Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-29 / 176. szám
1964. július 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Áz egy nyelven és az augusztusi beszélés erőpróba Már többször volt rá példa, hogy a megyei erőfeszítéseket siker koronázta, amikor sikerült őszintén szót érteni a tsz-ek tagjaival, és vezetőivel. Ezekben a napokban ismét odajutottunk, hogy szót kell érteni néhány olyan fontos kérdésben, mint a silózás, a nyári mélyszántás, valamint a nehéz erőgépek kihasználása. A megyei vezetés, a közös gazdaságok jól felfogott érdekeit szem előtt tartva, bizik benne, hogy ez a szót értés sikerül, s a tsz-tagok, valamint a vezetők szorgalmára, megértésére ugyanúgy lehet számítani, mint lehetett tavaly őszszel a gabonavetés idején, és ez év nyarán, az aratás idején. Jelenleg sok veszélyt rejt magába a nyári mélyszántásban tapasztalható elmaradás. Az elmaradás kivétel nélkül vonatkozik valamennyi járásra, és szinte kivétel nélkül valamennyi termelőszövetkezetre. Valamit tenni kell, mert ez az első igen fontos feladat, amit augusztusban el kell végezni. E helyen megkíséreljük vázlatosan részletezni, hogy a szövetkezeti vezetők lássák, miről is van szó, a megye egészét tekintve. Sokan tévesen úgy könyvelik el a nyári mélyszántásra való sürgetést, hogy valakinek a megyénél ez a bogara, és ezért „hajtják”, ezért kell csinálni. Tévedés. E munkával kapcsolatban a helyzet a következő: A rendelkezésre álló erők és eszközök figyelembevételével az őszi mélyszántást Tolna megye termelőszövetkezetei csak akkor tudják befejezni, ha augusztusban elvégzik a betervezett 50 ezer holdon a nyári mélyszántási. Megfordítva a tételt: Amennyiben továbbra is érvényesülnek a szakmailag megalapozatlan nézetek, oda jutunk, hogy jövő tavaszra egyik-másik agronómus ismét rákényszerül, hogy tavaszi szántásba tegye a cukorrépát. Erre még az idén is volt példa. A következményeket talán felesleges részletezni. Túl sok a szándékosnak látszó félreértés. Ideje leszögezni és félreérthetetlenül tisztázni: nem az a kívánalom, hogy a tsz ősziek alá végezzen nyári mélyszántást, az a követelmény, hogy ezt a munkát, ott végezzék el, ahová majd tavasziak kerülnek. „Dupla munka, dupla költség” — érvelnek sok helyen, még mielőtt gondolkodnának. Szó sincs dupla munkáról, meg kevésbé dupla költségről, legfeljebb fordított sorrendről. Amikor mélyszántást végzünk, akkor ugyanis nem a tarlót tárcsázzuk, hanem majd ősszel a kigyomosodott mélyszántást. S ez már mindenképpen időnyerés azokkal szemben, akik úgy vélik, hogy először tárcsáznak, és utána mélyszántanak, ősszel ezernyi a tennivaló, az augusztus viszont a nagyobb erőt igénylő mélyszántás szempontjából szabad, a nehéz gépek maximális kihasználása szempontjából szintén szabad. Zsigovics Ferenc, a gépállomások megyei igazgatója mégis azt volt kénytelen elmondani, hogy a nehéz gépek jelenleg mindent csinálnak, csak éppen a mélyszántást nem végzik. Olyan helyzetben vagyunk talán, hogy ezt a luxust megengedhetjük magunknak? A tsz-ek vezetői jól tudják, hogy nem. De legalább vegyék a fáradságot, nézzenek szét a legközelebbi állami gazdaságban, ott majd meglátják és meghallják, mekkora jelentőséget tulajdonítanak az állami gazdaságok szakemberei a nyári mélyszántásnak. Sok még mindig a kibúvó-keresés. A dombóvári járásban arra hivatkoznak, hogy nem akarják megbolygatni az egereket. Nem vették volna talán észre, hogy az egér már rég elhagyta a tarlót, és a lucernásban károsít? Alig hihető. Summa-summárum, a nyári mélyszántással nagyon rosszul állunk. Áz 50 ezer holdas tervből még 10 ezer hold sincs kész. A tsz vezetői lássák be, hogy rengeteg szempont indokolja e munkák meggyorsítását. A silózás. Ebben is van egy sereg görcs, ami évek óta feloldhatatlan. Az állami gazdaságokra hivatkozunk ismét. Ott nem várnak értelmetlenül és ésszerűtlenül valamiféle ideális időpontra. Náluk egy-két nap, és benne vannak a fő szezonban. Hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak a gyorsaságnak, arra jellemző, hogy a fővetésű siló betakart tását két műszakban végzik. A közös gazdaságokban azt mondják nehezebb e munkák gyors lebonyolítása. Hát nem furcsa, hogy mégis akad olyan tsz-elnök, aki elképesztő rátartisággal kijelentette: Az Orkánokat nem óhajtja üzemeltetni. Meg is indokolja miért. Persze ezeket a sánta és suta érveket Tóth Árpád, a tapasztalt gazda, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának főagronómusa, ahogy mondani szokás, „kapásból lövi”. Arról nem is beszélve, hogyha év közben jó az Orkán, akkor miért rossz éppen a főszezonban. Az évről évre tapasztalható fontoskodó nagyvonalúság azzal a következménnyel járt még mindig, hogy a tsz-ekben az értékes szilázsnak való egy része megvénült. De hol vannak akkor az okosok? Ezerszer bebizonyított tény, hogy helytelen gyakorlat kivárni a legnagyobb tömeget, és akkor kezdeni. Népfrontbizottsági ülés Nagydorogon Népfrontbizottsági ülést tartót- j meg tudják oldani — mondotta, tak vasárnap Nagydorogon. Az Az ülés részvevői közül néhá- ülést a törpevízmű-társúlás meg- ! nyan elmondták azokat az aggáNapirendien Ezt kizárólag abban az esetben tehetnénk meg, ha lenne olyan erő, hogy utána néhány nap alatt végezzünk a betakarítással. De ilyen erő nincs. Ezért a bonyhádi járásban, ahol tavaly megvárták a legnagyobb tömeget, ott gyakorlatilag semmit nem nyertek, mert a siló egy i része elvénült, és a silózás beletorkollott a vetésbe, az őszi betakarításba. Kapkodás, összecsapott munka lett a dolog vége. Ahol viszont a szokásosnál jóval előbb kezdtek, ott volt idő gondos és minőségileg kifogástalan munkát végezni, a következő tennivalókra nyugodtabban „átállni”. Máris tapasztalhatók a bosszantó apróbb hibák. r Kevés a szállítójármű, de a magasítót mégsem teszik fel. Ezt egyébként már az idén is tapasztaltuk, egy megyei ellenőrzés Ozorán is észrevette. Mire jó az ilyen, munkát nehezítő henyeség? Arra csak, hogy több legyen a bajlódás és az időveszteség. Végeredményben az a lényeg tehát, hogyha sikerül augusztusban a silóbetakarítással és a nyári mélyszántással végezni, akkor ez már az utána következő őszi munkák szempontjából fél győzelem. A megye mezőgazdasága jár legjobban, ha e feladatok elvégzésében a tsz- vezetők újból egy nyelven beszélnek a megyei vezetéssel. A falvak téli tii%előanyag-ellátása Főleg télen úgy kell a tüzrevaló, adatok tanúskodnak arról, hogy akár a kenyér. Évekkel ezelőtt a 1960. és 1963. között az egy családra parasztcsaládok döntő többsége ki- jutó tüzelőanyag-mennyiség jófor- zárólag fával, rözsével, izikszárral, mán megduplázódott: 1960-ban 653 esetleg szalmával fűtött. 1960. óta kilogramm, 1963-ban 1207 kilomár nálunk a fában és erdőben gramm jutott átlag egy családnak, gazdag Tolna megyében is megvál- < Mindez jól mutatja, szó sincs arról, tozott az arány és ennek követkéz- hogy a községeket ilyen szempoht- tében a falvak egyre több és évről ból mostohán kezelik. Az viszont évre több szenet igényelnek. Még tény, hogy az igények ugrásszerűen mindig számottevő ugyan azok megnőttek, s ezzel országos szinten száma, akik nem hajlandók pénzt ' jobban kellene számolni az illetéke- kiadhi, s inkább három—négy hetet seknek, és már a tervezésnél tudó- valamelyik erdőgazdaságban dolgoz- j másul venni és tényként elfogadni, nak, vagy az erdővel rendelkező hogy a falvak ma már ugyanolyan közös gazdaságok tagjai a tsz er- j tüzelőanyag-fogyasztóként jelent- dejében, de a tüzelőellátás zömmel, ; keznek, mint a varosok, ma már mégis a népgazdaság gond- I a megyei szervek, elsősorban a ja. Hozzátehetjük, hogy a beszerzés ; MÉSZÖV sürgetésére e téren van pedig a falusi lakosságnak szintén I javulás, ezt el kell ismerni. Bizonygondja, nem a pénz, hanem az el- sdy rá. éppen az idei esztendő. Ko- látás zökkenői miatt. Tavaly is volt'rábban ugyanis úgy nézett ki a do_ panasz a gyakran meddő sorbaállás, I Iogf hogy csak annyi tüzeiöre szá. az elégtelen ellátás, és főként a minőség miatt. Nos, nézzük mi a helyzet a falvak téli tüzelőanyag-ellátásával és mennyire igaz az a feltevés, hogy a község lakóit ilyen szempontból íyeket a mostohán kezelik? A megye közsé- látnak el. geinek zömét a földművesszövetkezetek húsz tüzelő- és építőanyag-telepe látja el szénnel, fával. Hat telep kizárólag tüzelőanyagot árusít, tizennégy építőanyagot is. A TÜZÉP-nek is vannak elárusító- helyei, de most csak a földművesszövetkezeti hatáskörbe tartozó falvak ellátottságát nézzük. Szekszárdon a MÉSZÖV iparcikkforgalmi osztályán pontos és hiteles míthatnak a telepek, amennyi tavaly volt. Ma már viszont biztos, hogy a tavalyi mennyiségekhez képest 200 vagonnal több tüzelőanyagot kapnak azok a községek, ame- földművesszövetkezetek ik el. A mennyiség tehát ez évben nő. A telepeken jelenleg is folyik az eladás, a téli tüzreválót idejében beszerezhetik a parasztcsaládok. Minőségi javulás azonban egyelőre nem várható. Azt kell igazságosan elosztani, ami van: egy-egy vásárlónak a gyengébb és a jobb minőségű szénből egyaránt jusson. Sz. P. alakításának érdekében hívták egybe. Bosnyák Antal, a Hazafias Népfront elnökének megnyitója után Jancsó János, a községi tanács vb-elnöke tartott beszámolót. Ismertette az előkészítő bizottság munkájának eddigi eredményeit és a községi tanács nevében lyokat, amelyeket a lakosság körében a kút vízhozamával kapcsolatban tapasztaltak. Nagydorogon, a szóbeszéd következtében, olyan hír terjedt el, hogy a kút nem biztosítja a vízmű rendszeres üzemeltetését. A szükséges szakmai felvilágosítást a Hazafias Balassa János gyógyszerészt, az Népfront képviseletében felszó- előkészítő bizottság elnökét dicsé- ' laló Zord Lőrinc mérnök adta retben részesítette. j meg. miszerint a kút építői szán- Az egyéves előkészítő munka ; dékosan mérsékelték a víz folyá- után a szervezés most már olyan ! sát, mert a jelenlegi kihasználás stádiumban van, hogy rövidesen' nem gazdaságos. Műszaki bemé- megalakulhat a nagydorogi törpe- rések igazolják, hogy a bővizű vízmű-társulás. Utána a vízmű kút — figyelembe véve Nagydo- építése kezdődhet meg. a vizel- ' rog távlati fejlődését is — ellátja látást az e célra készült kúttal a községet vízzel. Törvényesen érvényt szerezni a törvénytelenségnek? A GYULAJI UJ BARÁZDA súlyos tüdőműtét után rokkant- velet kapott a szövetkezettől. Eb- Termelőszövetkezet éveken ke- ként -nyugdíjazták. Az erdészet a ben arról értesítették, hogy lakresztül szenvedett a „gyermek- lakásra, mint szolgálati lakásra, bérét mérsékelték háromszáz fo- betegségekben; hol a tagság szór- nem tartott igényt, benne lakha- rintra. De amennyiben nem tesz galmával volt baj, hol olyan em- tott továbbra is. (Bizonyára azt eleget az első levélbeni kikötésberek vezették, akik a közösség, is méltányolta az erdészet, hogy nek, hogy jószágot, baromfit nem a falu érdekeit alárendelték saját, a beteg, rokkant embernek há- tarthat, ezért visszamenőleg havi önző anyagi érdekeiknek. rom kiskorú gyermeke van). száz forintot kell fizetnie, azaz. Manapság úgy emlegetik a gyű- Ée miután az erdészetnek nem a most már négy havi tartozást lajiakat, hogy erősen lábadozó- v°h- különösebb szüksége a házra, nyolc napon belül a szövetkezetben vannak. A „gyógyulást” a a múlt év novemberében eladta nek kifizetni. Amennyiben a fi- gazdálkodás eredményeinek javu- a termelőszövetkezetnek 84 000 zetésnek nem tesz eleget, a fel- lását különböző gazdálkodási in- forintért. Az erdészet akkor érte- mondás ismét érvénybe lép, áp- tézkedések, és új, hozzáértő veze- sítette, hogy a házat eladta a tér- rilis 30-i hatállyal, tők segítették. De még most is na- melőszövetkezetnek, ezzel a köz- Füri erre * közölte ho<*y havi gyón sok a tennivaló. És az egyik tük lév° bérleti viszony meg- száz forintot hajlandó fizetni ezt fő gond, amely országos jelenség, szűnt. A termelőszövetkezet hall- meg a szövetkezet nem fogadta amely alól Gyulaj sem kivétel, a Satott, egészen március elejéig. el. Erre a pénzt a tanácsnál lelakáshiány. A tanácsnak semmi- Akkor, Szentgyörgyi Ferenc tsz- tétbe helyezte féle olyan lakás nem áll rendel- eln°k aláírásával az alábbi leve- A . , ,, kezésére, amelvben elhelyezhetné kapta Füri József: „Felszólít- __ • ezet ezek után a tsz-ben munkát vállalt szak- Jak, hogy az ön által használt, bírósághoz f ? jaraS_ embereket. termelőszövetkezetünk tulajdonát L,,Tr,)™ ,. fordult, a felmondás A szövetkezet a lehetőségekhez kéPező lakásból 14 napon belül, erdakeben, es hogy a szövetkezet a lenetosegekhez 1964 márciug 2i-ia költözzön k(?teIezze az áltáluk megszabott mértén a maga módján próbált . r .? *~.}k ^ouozzon ___ s egíteni; házat vásárolt. Ennél célravezetőbb megoldást aligha ki... Továbbá felszólítjuk, hogy ber visszamenőleges megfizetésé- 1963. november és december le' majd 1964. január és február . ,Ya§yis, a termelőszövetkezet lehetett volna ajánlani. Tulajdon- " ^uruar ■■-«p » képpen nem is újkeletű ez a meg- havi lakberhatralékat, havi négy- hjrosági utón akarja törvényes oldás, mert már nagyon sok más szaz foí’1.nto.t Pénztárunkba ot na- alaPra helyezni azt az eljárást, oldás, mert már nagyon sok más szövetkezet is hasonlóan oldotta meg a jelentkező lakásgondokat pon belül fizesse be. amelynél ő maga nélkülözte nem mee a leienutezu laKaseonaoKau -Ha a megadott határidőre a vette figyelembe a törvényes ren- Hanem a gyulaiiak balszerencséd lakást kiüríti, a lakbérhátralékát delkezeseket. Feltehető, hogy alajére — akárcsak nagyon sok más mérsékeltebben fogjuk megálla- kl hlbak miatt a járásbíróság a jere aKarcsek nagyon _ sok más -te i -, termelőszövetkezet keresetét elhazvasárlo balszerencsejére — p _ , J?, ,, e , lakó sőt lakók vannak a meg- utasítja, mert a felmondásnál vásárolt házhan K g FÜRI JÓZSEF NEM KÖLTÖ- sem tartotta be a törvényes ren' ZÖTT. Részben, mert nincs hova, delkezéseket. , ®s„a, ?z°Yftk?zft> akelye«> hogy és mert a törvényes rendelkezőid0 korultekmtessel járt volna sek szerint a bérlőnek felmondani A SZÖVETKEZETNEK lénye- el, torvenysertessel akart érvényt a^ken. lehet, ha megfelelő másik gében nincs más indoka a felmon- szerezm erdekemek. Ugyanis az cserelakásról gondoskodik a bér- dásra, minthogy szüksége van a sgyik lakot, Fűn József, rokkant- beadó. Nos, a felmondásban szó lakásra. De szüksége van arra a sági nyugdíjas^ erdészt a jogszaba- sem Volt cserelakásról. És nem is családos, beteg embernek is, akit lyok mellőzesével akarja eltavoli- egyeztek meg a lakbérben, hanem nyilván nem lehet csak úgy, ki- tam a lakásból. tulajdonképpen a szövetkezet azt rakr>i az utcára. Erre semmiféle Füri 1961-ben, mint kerületve- önkényesen állapította meg. törvény nem ad lehetőséget, sőt zető erdész kerüli Gyulajra, és az Mint a felmondást, ezt az indo- külön törvény védi a Füri József- erdészet birtokában lévő házban kolatlanul magas összegű lakbért llez hasonló beteg embereket, kapott két szobás lakást, mint sem fogadhatta el a beteg erdész. Érthető a szövetkezet helyzete szolgálati lakást. A lakásért nem hiszen egy hónapi lakbérként hogy meg akarja tartani a szakd fizetett külön bért, mert azt más nyugdíjának negyven százalékát embereit. Az már nem, hogy törtermészetbeni juttatások — fa- kellett volna fizetnie. Panaszát vénytelen eszközökkel, emberte- járandóság, állattartás, föld — írásban közölte a járásbírósággal, len eszközökkel akarja célját el- közé számították. • 1962-ben meg- Nyilvánvalóan az intézkedés ha- érni. betegedett, kórházba került, és tására — március 13-án újabb le- Bognár István
