Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-15 / 164. szám

1 064. július iS. TOLNA MFGYTT NFPŰJSÁG a Áz új megyei beruházási iroda munkájáról dagasztja, szaggatja, süti nyilatkozik Ordas József irodavezető Julius elsejevel megkezdte mű­ködését a Tolna megyei Beru­házási Iroda. Ez önálló költség- vetésből gazdálkodó szerv, s a megyei tanács vb tervosztályá­hoz tartozik, a megyei tanács épületének harmadik emeletén vannak a helyiségei. A Beruházá­si Iroda munkájáról, feladatairól nyilatkozatot kértünk Ordas Jó­zsef irodavezetőtől. — Mi tette szükségessé a be­ruházási iroda megszervezését? — Korábban több szerv fog­lalkozott a tanácson belül a be­ruházásokkal: volt egy tsz-beru- házási iroda, ez foglalkozott a termelőszövetkezeti beruházások­kal, az állami beruházások a terv­osztály megfelelő csoportjához tartoztak, * és a községfejlesztési beruházások szervezésére, mű­szaki ellenőrzésére is volt egy külön csoport, a községfejlesztési csoport. így aztán nem is cso­da, hogy szétfolyt a beruházási tevékenység, nem mindig volt meg a kellő összhang, és szinte kívánkozott egy ilyen átfogó, irá­nyító szerv létrehozása, mindin­kább felmerült a beruházások egységes, összehangolt lebonyolí­tásának a szükségessége. — Erre meg is született a szük­séges határozat, amit természete­sen egy csomó felmérés, tapasz­talatgyűjtés előzött meg. Az or­szág két megyéjében — Vas és Fejér megyében — kísérletképpen egységesítették már korábban ta­nácsi vonalon a beruházásokat, és mivel ez kedvező tapasztala­tokat hozott, megalakultak a me­gyei beruházási irodák. A kísér­let azt igazolta, hogy az egysé­ges irányítással magasabb szín­vonalon lehet a beruházásokat végezni, s ami ugyancsak na­gyon jelentős, sokkal jobb a ka­pacitáskihasználás. — Ennek az új irodának mi a hatásköre, hogyan végzi a munkáját? — A megyei beruházások le­bonyolítása teljes egészében az irodához tartozik, ezenkívül mi foglalkozunk a nagyobb vállalati beruházások lebonyolításával, a megyei költségvetésben szereplő építési felújításokkal, a nagyobb járási felújításokkal, a jelentő­sebb községfejlesztési feladatok­kal, az öröklakások építésével, a termelőszövetkezetek építési beru­házásaival és még számos egyéb feladattal. Az iroda szerepe egy- egy beruházásnál akkor kezdő­dik, amikor már engedélyezték megvalósítását, s a befejezéssel, az átadással ér véget. — Nem kétséges, ez igen nagy feladat, hiszen közismert, hogy mennyi gonddal jár egy- egy beruházás megvalósítása. Éppen ezért nagyon lényeges a felkészülés. Az iroda milyen Kisipari szövetkezeteink életéből Új módszerrel szervezik a „Szakma ifjú mestere" •mozgalmat Egy évvel ezelőtt a helyiipar­ban is — így a ktsz-eknél is — . megindult a „Szakma ifjú mes- tere”-mozgalom, amely a fiata­lok közti szocialista munka­versenynek igen népszerű for­mája. és elősegíti a szakmai képzést is. 'Eddig azonban a megye szövetkezeteiben nem ho­zott sok eredményt a verseny, mivel a szövetkezetek többségé­ben egv-egy szakmában kevés fiatal dolgozik. Szövetkezeten­ként tehát sem az irányítás, sem a vizsgáztatás nem biztosít­ható. A megyei szövetkezeti bizott­ság kezdeményezésére most új módon szervezik a versenyt. Le- hpnyolítását egy-egy. vagy több rokonszakmában a megye egyik szakszövetkezete végzi. így pél­dául a fiatal fodrászok, fény­képészek. kozmetikusok verse­nyét és majd a második félév befejezése után vizsgáját a Me­gyei Szolgáltató Ktsz bonyolítja le. A bőriparban a Megyei Áru­termelő Cipész Ktsz. az építő­iparban a Bonyhádi járási Építő­ipari Ktsz. a vasiparban a Dom­bóvári Vasipari Ktsz, a faipar­ban a Dombóvári Faipari Ktsz. a textiliparben a Szekszárdi Szabó Ktsz. a festő- és mázolószakmá­ban pedig a Megyei Festő és Mázoló Ktsz bonyolítja le a ver­senyt. Hatvannégy új fiók az első iélévben Az idei helyi iparpolitikai ter­vek minden eddiginél nagyobb mértékű hálózatbővítést irányoz­nak elő a kisipari szövetkezetek számára. Annak érdekében, hogy Sok községben ugyanis még nincs fodrász, nincs megoldva a lábbelijavítás, de napjainkban rohamosan nő az igény olyan újfajta javítások, szolgáltatások iránt is. mint a háztartási kis­gépek. autók, motorkerékpárok, televízió-készülékek javítása. A hatvannégy új fiók, részleg között „vezet" a fodrász-szakma. Női. vagy férfi-íödrászüzletet összesen nyolcat nyitottak az első félévben. Női méretes szabó­ságot pedig ötöt. Ugyancsak öt cipészműhelyt, illetve ' felvevő­helyet létesítettek. Három-három új autójavító műhelyt, betonáru- üzemet. szobafestő és mázoló, tűziía-fűrészelő és villanyszerelő részleget hoztak létre. Szerepel az új részlegek, fiókok közt gumi.iavító. fényképész, pedikür, tv-szerelő képkeretsző és fűző­készítő is. összesen harminc­négy szakma közt oszlik meg a hatvannégy új részleg. Újabb társasház-építkezés A párt Központi Bizottságának a tavasszal hozott, és az építő­ipar helyzetével, feladataival kapcsolatos határozata a kisipari szövetkezetek feladatává teszi többek közt azt, hogy a kislakás- építés mellett építsenek több­szintes. többlakásos társasháza­kat is: Elsőként — még az év elején — a Dombóvári Építő­ipari Ktsz kezdett ilyen építke­zéshez. Az elmúlt napokban in­dult Szekszárdon is társasház­építés. A Pollack Mihály utcában két. egyenként tankét lakásoslársas- ház építéséhez fogott hozzá a Paksi járási Építőipart Ktsz az a lakosság szükségleteit az ed­diginél . jobban lehessen kielégí­teni. új szolgáltatásokat kell be­vezetni. új részlegeket, fiókokat kell létrehozni. A szövetkezetek már az év elején „rákapcsoltak” a hálózatfejlesztésre és .már az év ejső felében hatvannégy új fiókot, részleget hoztak lé re. többségében olyan községekben, ahol atekintetben nem volt meg­felelő az ellátás. elmúlt 'napokban. Jelenleg az alapozásnál tartanak, a tervek és szerződések szerint egy év múlva. 1965. június 30-án adják át a huszonnégy lakást a tulaj­donosoknak. A paksi szövetkezet­nek ilyen nagy építkezése még nem volt, A munkát megfelelően előkészítették, beszereztek töb- bak közt egy toronydarut, égy szállítószalagot egy felvonót ésr egy betonkeverőt szakembergárdával rendelke­zik? — Az iroda főmérnöke Hargi­tai Oszkár, aki korábban a tsz- beruházási iroda főmérnöki teen­dőit látta el, majd más munka­körben dolgozott, s most vissza­került ismét a tanácsi apparátus­ba. A főkönyvelő Demjén Zol­tán. összesen 36 fővel dolgozik az iroda, s ez részben műszaki részben pedig a lebonyolítással .foglalkozó emberekből tevődik össze. Szeretném hangsúlyozni, hogy az iroda megalakításánál az volt az egyik szempont, hogy ne merüljön fel semmi költségtöbb­let. Ezért nem került sor új stá­tuszok engedélyezésére, hanem csak a meglévők átcsoportosítá­sára. tehát tulajdonképpen a már korábban is meglévő státuszok­kal gazdálkodunk. — Az iroda megkezdte már a tulajdonképpeni tevékenysé­gét? — Igen. Mielőtt hivatalosan megalakult volna, széles körű elő­készítés folyt. Megtörtént az át­adás. átvétel, s most már végez­zük a tulajdonképpeni tevékeny­ségünket. Ez idő szerint körül­belül 300 beruházás tartozik hoz­zánk 200 millió forint értékben. — Hallhatnánk egy-két pél­dát arra, hogy a gyakorlatban . milyen változást eredményez majd az iroda? — A cél az volt, hogy egysé­gesen a legjobb módszerek érvé­nyesüljenek minden beruházásnál. Eddig az egyik beruházó nem so­kat törődött a másik érdekeivel, csak a sajátjával. Ilyen most nem fordulhat elő, mert a súlyá- J nak megfelelően egyformán fon- j fos beruházásként kezeljük valg-1 mennyit. Korábban megesett.! hogy egy-egy faluban többféle beruházás volt. Ezek rríindegyi-, kéhez más-más ellenőr járt. most, igyekszünk a területi elvet érvé-; nyesiteni. s ilyen esetben egy el- j lenőr látja el az adott területen lévő munkát, megszűnik a feles­leges utazgatás. A banknak ed­dig külön-külön kellett tárgyalni minden egyes községgel a köz-' ségfejlesztési beruházásokkal kap­csolatban, most a beruházási iro­da tárgyal majd a bankkal és az 1 egyszerűsíti az ügymenetet. — fejezte be nyilatkozatát Ordas József, a beruházási iroda veze­tője. B. F. Ülést tart a megyei tanács yb Pénteken, július 17-én ülést tart a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. A szokásos munkarend sze­rint Szabópál Antal, a megyei ta­nács elnöke jelentést tesz a vb jog­körében hozott intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok teljesítéséről. Ezt követően megvi tátják a megye mezőgazdasági üze meinek, tűzvédelmi helyzetét éá ! az önkéntes tűzoltótestületek munkáját. E napirendi ponton be­lül foglalkoznak a lakosság tűz­védelmi helyzetével is. A napi­rend előadója dr. Lencsés Gyula a megyei tanács vb. igazgatási ősz tályvezetője és Kovács Mihály tűzoltó őrnagy, alosztály parancs- I nők. Az ülésen külön napirendi t pontként foglalkoznak az első fél- j évi felvásárlási tervek teljesítésé­vel, s a gabonafelvásárlás problé­máival. Ennek a napirendi pont- 1 nak Lux Sándor, felvásárlási ősz- . tályvezető lesz az előadója. A bejelentések című napirendi pont- | ban egyebek közt előterjesztésre kerül a Dalmandi Gépjavító Állo­más bővítésének ügye, ezen felül több. mint húsz egyéb, folyamat­ban lévő ügy. A Matador típusú kemencékben a hagyományos fi tőanyagot a gáz« olaj pótolja. A vetés után innen ndul a friss kenyér a dombóvári és a közeli községek boltjaiba. y. m. - e. 4 A dombóvári kenyérgyárban a kenyérsütés csaknem minded munkafolyamata gépesítve van. Az öblös dagasztotta gép adagolja a lisztet és ugyancsak gép végzi a keverés, dagasztás munkáját. Szükség is van erre, hiszen naponta 40—45 zsák lisztet dolgoznak íeU A futószalag végén kerekednek ki az egy és két kilós kenyereié nyers tésztái. A guruló állványokra rakott szakajtók gyorsan meg­telnek. hatvan mázsa kenyér tésztája kerül naponta a kemencék bei

Next

/
Thumbnails
Contents