Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

ÍÖ64. július 1. TOLVA MFG YET NÉPÚJSÁG 3 Dombóvárott tartotta ülését a SZÖVOSZ Felügyelő bizottsága Mint ismeretes a Dombóvár és| Vidéke Egyesült Körzeti Föld-1 művesszövetkezet 1963. évi mun­kája alapján elnyerte a KPVDSZ és a SZÖVOSZ vándorzászlaját. Ez a tény nagy visszhangot vál­tott ki az ország minden részé­ben és érthetően sokan kíván­csiak arra. hogy milyen mód­szerekkel ért el az átlagnál jobb eredményt a dombóvári föld­művesszövetkezet. Ezt tanulmá­nyozták a helyszínen a SZÖVOSZ Felüeyelőb'zottságának tagjai is. A második negyedévi ülését ugyanis Dombóvárott tartotta a Földművesszövetkezetek Országos Központjának felügyeleti szerve. Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ Fe'.ügyelő- b'zottságának elnöke vezetésével részt vett az ülésen dr. Tarján Endréné. az OTP vezérigazgató­jának helyettese. Z. Nagy Fe­renc. a Hazafias Népfront Or­szágos Elnökségének tagja, s szinte minden megye képvisel­tette magát egy-egy földműves­szövetkezeti taggal a megbeszé­lésein. j A SZÖVOSZ Felügyelőbizottsá­gának kérésére Tolna megye föl dműv'sszövetkezeti kereske­delmének helyzetéről, a mező­gazdasági termények felvásárlá­sának alakulásáról és a széles körű tömegszervezet egyéb prob­lémáiról a MÉSZÖV Igazgató­sága nevében Szoboszlai Jenő. az igazgatóság tagia. a szövetkezet- politikai főosztály vezetője adott tájékoztatást. A többi között el­mondotta. hogy déglálóipari forga'.om túlnyomó részét és egészében véve jól. A mezőgazdasági termények fel­vásárlásának eddigi alakulásával kapcsolatosan elmondotta Szo­boszlai elvtárs. hogy a helyzet nem minden vonatkozásban ked­vező. A Földművesszövetkezetek Értékesítő Központja ugyanis nem tudta teljes egészében szer­ződéssel fedezni az árumennyi­séget. amit ebben az évben' fel kell vásárolni. Ez a zöldség- és gyümölcsfélékre vonatkozik. De mivel a terméskilátások jók, megfelelő szervezéssel a MÉK szabadfelvásárlással pótolja, amit szerződéssel nem tudott. Ugyan­akkor arról tájékoztathatta a MÉSZÖV Igazgatóságának kép­viselője a SZÖVOSZ választott testületét, hogy Tolna megyében eddig a várt­nál kedvezőbben alakult a tojásfelváárlás. Már eddig mintegy húszmillió tojást vá­sároltak fel megyénkben a földművesszöveíkezeti szervek, szemben azzal, hogy a nép- gazdasági terv előírásai szerint egész évben mintegy tizenhat- millió tojást kell Tolna megyé­ből a központi árualapba bizr tosítani. A SZÖVOSZ Felügyelőbizott­sága a beszámolót megvitatta és mielőtt a résztvevők az üzletek megtekintésére indultak, a dom­bóvári szövetkezet elnökétől is tájékoztatást kértek az ország legnagyobb és egyik legjobb földművesszövetkezetének mun­kájáról. Tolna megyében a több mint Bertus Ferenc, a kitüntetett hatv n~ztr tagot számláló föld- szövetkezet elnöke jogos büszke- műveszzövetkezeék bonyolít- seggel számolt be arról, hogy ják le a kereskedelmi és ven- idei eredményeik is jók. minden1 . ................................... .................................................................... r emény megvan arra, hogy a vándorzászlót megtartják. De el­mondott néhány olyan érdekes­séget is. amire az országban nincs, vagy nagyon kevés példa van. Azt tudniillik, hogy a föld­művesszövetkezet tizenöt éves fennállása óta a vezetők nem cserélődtek. Ugyanazok irányí­tanak ma is. akik annak ide­jén a tömegszervezetet meg­alakították a községben. Az alapító tagok többsége tár­sadalmi vezetőként vesz részt az irányításban. Igaz. közöttük ma már több olyan idős ember van, aki a munkát nem bírja. De ve­lük is törődnek. Az egyik magá­nos. hetven éven felüli szövet­kezeti alapító tag házát például a fiatal szövetkezeti tagok társa­dalmi mimikában tatarozzák a közeljövőben. Szerzett a föld­művesszövetkezet gyümölcsfa­csemetéket és szintén társadalmi munkában elültetik az idős ala­pító tagok háztáji gazdaságában. A kezdeményezés tetszett a SZÖVOSZ Félügyelőbizottsága tagjainak, és Nánási László el­mondotta. hogy ezt az egész országra kiterjedő mozgalommá fog iák fejleszteni mert valóban megérdemlik a megbecsülést azok, akik tizen­öt évvel szelőt* egy mázsa bú­zával. vagy készpénzzel segí­tették a szövetkezet megala­kulását. Ugyancsak elismeréssel nyilat­kozott Nánási László és a SZÖVOSZ Felügyelőbizottságának minden tagja, a dombóvári üzlet­hálózatról. megállapították, mél­tán kapott a dombóvári szövet­kezet magas kitüntetést. R. É. nr*i Aliscától — Szekszárdig Amikor fél óra egy esztendő — Ezerkétszáz méter film CAMPING­bemutató Tolnán Tárgyához méltó környezetben, a tolnai holt Duna-ág partján ren­dezte meg a Népbolt Vállalat, idei camping-bemutatóját. A fűzfák­kal szegélyezett vízparton verték le a sátrakat, helyezték el a több száz nyári sportcikket, vízdjáté- kot. A nézők egy része strandolt, közben kd-kijöttek a vízből meg­nézni, milyen újdonságokat szer­zett be és árusít a vállalat. Persze, nemcsak a teljesen új cikkek szerepelnek a kiállításon. Bővült a gyermekjátékok, strandjátékok választéka is. Fel­fújható gumi, illetve műanyagjá­tékból nyolc—tízféle figurából le­het választani. A műanyag me­dence képes egy négy—ötéves gyereket is a víz felett tartani. — Mi a a legnépszerűbb cikke a bemutatónak? — tesszük fel a kérdést Klézli Ferencnek, a szek­szárdi 89-es sport—hangszerbolt vezetőjének. — Nehéz erre válaszolni. Igen­Található itt ötféle sátor, a két­személyes gúlasátortól a tízsze­mélyesig, köztük a kétszemélyes „Mátra” és a négyszemélyes „Tátra” duplafalú és teljesen zárt. Nemcsak az eső ellen nyújt teljes védelmet — gyorsan megy a leverése, nem is kell körül- árkolni — hanem a különféle bo­garak, erdei csúszómászók ellen Rekkenő melegben négy fél­meztelen férfi törtet felfelé a Be- nedek-szurdokon. Az út tökélete­sen megfelel a szólásnak, valóban úttalan. Tenyérnyi csapás csupán, embernyi csalánrengeteg és ku­sza líciumok szövedéke között. Aztán egy váratlan kanyar, vakí­tóan süt a nap a tizenöt méteres löszfalra és az élen haladó Scho­ber Róbert operatőr kezében berregni kezd a filmfelvevő gép. Alig fél perc A film majdani nézői talán fél percig sem látják ezt a képet, ami a „stábnak” két órai gyalog­lásába és jónéhány méter filmjé­be került. Lapunk hasábjain hírt adtunk már arról, hogy a szek­szárdi Amatőr Filmstúdió, Kiss István tanár vezetésével, kisfil- met készít a megyeszékhelyről. A szekszárdi filmesek baráti segí­tésére Raffay Anna tv-rendező és Schober Róbert vezető opera­tőr is segédkezet nyújt. — Mennyi ideig pergetik majd a filmet? — kérdezzük. — Pergetni fél óráig, felvenni egy évig fogjuk! — hangzik a vá­lasz. Szó szerint értendő. A félórás kisfilm Szekszárd teljes múltját meg akarja örökíteni. A város határában lévő közel száz, és a szőlőtermesztés egyik nagy vesze­delmét jelentő szurdok is ebbe a gondolatkörbe tartozik. A fel­vételek filmszalagra rögzítik a löszfalakat, a löszvárt, a római kor emlékeit, történelmünk ziva­taros századainak nyomait és úgy jutnak el napjainkhoz. 4 múlt és jelen kalauza — Pataki tanár úr nélkül meg sem tudnánk mozdulni! — vélik egyöntetűen a filmesek. Dr. Pataki József gimnáziumi tanár a nemrég alakult Idegen- forgalmi Hivatal szakértőjeként segíti az alkotókat, őslakos szekszárdi és a város, a megye történetének talán legalaposabb ismerője. A felvételek egy része a Megyei Levéltárban készült. Itt dr. Hadnagy Albert főlevéltáros kincsei között válogathatnak a filmesek. Sok-sok megbeszélés árán, menetközben születik meg egy-egy jelenet. — A gép először a nagy kulcs­ra áll, amint megmozdul a vas­ajtó zárában —, mondja az ope­ratőr. — Aztán a befelé haladó személy lábait látjuk és a polc­sorok alját, majd magasságát is. Ez jól érzékelteti az arányokat. .. Nemcsak a múlt Szekszárd város alapításának elmúlt ugyan már a kilencszáza­dik évfordulója és bizonyára jó filmet lehetne készíteni csak a múlt emlékeiből is, de nem ez a cél. — A római Alisca korából In­dulunk —, magyarázza Kiss Ist­ván —, de a tájba ágyazva sze­retnénk bemutatni a mai minden­napokat, a jelenlegi Szekszárd városát. A felvevőgép lehetőség szerint mindenhova eljut. A város körüli szőlőhegyekre, a termelőszövetke­zetek erőgépeinek munkája nyo­mába, az állami gazdaság modern pincészetébe, a már működő és a még csak épülő ipari üzemekbe, a könyvtárba, művelődési házba, a piacra, a belváros sürgő forga­tagába. Aki majd a megyei film­színházak vetítővásznán, vagy nmi nagyon valószínű, a televízió­ban élvezi, aligha gondol arra, hogy félórás élménye mögött hány embernek mennyi tervező és alkotó munkája, fáradsága rejlik? Percenként 11 méter — Egy percnyi vetítés tizenegy méter filmet igényel, — halljuk. — A gyakorlatban azonban négy­szer ennyit is, hiszen a legsike­rültebb felvételeket vágni kell, vagyis sorrendbe rendezni, hogy azok a nézőnek a lehető legma­radandóbb élményt nyújtsák. Ilyesformán az „Aliscától—Szek­szárdig” című film körülbelül ezerkétszáz métert követel meg. — Meddig tartanak a felvéte­lek? A válasz kissé meglepő: — Jövő tavaszig! A város életé­nek minden mozzanatát meg akarjuk örökíteni. így például, hogy mást ne mondjunk, külön részt szánunk majd a híres — és idegenforgalmilag sajnos még vétkesen kiaknázatlan — szüret­nek. A filmet a városi tanács támo­gatja anyagilag. A felszabadulás huszadik évfordulóján kerül a közönség elé. Ordas Iván csak fogy a habpáma. Sátorból már ötöt adtunk el. De a legjob­ban a strandpapucsot keresik. Párszáz darabot hoztunk eladás­ra ég az első órákban elfogyott. Meg lehet azonban nyugtatni az érdeklődőiket, hogy a vietnami strandpapucsból a hónap közepén várunk jelentősebb szállítmányt. Közben telik az idő, a vállalat dolgozói rendezik a kifutót, a fürdőruha-bemutatóhoz. Négy órakor ez is megkezdődik, egy­más után yonulnaik fel a vállalat alkalmi „manekenjei” — három­évestől húszig —. a különféle anyagból készült, egybeszabott és bikini-fürdőruhákkal. Utána újabb „műsorszám”: gyümölcslé-kóstoló. Ez inkább a gyerekek között aratott nagy si­kert — Meddig tartják nyitva a kiállítást? — Jövő vasárnap zárunk — válaszolja Klézli Ferenc. is. Gumimatracból Is ötfélét mu­tatnak be. Üjdonság az összerak­ható és felfújható, osztrák gyárt­mányú kétszemélyes gumikajak és az ugyancsak összerakható, felfújható lengyel vitorlás csónak. Igen kelendő — árusítás is folyik a bemutatón — a habpárna. A huzatot le lehet gombolni róla és kimosni. Kisipari szövetkezeti vezetők értekezlete Tegnap délelőtt Szekszárdon, a K1SZÖV megyei elnöki értekez­letet tartott, melyen a ktsz- elnökökön kívül részt vettek a szövetkezeik műszaki vezetői, főkönyvelői, ellenőrző bizottsági elnökei, belső ellenőrei és párt- titkárai is. Az első beszámolót dr. Nádor Sándor terv- és munkaügyi osztályvezető tartotta, az 1964. évi terv időarányos részének tel­jesítéséről. valamint a szövetke­zetek bér- és munkaügyi helyze­téről. Ezután néhány fontosabb termelési kérdésről Pollák Andor, a termelési és ellátási osztály vezetője ado-tt tál I tztatót ma.i'l Hiesz Miklós főkönyvelő szá­molt be a szövetkezeti tulajdon védelmének helyzetéről és a szövetkezeti ellenőrző bizottsá­gok, belső ellenőrök tevékenysé­géről. , „ A beszámolókat élénk vita kö- lássák az érdeklődők, milyen vette. melyben a résztvevők viharállóak a sátraink, sokoldalúan fog a'koztak a napi­renden szereplő kérdésekkel. (J.) — És nem félnek a zivataros időjárástól? — Inkább örülünk neki. Hadd

Next

/
Thumbnails
Contents