Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-04 / 155. szám

fOLNÄ HEGTET WEPÜJSÄG 1961. júTíns 1. ».»« nrninm Közös közlemény a szovjet- norvég tárgyalásokról Oslo (MTI) Pénteken délután kiadták a közös közleményt Nyi- kita -Hruscsov szovjet és Einar Gerhard sen norvég miniszterel­nök tárgyalásairól, Hruscsov nor- végiai látogatásáról. A hatoldalas közlemény a többi között megál­lapítja: őszinte és széles körű eszmecserére került sor a nem­zetközi helyzetről és a két ország kapcsolatairól. A közlemény síkra száll a bé­kés egymás mellett élés elve, a- népek nemzeti szuveré- nitásának tiszteletben tartá­sa, a megfeleld nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósí­tandó általános és teljes le­szerelés mellett. A másik két skandináv ország­ban kiadott közleményhez ha­sonlóan ez a kommüniké is rá­mutat a részleges egyezmények, mindenekelőtt a moszkvai atom- csend-szerződés fontosságára, utal arra, hogy a genfi tizennyolc- hatalmi leszerelési bizottságban megegyezésre kell jutni a konkrét lesze elési intézkedések­ben. Hangsúlyozza: ' meg kell akadályozni nem­zetközi intézkedésekkel a nukleáris fegyverek további elterjedését. A közlemény szerint a szovjet fél Észak békéjéhez való fontos hozzájárulásnak tekinti a norvég kormánynak azt az elhatározását, hogy nem engedi meg aíomfegy- ( verek elhelyezését az ország te- ' rületén. Mindkét fél kifejezte, hogy kormánya kész olyan megoldá­sok keresésére, amelyek hozzá­járulnak Európa — beleértve Bszak-Európát — békéjének biz­tosításához és ezzel is erősíteni kívánják a világbékét. Mindkét fél kijelentette, hogy támogatja azokat az intézkedé­seket. amelyek a fejlődő orszá­gok népei életszínvonalának to­vábbi javítására, ezen országok gazdasági megerősítésére irá­nyulnak.. s. támogatja a gyarmati rendszer végleges felszámolására irányuló erőfeszítéseket. A közös közlemény leszögez: a kereskedelmi kapcsolatok meg­különböztetésektől mentes fej­lesztésének fontosságát, mert ezek a kapcsolatok elősegítik az álla­mok közeledését. A norvég—szovj'et kapcsolatok­ról a két kormányfő megálla­pítja: ezeket a jószomszédi vi­szony jellemzi. Nagy szerepe van a személyes találkozásoknak a kormányfők és más vezető sze­mélyiségek között. Hangsúlyoz­za a két ország kereskedelmi kapcsolatai fejlesztésének szük­ségességét. megállapítja, hogy a k£ fél megvizsgálja a lehető­ségeket az árucsere kibővítésére. Szól a közlemény a Pasvik folyó mentén épített erőműről amelyet a Szovjetunió rendelésére Nor­végia készített el. szovjet beren­dezésekkel. A kedvező tapaszta­latok alapján a szovjet fél kijelenti: kész tárgyalásokat kezdeni egy újabb erőmű építéséről. Ugyancsak megállapodás szüle­tett arról, hogy megvizsgálják a két ország közötti vegyipari együttműködés lehetőségeit is, továbbá közös munkát folytat­nak a sarkkörön belüli mezőgaz­daság kérdéseinek tanulmányo­zására, valamint a különböző ha­lászati szervek együttműködésé­re. Gerhardsen miniszterelnök meghívta Norvégiába a Szovjet­unió halászati és halipari mi­niszterét. A közlemény a kulturá­lis kapcsolatok továbbfejleszté­sét is megemlíti. A kiadott közös közlemény végül ismét hangsú­lyozza: Hruscsov norvégiai látogatá­sa hozzájárul a szovjet— norvég jószomszédi viszony és együttműködés megerősíté­séhez. Nvikita Hruscsov kifejezte kö­szönetét Gerhardsen miniszter- elnöknek azért a baráti fogad­tatásért, amelyben a norvég kor­mány és a nép részesítette. Mint a közlemény hangoztatja: Hrus­csov úgy tekinti ezt a fogadtatást, mint a norvég népnek a Szovjet­unió népei iránti barátsága ki­fejezését. Ugyanakkor kijelen­tette: a Szovjetunió népei is ha­sonló baráti érzelmekkel viseltet­nek a norvég nép iránt és készek tovább erősíteni a két ország ha­gyományos barátságát. Pénteken este az oslói szovjet nagykövetség fogadást adott Nyikita Hruscsov minszterelnök norvégiai látogatása alkalmából. A fogadáson Gerhardsen. norvég miniszterelnök és a kormány sok más tagja is megjelent. Ezzel Hruscsov norvégiai láto­gatásának hivatalos programja véget ért. A szovjet kormányfő szomba­ton délelőtt utazik haza a Szov­jetunióba. a Baskiria fedélzetén. Pénteken, röviddel a szovjet— norvég közös közlemény kiadása után Gerhardsen norvég minisz­terelnök és Lange külügy­miniszter sajtóérkezletet tartott a norvég és a külföldi sajtó munkatársai számára.’ Gerhardsen a sajtókonferen­cián fontos okmánynak nevezte' a közös közleményt, hangoztatta azonban, hogy a tárgyalásokon semmi „szenzációra”, konkrét kérdések részletes megvitatására Johnson aláirtó a polgárjogi törvényt nem került sor. Washington, (MTI): Mint isme­retes, az amerikai képviselőház csütörtökön jóváhagyta a négerek egyenjogúsításáról szóló polgár­jogi törvényt. Johnson elnök né­hány órával később aláírásával szentesítette is. A képviselőházban megtartott szavazáson 153 demokrata és 136 köztársasági képviselő foglalt ál­lást a törvény mellett, ellene pe­dig 91 demokrata és 35 köztársa­ságpárti képviselő szavazott. Johnson elnök közvetlenül az aláírás előtt rádió- és televíziós beszédet mondott. Bejelentette, hogy azonnal hozzálát a törvény megvalósításához. Első tényke­dése az volt. hogy Leroy Collins volt floridai kormányzót kinevez­te annak a tanácsadó bizottság­nak az élére, amely a törvény be­tartásáról, a négerek egyenjogú­sításának érvényesítéséről gon­doskodni hivatott. Felhívta az Egyesült Államok lakosságát, biztosítsa a törvény maradéktalan érvényesülését. Ideje már, hogy „elzárjuk a faj- üldözés mérgének forrásait” — mondotta Johnson. Megyei mezőgazdasági osztályvezetek tanácskozása a Földművelésügyi Minisztériumban A következő hetekben teljes erőbevetésre lesz szükség, hogy július végére az aratással, augusz­tus 31-ig pedig a csépléssel is vé­gezhessenek. Ezekről az országos, nagy gon­dokról tanácskoztak pénteken a Földművelésügyi Minisztérium1 ban a megyei tanácsok mező- gazdasági osztályvezetői az érde­kelt minisztériumok irányitó szakembereivel. A tanácskozási Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyitotta meg, majd Keserű János miniszterhelyettes ismertette az aratás eddigi ered­Tovább tart az olasz kormányválság Róma (MTI). Bár Moro kijelö­lése az új kormány elnökéül több mini valószínűnek látszik, — ez még mindig nem történt meg. Segni köztársasági elnök pén­teken befejezte ugyan tárgyalá­sait a pártok vezetőivel, de még egy nap gondolkodási időt kért Ez annak ellenére történt, hogy az eddigi középbal komponensei előzetesen már megegyeztek Moro személyében. Az Olasz Kommunista Párt or­szágos vezetősége határozatban kifejti: a Moro-kormány bukása olyan folyamat kezdetét jelent­heti és kell jelentenie, amely gátat vet a további jobbratoló- dásnak. E célból a kormány­válság megoldásának súlypontját egy olyan program megfog lma- zásában kell keresni, amellyel a munkásosztály és általában a népi tömegek is egyetértenek. Pénteken este Togliatti es Amendola a kommunista párt római nagygyűlésén az OKP ha­tározatainak szellemében érté­kelték a helyzetet és feltárták a hallgatóság előtt a kommunisták követeléseit. menyeit, tanulságait, egyben vá­zolta a gabonabetakaritás most következő szakaszának legfonto­sabb tennivalóit. Elmondotta töb­bek között, hogy bár a korai ga­bonaérés az idén lehetőséget adott a betakarítási időszak meg­nyújtására, s egyes vidékeken a szokottnál korábban kezdték vág­ni az őszi árpát, rozsot, az eddigi eredmények mégis elmaradnak a múlt éviek mögött. Július 2-ig országosan körülbelül 400 ezer hold gabonatermést vág­tak le, illetve takarítottak be — ami a vetésterület 10—14 száza­lékának felel meg. Tavaly ilyen­kor viszont már 600 000 holdnál tartottak. Az iram tehát nem ki­elégítő. A kezdeti kiesés legfőbb oka az volt, hogy az őszi árpa aratására a kom­bájnok zömét sokhelyütt kés­ve „vetették be”; az eddig le­aratott területből csupán egry- harmad rész jut a kombáj­nokra. Sokhelyütt nagy gond az erősen dőlt, vagy a viharok által „meg­kevert”, összekuszált gabona ara­tása. Ezzel kapcsolatban az elő­adó hangsúlyozta, hogy itt is szükséges a gépek nagyobb ará­nyú alkalmazása, hiszen a kézi aratócsapatok teljesítménye vi­szonylag kicsi és országosan leg­feljebb 800—900 ezer hold termé­sét tudják betakarítani. Lehető­leg mindenütt a megfelelő kalász­emelővel ellátott hazai gyártmá­nyú kombájnokat irányítsák a dőlt gabonára. De jó szolgálatot tehetnek ezeken a táblákon a fű­kaszák is. Ilyen esetben a levá­gott termést a gépek után kössék kévékbe. Néhány vidéken — helytelenül — az álló gabonákba állították a kézi aratócsapatokat, viszont a dőlt, kószált gabonát a gépeknek hagyták. Ezekben a gazdaságok­ban óhatatlanul lecsökken a ga­bonabetakarítás üteme, és a meg­engedettnél nagyobb pergési vesz­teséggel kell számolniok. Keserű János miniszterhelyet­tes hangsúlyozta, hogy a kétütemű betakarítás ará­nyának további növelésére vau szükség. valamint arra, hogy a gépalkat­rész-ellátásban többhelyütt mu­tatkozó hiányokat a gazdaságok egymásközti alkatrészcserével enyhítsék. Az előadó végül kitért a tarló­hántás, illetve nyári mélyszántás megszervezésére, a gabonabeta­karítással kapcsolatos, illetve párhuzamos sürgős tennivalókra, ismertette a szarvasmarha- és sertésállomány fejlesztésének leg­utóbbi eredményeit, a takarmány­ellátásban felmerülő problémákat. Külön felhívta a szakemberek fi­gyelmét a mezőgazdasági balese­tek számának emelkedésére. 1962- ben 237, tavaly pedig már 315 halálos baleset volt a mezőgaz­daságban, ebből 103 közlekedési baleset, A tájékoztató előadás után a megyei mezőgazdasági osztályve­zetők számoltak be az aratás he­lyi tapasztalatairól. (MTI) Ho Si Minh-et újraválasztották Hanoi (MTI). A Vietnami De­mokratikus Köztársaság nemzet gyűlése pénteki ülésén egyhan gúlag ismét Ho Si Minh-et vá­lasztotta meg köztársasági el­nöknek. A nemzetgyűlés ugyanakkor köztársaság! alelnökké újraválasz­totta Ton Duc Thang-ot, a nem­zetgyűlés állandó bizottságának alelnökévé Truong Chinh-et, miniszterelnökké pedig Pham Van Dong-at. Tiszántúl egyes vidékein tavasz óta várják az esőt. nagy ritkán hullik néhány csepp, mi pedig errefelé kezdjük mondogatni, hogy a jóból is megárt a sok. Furcsa és szeszélyes megint az idei nyár: nem könnyű ezekben a napokban a termelőszövetke­zetek. a gépállomások, az állami gazdaságok vezetőinek. A kom­bájnvezetők dolga (idegesítően nehéz. Nem úgy megy a gép. ahogy szeretné az ember: több a szalma, a termés sokhelyütt fek­szik. a záporok miatt alig van nap. amelyiket úgy istenigazából végig lehet dolgozni. A sok baj­lódásban csupán az a vigasz, hogy az aratás sosem volt gye­rekjáték. bizony most sem az. Ettől függetlenül csinálni kell. ahol nem megy géppel, ott kézi­kaszával. ahol délelőtt az eső esett, ott délután, szóval csinálni, mert a gabona nem szereti a kényelmes gazdát. Ha megvára­koztatják. kipereg, szemet nem ád, csak szalmát. Ezért nagyon is meg lehet érteni a nagydorogi Ujbarázda Tsz elnökét, amikor azt mondta: aki kaszát bír fogni, annak kaszát kell fogni. Aki nem teszi, az kenyérnek valóra ne számítson. Kemény szavak, talán túl sértő, és nem mimóza- lelkeknek való szavak, de n°m lehet meliébeszélni, < mert amit Nyár hatvannégyben az elnök mondott az az élet pa­rancsa. Gondoljuk csak el: a paraszt valamikor aratás idején két órakor már a kaszát kala­pálta, a család a kötelet csi­nálta. s késő este. amikor ke­resztekbe rakták a kévéket, utá­na még felgereblyézték a tarlót. Bőgöztek. Tetszett? Senki nem kérdezte. Lesz kenyér, vagy nem lesz ke­nyér? Ez volt a tét. S ma talán nem ez? De igén. Még akkor is, ha legtöbb közös gazdaságban izzasztóan nehéz kézikaszásokat találni. A határ is ezt mutatja. Csütörtökön hét község határát jártuk be. Mözstől egé‘zen Paksig, Érett gabonatáblákat ringat a szél de kézikaszás sehol. Pesszi­mista vagyok, még belegondolni is szívszorító, hogy mi lesz. Hát tényleg meg akarják várni a szövetkezeti gazdák a szemper- gést? Mindenesetre szembe kell nézni a tényekkel. Mik ezek? A szövetkezeti gazdák többsége el­szokott a kaszától, a fiatalabb generáció nem ért hozzá, jobba­dán azt sem tudja, nogv mi az a tokmány, vagy mi az a takaró. Egyik vközös gazdaságban, ami­kor a küldöttgyűlésen napirend­re került a kézierő. .a „tagok csak kummogtak” — állítja az elnök és el is lehet hinni neki. A parasztember eleinte nem szerette a kombájnt. Most vi­szont szabályszerűen utálja a kaszát. A Nagydorogi Gépállomás igaz­gatója több olyan tsz-t említett, ahol a sarkok és a szélek le­kaszálására sem akadt ember. Hát ennyire jól még nem megy minálunk. És ilyen esetben azért a vezetőség is körü! nézhetné ma­gát. Egyébként a kézikaszát még húsz év múlva is elő-elő kell venni. Lehet olyan év hogy ak­kor is elő kell venni, ha minden száz holdra jut kombájn. Nem kell más. csak az ideihez ha­sonló nyár: sok eső. kuszáit, fek­vő gabona, és ilyenkor h'ába ezer gép. mindig van olyan tábla, ahol csak kaszával lehet dolgoz­ni. Attól tartok, a sajtó is ludas benne, hogy ez a ténykörülmény nincs benne eléggé a köztudat­ban. Félő. hogy a dolgok túl­lihegése ebben az évben az idei nyáron még sok gondot okoz, mert íme a bizonyság: a gabona­betakarítás gépesítése nem je­lenti azt, hogy 'kézierőre most már soha többé nincs szükség. Az Alsótsngelici Állami Gazda­ság területén is láttunk egv annyira összekuszált gabonatáb­lát. hogy az ember csak a feje- búbját vakarja. Ilyenkor, mint lenni szokott, előjönnek. vagy évdesebben mutatják meg magukat az olyan bajok is. mint a szövetkezeti gazdák elöregedése. A madocsai •Igazság Tsz elnöke mesélte, némi kesernyés akasztófahumorral, hogy amikor a tagok lekaszál­ták a lucernát, utána három napig „megállt a tudomány”. Ezek az idősödő emberek csinál­tak egy virtusos hajrát, s utána egyik nem bírta a derekát, a másiknak megdagadt a lába. a harmadiknak a gyomrába állt a fájás és így tovább. K>'tonnáson így beszélnek a vezrt" » ha 9>.n és a halál között van ember, de

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents