Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-24 / 172. szám
f9CÍ. július 2Í. TOLVA MEGYEI NEPŰJSAÖ rm a A triücaíe termf&e. Egyik-másik kalász S tartalmaz. ' I Hogy ne maradjon el a megye száz Hatalmas kalászokat nevel a búzarozs. Méretét júl érzékelteti a nyitott tenyér. VIZSGÁZIK A TRITICALE Mit „tud" a búzarozs l a vizsgán a A türelmes, sok évi keresztező munka egyik mozzanatai virágport vesznek a rozsból. Aratásra érett az embermagasságúra nőtt triticale. A képen: Vidéki László né, technikus. (MTX-íoto felvételei^ 2 vizsgázók mindig sötétbe öltöznek, de abban az intézetben, ahol most, nyár kellős közepén vizsgáznak a jelöltek, más a divat, Igaz, a jelöltek, a vizsgázók is mások itt■ A világ minden tájáról ' összegyűjtött gabonafajták — főképpen búzák — képessegeit. tulajdonságait faggatják. .4 tenyészkert 2200 kisparcelláján a legkülönbözőbb keresztezésű búzafajták — éretten, világosan öltözve — vizsgáznak, s a tételek, a kérdések igen fogósak: hozam, szárazság-tűrés, acélosság, szál- maszilárdság. A gyengék bizony elbuknak itt. s csak az erősek mehetnek tovább... Triticale — így hívják ezt a gabonát, amely se nem búza, se nem rozs. hanem mint latin neve mondja: mindkettő. Búza (tri- ticum) és rozs (secate) keresztezéséből előállított hibrid — o neve is ilyen hibrid név —. amely az alföldi homok nagyszerű gabonájának ígérkezik. Kiss Árpád, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatója állította elő. sokesztendős munkával. Mit tud. mit „mond búzarozs? Embermagasságú szalma hatalmas kalászok, bő termés, nagy fehérjetartalom. fagyálláság. Minderre, s még sok egyébre is nagyszerűen megfelelt, olyan kiválóan. hogy az ősszel már elhagyta a kertet: öt holdat vetettek be magjával a kecskeméti Aranykalász v Termelőszövetkeze*fe ben* Megvan hát a homok új gabo- " 7tája? I A kutatók általában nem itél- l nek elhamarkodottan?^1 végbizo■ s nyítványt majd az idő állítja ki, de minden jel azt mutatja, hogy nem lesz rossz ez a bizonyítvány. „...Szép fehér homok, már annak. aki nemcsak menyecskében szereti a fehéret, hanem homokr ban is” — írja Móra Ferenc, keserű tréfálkozással a három-négy mázsa rozsot, adó poszahomokról. Rossz homokunk bizony ma is van még elég sok. Olyan ts, amely gyönge esztendőben a belevetett magot is alig adja visz- sza. s amelyet gazdája is úgy titulál, hogy „nem föld az, csak homok...” Rozsvetésünk félmillió hold körül van; nagy terület ez. sokon várják hát a homok új gabonáját. Kecskeméten tart még a faggatás: vizsgázik a triticale... A. K, rszágos gond az ivóvízellátás, és már régóta keresik, kutatják a módját az ellátás megjavításának. E kérdés a falvakat, városokat egyaránt érinti. Igaz, hogy minden faluban százszámra találhatók gémes- és kerekeskutak, csaknem minden portán ástak egyet, de ezek vize nem mindenütt megfelelő, sőt, jelentős szennyeződési folyamat figyelhető meg, így aztán mind kevesebb a jó ivóvízű kutak száma. A most épülő új telepeken már alig ásnak néhány kutat. Itt a magas költségek miatt nem építenek hagyományos kutat, hanem inkább más, korszerűbb megoldást sürgetnek. /A tömeges vízellátás megjavításának legjobb módját az országban első ízben Tolna megyében alkalmazták, itt szerveztek társulatot törpevízmű építésére, vagyis az összefogás erejével orvosolták a közös gondot. A módszer nagyszerűen bevált, amit bizonyít, hogy ma már országszerte ezt alkalmazzák. Sőt, a vízműtársulásnak, mint módszernek igen nagy a jövője, mert államilag is minden lehető módon támogatják, s a még ellátatlan községekben is ennek alapján biztosítanak majd elegendő és jó ivóvizet. A Tolna megyei módszer elterjedt az egész országban olyannyira, hogy ma már inkább annak a veszélye áll fenn, hogy a mozgalom elindítója, ha nem igyekszik, könnyen lemaradhat. Tolna megyében már nagyon sok községben éltek a lehetőséggel, a tanács és a Hazafias Népfront kezdeményezésére megszervezték a vízműtársulást, majd pedig megvalósították a tervet, így aztán*'már 26 községben működik törpevízmű, vagyis a megye községeinek csaknem egy- harmadában. Mielőtt a törpevíz- mű-társulatokat szervezni kezdték volna, mindössze Szekszárdon volt számottevő vízvezeték. A vízvezeték hossza a megyében eléri a 300 kilométert. Ugyanakkor sok helyen éppen most foglalkoznak az előkészületekkel. Tamásiban, ahol az ötvenes évek közepe táján már épült vízmű, most új társulatot szerveznek, hogy a község központjától távolabb eső részeket is be tudják kapcsolni a vízhálózatba. A paksi járás községeiben, egy-kettő ' kivételével, már vagy van vizmű, vagy most foglalkoznak az előkészületekkel . I gen örvendetes, hogy a kisebb községek közül is mind több helyen kerül napirendre a vízmű. Mucsiban, a megye egyik legkisebb községében nemrég határozták el a törpevízmű megépítését a Hazafias Népfront kezdeményezésére. Ez nagyon jelentős, mert eddig sok helyen az a téves nézet járta, hogy ilyen költségesebb létesítményt csak nagy községben lehet megvalósítani. Márpedig ez nem igaz. Erre is áll az a vélemény, ami a többire: „Közérdekű létesítményt — legyen az kicsi, vagy nagy — csak ott lehet megvalósítani, ahol a tanács és a Hazafias Népfront nem sajnálja a fáradságot a szervezésre, utánjárásra, s ahol jó politikai munkával megteremtik a közösség összefogását.” Hogy ez mennyire így van, mutatja egyebek közt Decs község példája. Decsen már több, mint két éve megalakult az előkészítő bizottBm. Állami Építőipari Vállalat felvételre keres festő szakmunkásokat. Jelentkezés: Pécs. Rákóczi út 56., munkaügyi osztály. (134) ság a társulat megszervezésére. Á társulat azonban még mindig nem alakult meg, mert nem gyűjtöttek annyi aláírást, amennyi szükséges lenne. Pedig Decs nagy község, a megyében a legnagyobbak közé tartozik, sőt, ami lakóinak anyagi körülményeit illeti, a de- csiek a legtehetősebbek közé tartoznak. A decsiek mégsem éltek még mindig a lehetőséggel, ugyanakkor, amikor más, rosszabb adottságokkal rendelkező helyen később kezdtek munkához és nemsokára már el is készül a vízmű. Az kétségtelen, hogy a vízmű megépítése rengeteg — sokszor nem várt — bonyodalommal jár* mint ahogyan nem megy simán az egyéb létesítmények megvalósítása sem. Az most más kérdés hogy mi indokolt a bonyodalmakból, s mit lehetett volna megelőzni, a lényeg az, hogy a nehézségeket, a fáradságot mindenképpen vállalni kell, mert különben a községben sosem lesz vízmű. Igaz, köny- nyebb megoldás azt bizonygatni, hogy ezt azért nem lehet, azt azért nem, mint megkeresni mindenképpen a „lehet” módját. Ez utóbbi a legnehezebb, ez igényli az álmatlan éjszakákat, az utazgatást, a végnélküli utánjárást; de az is igaz, hogy valamiképpen mindig, mindenütt meg lehet találni a megoldás módját, s erre van szükség, ezt várja a lakosság a tanácsi vezetőktől, nem pedig a magyarázkodó semmittevést. K urdon épül a vízmű — csak éppen lassan, nem úgy; ahogyan eredetileg tervezték. A helyi vezetők nagy lelkesedéssel kezdtek munkához de már a kezdet kezdetén nem várt akadályokba ütköztek. Közben mérgelődtek. többet fáradtak, mint amennyire kezdetben számítottak, végül még hozzánk is küldtek egy panaszos levelet, és támogatást kértek. De nem mondták azt, hogy üsse kő, hagyunk csapot, papot, nem törődünk a vízművel, hanem tovább erőlködnek, míg végül törpevízmű lesz majd az áldozatvállalásból. Hadd tegyük gyorsan hozzá, a tanácsok már régóta nincsenek egyedül erőfeszítésükben, azok iránt mind több megértéssel viseltetnek az érdekelt szervek. Csakhogy azoknak is megvan a maguk gondjuk-bajuk, így aztán az egy-egy községben jelentkező problémák egész láncolattal kapcsolatosak. Az előbb említett kurdi problémák szálai a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalathoz vezettek. Viszont a vállalat nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy minél jobban haladjon mindenütt az építkezés, szó sincs arról, hogy nem törődnek a kurdi vízművel, de sajnos, egy sor nehézség akadályozza őket: A gyakorlat, a zökkenők ellenére is azt igazolja, hogy ma már nemcsak az egyes községekben erőlködnek annak érdekében; hogy legyen vízmű, hanem más helyeken is. Vagyis a törpevízműr építésre vonatkozó társadalmi összefogást már nem szabad csak egy-egy községre értelmeznünk; hanem annál sokkal tágabb körre, mert ez egyre inkább mindenki ügyévé válik. Ebből aztán levonhatjuk azt a következtetést is, hogy a megye, mint kezdeményező, továbbra is a legjobbak közt maradhat, a feltételek ehhez adottak, csak további erőfeszítésre van szükség. Boda PONYVAjavítási munkákat rövid határidővel vállal a Szekszárdi Vasipari Vállalat autójavító részlege. Szekszárd. Széchenyi u. 36 szám alatt. (180)
