Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

ÍS64. augusztus 16. TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG VITACIKK a gabonatermesztésről Aggályaim, gondjain*, javaslataim Az alábbiakban közöljük, vitaindító írásnak szánva, Mar- czy Tivadar véleményét a gabonatermesztésről. Marczy Ti­vadar mezőgazdasági mérnök, korábban a megyei tanács mezőgazdasági osztályán dolgozott, majd a Szekszárdi Já­rási Tanács VB elnökhelyetteseként is mezőgazdasági ügyek­kel foglalkozott, jelenleg elnök a bátai November 7. Tsz-ben. tak. Szóba jött, mint adott lehe­tőség, a cukorrépa betakarításá­nak előrehozása. Menne is talán a dolog, de a nagyobb kezdő fel­ár- nincs arányban az átlagtermés­ben megfigyelhető veszteséggel. Nálunk, nehéz talajainkon, ha megjön az eső, a szállításhoz a lánctalpasokat is be kell állítani. Ettől tartunk legjobban. Vita tár­gyát képezhetné, hogy hol, mit lenne a célravezető, ha e munkát gépesítenénk. A gépi munkadíjat pedig a tagok megfizetnék. Erről beszélgettünk már a tagokkal, de kérdés, lesz-e gép? Másik nagy gond a cukorrépa. 142 hold szintén elővetemény, kö­rülbelül 170—200 mázsás átlag­Megvallom, húzódoztam attól, használni, hogy közvetett módon, termésre számítunk. A szedés hogy én tegyem le elsőnek a ga- mégiscsak a gabonavetést segít- meg csak hagyján, de a szállítás, rast. Mégis, mivel az egész me- sék elő. Vannak rá elképzeléseink, Gazdaságunk szerencsére olyan gyét érintő kérdésről, a gabona- de nem biztos, hogy a legjobbak, helyzetben van, hogy „szomszé- kérdés megoldásáról van szó, ki- Bár talán furcsán hangzik, de ki- dunik” a Dm13; Ki fogjuk hasz- fejteném saját véleményemet. Le- csit sem nyugtalanít bennünket a Y^z\ szállítás lehetőségeit, hét, hogy nem mindenki ért ve-, az a terület, sem az üllepedett ezzel ,idöt> és SéP1 erőt nyerünk, lem egyet, ám nekem meggyőző- magágy, sem a határidő szem- 00 50111 vagyunk nyugod­désem: nem a gabonatermesztés pontjából, ahol búza után ismét technikájára és agrotechnikájára búzát vetünk. Miért? Technikai­kéi! e vita során bölcs és nagy- lag úgy el vagyunk látva, hogy képű tanácsokat adni, ezek meg- ezeken a területeken a követel- találhatók a szakkönyvekben és ményeknek mindenben megfelelő megvannak az agronómusok fejé- magágyat készíthetünk — máris ben. Azt kellene ezekben a na- csináljuk — és itt a vetést szep- pokban megvitatni, hogy egy-egy tember 15-én megkezdjük. A mi üzemben milyen jó és ügyes mód- dunai öntés-talajaink igen hajla- szerekkel teremtették meg az mosak a gyomosodásra. A tárló­agrotechnika maradéktalan alkal- hántást éppen ezért elvégeztük, s Sísznek^* rae v *taíálnak ki*’ilyen mazásának feltételeit Módszerek- ahová ismét búza kerül, ott a ve- hejyze,tben. Jól tudjuk hogy a tér- re, gyakorlati tapasztalatokra len- tőszántás következik, ami egyut- a techni­ne szükség. Borsódzik a hátam, tál gyomirtás is, az ismert félté- ^Slek blS mellett amikor hallom, jo magagy, jo telek szerint. Tekintettel arra, alapvető tényezője a vetőmagfajta vetőmag, optimális vetési idő kell. hogy nagyon elszaporodott a me- megválasztása. Mi a Bezosztája— Valóban ez kell, de legtöbb- zei pocok, itt említeném meg, j.et és a Fertődi—293-at tartjuk szőr a hogyanra lennénk kíván- ahová másodszor vetünk búzát, legjobbnak. A terület 70 százalé- csiak. Ilyen bevezető gondolatok — 464 hold — ott holdanként kába B—1, 30 százalékába F—293 után rátérnék aggályainkra, másfél kilogramm Dieldrinnel, kerül. Nagy gondot fordítunk a gondjainkra és javaslatainkra. A ahová harmadszor megy búza — csávázásra. Tavaly volt olyan bátai November 7. Tsz 1961-ben 152 hold — ott holdanként két mag, amelyet a vetőgépben csá- 1225 holdon, 1962-ben 1088 hol- kilogramm Dieldrinnel talajfer- váztunk. Elképzelhető, hogyan, don, 1963-ban 1417 holdon tér- tőtlenítést végzünk, ezzel a cső- E tekintetben úgy akarjuk utolér- melt kenyérgabonát, pontosabban csárló és a drótféreg ellen is vé- ni magunkat, hogy a hagyomá- búzát. Úgy gondoljuk, ez év dekeztünk. Megemlíteném, hogy nyoktól eltérően, legalább két hét­őszén is, 1417 holdon vetünk bú- holdanként, alaptrágyaként 4 má- tel előbbre hozzuk a csávázás zát. Egy dologban nálunk már zsa műtrágyát dolgozzunk be a megkezdését. A jó vetőmag biz- nincs és nem is lehet vita: ok- talajba a következő megosztásban: tosítva, erre külön nem is akarok •tóber 20-ig, 30-ig a vetést be kell két mázsa foszfor, egy mázsa nit- kitérni. Legfeljebb annyit: nagy fejezni. Szerintem ez az első és rogén, egy mázsa káli. ötvenhat figyelmet fordítunk a vetőmag legfontosabb követelmény akkor, vagonról van szó, ez a mennyi- használati értékének megállapítá- amikor a termésátlagok növelésé- ség rendelkezésünkre áll. sára. A használati érték és az ről beszélünk. Igen ám, de vajon a jó magágykészítés neheze ott ezer magsúly alapján állapítjuk képesek leszünk-e megteremteni kezdődik, ahol az elővetemény ku- meg a legoptimálisabb vetőmag- a feltételeit annak, hogy október korica, illetőleg cukorrépa. Ná- mennyiséget. gondot fordítunk végéig a vetést befejezzük. Még iunk ez évben 282 hold a kukori- rá az ellenőrzésnél, hogy már a pontosabban, jó lenne tudni, hol, ca elővetemény. Az ott alkalma- milyen módszerekkel teremtik zott premizálás egész évben jó, meg a vetés optimális időben való de ilyenkor bizony rossz. A terü- befejezésének feltételeit. let felosztva a tagok között, s tör­Mi nálunk ezzel kapcsolatban a jük a fejünket, milyen módon le­nehezítő tényező? Nem számo- hetne elérni, hogy a gazdák úgy mot vetünk holdanként. Mi egy- lunk olyan kedvező ősszel, mint kezdjék el a 282 holdon a törést, éves termelési eredmények alap­amilyen a tavalyi volt. Be kell, betakarítást, hogy a talajelőkészí- ian nem vagyunk hajlandók ki- hogy iktassunk 8—10 esős napot, tés folyamatos legyen. A szár le- mondani a Fertődire, vagy a Be- S e holt napokat úgy kellene ki- takarításával lesz legtöbb baj. Az zosztájára. hogy nem vált be. Ilyet állítani szakmai szűklátó­zsákokat egyformán töltsük meg. A Fertődi búzából 96—98-as hasz­nálati érték mellett 140 kilogram­mot, Bezosztájából 95—98-as hasz­nálati érték mellett 160 kilogram­Nem adott fogatot, azt mondta, fúrás. És elmondok még néhány ki kell hirdetni, hogy összejöjjön dolgot. Tavaly ősszel napirendre egy gépkocsi-rakomány búza, s került, hogy idejében el kell vet- akkor lehet őrletni menni. Jól ni a kalászosokat. Úgy gondolom, gondolta, de vannak esetek, ami- aki a Központi Bizottság haté­kor a szükség törvényt bont. Elő- rozatát nem hajtja végre, azt fordult, hogy ezen a mi erodált nem lehet alkalmasnak tekinteni, földjeinken a csillag-rendsodró Volt egy 60 holdas burgonyatáb- meghibásodott. Mit tegyek, öljem Iánk és a tagok is mondogatták meg a rajta ülő embert? Nem le- í'r,Q 0 h,l,á+ hét. A főagronómus pedig ilyen esetben nyomban szitkozódik és sérteget. Valamikor én is tizen­négy esztendeig uradalomban szolgáltam. Emlékszem, voltak ott miért nem vetjük oda a búzát. Nem lehet kérem, ő a szakvezető és ha oda vetjük, akkor nem fe­lel érte. Amikor kijöttek a járás­tól, arról beszélgettek velünk, ha van szabad terület, miért nem olyan intézők, akik fenéken rúg- vetjük el idejében a búzát. Majd dosták az embereket. Reggelen- ha le lesz törve a kukorica — ként szinte remegtem, amikor mondta az agronómus. Én azt munkába indultam. A tsz nem mondtam a járásiaknak, ott a uradalom. Itt azokat a módszere- burgonyaföld és oda vetünk. Ki­ket nem lehet meghonosítani. (Az rály elvtárs megharagudott^ mert elnökhelyettes ismét közbeszól: A én keresztül húztam a számítá- birkanyírók összepakoltak és itt sát. Sokszor az orrom alá dör- hagytak bennünket, a főagronó- zsölte. Egyébként ezen a területen ir. us azt mondta nekik, hogy csűr- 18 mázsás átlagtermést takarítot­he.) tunk be. — Lehet, hogy eltúlozzuk a dől- — Helyes lenne ha jobban fog­got. Az is bizonyos, hogy a fő- lalkozna a képzetlen brigádveze- agronómus jó szakember, de hát tőkkel. Felelősségre vonásokat az egyetemen azt nem tanulta tesz. Ebben a dologban követke- meg, miként kell az emberekkel zetes, de a segítségnyújtásban bánni? Tavaly az állattenyésztés- nem. (Az elnökhelyettes ismét nél 309 ezer forint kiesést tapasz- közbeszól. Nem is akar ittmarad- taltunk. Tudtam, nagyon vészé- ni. A pénz érdekli.) lyes közgyűlést összehívni, és a — Én érzem a felelősséget. Azt tagoknak ezt bejelenteni, mert a mondom; tizenkét évig laktam közgyűlésnek joga van kirúgni egy helyen és most ide költöz- engem, de joga van kirúgni mást tem. Nem akarok elköltözni. — is. Először a járással beszéltem fejezte be mondókáját a és ebből lett egy igen kényes do- Búzakalász Tsz elnöke, log. Úgy érezte, ellene megy a ' (Folytatjuk.) játék, mert a felesége nálunk a tsz állattenyésztője. Végül tisztá­zódott, hogy az egész dolog nem Ordas Iván körűség lenne. A legfontosabbat hagytam utol­jára. az augusztusi időnyerést. Ahol augusztus végéig nem feje­zik be a silózóst, az istállótrágya kihordását, a gabona szállítását, a kender aratását és betakarí­tását, ott a gabonatermesz­tés agrotechnikai előírásait nem tudják betartani. Nem hallgathatom el, hogy ter­melőszövetkezetünkben a vezetők igénylik a tagok közreműködését, mert enélkül a gabonatermesztés sikeres lebonyolítása, már az első őszi szakaszban sem képzelhető el. Biztosra veszem, e téren is megismerkedhetünk majd a vita során néhány igen jó módszerrel. A téma nagy, mindenre kitérni lehetetlen. A hozzászólók viszont feltehetően kiegészítik az általam elmondottakat, végső soron mind­annyiunk hasznára és javára. GAZMSÄß Építsük a várost a Mocfa- csárdától Várdombig ? Valljuk, hogy a hu­szadik század embere társas lény. S ez így is van, mert nemcsak gondjaink, örömeink azonosságában, de más vonatkozásban is a közösség érdekeit tartjuk szem előtt. Itt van például a lakás­építések ügye. Éveken át hirdet­jük, hogy a legszebb dolog a magánerőből épített családi ház. S az ilyen házak alkot­ta városnegyed ottho­nos is, magányos is, meg azután közösségi is, mert ápolja a kö­zösségi érzést min­denkiben a közös gond: nincs víz, rosz- szak az utak, nincsen járda, nincsen üzlet, stb. stb. Éveken át azután azt is hirdetjük, hogy legszebb dolog a tár- sasház-építési akció­ban részt venni. Mert mégiscsak más, ha szép formás, egy, esetleg kétemeletes házakból álló város­részek épülnek város­szerte. Társasházat igen kevesen építe­nek, családi házat an­nál többen... S nem is rossz az, ha az embe­rek lakásgondjuk megoldását saját erő­vel is segítik... De az ésszerűség határain túl megyünk nem egyszer. Azt mondjuk, hogy a csa­ládi ház, az igen, az való nekünk. Mond­juk azt is, hogy a társasház, az igen, az való csak igazán ne­künk. És épít min­denki családi házat, skatulya formájú vá­rosnegyedeket, ska­tulyaházakból, drá­gán, nagy anyagfel­használással, és ami még ennél is súlyo­sabb: nagy területe­ket foglalnak el a családi házak. Ez azt is jelenti, hogy a köz­művesítés elhúzódik ládi ház építésérej mint 250 ezer forin­tot. Tíz családi ház építéséhez kell leg­alább kétezer négy­szögöl telek, ekkora területen kell közmű-- vesítést végezni... Holott, ha a vállala­tok összeadnák pén­züket, és mondjuk négyes, vagy hatos társasház építéséhez időben, mert térben fognának, nemcsak az hatalmas a feladat, építési költség csök­Képzeljük csak el, ha a Munkácsy utca kör­nyékén a családi há­zak helyett négylaká­sos társasházak épül­tek volna, mennyivel szebb lenne a város felső része, és meny­nyivel kevesebb gond lenne most a kertvá­rosi közművesítés megoldása. Kettősség tapasz­talható még másutt is. Az OTP mindkét építési formát egy­forma erővel propa­gálja, holott ott is ismertek az urbaniz- mus világszerte tér- nódító építési elvei... Sőt, tovább mehetünk a kérdés boncolgatá­sával, egészen a vál­lalati csáládiház-épí- tési akcióig. Mert ta­pasztalhatjuk újab­ban városunkban, hogy egyes vállalatok — nem is annyira egyes, mert pontosan egy tucat van belő­lük már — vezető be­osztású dolgozóik ré­szére családi ház épí­tését határozták el. S legyünk csak szeré­nyek, számítsunk, ne többet egy ilyen csa­kenne, de az egyéb kommunális jellegű kiadások is arányo­san kevesebb összeg­be kerülnének. Tehát az volna az ésszerű, ha a vállala­ti családi ház — új fogalom, meg kell ez­zel is ismerkedni —: finanszírozását ilyen formában megtilta­nák. Mert ez lenne a helyes. Beszélhetünk azután a jövőben to­vábbra is a kettős építési lehetőségek­ről, jelesen a családi- és a társasház-akciók- ról, de többet kell tenni a társasházak érdekében. Azért is, mert nem mindegy, hogy Várdombig, vagy Öcsényig nyújt­juk a várost, és- az sem mindegy, mennyi anyaggal építjük fel a szükséges lakásokat, és milyen költséggel hozzuk léire az ur- banizmus legelemibb követelményeit... Mert maholnap úgy vetődik már fel a kérdés, hogy a vá­rost á Mocfa-csárdá- tól Várdombig épít­jük? Nincs seprű Varsádon, Kistormáson és Kö/esden? Abból lehet következtetni arra, a kerítésre, és nézik, hogyan döl- hogy nincs seprű az említett köz- goznak a munkások, a gépek, s ségekben, mert koszosán piszkos nézik, mint alakul községük fö- a községeken áthaladó úttest... utcája... Nagyon sokat költ államunk út- Varsádon Kistormáson de Kö- építésre. Úgy tartjuk számon, lesden is elkészült az út átmenő hogy uj nyomvonalon húzódó ut szakasza. Modem vonalvezetésű, építése kilométerenként körűibe- pormentes. Pormentes a falvakon lül egymillió forintba kerül... Ért- kúuti, mert mindhárom községben heto az állam áldozata az utakra, ebekharmincadja-sors jutott az mert megnőtt a közlekedés, és útnak. A hetek óta felhordott sár, egyre nagyobb szerepet kap, kü- elszóródott trágya, terményhulla- lönösen olyan vasúttalan vidéken, dék tarkitja az uíaf mint az említett községek terüle­te. A lakosságnak úgyszólván sem­mi dolga nincs az útépítés során. A legjobb esetben kikönyökölnek Több mint félmillió forint értékű munka a legelőkön miszlai Szekulitv Péter Néhány hónapja még hogy napvilágot látott a KISZ Tolna megyei Bizottságának az a felhívása amelyik a rétek és lege­lők fokozottabb gondozására szó­lítja fel a megye fiataljait. A ta­karmányalap biztosítása szem­pontjából fontos felhívás jelentős visszhangra talált: Több, mint 4000 kiszes vállalt részt a mun­kából. Nem maradtak ki az út­törők sem. A megye általános is­koláiból 7800 kisdobos és úttörő látott munkához a tavasz és a nyár folyamán. csupán, [ Néhány helyen, különösen a dombóvári járásban és Dunaföld- váran értek el számottevő ered­ményeket. Nagy területeken gyom talanították a réteket, legelőket, kiirtották a hasznavehetetlen cser­jéket, a korszerű legelőművelést akadályozó bokrokat. A legutóbbi összesítés szerint a megyében KlSZ-fiataljaink, valamint az út­törők 6690 holdnyi területű rétet és legelőt ápoltak eddig, s mint­egy 560 ezer forint értékű társa­dalmi munkával járultak hozzá r legelőterületek karbantartásához. Pedig nem sokból állna megtisz­títani az utat. Minden portához körülbelül 20—40 méter úttest tartozik. S akad még bizonyára minden háznál vesszőseprű, amely kiválóan alkalmas az út seprésé­re. Lapát is akad bizonyára a há­zaknál, amivel a szemetet eldo­bálnák... Úgy véljük, csak akarat nincs a községek lakóiban, hogy házuk előtt az úttestet is rendben tarta­nák, ha már az állam megépítette kényelmükre, szolgálatukra... S végül lehet szabálysértési do­log is az út nem sepréséből, a ta­nácsok vezetői e kérdésben ta­pasztalatokat szerezhetnének Szekszárdon — bár itt sem árta­na szigorúbban venni a tanács e témában hozott korábbi rende­letét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents