gyánt pusztát, Gör- bői hegyet, Miszlát és Tolnanémedi határát gyalog bejártuk. A fuvarosokat személyesen nem ismerjük, de sokat hallunk róluk Tolnanémediben. Legelőbb Gosztola bácsi, a termelőszövetkezet termetes majorszerelőjének, szájából. Gosztola bácsi harmadmagával ott ebédel a nagy istálló takarmányoskamrája előtt. Bent áll a szecskázógép. Előtte a feldarabolt napraforgóhalmon, körülötte a falakon, az ajtón, mindenhol, iszonyatos tömegű légy. A legyeket csak hessegetjük, de tenni nem tudunk ellenük. Folyik a szó és a szavak nyomán kialakuló képről egyre kevésbé bizonyos, hogy nem lehetne-e tenni ellene valamit? Előbb a termelőszövetkezet gondiairól beszélünk. Köröskörül csodálatosan szép a határ. A tarlókat e’-ék csUloriá vasa hasítja, traktorok dübörögnek, a friss — n Vált, flegmatikus gólyák irtják az egeret. Baj, gond azonban így is van elég. — Nemcsak az, hogy öregek vagyunk, — kezdi. — Még bírjuk a munkát. De ott van például az Ács Anti esete is, aki pedig jóval fiatalabb, mint mi! — Mit csinált az Ács Anti? — Azt csinálta, hogy semmit sem csinált. Egyszerűen összeszólalkozott valakivel és otthagyta a marhákat. Gondozza más. — És? — Nincs és. Most ment el maguk mellett, vitte haza a meszet. Mert az ilyen meszet azért kap. Legyintés: — Igaz, van akinek még több jut! A legyintés és a hang keserűsége arra vall, hogy aligha valamilyen elvont közgazdasági tételt fogalmazott meg. — Ki az? Felcsattan: — Hát a fuvarosok! Az egyéni gazdák. Ha az ember egy kis fát, ezt-azf haza akar hozatni, máris N~othf>t érte. Mert a mi termelő- szövetkezetünktől kocsit kapni, az valósággal csodaszámba megy. A AUGUSZTUS 18: a szovjet légierő napja Moszkva (MTI) Repülőmérnökök és légimarsallok. űrhajósok és ejtőernyősök méltatják a keddi szovjet lapokban a légierő napjának jelentőségét. A Komszomolszkaja Pravda és több más lap tudósítói az interkontinentális rakétahordozókról írnak, amelyeknek fegyverei a szovjet interkontinentális ballisztikus lövedékek rugalmasan felhasználható és kivédhetetlen kiegészítői lettek a stratégiai visz- szavágés rendszerében. Érdekes riportot közölt a szovjet légierő napja alkalmából a Vecsernyaja Moszkva, amelynek tudósítója a tengeralattjáró-vadászokhoz látogatott el. Az Északi sarki vizeken 12 amerikai atomhaj tású^tengeralattjáró__cirkáU mindegyik 16 Polaris rakétával. Az amerikai tábornokok gyakorta cikkeznek arról, hogy ezek az „abszolút” fegyverek meghatározott szovjet városok elpusztítására szolgálnak, s csupán a jeladást várják „sebezhetetlen” rejtekhelyükön...' A moszkvai esti lap leírja a rádió hidroakusztikai bólyák telepítését. Ezek a műszeres hordók állandóan „szemmel tartják” a sarki vizek amerikai vándorait, s minden pillanatban pontos adatokkal látják el a tengeralattjáró-vadászokat, amelyek nyomában szép számmal vannak mélytengeri bombák, irtózatos robbanóerejű eszközök a „sebezhe- tetlenség” mítoszának szétoszla- tására... Togliatti állapota lassan javul Hétfőn és keddre virradó éjszaka tovább tartott a vasárnap kezdődött lassú javulás Togliatti egészségi állapotában. Az Olasz Kommunista Párt főtitkára hétfőn többször is visszanyerte eszméletét, kinyitotta szemét és egészen keveset mozgott, Egy alkalommal megszorította kezelőorvosának kezét, hogy így fejezze ki, megértette szavait. Palmiro Togliatti állapota csak lassan javul és a betegség továbbra is súlyos, éppen ezért egyik pillanatról a másikra visszaesés következhet be. Kambodzsa panaszt nyújtott be a Biztonsági Tanácshoz Kambodzsa ENSZ-képviselője kormánya megbízásából levélben közölte a Biztonsági Tanács elnökével, hogy a dél-vietnami bábrendszer mérgező anyagokat használ fel Kambodzsa polgári lakosságával szemben. Kambodzsa képviselője levélben bejelenti, hogy 1964. július 29-én délután két dél-vietnami repülőgép körülbelül 400 méter magasságban Kas-Kong körzete fölé repült és sárga- és fehér színű port szórt le. Július 30-án egy dél-vietnami repülőgép nagy mennyiségű vegyianyagot szórt Svay-Rieng tartomány lakott területeire, süninek következtében a polgári lakosságból körülbelül harmincán égési sebeket és torokfájást kaptak. Július 31-én két dél-vietnami repülőgép ismét sárga- és fehér port szórt Ratanakiri tartomány északkeleti részére. Ugyanaz nap egy másik repülőgép ismét ugyanilyen porokat szórt Ratanakiri tartományra. A vegyianyagoktól két felnőtt és egy gyermek meghalt, egy asz- szony pedig súlyosan megbetegedett. Anglia rakétákat akar ssáilitani a Délafrikai Köztársaságnak Accra (TASZSZ) A Daily Gra-I phic című lap szerkesztőségi cikkében leleplezi: a Verwoerd-kor- mány tárgyalásokat folytat az angol kormánnyal arról, hogy Anglia rakétákat szállítson a Délafrikai Köztársaságnak. A lap felszólítja az angol kormányt, hogy haladéktalanul vessen végét a tárgyalásoknak, mert azok olyan kérdés körül forognak, amely igen nagy mértékben fenyegetné a világ békéjét. A cikk felhívja az angol kormány figyelmét arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai eltiltották a fegyver- szállítást a fajüldöző délafrikai kormány számára. legutóbb r is azt fnondta a brigádvezető, hogy aki szállíttatni akar, az legyen jóba a kocsisokkal, Kérdem én: igazság ez? — Kik azok a fuvarosok? — Kolontár Pál és Kiss János. Az egyik itthagyta a termelőszövetkezetet, aztán most már lova van és jól él. Nem rriintha a tolnanémedi termelőszövetkezetben nem élnének jól, de azért a fuvarozási kérdést tovább boncolgatjuk a tsz elnökénél. Nyilvánvaló békétlenséget szül, rossz hangulatot teremt, tehát nem lehet nem beszélni róla. — Kevés a fogaterő, nem tudjuk vállalni a fuvarozást. £. fuvarozás Tolnanémedin fontos, sőt közérdekű dolog. Egész sereg esetben kell Simontornyá- ról, vágy éppen távolabbi községekből tüzelőt, vagy más egyebet hozni. Most magának a községi tanácsnak is a két egyéni szállít, mert a nagy termelőszövetkezet ezt nem tudja vállalni. Nem ismerjük részletekbe menően a tolnanémedi tsz üzemszervezését, de azt bajos elhinni, hogy egy ilyen nagy gazdaságban ne lehetne egy pár lovat erre a célra beállítani. A tanácstitkár bölcs belenyugvással és kissé fáradtan magyarázza a helyzetet: — A termelőszövetkezettel már próbálkoztunk Ha jól emlékszem, még a régi vezetés idejében. Nem sikerült. így választottuk ezt a két parasztembert. — Épp olyat, aki a termelő- szövetkezetnek is tagja volt? Van egy olyan, jól megfontolt érzésünk, hogy ez nem éppen a legegészségesebb. — Miért ne? Rendes, becsületes emberek azok! Gondolatban se vonjuk kétségbe. Csak... A titkár közbeszól: — Csak tudni kell, hogy itt irigyek az emberek. Olyan a természetük. Lassan kiderül, hogy bármenynyire beszélik is, nem a két fuvaros léte, vagy nemléte foglalkoztatja leginkább a falut. — Ott vannak például... — itt egy nevet említ, melyet már máshol is fülünkbe súgott a mindig anonym fáma — ...-ék. Ókét igazán érdemes irigyelni. Talán meg is teszi a falu többsége! A legirigyeltebb emberről kiderül, hogy a közelmúltban valóságos kacsalábon forgó várkastélyt épített. Azonkívül telt neki motorra, sőt. legújabban gépkocsira is. Miből? A kérdésnek lehetne rossz szándékú éle is, de mi nem ezzel a gondolattal látunk a bogozáshoz. Egyszerűen csak arra vagyunk kíváncsiak, hogyan jutott, mi vitte el a jómód kapujához, sőt azon túl. Tolnanémedi legirigyeltebb emberét? \ (Folytatjuk) Ordas Iván—Szekulity Péter
