Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-29 / 176. szám

TOLNA WFGYÉÍ NÉPŰjMÖ 1964, július 29. Ismét napirenden a vásárcsarnok fűtése ‘Egynéhány olvasónk bizonyára méltatlan­kodva olvassa a cí­met, ama megjegy­zés kíséretében, hogy ki az ördögöt érdekli most. ebben a .júliusi kánikulában a vásár­csarnok fűtése. Akiket érint, bizo­nyára érdeklődéssel figyelnek fel; nekik áruljuk hát el, úgy állnak a dolgok, hogy a következő, lassan- lassan közeledő télen is olyan áldatlan ál­lapotok elé néznek a vásárlók és a csar­nok eladói, mint az elmúltban. Ha csak a „nagy felelős” nem gondoskodik enyhe télről... Ismert tény, hogy a csarnokot eredetileg központi fűtésre ter­vezték, csupán azért, hogy a Népbolt. a MÉK, a termelőszö­vetkezetek standjain dolgozó elárusítókat télen ■— magyarán megmondva — ne vegye meg az isten hidege. Bár a tanács a berendezést időben megrendelte. — egy évvel ezelőtt mégis anélkül kellett üzem­be helyezni a csar­nokot. Amikor a hi­deg beköszöntött, so­kat panaszkodtak az elárusítók; a szak- szervezet a városi ta­nácsra hivatkozott, amennyiben nem biz­tosít megfelelő kö­rülményeket, beszün­teti az árusítást. A tanács más megoldás híján néhány kály­hát állíttatott be. de ezek vajmi kevés védelmet nyújtottak a hideg ellen. Alig, hogy a tél él- múlt. a tanács a gyártó vállalattól megkapta az értesí­tési: az idei évben leszállítják a kazánt. A tanács vezetői nyomban tárgyalá­sokat kezdtek a fű­tésszerelő vállalattal, de az, mivel a kazán még nem volt a hely­színen, nem vállalta a munkát. A kazán áprilisban megérkezett. A ta­nács a szerelési mun­kákra 200 000 farín- tott biztosított a vá­rosfejlesztési alapból és ismét felvette a kapcsolatot a fűtés■ szerelő vállalattal. Az viszont, úgy látszik, nem bizonyult jó tárgyalópartnernek: más munkák miatt csak a jövő év első negyedére hajlandó vállalni a szerelést Közben az idő mú­lik, s a dolgok állása azt sejteti, hogy a következő telet is káiyhákkal kell át­vészelni az egyébként korszerű vásárcsar­nokban. Ha csak valami csoda nem történik, és addig akad válla­lat, amely a szere­lést elvégzi... így egyesek hiába szidják, hibáztatják a városi tanácsot, az erre a csodatevésre nem képes. A szidá­sok helyett inkább — akiket illet — segít­senek áthidalni a nehézségeket a város sok ezer háziasszo­nyának érdekében. Ezért szólunk idő­ben: aligha lesz köz­ponti fűtés a télre, mert a berendezés megvan ugyan, de nincs, aki megcsi­nálja^. ______ B-I. APRÓSÁGOK L OGIKA terén haladva arra leszek figyelmes, A minap egy ifjú asszony jött h°9V az egyik épület esövíz-csator- Szekszárdon kerékpárral a vasút- diáján csurog lefelé a víz, mintha állomás felöl a Garay tér felé. javában zuhogna az eső. Mi lehet Nyílegyenesen hajtott, szabályosan ez a titokzatos sag? - kérdeztem az' út- jobboldalán, közvetlenül az út önmagámtól, aztán alaposan körul- szélén. A Mészáros Lázár utca sár- szemléltem az épületet. Kiderült, kánál egy hosszú faoszlop kereszt- h°9V “ tűz a tetőről ömlik a csator- ben feküdt előtte. Az asszony nem tiába, a tetőre pedig az egyik pala kerülte ki, hanem szabályosan neki- került a víz. Azt már hallottam, ment. Mivel nem tudott tovább h°9V e9V épület pincéjében víz fa­haladni, leszállt kerékpárjáról, kadt fel, de azt meg nem, hogy majd elhengerítette útjából az ősz- felamelyik padláson találtak volna topot, s folytatta tovább az útját... forrást, ezért aztán gyorsan telefo­náltam az epület gondnokságára, TÚLFOLYÁS hogy végére járjak a dolognak. A nap perzselően sül, felhőnek — Túlfolyás van a tartályunknál, sehol semmi nyoma. A Mártírok Sok a víz és nem tudjuk elzárni — i feleltek. Bezzeg sok helyen örülnének, ha az épületben nem lenne túlfolyás, csak egy ici-picit folydogálna a víz. EL IS HISZEM A minap három vendég meglehe­tősen hosszú idő óta türelmetlenül ült a szekszárdi Sörkertben — me­leg volt, s hideg italra szomjaztak. Hiába szóltak a tőlük távolabb szá­guldó pincérek után, azok nem áll­tak szóba velük. Végül arra ment az egyik felszolgáló leányzó. Oda- intették. — Kérem, söröket kérnénk. — Nekem ahhoz semmi közöm. | En fagyialtos vagyok — felelte. En el is hittem neki, hogy fagy- f laltos, különben nem tudott volna [ ilyen jéghidegen válaszolni. A, sört kérő vendégek is elhitték, mert i.felálltak és távoztak. Azonmód i szomjasan, ahogyan jöttek. B. F, PINTÉR ISTVÁN: Színes képeslap LA TIN-AMERIKÁBÓL IÍL meghatározást használnak, mert ugyebár az énekest, alá mindössze 22 , esztendős és két esztendő óta a tánczene sztárjainak sztárja, mégsem lehetne uruguayinak hív­ni, hiszen az argentínek megsér- De nemcsak a repülőtéri útié- tődnének. így hát az uruguayi vélvizsgáló hivatalban szól állan- sajtóban Ortegáról, aki egy évben dóan a zene. Bent járok a bel- körülbelül két-három hónapot TWIST-ZENE A MINISZTÉRIUMBAN ÉS A HENTESNÉL A Rio de la Plata torkolatában... ügy minisztériumban egy ezredes­nél, s amíg beszélgetünk, vidá­man harsog a rádió. Házigazdám időnként elnézést kér, s a készü­léket más állomásra állítja, ahol jobb muzsikát közvetítenek. Bő a választék, mert Montevideóban 54 rádióadó működik; kivétel nélkül magántársaságok adóállomásai. A hússzékben, amikor a vásárló bosszankodva veszi tudomásul, hogy a lakosság fő táplálékát jelentő marhahús, amelyet erre­felé húsz évvel ezelőtt még szinte ingyen mértek, ismét drágább lett, a bárdesattogasba zene ve­gyül. A rejtett hangszórókból árad szét. Palito Ortega twistet énekel..; Az uruguayak bizonyos nem­zeti büszkeséggel hallgatják és ünnepük, pedig Ortega argentin, az észak-argen tinai Tucuman tartomány szülötte. Állandó la­kása pedig Buenos Airesben van. Montevideót és Buenos Airest, Argentína fővárosát a tenger vá­lasztja el egymástól. A tenger a_ földrajzkönyvek szerint mindösz-* sze a folyó, a Rio de la Plata tor­kolata, dehát a montevideóiak csak tengerként emlegetik. Gya­korlatilag igazuk van: a folyó itt 235 kilométer széles, s tengerjáró hajók bonyolítják a forgalmát; 10—12 órába telik, amíg a minden este 11 órakor induló személyszál­lító járat Montévideóból, az egyik partról átér Buenos Aires- ba. a másik partra... PALITO ORTEGA TITKA Ha azonban Palito Ortegáról van szó, akkor a tengerből folyó lesz, a montevideóiak „precíz” tölt Uruguayban, a többit pedig Argentínában, azt írják, hogy ő a Rio de la Plata vidékének kedvence. Mi Palito Ortega titka? Épp­úgy nem lehet megmondani, mint a többi népszerű énekesét, akik­nek hetek alatt milliók — külö­nösen fiatalok — váltak rajon­góivá. Ortegának nincs titka, csak élettörténete, mint elődei­nek, és jövőbeni utódainak. Ötgyermekes szegény család­ból származik. Apja egy cukor­gyár villanyszerelője. A kis Palito — Palika — szabad idejében egy ócska gitáron tanult játszani. Ti­zennégy éves korában betoppant Buenos Airesbe, hogy szerencsét próbáljon. Amikor teljesen ki­kopott kevéske megtakarított pén­zéből, egy ékszerész felvette ki­futónak. A gyerek inkább nem evett, de dobolni tanult. Belépőt szerzett a Rádió Belgrano egyik nyilvános tánczenei adására. Utá­na odament a rádió zenei veze­tőjéhez és közölte vele, hogy a zenekar kiváló, de a dobosa csap­nivaló. Ö sokkal jobban dobol. Felvették a zenekarba, — 15 éves korában. Aztán saját zenekart alapított és harmadrangú vidéki lokálokban játszott. Néhány év múlva felkerült újra a fővárosba. Húsz éves korában bemutatták egy hanglemezgyár vezető jének7 aki mint gitárost és énekest ki­próbálta. Megszületett az első le­mez, két twist. Bemutatták a rádió „U.i hullám” című adásá­ban, ahol a fiatal zenészek és énekesek próbálhatják ki tehetsé­güket es hatásukat a közönségre. Az eredmény? Újabb és újabb felvétel, csupa twist. Óriási si­ker. Ortega lemezei példányszám- rekordot érnek el. Nyilvános fel­lépések, ünneplés — Palito Or­tega a fiatalok bálványa! Ott voltam, amikor fellépett Montevideóban, a Ches Carlos mulatóban. Sikere volt, de ez al­kalommal nem zsúfolt líáz előtt: ezeket az árakat nem a fiatalok zsebéhez méretezték. De amikor ellátogatott egy hanglemezboltbaj a Casa Cardelinohoz, annyian tó­dultak az üzletbe, hogy félteni kellett -a bolt törékeny raktár- készletét. AZ URUGUAYI FIATALOK ÁLMA... Ortega kitűnő énekes, de úgy gondolom, hogy az ifjúság nem­csak ezért rajong érte. Ortega pályafutása azzal az álommal ke­csegtet másokat, hogy ők is egy- csapásra híresek és gazdagok le­hetnek. Ki tudja, gondolják a fiatalok, egyszer nem figyel-e fel rájuk is valaki, mondjuk, a „tab- lado”-kon, a karnevál, a farsang idejére ácsolt utcai színpadokon ahol a fiatalok maguk írta dalo­kat, zeneszámokat adnak elő. A mai 17—20 évesek közül sokan ál­modoznak arról, hogy 22 eszten­dős „felnőtt” korukban már ők is gazdagok és népszerűek lesz­nek, akárcsak Ortega, aki' sze­gény gyerek volt, de felkapta a szerencse. Mert bizony egy uruguayi fia­talnak igen nagy szerencsére van szüksége, hogy megszabaduljon a jövő, az élet bizonytalanságaitól; gondjaitól. Uruguayban és álta­lában a dél-amerikai országokban soha nem volt könnyű fiatalnak lenni, egzisztenciát alapítani. Mostanában, az infláció és krízis idején pedig különösen nehéz* szinte reménytelen. Palito Orte­gának sikerült. A szegény fiú karrierjéről írnak a lapok, be­szélnek a rádiók a Rió de la Plata mindkét partján. A zené­nek és a zenésznek így is le­het megnyugtató hatása; HÁTSÓ LIFT A TENGERRE Hogy nemcsak hátsó lépcső, ha­nem hátsó lift is létezik a vilá­gon, ezt akkor tudtam meg, ami­kor Copacabanán lakó ismerősöm indítványozta, hogy fürödjünk! egyet. Copacabana Rio de Janeiro egyik városnegyede, amely a ten­gerpart mentén húzódik. Itt az ember fürdőruhára vetkőzik a lakásban, lemegy a liften (csak liften lehet közlekedni, lévén a házak 14—20 emeletesek), átmegy egy úton, s máris fürödhet a ten­gerben, vagy hempereghet a ten­gerparti fövényen. Fürdőruhára vetkőzve indultam a lift felé, de házigazdám meg­állított; (Folytatjuk) KIHALT UTCAKON ROBOGNAK, hl400 MEGÉRKEZNEK 4 TAUNUS LAKÓ HÁZÁBA..

Next

/
Thumbnails
Contents