Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-29 / 176. szám
TOLNA WFGYÉÍ NÉPŰjMÖ 1964, július 29. Ismét napirenden a vásárcsarnok fűtése ‘Egynéhány olvasónk bizonyára méltatlankodva olvassa a címet, ama megjegyzés kíséretében, hogy ki az ördögöt érdekli most. ebben a .júliusi kánikulában a vásárcsarnok fűtése. Akiket érint, bizonyára érdeklődéssel figyelnek fel; nekik áruljuk hát el, úgy állnak a dolgok, hogy a következő, lassan- lassan közeledő télen is olyan áldatlan állapotok elé néznek a vásárlók és a csarnok eladói, mint az elmúltban. Ha csak a „nagy felelős” nem gondoskodik enyhe télről... Ismert tény, hogy a csarnokot eredetileg központi fűtésre tervezték, csupán azért, hogy a Népbolt. a MÉK, a termelőszövetkezetek standjain dolgozó elárusítókat télen ■— magyarán megmondva — ne vegye meg az isten hidege. Bár a tanács a berendezést időben megrendelte. — egy évvel ezelőtt mégis anélkül kellett üzembe helyezni a csarnokot. Amikor a hideg beköszöntött, sokat panaszkodtak az elárusítók; a szak- szervezet a városi tanácsra hivatkozott, amennyiben nem biztosít megfelelő körülményeket, beszünteti az árusítást. A tanács más megoldás híján néhány kályhát állíttatott be. de ezek vajmi kevés védelmet nyújtottak a hideg ellen. Alig, hogy a tél él- múlt. a tanács a gyártó vállalattól megkapta az értesítési: az idei évben leszállítják a kazánt. A tanács vezetői nyomban tárgyalásokat kezdtek a fűtésszerelő vállalattal, de az, mivel a kazán még nem volt a helyszínen, nem vállalta a munkát. A kazán áprilisban megérkezett. A tanács a szerelési munkákra 200 000 farín- tott biztosított a városfejlesztési alapból és ismét felvette a kapcsolatot a fűtés■ szerelő vállalattal. Az viszont, úgy látszik, nem bizonyult jó tárgyalópartnernek: más munkák miatt csak a jövő év első negyedére hajlandó vállalni a szerelést Közben az idő múlik, s a dolgok állása azt sejteti, hogy a következő telet is káiyhákkal kell átvészelni az egyébként korszerű vásárcsarnokban. Ha csak valami csoda nem történik, és addig akad vállalat, amely a szerelést elvégzi... így egyesek hiába szidják, hibáztatják a városi tanácsot, az erre a csodatevésre nem képes. A szidások helyett inkább — akiket illet — segítsenek áthidalni a nehézségeket a város sok ezer háziasszonyának érdekében. Ezért szólunk időben: aligha lesz központi fűtés a télre, mert a berendezés megvan ugyan, de nincs, aki megcsinálja^. ______ B-I. APRÓSÁGOK L OGIKA terén haladva arra leszek figyelmes, A minap egy ifjú asszony jött h°9V az egyik épület esövíz-csator- Szekszárdon kerékpárral a vasút- diáján csurog lefelé a víz, mintha állomás felöl a Garay tér felé. javában zuhogna az eső. Mi lehet Nyílegyenesen hajtott, szabályosan ez a titokzatos sag? - kérdeztem az' út- jobboldalán, közvetlenül az út önmagámtól, aztán alaposan körul- szélén. A Mészáros Lázár utca sár- szemléltem az épületet. Kiderült, kánál egy hosszú faoszlop kereszt- h°9V “ tűz a tetőről ömlik a csator- ben feküdt előtte. Az asszony nem tiába, a tetőre pedig az egyik pala kerülte ki, hanem szabályosan neki- került a víz. Azt már hallottam, ment. Mivel nem tudott tovább h°9V e9V épület pincéjében víz fahaladni, leszállt kerékpárjáról, kadt fel, de azt meg nem, hogy majd elhengerítette útjából az ősz- felamelyik padláson találtak volna topot, s folytatta tovább az útját... forrást, ezért aztán gyorsan telefonáltam az epület gondnokságára, TÚLFOLYÁS hogy végére járjak a dolognak. A nap perzselően sül, felhőnek — Túlfolyás van a tartályunknál, sehol semmi nyoma. A Mártírok Sok a víz és nem tudjuk elzárni — i feleltek. Bezzeg sok helyen örülnének, ha az épületben nem lenne túlfolyás, csak egy ici-picit folydogálna a víz. EL IS HISZEM A minap három vendég meglehetősen hosszú idő óta türelmetlenül ült a szekszárdi Sörkertben — meleg volt, s hideg italra szomjaztak. Hiába szóltak a tőlük távolabb száguldó pincérek után, azok nem álltak szóba velük. Végül arra ment az egyik felszolgáló leányzó. Oda- intették. — Kérem, söröket kérnénk. — Nekem ahhoz semmi közöm. | En fagyialtos vagyok — felelte. En el is hittem neki, hogy fagy- f laltos, különben nem tudott volna [ ilyen jéghidegen válaszolni. A, sört kérő vendégek is elhitték, mert i.felálltak és távoztak. Azonmód i szomjasan, ahogyan jöttek. B. F, PINTÉR ISTVÁN: Színes képeslap LA TIN-AMERIKÁBÓL IÍL meghatározást használnak, mert ugyebár az énekest, alá mindössze 22 , esztendős és két esztendő óta a tánczene sztárjainak sztárja, mégsem lehetne uruguayinak hívni, hiszen az argentínek megsér- De nemcsak a repülőtéri útié- tődnének. így hát az uruguayi vélvizsgáló hivatalban szól állan- sajtóban Ortegáról, aki egy évben dóan a zene. Bent járok a bel- körülbelül két-három hónapot TWIST-ZENE A MINISZTÉRIUMBAN ÉS A HENTESNÉL A Rio de la Plata torkolatában... ügy minisztériumban egy ezredesnél, s amíg beszélgetünk, vidáman harsog a rádió. Házigazdám időnként elnézést kér, s a készüléket más állomásra állítja, ahol jobb muzsikát közvetítenek. Bő a választék, mert Montevideóban 54 rádióadó működik; kivétel nélkül magántársaságok adóállomásai. A hússzékben, amikor a vásárló bosszankodva veszi tudomásul, hogy a lakosság fő táplálékát jelentő marhahús, amelyet errefelé húsz évvel ezelőtt még szinte ingyen mértek, ismét drágább lett, a bárdesattogasba zene vegyül. A rejtett hangszórókból árad szét. Palito Ortega twistet énekel..; Az uruguayak bizonyos nemzeti büszkeséggel hallgatják és ünnepük, pedig Ortega argentin, az észak-argen tinai Tucuman tartomány szülötte. Állandó lakása pedig Buenos Airesben van. Montevideót és Buenos Airest, Argentína fővárosát a tenger választja el egymástól. A tenger a_ földrajzkönyvek szerint mindösz-* sze a folyó, a Rio de la Plata torkolata, dehát a montevideóiak csak tengerként emlegetik. Gyakorlatilag igazuk van: a folyó itt 235 kilométer széles, s tengerjáró hajók bonyolítják a forgalmát; 10—12 órába telik, amíg a minden este 11 órakor induló személyszállító járat Montévideóból, az egyik partról átér Buenos Aires- ba. a másik partra... PALITO ORTEGA TITKA Ha azonban Palito Ortegáról van szó, akkor a tengerből folyó lesz, a montevideóiak „precíz” tölt Uruguayban, a többit pedig Argentínában, azt írják, hogy ő a Rio de la Plata vidékének kedvence. Mi Palito Ortega titka? Éppúgy nem lehet megmondani, mint a többi népszerű énekesét, akiknek hetek alatt milliók — különösen fiatalok — váltak rajongóivá. Ortegának nincs titka, csak élettörténete, mint elődeinek, és jövőbeni utódainak. Ötgyermekes szegény családból származik. Apja egy cukorgyár villanyszerelője. A kis Palito — Palika — szabad idejében egy ócska gitáron tanult játszani. Tizennégy éves korában betoppant Buenos Airesbe, hogy szerencsét próbáljon. Amikor teljesen kikopott kevéske megtakarított pénzéből, egy ékszerész felvette kifutónak. A gyerek inkább nem evett, de dobolni tanult. Belépőt szerzett a Rádió Belgrano egyik nyilvános tánczenei adására. Utána odament a rádió zenei vezetőjéhez és közölte vele, hogy a zenekar kiváló, de a dobosa csapnivaló. Ö sokkal jobban dobol. Felvették a zenekarba, — 15 éves korában. Aztán saját zenekart alapított és harmadrangú vidéki lokálokban játszott. Néhány év múlva felkerült újra a fővárosba. Húsz éves korában bemutatták egy hanglemezgyár vezető jének7 aki mint gitárost és énekest kipróbálta. Megszületett az első lemez, két twist. Bemutatták a rádió „U.i hullám” című adásában, ahol a fiatal zenészek és énekesek próbálhatják ki tehetségüket es hatásukat a közönségre. Az eredmény? Újabb és újabb felvétel, csupa twist. Óriási siker. Ortega lemezei példányszám- rekordot érnek el. Nyilvános fellépések, ünneplés — Palito Ortega a fiatalok bálványa! Ott voltam, amikor fellépett Montevideóban, a Ches Carlos mulatóban. Sikere volt, de ez alkalommal nem zsúfolt líáz előtt: ezeket az árakat nem a fiatalok zsebéhez méretezték. De amikor ellátogatott egy hanglemezboltbaj a Casa Cardelinohoz, annyian tódultak az üzletbe, hogy félteni kellett -a bolt törékeny raktár- készletét. AZ URUGUAYI FIATALOK ÁLMA... Ortega kitűnő énekes, de úgy gondolom, hogy az ifjúság nemcsak ezért rajong érte. Ortega pályafutása azzal az álommal kecsegtet másokat, hogy ők is egy- csapásra híresek és gazdagok lehetnek. Ki tudja, gondolják a fiatalok, egyszer nem figyel-e fel rájuk is valaki, mondjuk, a „tab- lado”-kon, a karnevál, a farsang idejére ácsolt utcai színpadokon ahol a fiatalok maguk írta dalokat, zeneszámokat adnak elő. A mai 17—20 évesek közül sokan álmodoznak arról, hogy 22 esztendős „felnőtt” korukban már ők is gazdagok és népszerűek lesznek, akárcsak Ortega, aki' szegény gyerek volt, de felkapta a szerencse. Mert bizony egy uruguayi fiatalnak igen nagy szerencsére van szüksége, hogy megszabaduljon a jövő, az élet bizonytalanságaitól; gondjaitól. Uruguayban és általában a dél-amerikai országokban soha nem volt könnyű fiatalnak lenni, egzisztenciát alapítani. Mostanában, az infláció és krízis idején pedig különösen nehéz* szinte reménytelen. Palito Ortegának sikerült. A szegény fiú karrierjéről írnak a lapok, beszélnek a rádiók a Rió de la Plata mindkét partján. A zenének és a zenésznek így is lehet megnyugtató hatása; HÁTSÓ LIFT A TENGERRE Hogy nemcsak hátsó lépcső, hanem hátsó lift is létezik a világon, ezt akkor tudtam meg, amikor Copacabanán lakó ismerősöm indítványozta, hogy fürödjünk! egyet. Copacabana Rio de Janeiro egyik városnegyede, amely a tengerpart mentén húzódik. Itt az ember fürdőruhára vetkőzik a lakásban, lemegy a liften (csak liften lehet közlekedni, lévén a házak 14—20 emeletesek), átmegy egy úton, s máris fürödhet a tengerben, vagy hempereghet a tengerparti fövényen. Fürdőruhára vetkőzve indultam a lift felé, de házigazdám megállított; (Folytatjuk) KIHALT UTCAKON ROBOGNAK, hl400 MEGÉRKEZNEK 4 TAUNUS LAKÓ HÁZÁBA..
