Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-07 / 157. szám

1004. július 7 TOT,NA MFCTET NÉPŰJ8AO 3 ahol egy dolgozó 2660 sertést hizlal — j 3 emeletes ólak —12 perc alatt egy traktor A magyar pártküldöttség csehszlovákiai útjáról nyilatkozott Horváth József elvtárs A múlt hét végén érkezett haza Horváth József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője, aki tagja volt an­nak a magyar pártküldöttségnek amelyik dr. Dimény Imre, az MSZMP KB. póttagja vezetésé­vel a csehszlovák mezőgazdaságot tanulmányozta. Arra kértük Hor­váth elvtársat, röviden tájékoz­tassa lapunk olvasóit a baráti Csehszlovákiában szerzett tapasz­talatairól. — A delegáció mit tanulmá­nyozott és merre járt? — Elsősorban az volt a felada­tunk, hogy a megyei, valamint a járási párt- és gazdasági szerveit munkáját tanulmányozzuk. A jó és a hasznos módszereket, az it­teni viszonyoknak megfelelően természetesen alkalmazni szeret­nénk, persze nem sablonosán, mechanikusan, hanem a mi kö­rülményeinknek megfelelően. Már elöljáróban is elmondhatom, hogy a küldöttség sok hasznos és ér­dekes dolgot látott. Arra is kí­váncsiak voltunk, milyen a gépe­sítés és a kemizálás a csehszlo­vák mezőgazdaságban, és főként az érdekelt bennünket, hogy a CSKP XII. kongresszusának ha­tározatát — amely 1970-ig többek között a mezőgazdasági terme­lésnek az ipar színvonalára tör­ténő növelését tűzte célul — mi­ként valósítják meg a dolgozók. — Nem járhattuk be az egész országot, Cseh- és Morvaország mezőgazdaságát tanulmányoztuk, ezenkívül jártunk egy műtrágya- gyárban, megnéztük, hol készül­nek a Zetor-traktorok, és ellá­Csillag érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese július 29-én es­te i,Katonaévek” cím alatt műsort ad Bonyhádon, a Vörösmarty Mű­velődési Ház szabadtéri színpa­dán. Az előadás ingyenes lesz, tehát nem szednek belépődíjat. A mű­vészegyüttes a lakosság és a had­sereg közötti kapcsolat elmélyíté­togattunk egy mezőgazdasági gépgyárba. Természetes, de ta­lán mégsem hagyhatom szó nél­kül, hogy bárhol jártunk, min­denütt nagy szeretettel, testvéri barátsággal fogadtak bennünket. — Mik voltak, Horváth elv­társ a legérdekesebb tapaszta­latai? — Erről nagyon sokat lehetne beszélni, erre viszont a terjede­lem kevés. Éppen ezért kizáró­lag a valóban legérdekesebb dolgokra szorítkozom. Nekem fel­tűnt a járások a miénknél jóval nagyobb önállósága. Miben nyil­vánul ez meg? Csak néhány dol­got: A gépek elosztását a járá­sok végzik, a gyenge termelő- szövetkezetekkel való foglalko­zásban, a beruházások elosztásá­ban, megvalósításában, az idősze­rű mezőgazdasági munkák irányí­tásában mondhatom, teljes a já­rások önállósága. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy ennek megfelelően elegendő számú, po­litikailag és szakmailag jól kép­zett emberekkel rendelkeznek a járások. Utunk során megnéztünk egy hizlaldát. Ez is a csehszlovák mezőgazdaság gyorsütemű és kor­szerű fejlődését bizonyítja. Tíz épület sorakozik egymás mellett, mindegyikben 2600 sertés hízik, így tehát 26 ezer sertést hizlal­nak egyszerre. A gépesítés ezen a telepen olyan magas színvona­lú, hogy egy dolgozó 2600 sertést hizlal. Ha nem látná az ember, el sem hinné. A gépesítés nem­csak a takarmányozást, a trágya­kihordást is könnyen és olcsón velődési ház vezetősége és a járá­si kiegészítő parancsnokság meg­kezdte az előadással kapcsolatos szervező munkát. Két méterrel bővítik a színpadot, s a lehetőség­hez mérten, növelik az ülőhelyek számát, hogy a bonyhádi lakosság érdeklődésének megfelelően, mi­nél nagyobb számmal gyönyör­ködhessen a művészegyüttes mű­sorában. oldja meg. A hizlalda dolgozói­nak tulajdonképpen nem kell mást csinálniuk, mint a -külön­féle gépeket, szerkezeteket ke­zelni, a motorokat megindítani és megállítani. 1962-ben ez a kom­binát 45 ezer mázsa sertéshúst, tavaly 56 ezer mázsát adott és az idén 60 ezer mázsát ad a nép­gazdaságnak. Itt bizony nagyon kíváncsiak voltunk, alaposan megnéztünk mindent, és vendég­látóink meg is mutattak mindent. Nem is tudom hirtelenjében, minek nevezzem a Xaverosi ba­romfi-farmot. Leginkább a gyár jelző illene rá. Húscsirkét nevel­nek benne, öt, ötemeletes épület sorakozik egymás mellett, és egy­szerre 230 ezer csirke hízik az épületekben. Ez a csirkegyár lát­ja el Prágát baromfihússal. Az önköltségre jellemző, hogy egy asszony tízezer csirkét nevel, persze itt is korszerű a gépesítés. A csirkegyár vezetői szoros kap­csolatot tartanak a Bábolnai Ál­lami Gazdasággal, majdnem job­ban ismerték a bábolnaiak ered­ményeit, mint mi. A baromfi- kombinát építését 1062-ben kezd­ték, 1963-ban két épületben már termeltek, később pedig teljes kapacitással üzemeltethették a csirkegyárat. Az építkezés nagy részét társadalmi munkában fia­talok végezték. E szép munkát egy tiszteletükre felállított emlékmű hirdeti. Mint már említettem, ott is jártunk, ahol a Zetor-traktoro- kat gyártják. A gyár vezetői el­mondták, de mi magunk is meg­győződtünk róla, hogy 12 perc alatt készül el egy traktor. Jelen­leg 20, 30 és 40 lóerős erőgépe­ket gyártanak, évente 20 ezret. Jelenleg azon munkálkodnak, hogy hatpercenként hagyja el majd egy traktor a gyárat. Még el szeretném mondani, hogy nemcsak mi voltunk kíván­csiak, azok a vezetők és dolgo­zók, akikkel találkoztunk és be­szélgettünk, szintén elhalmoztak bennünket kérdésekkel, őszinte érdeklődéssel kérdezősködtek ar­ról, hogy hol tart a magyar me­zőgazdaság — fejezte be nyilat­kozatát Horváth József elvtárs. se céljából adja műsorát. A mu­Á Magyar Néphadsereg művész­együttese Bonyhádon vendégszerepei A Magyar Néphadsereg Vörös még egyszer sem fordult elő, hogy valamennyi dolgozott volna. Igen gyenge a teljesítményük. Ékes bi­zonyítéka ennek, hogy a 800 hold árpából közel 300-at a kézikaszá­sok vágtak le. Szinte egyöntetű a vezetők véleménye abban, hogy a tagok szorgalmának tudható be az, hogy végre ilyen eredményről lehet számot adni. Azt is elmond­ták, hogy van némi lemaradás, elsősorban is a növényápolásban, de ez nem a tagok rovására íran­dó, hanem arra, hogy az utóbbi hetekben igen mostoha volt az időjárás, sokat esett az eső. ŐSZINTE, BARÁTI TANÁCSKOZÁSOK folynak a tagok és a vezetők kö­zött. Szinte a legapróbb kérdése­kig megbeszélik a munkát, s van­nak már törekvések arra is, hogy az elvétett hibákat ne egymás háta mögött, hanem szemtől szem­be, nyílt vita keretében beszéljék meg. Rendszeresen megtartják a brigádértekezleteket, ahol bátran elmondhatja mindenki a vélemé­nyét, észrevételeit. S a „több szem többet lát” elv feltétlenül meg­hozza a gyümölcsét is. A nagy munkák beindulása előtt megtar­tották a közgyűlést, ahol 700 tag vett részt. Most viszont úgy hatá­rozott a vezetőség, hogy a mun­kahelyeken keresik fel az embe­reket, ahol szükséges, hogy az es­tét pihenéssel tölthessék el. A tagok többsége támogatja az új vezetést abban, hogy a közös gazdaság a megkezdett úton ha­ladhasson tovább. De mint más szövetkezetben, itt is vannak még visszahúzó erők, vagy a pon­tosság kedvéért; olyan emberek, akik mindenben elsősorban is személyes hasznukat keresik. s csak olyan munkában akarnak részt venni, ahol a haszon azon­nal jelentkezik. Egyesek fondor­latos módon akarták kijátszani a vezetőséget, s mit sem törőd­tek azzal, hogy kárt okoznak a közös gazdaságnak, és társaikat is becsapják. A lucerna kaszálása — összegyűjtése résziben tör­tént. Néhányan aztán nagyobb boglyát raktak maguknak, mint a közösnek. A tagok jelezték a vezetőségnek a dolgot, így aztán az elnök vezetésével igazságosan osztották el a lucernát. Amikor megbeszélésre került az ügy, egy­két ember feltételeket akart szabni a határozott intézkedéssel szemben, azonban a többség el- szégyellte magát. ELISMERTÉK HIBÁJUKAT. A tavasszal takarmányhiánnyal küzdött a szövetkezet. Az egyik tag oda ment az elnökhöz, hogy tud egy helyet, ahol mázsánként száz forintért lehet kapni szénát. A végén kitudódott, hogy hetven forintért adták. A különbözetet az illető akarta zsebrevágni. Vol­tak, akik lelkendezve vállalták a lucerna részes kaszálását, a ré'-- kaszálásban viszont nem vettek részt. Amikor a vezetőség tudo­mására jutott az eset, úgy hatá­roztak, hogy a második kaszá­lást azoknak adják ki, akik a savanyú réti szénát is levágják Vihar utáni állapot jellemzi most Ozorát. A kedélyek lassan megnyugszanak, a józanság, a határozottság váltja fel az el­múlt évek zűrzavaros viszonyait A múlt sok tanulságot szolgál­tatott, de a jövő csak akkor lesz minőségben is jobb, ha okulnak abból, ami rossz volt, s a kez­deti eredményeket csak a kezdet­nek tekintik. A folytatás akkor lesz felfelé ívelő, ha a vezető­ség munkastílusában továbbra is érvényesül a kollektív határo­zottság, ha a tagsággal kialaku­lóban lévő viszonyt a baráti, munkatársi bizalom légköre vált­ja fel. Nagy feladatot ró a párt­szervezetre, a tsz vezetőségére az emberek tudatformálása: a kö­zös munkában való egységes rész­vétel, A KÖZÖS GAZDASÁG VÉDÉSE. Olyan légkört kell kialakítani, ami megvet mindenféle egyéni haszonszerzést a közösség kárá­ra. s egyszerűen lehetetlenné te­szi a kalandor embereknek a rendbontást. Természetesen ez nem olyan egyszerű dolog, de a megkezdett út biztosítékul szol­gálhat arra, hogy a dombóvári, a döbröközi, a mözsi, a pálfai termel őszövetkezetek példájára, Ozora is eljut a magas hozamot elérő, jól gazdálkodó termelő- szövetkezetek színvonalára. KEREKES MIKLÓSNE A #*##/###-lelkesedés Ezekben a napokban talán a szokásosnál is többször hangzik el a felelősség szó, Nem véletlenül, és nem azért, hogy kopjon ez a fogalom. A körülmények indokolják magunktól is, másoktól is számon kérni mindazt, ami a felelősség fogalomkörébe tarto­zik akkor, amikor a gabonabetakarítás meggyorsításáról, sikeres lebonyolításáról beszélünk. Ilyen egyebek között a fegyelem, a pontosság, és a szervezettség. Néha bajok vannak mindegyikkel. Szombaton a megyei mezőgazdasági operatív bizottsági ülésen kissé furcsállkodva hallhatta az ember a negatív előjelű példákat, amelyek bizony kimerítik a felelőtlenség kritériumát, és arra engednek következtetni, hogy akadnak felelős posztokon is em­berek, akik, amikor valóban szorít a cipő, akkor nincsenek sehol. A megyei mezőgazdasági operatív bizottság azokból a szemé­lyekből áll, akik megyei szinten, beosztásuknál fogva gyors in­tézkedéseket tehetnek egy-egy hiba leküzdésére, megelőzésére. Magyarán és egyszerűen: az operatív bizottság tagjai vállalati igazgatók, akik kivétel nélkül felelősek azért, hogy a megye me­zőgazdaságában jól menjenek a dolgok. Sajnos, mégis gyakori, hogy egyik-másik vezető a lehető legkényelmesebb megoldást vá­lasztva, a szombati megbeszélésre maga helyeit elküld valakit. A helyettes legtöbbször csak a létszáma* szaporítja mert mit is tehetne akkor, amikor olyan dolgokban kell á-t. vagy b-t mondani, amihez kizárólag az igazgatónak van joga. Hol itt a felelősség? Nehéz feladatok elvégzésénél a fegyelem különös­képpen nélkülözhetetlen. De vajon miként értelmezik ezt a Nemzeti Bank vezetői, akik arra sem érdemesítették az operatív bizottság elnökét, hogy távolmaradásukat bejelentsék?: Elhang­zott néhány kifogás a dombóvári fiók „buzgalmáról”, s akik azon­nal intézkedhettek volna, azok közül nem volt jelen senki.. Pe­dig az operatív bizottság csak akkor töltheti be hivatását, ha nem cammog' ólomlábakon, hanem tagjai közreműködésével, azonnal cseleks ÍJc. " > A járási operatív bizottság tagjai is gyakran amiatt cse­lekvő-képtelenek. mert a vállalatok néhány járási vezetője fütyül a rendre. Ha tetszik, elmegy, ha mást gondol, akkor nem megy. Időszerű lenne ezekkel az emberekkel megértetni, hogy mit je­lent tettekben a felelősség. Ugyanez vonatkozik a községekben azokra a különböző posztokon dolgozó vezetőkre, ak k úgy véle­kednek: . az aratás kizárólag a tsz. a párttitkár és a tanácselnök ügye. s csakis a szövetkezeti gazdák dolga. Ha az a kombájn- vezető. vagy az a szövetkezeti gazda képes hétről hétre szinte megállás nélkül dolgozni. akkor a járási vállalati vezető is ve­gyen magának fáradságot és legyen ott. ahol szükség van rá. A hájas kispoqár-f el fogás a ravasz hivatalnok-tempó és a csi­szolt rut'n-lelkesedés többet árt a gabonabetakarításnak, mint a hetes eső. Ne tűrjük! Sz. P. VIZSGA — munkavédelmi ismeretekből — Mi a kérdése? — A hármast es az öióSi. húztam. — Halljuk o vá­laszt a Hármasra. Mi­lyen előírásom van­nak a nők és f.atai- korúak foglalkozta­tására. — Nödolgo.úkat csak olyan munka­körben lehet foglal­koztatni. amelyet gyengébb fizikai ké­pességeiknek meg­felelően el tudnak végezni. Terhesség esetén könnyebb mun­kára kel! őket be­osztani.. öt hónap szülési szabadság jár, aminek lejárta után fizetés nélküli sza­badságot kérhetnek... Biztosítani kell a szopt tási jdőí... Gyer­mekük betegsége ese­tén. ha ápolásra, szorul, táppénzt kap­nak. ha már táp­pénz nem jár. fize­tés nélküli szabad­ságot kaphatnak... Fia'alkorúak fog­lalkozta á-ánál — az életkorból függően — 'különféle előírások vannak. Tizennégy éven alul csak nani végű tizennégytől tizenhatig napi hat órán át dolgozhat­nak... — Van egyéb kor­látozás is? — Igen. Nem túl- óráztathatók és éj­jeli munkára nem oszthatók bj,.. — Hány éves kor­tól lehet éjjel is fog­lalkoztatni? — Tizennyolc éven felül. ' — Gép kezelésére mi yen életkor el­érése után alkalmaz­hatók? \ — Betanított mun­kás t zennyolc éven felül, sza munkás már tizenhat felett... Peregnek a kérdé­sek és válaszok. Né­ha megakad a vizs­gázó. akkor vala­melyik bizottsági tag kisegítő kérdést ad. Folyik a vizsga, Az iskolákban már vége a vizsgaszezon- nak, az ipari tanu­lók közül is az utol­sók állnak a bizott­ság elé. Itt azonban most kezdődik. A megyei tanács ipari osztályán vállalati igazgatók, főmérnö­kök. biztonsági meg­bízottak vizsgáznak, biztonságtechnikái is­meretekből. A tavaly megjelent és ez év április 1-ével életbe lépett 34-es törvény teszi kötelezővé ezt a vizsgát. A vállalati vezetőkkel kezdik és majd az üzemekben, a műveze'ők1el. bri- gádvezetökkrl. cso­portvezetőkkel mun­kavédelmi aktivis­tákkal folytatják lit az mari nszfálv he­lyettes vezetője á- munkavédelmi elő­adója. az SZMT, valamint a Helyi­ipari és Vánosgazdál- kodásiDolgozó.< Szak- szervezetének mun­kavédelmi felügyelői vizsgáztatnak, az üze­mekben az o.tani ve­zetőkből tevődik majd össze a bizottság. — Milyenek a ta­pasztalatok? — tesz- szük fel a kérdést a szünetben Fodor Ist­ván elvtársnak, az SZMT munkavédelmi felügyelőjének. — Ez alkalommal negyvenöt igazgató, műszaki vezető és b.ztonsági m gbízott került sorra. A vizs­gázók általában is­merik a tudnivaló­kat. bár akadt köz­tük nem egy, qki fel­készületlenül lőtt el. nemc'ak az általános szabályokat, hanem az'iparáfjára, üzemére vonatkozó előírásokat sem ismeri. Ha úgv látjuk, hog- az illető nem vette komolyan a felkészülést egy­két hét múlva újra rizrgab'zottsAg elé kell állnia. _A bal­esetelhárítási előírá­sok ismerete fontos feltétele annak, hogy megjavuljon az üze­mekben a dolgozók egészséginek, testi épségének védelme, minél kevesebb le- gy°n a bale.etek száma. (J)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents