Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-15 / 164. szám
4 TOLNA MECYFI NEPtJSfi? 1964. július 19. Horváth Lászlót Urnlnali az atommag lat Levél érke... Békés nyugalomban töltik napjaikat a grábóei szociális otthon öregjei. Ha az ötven lakó közül valakinek levél érkezik, az egyúttal eseményt is jelent, távoli rokonokról, israerősökrőd ad hírt. ISKOLATÁSKÁK ósatöbbi... Moziban voltam a minap, ami azzal is együtt jár, hogy vetített reklámképekben gyönyörködhettem. Az egyik sorozat például úgy szólt, hogy- aszondja: „Ne várjon szeptemberig!" Iskolatáska-vásárlással ne várjon, ami teljesen helyes. Csakugyan jó időben beszerezni, ezt a saját gyerekem tapasztalatából tudom. A választék nem csekély, sót olykor meglepő. Kisdobos iskolatáska, mindentudó iskolatáska, mely háton és kézben egyaránt hordható, azután pedig van iskolai „válltáska divatszínekben’’. Nagyon elegáns, hasonló jellegűt láttam már a fővárosi Váci utca hölgyeinek vállán is. Ezzel kapcsolatban nem kellene megfontolás tárgyává tenni még néhány cikk bevezetését? Mondjuk: iskolai kiskosztüm elméleti órákra és zsákruha kizárólag a politechnikai oktatás idejére: Vagy elegáns kivitelű zsebrádió, fülhallgatóval, matematikai órák unalmának eloszlatására. Vagy: a válltáskák divatszíneihez hasonló; árnyalatú puderkompaktok, ] megfelelő színű rúzzsal. Vagy: ingyenes divat- és öltözködési tanácsadás az órarendnek megfelelően. Mindez nagyon fontos. Ne várjunk vele szeptemberig! — s. n. — 8. A kozmikus sugárzás, amilyen mértékben a Föld felszínén jelentkezik. teljesen ártalmatlan az életre. Az ártalom a sugárzás erősségétől függ, és ez a kozmikus sugaraknál évmilliók óta nem változott számottevően. Azt is mondhatjuk: az élet kialakulásának feltételei között ott van, mint fontos tényező, a kozmikus sugárzás jelenléte is. Ez a sugárzás adja magyarázatát annak is, hogy miért indul meg a láncreakció „önmagától” a nyolc—tíz kilogrammos 235-ös uránban. A végtelen térségekből érkező részecskék becsapódnak, eltalálnak egy atommagot, s a láncreakció elve alapján a pillanat tört része alatt szabadul fel óriási energia. A természet csodálatos elrendeződése, hogy a 235-ös urán nagyobb mennyiségben tisztán sehol sem fordul e lmre.őtite vbgvb sem fordul elő, mert különben életünk bolygója, a Föld már régen óriási robbanással megsemmisült volna. KÖZEL A BOMBÁHOZ .1939. januárjának utolsó napjaiban a világ különböző laboratóriumaiban pontos kísérletek és mérések alapján a tudomány megerősíti a láncreakció lehetőségét. Azonos eredményre jutottak angol, szovjet, olasz, dán és amerikai tudósok. A berlini laboratóriumból azonban semmi hír nem szivárgott ki. Csupán annyit tudott meg a világ közvéleménye, hogy a Vilmos császár intézetben mintegy kétszáz tudós foglalkozik az uránmag hasításának problémájával. Ezt a hírt azok a tudósok adták tovább, akiknek a hitleri uralom elől menekülniök kellett. Mindeddig az amerikai tudományos kutatás nem játszott valami nagy szerepet az atomfizikában. Ugv látszott, hogy a magkutatás leginkább csak Európára korlátozódik. De a hitleri fasizmus gyors előretörése teljesen megváltoztatta az európai politikai viszonyokat. Emiatt a harmincas évek végén nemcsak neves német tudósok érkeznek az Egyesült Államokba, hanem oda emigrál az olasz Enrico Fermi, az amerikaiak kiviszik Koppenhágából Niels Bohrt, ott áll munkába több francia és magyar kutató. (A magyarok közül a leghíresebbek: Neumann János, Teller Ede, ! Lánczos Kornél, Szilárd Leó, Wíg- 1 ner Jenő.) Az Egyesült Államokban találjuk mindazokat, akik számára Anglia túl közel volt a fasiszta tűzfészekhez és a Szovjetunió túl távol volt tőlük ideológiailag. Az együttműködés e nagyszámú kiváló fizikus és kémikus között az atomfizika történetének új fejezetét vezette be: az első atombomba történetét. Az atomfizika történetének erről a fejezetéről sok részlet vált ismeretessé. Szinte az amerikai tudomány legendáját szőtték belőle, amelynek azt kellett volna bizonyítani, hogy az Egyesült Államok a modem tudomány hazája, s így kétségtelenül vezető hatalom az atomkutatásban. Azóta a történelem alaposan megcáfolta ezt a hiedelmet. De maradjunk az 1930-as évek végén. A tudomány eredményei egyenlőre azt igazolták, hogy láncreakció csak a 235-ös uránnal valósítható meg. Az atomfegyver számára pedig csak a gyors neutronokkal működő, robbanásszerű láncreakció jöhetett számításba, hiszen egy bombában nem lehetett olyan nagyterjedelmű berendezéseket elhelyezni, amelyek szükségesek a minden hasadási folyamatnál felszabaduló neutronok lefékezésére. De urán 235 csak minimális mennyiségben áll rendelkezésre: olyan kevés, amely nem igazolhatja a gyakorlatban a láncreakciót. Nagyobb mennyiség előállítása pedig egyelőre lehetetlennek látszott. Jogosan merült lel a kérdés: a láncreakció csak eméleti dolog? A kérdéssel egyidőben remény keletkezett a megoldásra is. Olyan tisztán kell előállítani az uránt, hogy ne legyen benne semmi neutront elnyelő szennyezés. És ezenkívül: az urántömbnek olyan nagynak keli lennie, hogy a keletkező neutronok útjukban mindig találjanak egy hasítható atomot. 1941. júniusától működtek az első kísérleti berendezések. Még nem tudtak láncreakciót létrehozni, de már értékes tapasztalatok segítették a tudósokat. Megállapították, hogy a neutronoknak körülbelül 40 centiméter vastagságú grafiton kell áthatolniuk, hogy a kívánt 150 méteres másodpercenkénti sebességre fékeződjenek. És ugyanebben az időben még néhány fontos felfedezés született. 1940. májusától 1941. márciusáig két új elemet találtak, két transzuránt, vagyis urán utáni elemet. Ezek az elemek a földben nem fordulnak elő, az ember állította elő őket mesterségesen. Ez az új elem a neptumium és a plutónium. A plutónium ugyanolyan jól hasíthatónak bizonyult, mint a 235-ös urán. A tudomány rádöbbent, hogy a felfedezés fantasztikus: egy új hasítható atom, méghozzá olyan, amely az uránatomoktól könnyen elválasztható eltérő kémiai tulajdonságai alapján. De hogyan lehet nagyobb tömegben előállítani? Az első út, amelyen haladtak, kizárólag laboratóriumi volt. Egy ciklotron segítségével Alfa-részecskéket bocsátottak beliriumra, amely ennek következtében neutronokat sugárzott ki, amelyeket 238-as uránatomokkal elnyelettek. Az eközben keletkező 239-es uránizotópból neptumiumon át plutónium is keletkezett. Igaz, hogy egyelőre még egy ezredmilligrammnál is kevesebb. A nagyobb méretű ipari előállítás a chicagói egyetem sporttelepének egyik teniszcsarnokában folyt. 6200 kilós tiszta grafitból gömbalakú máglyát építettek, amelyet csatornák szeltek át, melyekben uránt ilyen nagy mennyiségben és tisztán is elő lehet állítani. Enrico Fermi számításai szerint ez a mennyiségű grafit és urán elegendő ahhoz, hogy önmagát fenntartó láncreakció jöjjön létre. A maghasadást még fékezték is, hiszen a kísérlet eléggé merésznek bizonyult. Senki nem kezeskedhetett érte, hogy a láncreakció valóban vezérelhető. Ezért mind a fékezésre, mind a vezérlésre a máglyában lévő csatornákba kadmium rudakat lehetett betolni. Ugyanis a kadmium a neutronokat nagymértékben elnyeli, tehát ezek a rudak neutronszabályozóként működnek a máglyában. Szükség esetén, ha a neu trón termel és hirtelen, és nagyon erősen növekszik, elegendő annak fékezésére, ha valamennyi rudat betolják a csatornába. A kísérletezés utolsó órái félelmetesek voltak. Nemcsak a saját életükért való félelem, hanem annak a tudata miatt is, hogy az egész város sorsa függ attól, tudnak-e a döntő pillanatban gyorsan cselekedni. 1942. december 2-a volt, délután fél négy körül. A mérőeszközök pontosan mutatták, hogy minden neutron helyett, amely egy 235-ös uránmagot hasított,- több mint egy neutron keletkezett. Pontosan kifejezve: a szaporodási tényező 1,0006 volt. A világ első atommáglyája működött! Az atommáglya készen volt — innen már csak egy gondolat az atombomba. De ennek a gondolatnak a megvalósítása még nagyon sok apró tényezőtől függött. A NAGY VERSENYFUTÁS Amikor Chicagóban működni kezd az atommáglya, már teljed sen nyílt a küzdelem a hitleri fasizmus és a világ haladó erői között. És teljesen nyilvánvaló az a versenyfutás is: kinek lesz előbb atombombája? Megannyi kérdés, egyelőre válasz nélkül, a második világháború legnagyobb tombolása idején. (Folytatjuk) A ZAVARTALAN HOSSZÚ REPÜLÉS ALAK VALAMENNVSGN MEG- TANULJÁK A TAUNUS NYELVET. AZ EXPEDÍCIÓ PARANCS NO KA, KENESSEY DE. FIGYELME A MŰSZERFALRA ŐSSIPONTO SiX. in MÖGT! NOS, KOLLEGÁK, 1,8 EV MÚLVA SZÁLLUNK KI A TAUNUSON. RÖVID IDŐ MÚLVA MAE MINŐ A HAT FOTON-HAJTÓMŰ MŰKÖDIK. A FÉNYNÉL HATSZOR NAGYOBB SEBESSÉGGEL ROHANNAK A TÚLI ÉJSZAKÁK HALVÁNY CSILLAGA. A TAU CETI FELÉ mSfrÁ
