Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-30 / 177. szám

1964. július 39. TOLVA MEGYEI VfiPŰJSSG Bölcskéről jelentjük Egy asszony fél, hogy megverik Mivel elég ritkán jelenik meg a „Bölcskéról jelentjük” riport- sorozatnak egy-egy írása, emlé­keztetni kell röviden az olvasót, milyen volt a helyzet öt-hat hó­nappal ezelőtt a bölcskei Rá­kóczi Tsz-ben, és mi történt az­óta: Négy mérleghiányos zárszám­adás, négy csalódás után válság­ba jutott a szövetkezet minden tekintetben. De megkapta a szük­séges anyagi és erkölcsi támoga­tást az államtól, a megyei párt­vezetéstől és a megyei tanács szakembereitől, s amikor a fő- agronómus lett az elnök, feléledt a munkakedv, visszatért a tagok szorgalma. Legutóbbi tudósítá­sunkban már elmondhattuk, hog/ a Rákóczi Tsz-ben hajnalban kezdődik a munka. Az aratás azonban nagyon nehéznek, szin­te megoldhatatlan feladatnak látszott. Nos, az aratás megtörtént Befejeződött. Szépen ment. azt mondják. Összesen, a borsóval együtt 2000 holdnál többet kel­lett levágni, s mindössze négy kombájn dolgozott a tsz gabonái­ban, a négyből is csak kettő volt SZK-kombájn. Kézzel learattak a szövetkezet­ben 350 holdat. Tavaly az öt hold zab aratására sem akadt ember. Jól megszervezték a kombáj­nok munkáját, utat engedtek ne­kik, és Dunaújvárosból hazahív­tak két hétre egy sereg férfit — kaszálni. Az is sokat számított, növelte a kedvet, hogy aratott a tanácselnök és a helyettese is. Kasztner István vb-elnök két gimnazista lányával és Leinszider István elnökhelyettessel alakított ..taijdát”. s négy és fél hold ro­zsot' betakarítottak. De nem is az aratás befejezé­se a legnagyobb esemény a bölcskei Rákóczi Tsz-ben, hgnerp az, hogy harmadszor kapálják a kukoricát Hát erre aztán senki nem mert volna gondolni azokban a nehéz napokban, sőt utána sem. Egyéb­ként a harmadik kukoricakapá­láshoz kapcsolódik, amit a cím­ben már leírtunk, hogy veréstől tart egy asszony. Beszélgetünk az irodában Gla­ser Pál tsz-elnökkel (most már van egy kis tárgyalóasztala is, lassanként egészen elfogadható szoba lesz ez, bár azelőtt odú­nak lehetett nevezni), sorolja az eredményeket, az aratást, a ku­koricakapálást, aztán hogy ex­portra szállítják a görögdinnyét, a sertéshízlalásban túlteljesítet­ték a féléves előirányzatot, a szalmalehúzás majdnem teljes, a tarlóbuktatás a learatott terület 60 százalékán megtörtént, a hé­ten megkezdik a silózást (szudá- ni fűből, napraforgóból és bor­sós csalamádéból), meg, hogy a vezetőség most már valóban ha­tározatokat hoz és tartják is ma­gukat hozzá, vagy például, hogy a meredek domboldalakat erdő­síteni akarják 149 holdon, már fel is mérte a területet Karsai A Tamási Vegyesipari Ktsz beindította kárpitos részle­gét. Mindennemű átalakítást és javítást, valamint ágybetétek készí­tését rövid határidőre vál­lalja. (196) Henrik üzemgazdász. Tehát csu­pa jó dolog, amit mond, pedig Glaser Pál nem dicsekvő termé­szetű, és nem elbizakodott. Erről meggyőződtem már kétszer... Be­szélgetünk és egyszer csak be­robban egy asszony; szenvedély­től fűtött hangon mondja, hogy nem kapál mindenki ,, Karácsony fa nagyságú” gazok nyújtózkodnak néhol a kukoricá­ban, és ez tűrhetetlen, de ő már nem mer szólni, mert talán meg is vernék este valahol. Mert az érdekek összefonódnak, a kocsi­sok nem mindenkinek a területét ekézték egyformán, kivételezé­sek vannak, stb. Na és az, hogy húsz forintos munkaegységért nem érdemes dolgozni. Szinte izzanak a szavai, ahogy ezt mondja, pedig szorgalmas asz- szony. Az elnök azzal csillapítja, hogy jövőre akár 35 forint is le­het a munkaegység értéke, de most még nehéz, nem megy min­den egyik napról a másikra. Megígéri az asszonynak, hogy ve­zetőségi ülésen határoznak a ka­pálás mulasztóiról. Ha nem ismertem volna a bölcskei helyzetet és ennek az asszonynak a szavait hallom elő­ször, félig meggyőz arról, rette­netes bajok és veszedelmes el­lentétek vannak a Rákóczi Ter­melőszövetkezetben. Persze elő­fordulnak bajok még egy ideig, talán nem is kicsik és a bizal­matlanság is lassan oldódik jó néhány emberben, bár szorgal­masan dolgoznak. Türelmetlenek, szeretnének már nagy eredményt látni, sok jövedelmet remélni. Egy példa a bizalmatlanságra: Valaki elterjesztette a rémhírt, hogy a halastó pontyai nem ív­tak le, nincsenek pontyivadékok. Az elnök személyesen győződött meg róla, hogy igenis vannak és hajnalban „fürödnek”. A számí­tás szerint jövőre 800 ezer fo­rint bevétele lehet a szövetkezet­nek halból. Antal Lajos, a helyettes párt- titkár így beszél: „Az elnöknek rettentő diplomatikusnak kell lenni, nem irigylem a helyzetét”. Hz elnök türelmes diplomatikus és előrelátó. Terve­zik. hogy a 7000 hold összterü­letű gazdaságot üzemegységekre osztják majd. lenne két vegyes üzemegység, meg egy kertészeti. Három agrármérnök, illetve ker­tész gyakornokot kért az idén a szövetkezet, hogy mire megvaló­sul az említett terv, legyen elég szakember, mégpedig olyan, aki ismeri a helyi adottságokat. Jelenleg tehát ott tart Bölcske, hogy az előző négy évben fel­gyűlt bajok gyakran türelmet­lenséget és bizalmatlanságot szül­nek, még akkor is, amikor iga­zán jó a munkafegyelem és a vezetés. De az a legfőbb, hogy a munka jól megy. Szabó József Íjra megszervezik a filmbarátok körének előadássorozatát Szekszárdon nem számít új A filmbarátok körének előadás­kezdeményezésnek a filmbarátok sorozata, amely szeptember 25-én köre újabb előadássorozatának indul, foglalkozik a film össze- beindítása, hiszen a kezdeti pró- tettségével a film és az irodalom, balkozasok után az elmúlt télén . sikeresen működött a filmbarátok a fllm es a szinhazJ a hlm es a köre, melynek valamennyi elő- képzőművészet a film és a zene adása nagyszámú és érdeklődő kapcsolatával, a tánc- és moz- közönséget vonzott. A folytonos- gásművészet problematikájával a ság csupán azért szakadt meg, „ , ... ...... mert a tavaszi program ideje fllmen- Valamenny, témakörhöz összeütközött a BM-klúb tataro- egy-egy archív, filmtörténetileg zási és átalakítási munkálataival is érdekes filmet vetítenek le, a és a körnek nem akadt más veti- rövid előadásokat pedig filmeszté­tésre is alkalmas otthona. . filmkriükusok tartiák Az ősszel azonban újra meg- es nimKnnxusok tartják. . kezdődik a filmbarátok köré- nek előadássorozata, amelyet a Az ügyész szerepe a polgári bírósági eljárásban TJ azánkban több mint egy fi z ügyész a polgári eljárás- évtizede a szocialista ügyé- ban Többféle törvényes­szí szervezet létrejötte óta vesz- ségi felügyeleti eszközt vehet nek részt az ügyészek a polgári igénybe. így pl. indíthat kere- bírósági eljárásban. Ennek etle- setet és részt vesz azok tárgya- nére sokan az ügyészségben még lásán. fellép első és másodfokon most is csupán bűnüldöző szer- a mások által indított perben, vet látnak, holott ezen feladaton Fellebbezési óvással él a nem kívül egyéb szerepe is vaíi, jogerős törvénysértő és alaptalan; többek között a polgári bíróság elsőfokú bírói határozatok ellen, ítélkezése, törvényességének fel- perújítást kezdeményez, jogerős ügyelete is hatáskörébe tartozik, bírói határozat ellen. Ha a hatá- Nálu'nk az ügyész a törvényesség rozat törvénysértő, vagy megala- őre, s mint ilyen, éppen e fel- pozatlan. előterjesztést tesz a leg- adatának megvalósítása végett főbb ügyésznek törvényesség ér­kap jelentős szerepet a polgári dekében emelendő óvásra, igazságszolgáltatás területén is. A polgári eljárásban való rész- Az ügyész polgári eljárásban vétele során legfontosabb felada- való részvételét, a dolgozók ér- fául azt kell tekintenie, hogy a dekeinek fokozott védelme mel- törvénysértő, megalapozatlan, az lett az indokolja, hogy a szocia- állam és a dolgozók érdekével lista társadalomban a szocialista ellentétes bírói döntés ne emel- tulajdon erősítése a feladat, ezért kedjék jogerőre. Ezen cél érdé- elsőrendű érdek a törvényesség kében a helyes bírói gyakorlat szempontjából figyelemmel ki- kialakítását legfőképp fellebbe- sérni a különböző gazdálkodó zési óvások benyújtásával, az I. szervek egymás közötti, vagy a és II. fokú perekben való fel­dolgozókat érintő polgári jogi lépés során tett meggyőző indít- viszonyait. ványaival kell elősegítenie. A szocializmus sikeres épí- T elentős ügyészi tevékeny­J ség a polgári jogalkalma­zás nevelő szerepének előmozdí­tásé érdekében fokozott követel­ményeket kell támasztani mind az állampolgárokkal, mind az láaa Ezt a feladatát az ügyész allami es társadalmi szervekkel. egyrészt a bíróság elé térj észtén­szövetkezetekkel szemben, köte- dő nevelő indítványaival, lezettsegeik teljesiteseben. Ugyan- másrészt jogpropagandával és a akkor minden törvényes eszköz- doIgozókkal való kapcsoiat egyób zel elő kell segíteni az allam- formájával oldja meg A nevelő polgárok, az állami gazdálkodó szerepe abban nyüváíluJ ^ szervek es szövetkezetek jogos h fellép minden olyan jelen- koveteleseinek maradéktalan er- ell mely arra utal, hogy venyesuleset. Ezen követelmények a s20cialista szervek nem megvalositasa erdekeben az Ilek ejeget együttműködési köte- -e,'VejZ, a pc>ga,n elírásban ’s ]ezettségüknek. a jogszabályok orkodik a torvenyesseg magtar- a!apelveit figyelmen kívül hagy- tasa felett Az ügyész a polgári jak az állampolgárok pedig a perben, mint a torvenyesseg.ore szocjaijsta erkölcsön alapuló jár el es segíti a bírósagot, a fe- együttélési szabályokat meg- leket a polgári per cél iának — S2eg]ik ezen belül a szocialista törvé- Az ügyészi törvényességi fel- nyességnek es az anyagi igazság ^gy^t, munkának ez a területe ervenvreiuttatasanak - megváló- jelentősen segíti szocialista álla- sitasaban. műink gazdasági szervező mun­fi törvény szerint az ügyész káját. segíti a bíróságok egységes ■* ^ az állam és az egyes dől- ítélkezési gyakorlatának kialaki­Ä**. *«*«*-,i—»«­azonban, hogy helyesen döntse la mi. társadalmi szervek, gaz­éi, milyen ügyekre kell figyelmét dálkodó szervek, de az állam­összpontosítania, hol van leg- polgárok is egyre gyakrabban inkább szükség a törvényesség k£rjk fe[ az ügyészt a különféle biztosítására, tisztában kell len- ... ,, , .. nie a terület sajátosságával, a po}gan el.iarasol<-ban kozre­helyi gazdasági viszonyokkal, a működésre, fellépésre, sőt vizsgá- bíróságnál folyamatban lévő latra is. ügyek jellegével és a bírói gya- Dr. Erményi Zoltán korlattal. ügyész TIT szervez a szekszárdi BM- klubban. A feltételek hasonlóak az előző sorozatéhoz, a hat elő­adás bérleti díja 30 forint lesz és minden második pénteken kerül egy-egy téma megvitatásra, il­letve a vele kapcsolatos film le- vetítésre. A bérleti igények összegyűjté­se már most megkezdődött, hogy augusztus 25-ig pontos felmérés­sel rendelkezhessen a TIT) Elő­jegyeztetni továbbra is a TIT- nél (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) te­lefonon a 22—07 számon Lugosi Béláné ügyintézőnél lehet, vala­mint az üzemi és vállalati kul- túrfelelősöknél. Az új bérletezés tekintettel van arra is, hogy ha valaki egy-egy előadásra nem tud más irányú elfoglaltsága mellett elmenni, bérletét átruházhatja rokonára, ismerősére. Hogyan lesz a rézből kiscica ? Értesítjük kedves olvasóin­kat, hogy az előzetes hirde­tésünktől eltérően a könyv­tár augusztus 1 helyett, augusztus 3-án délelőtt 10 órakor kezdi meg a kölcsönzést és nyitja meg olvasótermét. Megyei Könyvtár (221) Az ember ritkán lát műhelyben szőnyeget. Itt szőnyeg van. A fotel sem tartozéka a műhe­lyek berendezésének. Itt fotel is van. És ez mit sem változtat azon, hogy a mester fémmegmun­kálással foglalkozik, legfeljebb kellemesebb han­gulatot teremt a hegesztöaparát, a fémhengerlö, s a kalapácsok mellé. A falon okirat arról, hogy Szabó József ötvösmester. Több mint három év­tizede űzi a szakmát. Szekszárdra alig több, mint egy évvel ezelőtt került, így tehát itt még alig ismerik. Annál is inkább, mert a műhelyét hirdető cégtábla nem a város központjában lát­ható, ahol nem lehetne nem észrevenni, franem meglehetősen eldugott helyen, a Táncsics Mihály utcában. Előkerül egy újságcikk a kisiparosok lapjából, amely azt adja hírűi, hogy „Van már ötvösmeste­re Tolna megyének”, Mielőtt ugyanis Szabó Jó­zsef ki nem tette a cégtáblát, nem dolgozott egyetlen ötvösmester sem a megyében. Másik újságlap is előkerül, amelyen a mes­ter képe látható az egyik munkájával. A kép alatti szövegből megtudjuk, hogy egyre inkább világhíresek a magyar ötvösök munkái, s Szabó József egyik munkája is a számottevő hírességek közé tartozik. Ennek röviden az a története, hogy a mester egy időben az állami pénzverdében dolgozott, s itt többszázgrammos aranylemezből pompás keresztelőkelyhet kalapált, hosszú, több­hetes munkával, egy holland kereskedő megren­delésére. A kelyhet öt részből állította össze dí­szes. egyéni mintákkal. Ez a mester, akinek a keze alól művészi munkák is kikerültek, dolgozik most Szekszár­don kisiparosként. — Csakhogy itt nem arannyal, ezüsttel dol­gozom — mondja — mert a magánkisiparosnak más a feladata, hanem fémekből, rézből, alumí­niumból készítek dísztárgyakat a nagyközönség részére. Elő is kerül néhány a sok közül, s egy füzet is, amelyben a dísztárgyak rajzai láthatók, mert egy-egy darab először az agyban készül el: a mester először a fantáziáját működteti, majd papírra rögzíti az elképzelt mintát, s csak utána vesz kalapácsot, vésőt a kezébe. Kis kalapácsokr kai formálja a fémet, alakítja ki a leheletfinom árnyalatokat. Így készült el a kiscica rézből, meg a falevél, ami igen kedvelt öltözködési dísztárgy, s persze így került az ősmagyar motívum is az egyik fémdarabra. — Csakhogy nagyon megoszlik az ízlés — magyaráz a mester — Ezek elkészítéséhez, két­ségtelen, kézügyesség kell, s ezek nem szériában készülnek, hanem egyedi darabok. De a bennük lévő értéket inkább csak bizonyos értelmiségi körök veszik észre, a nagyközönség ilyet ritkába ban vásárol, viszont annál jobban kedveli a szériadarabokat. Most színes kövekkel díszített tárgyakra mu­tat, amelyek rikítóak, messziről magukra hívják a figyelmet. Szimpla szériakészítmények, semmi művészi értékük nincs, de mégis kelendőek. — Viszont érdekes, hogy akadtam már olyan falura is, ahol szinte kizárólag csak az értéke­sebb, művészi jellegű darabokat vásároltak. Vagyis itt a falusi lakosság is nagyobb igényes­séget tanúsított a dísztárgyak iránt. Szabó mester keze nyomán kezd felelevened­ni a megyében is az egykor alapvetőnek számító szakma, az ötvösség. (Boda) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents