Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-24 / 172. szám

4 TOLNA SAGTET NÉPŰJS4Ö 1964. július '2'ft Ä látogatók is készülődnek Horváth Lászlói Különvonatok, csoportos utazások az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Hivatalosan ugyan még nem kezdődött meg a 65. Országos Mezőgazdasagi Kiállítás és Vá­sár közönségszervezése, de már az öntevékeny termelőszövetkeze­tek szervezik a kiállítást látogató csoportokat. Némelyek már a MAV-val is felvették a kapcsola­tot a különvonatok biztosítása végett, mások autóbuszokat „szer­ződtettek” csoportosan utazók ré­szére. Több olyan község akad az országban, ahonnan ezren, másfél ezren készülnek a kiállítás­ra. HOL VÁLTHATÓK MEG ELŐRE A BELÉPŐJEGYEK? A Mezőgazdasági Kiállítási Iro­dán már csomagolják a plakáto­kat, belépőjegyeket, s néhány nap múlva minden megye megkapja a szükséges nyomtatványokat. A termelőszövetkezetek, gép­állomások, ipari üzemek és in­tézmények közvetlenül a járási szervezőtől vehetik át az igé­nyelt elővételi jegyeket. (Az ál­lami gazdaságok a termelési igaz­gatóságoktól, az iskolák pedig a tanácsok oktatási osztályától.) Az elővételi jegyek ára felnőtteknek 7, diákoknak 2 forint. A jegyek árusítását július 21-én mindenütt megkezdik. A nem csoportban utazók a vidéki postahivatalok­nál, a MÁV-pénztáraknál, és az IBUSZ-nál is megválthatják a jegyeket, a 33 százalékos vasúti kedvezményes utazásra jogosító igazolvánnyal együtt. TÁRGYSORSJÁTÉK A KIÁLLÍTÁSON Az idén is megrendezik a tárgy­sorsjátékot a mezőgazdasági kiál­lításon. A főnyeremények között Trabant Limousine gépkocsi, Panni mo­torkerékpár, szobabútor, Danúvia motorkerékpár, televízió, Lehel­hűtőszekrény és két tátrai uta­zás szerepel. Kisorsolják majd a kiállítás „nagyhízóját” és az idei halászati évad legnagyobb har­csáját, mely egyébként a kiállítás egyik látványossága lesz. Melleknyereményként 25—100 forint címletű vásárlási utalvá­nyokat sorsolnak majd ki. A tárgysorsjátékok jegyeit az elő­vételi látogatási jegyek árusításá­val egyidejűleg megkezdik. NEMZETKÖZI LOVASVERSENYEK Az idei mezőgazdasági kiállí­tás egyik legnagyobb lovas sport- rendezvénye lesz az Ifjúsági Eu- ropa-bajnokság. Hazai csapatunk­kal együtt eddig 18 ország je­lentette be részvételét az ese­ményszámba ' menő versenyen, amelyet a kiállítás első három napján bonyolítanak le. A lósport kedvelői egyébként bármelyik napon látogatják is meg a kiállítást, naponta tanúi lehetnek a nemzetközi lovasver­senyeknek, hazai bemutatóknak. EGYMILLIÓN FELÜL A két évvel ezelőtti kiállítást is egymilliónál több látogató ke­reste fel. Az idei kiállítás gaz­dagabb hazai és külföldi bemu­tatói alapján az érdeklődés, a látogatottság jelentős emelkedésé­vel lehet számolni. A kiállítás rendezősége igyek­szik jól felkészülni. Az állami és szövetkezeti vendéglátóipar étter­mei, büféi, halászcsárdái, borki­mérői az eddiginél is kulturáltabb ellátást biztosítanak, az ételek és italok minden igényt kielégítő változatosságával várják vendé­geiket. A főváros megnövekedett ide­genforgalma okozta nehézségek ellenére a vidékről csoportosan utazók részére — turista színvona­lon — napi tíz forintért szállást biztosít a kiállítási iroda. (A .szállás-igényt azonban legalább tíz nappal előre be kell jelenteni, ! külön a nők és külön a férfiak részére!) Ajánlatos, hogy a cso­portosan utazók minél előbb keres­sék meg a járási, illetve a megyei szervezőket, »akik tájékoztatják őket a kiállítással kapcsolatos tudnivalókról. 15. A világegyetem szerkezetével kapcsolatos munka, kutatás nem egyetlen ember nevéhez fűződik, de a törekvések egyben közösek: valamennyi Einstein elgondolására épül. Az ő nyomdokain indult el de Sitter, a holland csillagász, az orosz Friedmann, a belga Le- maitre és az amerikai Robertson. És az ő nyomdokain haladnak azok a tudósok, mérnökök, akik napjainkban létrehozzák a világ­mindenségben száguldó rakétá­kat. Több évtized kísérleti és elmé­leti kutatásainak eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy világegyetemünk csillagrendsze­rek sokasága. Anyagszigetek, vagy más néven tejútrendszerek renge­tege az űr tengerében. Képzeljük el, hogy a legna­gyobb ismert és lehetséges sebes­séggel, a fény sebességével szá- guldunk a világűrben. Percek alatt magunk mögött hagyjuk a Napot és órák alatt elhagyjuk egész naprendszerünket. Néhány év alatt elérjük a legközelebbi csillagokat. A távolságukat fény­évvel mérjük, azoknak az évek­nek számával, amelyek alatt meg­tesszük a távolságokat, ha a fény sebességével utazunk. A mi naprendszerünk, s mind­azok a csillagok, amelyeket de­rült estéken látunk, a mi tejút­rendszerünkhöz tartoznak, vagy­is ehhez az anyagszigethez, ame­lyen élünk. De a tejútrendszer — amelynek tagjai a Nap, a boly­gók, a szabad szemmel és táv­csővel látható csillagok — csupán egyike a számtalan szigeteknek, egyike a világegyetem tömérdek tejútrendszerének. Évezredekig kellene utaznunk a világűrben a fény sebességével, míg elhagy­nánk tejútrendszerünket, s ahhoz, hogy elérjük a legközelebbi csil­lagrendszert, több mint egymil­lió évig utazhatnánk: A csillagászok a tejútrendszer- szigetek százezreit fényképezték le a legutóbbi évtizedekben. A tőlünk legmesszebb lévők, de még halványan látható tejútrendszerek körülbelül félmilliárd fényévre vannak. A tejútrendszerek átla­gos átmérője körülbelül húszezer fényév és egymástól mintegy két- | millió fényévre vannak. Ezeket a I méreteket érdekes hasonlattal il­lusztrálja Huble, az egyik legna­gyobb csillagász: „Képzeljünk el egy nyolc kilométer átmérőjű gömböt, s benne elszórtan tenisz­labdákat egymástól tizenöt mé­terre. Ebben a hasonlatban egy- egy teniszlabda jelent egy-egy tejútrendszert, amely sokmilliárd csillagból áll. A nyolc kilométer azt a távolságot jelenti, amennyi­re ma el tudunk látni a térben. A teniszlabdák közti tizenöt mé­teres távolság azt érzékelteti, mi­lyen kevés a koncentrált anyag és milyen sok az űr a világminden­ségben.” Nagy 'távcsövekkel, pontos mű­szerekkel a tudomány már azt is kimutatta, hogy sem a legköze­lebbi, sem a legtávolabbi boly­gókon semmi clyan anyagot nem lehet megtalálni, ámely Földün­kön ne lenne. A világmindenség anyaga ugyanazokból az elemek­ből; ugyanúgy molekulákból, ato­mokból és elemi részecskékből te­vődik össze, mint földünk, vagy földünkön bármely élettelen tárgy, vagy élőlény. Ezért mond­hatjuk, hogy a világmindenség anyaga egységes. Einstein sokat foglalkozott az­zal a gondolattal, hogy vajon ugyanolyan törvények érvénye­sülnek-e az anyag' legkisebb ré­szecskéiben, mint a világminden­ség egészében? Erre ma még nem tud a tudomány kielégítő vá­laszt adni. Ugyanis csak elgon­dolásokkal magyarázzák azt a je­lenséget is, amely szerint nagy érzékenységű távcsövekkel , s a színképelemzés módszerével vizs­gálva a világmindenségben látha­tó tejútrendszerek folytonosan távolodni látszanak tőlünk. De, hogy vannak elgondolások, sezek némelyike már nagyon gazdag gyakorlati tapasztalatokra, meg­közelítő pontosságú mérésekre tá­maszkodik, az az anyag szerkeze­tét tanulmányozó új tudomány­ágnak köszönhető. Ennek a tudománynak köszön­hető, hogy az ember fogalmai tisztábbak lettek a világról; az emberi gondolkodás ma már ma­gyarázatát adta sok olyan jelen­ségnek, amely fölött fél évszázad­dal korábban legfeljebb tétován merengett. Korunkban tanúi va­gyunk annak, miként alakul ki ez az új tudományos világkép* hogyan hódítja meg az emberi képesség lépésről lépésre a világ­mindenség eddig kifürkészhetet- lennek hitt titkait. Uj termé­szettudomány és új filozófia ke­letkezik. És ez a kettő már nem választható el egymástól. Szoro­san összefügg, egyik támaszkodik a másikra, ezzel is igazolva, hogy az emberi agy terméke, a gon­dolat valóban a legnemesebb pro­duktuma az anyagnak. Anyagi világ a mi világunk. Kézzel, ér­zékszervekkel tapintható világ. Műszerekkel is mérhető. Olyan műszerekkel, amelyeket az ember alkot. Napjaink történelme azt is bi­zonyítja, hogy az emberek mil­liói hasznos dolgokra képesek fordítani ezeket a műszereket; Olyan megismerés birtokában van az emberi tudomány, amely­nek jó, vagy rossz felhasználásán áll vagy bükik milliók sorsa. Erről a felelősségről írta Einstein még 1939. augusztusában az ak­kori amerikai elnökhöz, Roose- veithez intézett levelében: „Raj­tunk tudósokon, akik ezt a szörnyű erőt felszabadítottuk, raj­tunk áll, parancsolóan bennünket terhel a felelősség az atomener­gia irányításáért, azért, hogy az emberiség jólétét szolgálja és ne a megsemmisítését idézze elő.” És Einstein kora óta csak to­vább növekedett ez a felelősség..: (Vége) Jubilálnak a szövetkezetben a Dunaföldvári Gu­mi-, Bőr-, Műanyag Védőlábbeli Ktsz- ben, noha ennek a jubileumnak senki sem örül. Most készí­tették el ugyanis a tizedik beruházási programot a szövet­kezet új üzemének építéséhez. Evek óta tudja minden érdekelt, hogy ez a szövetke­zet, amely gumicsiz­mával látja el a bá­nyászatot és most már olajálló csizmát és kohászbakancsot is gyárt, nem maradhat a jelenlegi helyén. Nem tűri meg a köz­ségi tanács, a KÖ­JÁL, a tűzrendészei a község központjá­ban, mivel szennyezi a levegőt, tűzveszé­lyes. És nincs is he­lye egy ilyen üzem­nek a lakóépületek között. De még job­ban indokolja a be­ruházást, az új üzem megépítését az, hogy a műhelyek zsúfol­tak, levegőjük egész­ségtelen. A néhány Áwel ezelőtti, két­száz párral szemben ma ötszáz pár gumi­csizmát állítanak elő naponta, ezenkívül hatvan pár műanyag védőlábbelit és két­százötven pár gyer­mekszandált. Éppen ezért került napirendre már jó öt évvel ezelőtt az üzem kitelepítése a község központjából, illetve egy új üzem építése. (A népgazdaság nem nélkülözheti a szövet­kezet termékeit ame­lyek tekintélyes része egyébként hulladék­anyagból, használt gumitömlőből készül.) A szövetkezetei fel­szólították a beruhá­zási program elkészí­tésére. Elfogadták, majd kiderült, hogy nem megfelelő. Újabb program, és megint újabb. Most már a tizediket sok­szorosítják, húsz pél­dányban. „Elődjét” tavaly az Ybl Miklós Tervező Szövetkezet készítette. Ennek alapján el is fogad­ták, és biztosították a kivitelezéshez a pénz­ügyi fedezetet. Azon­ban amikor a kivite­lezési tervek elkészí­tésére került sor* ugyanez a tervezőiro­da megállapította* hogy a program alap­ján azt nem lehet el­készíteni, a program­ban feltüntetett ösz- szegböl az előirány­zott termelőkapaci­tást nem lehet bizto­sítani. Ezért készül most új program, ezért kell most újból kérni a beruházás en­gedélyezését, biztosí­tani — az előzőnél nyilván magasabb —* pénzügyi fedezetet. Most már csak abJ ban reménykednek a szövetkezet vezetői és tagjai, hogy a „ju­bileumi” beruházási program végre meg­felelő lesz, és megin­dulhat az építkezési (J)

Next

/
Thumbnails
Contents