Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-26 / 174. szám
Isfij, július 2fe. fOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Befogadja őket A FALU Hórukk 80 lóerővel Furcsa község Madocsa. Szabó Mihály szerint, aki máshonnan akar idetelepedni, erősen gondolja meg, mert hosszú időnek kell addig eltelni, amíg befogadják, amíg azt mondják rá, hogy ma- docsai. Nem haragszanak a betelepült családra, csak éppen, mintha kinéznék egy kissé a községből, abból a félig-meddig zárt világból, amit itt olyan szívesen neveznek belső körnek. Hogy a határa ennek nagyon szűkös, az a lényegen mit sem változtat. Van aztán Madocsának egy olyan jellegzetessége is, amit nagyon kevés magyar falu mondhat el magáról: a községben mindössze egy cigánycsalád él, Orsósék a Tihany-közben. Az alábbiakban az ő befogadásukról esik majd néhány szó, mert csodálkozás nélkül nehéz elmenni a história mellett. A visszatérő idegen A történet eleje a szomszédos községbe, Bölcskére vezet Orsós István és családja itt élt tíz évig. Még korábban pedig Madocsán. S hogy tíz év után megvált Bölcskétől, s visszakívánkozott korábbi falujába, annak egészen sajátos okai vannak; Bánya, Orsós Teréz így beszél erről a Tihany-közi kis ház udvarán: — Sok bántalom ért bennünket szóban a többiek miatt. Azok miatt akik nem dolgoztak rendesen, s néha még a máséhoz, vagy éppen a termelőszövetkezetéhez is hozzányúltak. Nagy szégyent kellett magunkra venni a többi cigány miatt. Vágytunk tehát ide, ahol ismertük az embereket, s úgy gondoltuk, itt a munkánk után megbecsülnek bennünket. Megbecsülésben most már nincs is hiány; Amíg azonban idáig eljutottunk, sok mindent kellett megérni. Kezdődött azzal, hogy a madocsaiak egy része még csak hallani sem akart arról, hogy Orsósék visszatelepüljenek. Hiába származtak a községből, idegennek tekintették őket, s kétszeresen idegennek, mert cigányok. Az előítélet túlhajtásábam odáig is elment néhány ember, hogy javasolta: ne engedjék megvenni azt a házat, amelyikre Orsós István egyezkedett. Adjanak össze lakosonként öt forintot, s vásárolják meg a szoba-konyhás kis lakást előlük. A józanabbak persze «veitek; mondván: kinek- kinek alkotmányos joga, hogy ott telepedjék le, ahol úgy érzi, otthonra lel szűkebb és tágabb értelemben. Azt a tetvest ültessék el A házvásárlás és a költözködés megakadályozása nem sikerült. Az idén tavasszal egy családdal szaporodott Madocsa lakossága. De a történet még nem ért véget. Következett a második felvonás: azért hadakoztak a forróbb fejűek, hogy Orsós Istvánt ne vegyék fel a termelőszövetkezetbe! Orsós Teréz ekkor országos szerv figyelmét hívta fel levélben a madocsai eseményekre. Közbeavatkozásra azonban csak részben volt szükség egy újságcikk erejéig, mert felülkerekedett a józanság és a jog. Orsósék egyszerűen átjelentkeztek a bölcskei termelőszövetkezetből. Ez a nehéz befogadási folyamat azonban most másik oldalon folytatódott tovább. Orsós Jancsi, Teréz nagyobb gyermeke most iskolás; Tanulmányi eredménye nem rosszabb az átlagnál, de cigány, s így az előítéletnél fogva eleve hátrányban van a világosabb bőrűekkel szemben, h madocsai felfogás szerint A tanév utolsó hónapjában egyedül birtokolt egy padot, mert akadt olyan szülő, aki hangos szóval követelte: azt a tetves cigánygyereket ültessék el a többiek közül, különben ő nem járatja iskolába a gyerekét! Mon- dani is felesleges: Orsós Jancsi éppúgy nem tetves, mint a reklamáló gyereke. De hát az elfogultság sok könnyelmű állításra késztetheti az embert. A munka a legjobb jégtörő Amit a fentiekben elmondtunk, fél éve történt. Azóta nagyot változott a helyzeti — Csak dolgozni hagyjanak bennünket — vélekedik Orsós Teréz es tizenkét gyermeket felnevelő anyja — akkor mi megmutatjuk, hol a helyünk, mert a munka az, ami rangot adhat bármelyik cigánynak. S hogy ez így van. arra jó tanúság, amit a helybeli falatozóban hallottunk Orsósék felől. Hétköznap volt. de a sör becsalogatta az embereket. Hiába kereste volna közöttük bárki az idős, hatvanon jóval túl járó Orsós Istvánt. — Valahol a- határban a kombájn, vagy a kévekötő után járja a tarlót — említették a kérdésre. — Nincs azzal semmi baj, ' dolgozik tisztességgel. i Erről vall különben az is, amit j a Tihany-közi portán láttunk. ' Korántsem üres ez a porta. Száz- i húsz baromfi, három malac, s körülbelül harminc kacsa népesí- ; ti be. A jószágokat az öreg mama 1 meg Jancsi gyerek gondozza inkább, mert Orsós Istvánnak vagy Teréznek. a lányának nincs erre ideje. Ősszel bővíteni akarják a most még nagyon is szűk szoba- konyhás házat, s ehhez bizony jócskán keil pénz. Gyűjtögetik tehát szorgalmasan. Az öregnek alig több mint egy hónapos munkával 89 munkaegysége gyűlt össze. Tetéznek meg tizenkilenc. Emellett vállaltak 1 hold paprikát. másfél hold paradicsomot, 1 hold babot, s ugyanannyi uborkát. A babszedést látogatásunk előtt fejezték be: két nap alatt 480 kiló zöldbabot gyűjtöttek be. S mind mellett ott van még a háztáji is. ahol a hízóknak tetem a kukorica. Minden kézre int Orsóséknál munka bőven. Olyannyira elfoglaltak. hogy idejük sincs azon töprengeni: befogadták-e őket a faíitba vagy sem, Jól érzik magukat, inert kedvük szerint dolgozhatnak. s ezt az állapotot úgy fogják fel. mint a teljes befogadást. S talán, ha jól meggondoljuk, valóban az is. *r> -lir Sz. X Törhetetlen hűséggel Húsz éve halt hősi halált Ságvári Endre Húsz éve, 1944 július 27-én fasiszta csendőmyomozókkal folytatott tűzharcban revolvergolyóktól találva, egy Budakeszi úti cukrászda udvarán halt hősi halált Ságvári Endre, a magyar ifjúság egyik kiemelkedő vezetője, az Országos Ifjúsági Bizottság titkára, az illegális „Béke és Szabadság” szerkesztője. Az üldözött párt nagyszerűen konspiráló harcosa hónapokig, évekig illegálisan dolgozott Budapesten, miközben a csendőmyomo- zók kiterjedt apparátusa eredménytelenül kutatott utána. A tömegbe olvaxhm, a fiatalok között elvegyülve tudott olyannyira láthatatlan lenni, mint környezetében talán senki más. Láthatatlannak maradni ellenség számára, s egyidejűleg láthatónak lenni mindenki előtt, aki tanácsért, segítségért, bátorításéi# fordult hozzá}, ez volt mozgalmi munkájának jellemzője, Endril így ismerték a fiatalok százai, akiknek barátja volt, akik között népszerűsége páncélnál erősebb védőpajzsnak bizonyult. A legendabeli Anteushoz volt hasonlatos: a nácik, által megszállt országban a küzdelem rendkívül megnehezült, bonyolult követelményei arra kényszerítették, hogy ö is a legszigorúbb illegalitásban dolgozzék. Már nem mehetett túrákra, nem ülhetett le beszélgetni a fiatalok hol egyik, hol másik csoportjával. Az országban, ezer éves történetének mélypontján, űzött vadak lettek a legigazabbak, a legbecsületesebbek, a hazafiak legjobbjai. Akkori 1944. nyarán, ezért teríthették le a csendőrgolyók. Ha röviden kellene felelni arra, mit tartunk élete legmaradan- dóbb tanulságának, azt kellene felelnünk, amit a párt mondott róla gyászjelentésében: Úgy halt meg, ahogy élt, harc közben. Ahogy beszélt, úgy cselekedett — mondhatnánk összefoglaló tanulságként. S ennek nemcsak akkoriban volt jelentősége. A tanulság kézenfekvő: az igazi hazafiság, az igaz emberség, a nép ügyének fenntartás nélküli, őszinte szolgálata ma sem jelenthet mást, törhetetlen helytállást, elvhüséget, életre szóló elkötelezettséget. Örök példa erre Ságvári. Endre gazdag élete és hősi halála. VADÁSZ FßRBm Már nem szennyezik a KAPÓST Ismeretes olvasóink előtt, hogy megyénk folyóvizeinek tisztasága sok kívánnivalót hagy maga után. Volt rá példa, amikor a folyóvizekből történt öntözés miatt a zöldségfélét a tsz nem tudta értékesíteni. A vizek szennyezése ellen időközben megjelent egy kormányrendelet, amely bírságot helyez kilátásba a vizek szennyezőinek, illetve kötelezi a vállalatokat derítő építésére... Sok panasz volt a Fatelítő Vállalat dombóvári üzemére is. A telítői szennyvizet a Kapósba engedték, s a fenolos víz állandóan szennyezte a folyót, ehetetlenné tette a benne lévő halat, sőt öntözésre sem volt alkalmas a víz... A tavasszal állították üzembe a telítőtelep új derítő-berendezését. Most már nem engednek vizet a Kapósba. A telítői szennyvizet egy nagy tartályba derítik, a hűtőtorony vízét sem engedik el, hanem a derítő-tartályból körforgásban tartják a vizet. így kevesebb ipari vizet kell kitermelni, azonkívül a folyót sem szennye-1 zik. A féléves tapasztalatok után kedvezően nyilatkoznak az üzem vezetői a derítő-rendszerről, de ‘ az érdekeltek: a horgászok és az öntözéssel foglalkozó tsz-ek is elégedettek a víz minőségével. A Kapos e szakaszán még a Kaposvári Cukorgyár szennyvíz- elvezetését kell megoldani, hogy tiszta legyen a folyó vize. Egy baggerról és két dömperről hozzáfogott a komlói vállai lat három munkása az új bérház alapjainak kiásásához ,a szék- szárdi Mayer-réten. Alig kezdték meg a munkát, amikor váratlan akadály állta útjukat. A három évvel ezelőtt idehordott föld az esőzéstől meglazult, nem bírta a gépeket. A baggentek még a kereke se látszik S3, úgy elsüllyedt. Ásóval kell utat vágni a dömpernek. Végül is csak egymást huzatva tudtak kievickélni a maguk ásta gödörből. A rendkívüli körülmény ellenére, két nap alatt, -határidőre végűitek a munkával. Dicséret illeti a munkásokat.
