Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-30 / 177. szám
4 TOLNA MEGYEI VffiPÜJSA'0 1984. július 30, Balatoni jj q ? a ! K Találgatásokba bonyolódni még most minden esetre köny- hyelműség lenne, annyi azonban bizonyos. hogy az idei esztendő „Balaton- statisztikája” minden eddigit felülmúl majd a szezon végére. Egyetlen délelőtt számtalan szekszárdi, két budapesti és egy kecskeméti ismerőssel találkozni, azt az érzést kelti, hogy az ország legtöbb lakója itt tölti idejét. Ez persze csak látszat, de az azonban bizonyosság. hogy külföldi még ennyi nem ismerkedett egyetlen esztendőben sem a Balaton szépségeivel. — OQO — A megnövekedett idegenforgalomnak van egy másik fokmérője. A külföldi gépkocsik sokasága örvendetesen leszoktatta a hazai közönséget a különböző „márkák” bámulásáról. Nemrégiben még egy-egy Mercedes, vagy Opel-Karavan körül is csődület támadt. most azonban a legnagyobb autórajongók is hideg közönnyel mennek el előttük. A tihanyi és a siófoki szállodasor előtt álló Jaguároknak, Buick-oknak, Plymouth-oknak is csak egy-egy felmérő pillantás jár. — oOo — A siófoki Balaton- cukrászdában az egyU< asztaltársaság németül rendel valamit A pincér távozása utáni kuncogásból kiderül, hogy magyarok ők, de így remélik, hogy gyorsabb lesz a kiszolgálás — és figyelmesebb. Egy kis idő múlva azonban elkomorodnak. A pincér. úgy látszik nem hatódott meg idegen voltuktól, mert semmivel sem részesíti őket előnyben. Az asztaltársaság feladja a harcot, és amikor fizetésre kerül a sor. már magyarul számoltatnak. nehogy a „cehh”-ben már benne legyen az üvegek meg az asztalterítő ára is. — oOo — A külsőből is lehet ítélni. Az árnyékban ketten olvasnak. Egy torzonborz frizurás. félmeztelenre vetkőzött. iflrmemadrágos fiatalember, és egy pedáns • megjelenésű, középkorú férfi. A fiúra látszólag gyorsan lehet illeszteni a huligán jelzőt, míg a másik megjelenésében semmi sem kifogásolható. Érdemes azonban azt is megnézni, mit tartanak a kezükben. A férfi szakadozott szélű, puhafedeles könyvet, címe idelátszik: Vigyázz. ha jön a gyilkos! A torzonborz frizurája fiú kezében pedig vaskos kötet: Dosztojevszkij: A kamasz című könyve •— oOo — Délben minden forr a Balaton-parton. A levegő is', meg az ebédelök vére is, amikor a „hűtött sört” megkapják. Ennek ugyancsak nem sók kell. hogy elérje a forráspontot. A napsütés és a kellemes víz azonban mindent pótol, még az éjszakai felszisszenése- ket és forgolódásokat is. — oOo — ZOmárdiban találkoztam egy őslakossal is. akitől megtudtam, hogy hamarosan elutazik. — Hová? — Nyaralni. __ •>•>•> — Csorvdsra. Békés megyébe, áltól nincs Balaton. V. M, SZIRÉNÁK H4NGM MSÍT BELE KZ ÓVÓHELY Ü SZILÍCIUM ELEMMEL MŰKÖDŐ TY.-MK6NETOPON PINTÉR ISTVÄN: Szííiej kifLZSüLafL LA Tl\-AMERIKÁBÓL Nincs rózsa a tímárok fürdőjében A simontornyai tímárok fürdője évtizedek óta szolgálja mái a közegészségügy nemes követelményeit — úgy, ahogy —, a múlt héten azonban már végleg felmondta a szolgálatot... Még zuhanyozó rózsa sincs;.. AI tíz zuhanyozóval — valamikor — felszerelt fürdő most nem alkalmas tisztálkodásra. Körülbelül két héttel ezelőtt leszerelték az egyik zuhanyozó rózsát, helyét bedugták fadugóval. Másnap megint lecsavaroztak egy rózsát, azután megint egyet, és így ment egészen hétfőig, amikor már csak egyet hagytak fenn de azt sem lehet használni, mert abból csak forró víz jön és forró víz jönne ki a többi „rózsaszálból" is, mert az összes rózsa víz- keverője elromlott. Egy rózsaszál nem a világ, tizet is kibírna a simontornyai gyár... Azonban, mint megtudtuk az egyik szerelő munkástól, és Dudás elvtárstól, a gyári felcsertől, még nem is igényeltek a gyorsan romló zuhanyrózsákból, hogy javítani tudnák majd a fürdő felszerelését. Nincs egyéb alkatrész sem, s így bizonytalan, mikor vehetik birtokukba a munkások a I fürdőt...-P1~ „TÚLSÁGOSAN DRÁGA NÉGEREKNEK...” IV. — Ne arra, hanem a konyhán keresztül! Fürdőruhában csak a hátsó liftet használhatod. Ez a szabály. — Hátsó lift? — csodálkoztam. — A cselédek és a négerek számára. És ahogy az előbb mondtam, mindenki azon jár, aki fürdőruhában van. Ha milliomos az vagy cseléd, azon jár. Ha főbérlő, vagy a főbérlő vendége akkor a főliften... Két hét alatt még sok főliften közlekedtem felöltözve, és sok mellékliften fürdőruhában. A főliften egyetlen négerrel sem találkoztam, a mellékliften azonban annál többel. Mindez kiegészítette a brazíliai faji egyenlőségről szerzett ismereteimet. Brazíliában valóban nincs faj— Nincsenek néger vendégei?' — kérdezem a magyar szárma-: zású tulajdonost; — Nincsenek — válaszolja kő-: rül sem nézve a helyiségben. —* Ez drága lenne a négereknek. — Ha most bejönne egy néger vendég, kiszolgálná? — Nem jön be. — hangzik ismét a válasz. — Ha bejönne,' éppúgy bánnék vele, mint bármelyik vendéggel. Persze, rá is vonatkozna, ami a többiekre: legyen tisztességesen felöltözve, és viselkedjék rendesen. Ez természetes... jjenai mien: jveiuezeau Amit nem irigyelnek a négerek tőt A nehéz bálák rakodásánál szállításánál elsősorban négereket alkalmaznak Rio de Janeiróban is... illető és övé a ház, akkor is. Mit szólsz hozzá, milyen demok- ratikus. Brazíliában nincs megkülönböztetés. Itt az á fontos, hogy ki kicsoda, s nem az, hogy „hová” született. — De hiszen te magad mondtad, hogy a négerek csak a hátsó liftet használhatják... LIFTHASZNÁLATI TÁRSADALMI SZABÁLY — Dehogy. Rosszul értetted. Használhatják a főliftet is, de a hátsó liftet használják. A cselédek és hordárok csak a hátsó Liften közlekedhetnek. Na már most, ha a néger csak hordár, üldözés, legalábbis abban az értelemben, ahogyan Észak-Ameriká- ban dívik. A négerek Brazília lakosságának mi »tégy 10 százalékát teszik ki. Rengeteg az indián és a fél vér; azt mondják, talán nincs is brazil, akinek valamilyen indián vér ne csörgedezne az ereiben. Az őskutatás ilymódon teljesen céltalan lenne. Brazíliában mindenki egyenlő, s minden ember, a bőre színétől teljesen függetlenül olyan társadalmi megbecsülésben részesül, ,— amekkora vagyona van. Rio- de Janeiro egyik éjszakai mulatójában körülnézve, egyetlen színes vendeget sem láttam. Hasonló a válasz, mint a hátsó liftben lezajlott beszélgetésnél: — Ide a jobb módúak járnak, A szegényebbek azon a másik strandon szoktak fürödni..; A brazíliai egyenlőség, abból állj hogy a rosszul öltözött fehérnek szintén a hátsó liften kell közlekednie, a jól öltözött néger pedig a főliftet is használhatja. EGYENLŐSÉG — BRAZIL MÖDRA Egyfajta, az észak-amerikaitól különböző, de mégis vele rokon faji megkülönböztetés ez. Pedig a brazilok büszkék rá, hogy náluk mindenki egyenlő. — Huszonöt évvel ezelőtt egy riói német optikuscég, amelynek vezetője szimpátiával viseltetett a nácik fajelmélete iránt — mesélték — hirdetésben „csakis árja” kifutófiúkat keresett. (Folytatjuk) — És akkor miért nincsenek mégsem néger vendégei? — Mondtam már, ez a hely túlságosan drága négereknek. Még soha nem volt néger vendégem és nem is lesz. — Azt akarja mondani, hogy Rio de Janeiro több mint hárommillió lakosából egyetlen egy néger sem akad, aki megengedhetné magának, hogy itt töltsön egy estét? — I-gen, ez a helyzet — mondja ő. Tény, hogy két hét alatt Brazíliában a nemzetközi szállodákban és éttermekben rengeteg néger liftesfiút és takarítóasszonyt láttam, de néger vendéget egyet sem. (Természetesen a brazíliai négerekre gondolok, nem az Afrikából és az Egyesült Államokból érkezett feketékre.) Utaztam a nem is olyan túlságosan drága au tóbusz-gyorsjáraton. A hatalmas buszban a sofőr néger, az utasok között egy sem. Santos- ban, a praián, a tengerparti strandon nem láttam egyetlen négert sem. Kísérőm azt a felvilágosítást adja, hogy ők néhány kilométerrel odébb, egy másik praián fü- rödnek.
