Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-23 / 171. szám
>964. július 23. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 3 Negyedmilliós elemi kórt pótolnak a hőgyészi téglagyár szocialista brigádjának tagjai Nem a megszokott rend fogadja a látogatót a hőgyészi téglagyárban. Égiháború .nyomaitól van tele a placc. Esőmosta nyerstéglahalmok, iszapkupacok, szanaszét. Csak éppen a keskenyvasúti vágányok közét, és a mellette lévő kéttalpnyi járást tisztították meg a romoktól. Nem is tudják megmondani a gyárban, hányszor szakadt már félbe idén a munka zivatar miatt, s mennyi órát kellett rohammunkával eltölteni, hogy termelni tudjanak. A kár negyed- millió tégla eddig. Papíron eny- nyi, de a valóságban kevesebb, mert pótoltak már mintegy másfél ezret. Hét és félmillió téglát gyártanak idén ia hőgyészi gyárban. A tégla minősége már jó. Néhány héttel ezelőtt, amikor az agyagbányában köves részhez értek, rossz téglát gyártottak. Most szervezési intézkedés nyomán, a gépek állításával már jó a tégla, szívesen vásárolják a környékbeli lakosok. Talán az egyedüli téglagyár a megyében a hőgyészi, ahol csak lakossági építésre adják el a téglát. S itt is, csakúgy, mint más gyárakban a munka ’-»fontosabb kritériuma a kiv... j minőség. De fontos a mennyiség is! A lemaradás pótlására tett a hónap elején ígéretet a nyersgyártó brigád. Hetenként kétszer hoszKépünk a brigád lerakóinak két dolgozójáról készült. szabbított műszakot tartanak, és léka első osztályú — jobb mint a néha még vasárnap is bejönnek korábbi évek átlaga volt, — és délelőtti műszakra. A szocialista e hónapban is mintegy húszezer címért versenyző nyersgyártó bri- téglát törlesztenek az elemi csa- gád tagjai teljesítik vállalásukat, pás következtében keletkezett le- a gyártott tégla kilencven száza- maradásból. A megállapodás így szól Jön a „barnbis1 kocsi, örvendeznek a gyerekek. Láttán nem dobálják szanaszét a búzakévéket, hogy a kocsit megrohamozzák. Kezdetben néhányan így tettek, de most már fegyelmezik magukat. Tudják, hogy nem kell tolakodni, anélkül is mindenki megkapja „járandóságát”. A keszőhidegkúti Uj Élet Tsz- ben elismeréssel beszélnek a hangyaszorgalommal dolgozó felső tagozatú iskolásokról. Amióta megkezdődött az aratás, 18—22 iskolás dolgozik a határban. A kévéket hordják össze a kepéző asz- szonyok — Hegyi Jánosné, Rad- ványi Károlyné, Uzsák Jenőné, Nedves Imréné — kezeügyébe. Az asszonyok szavára hallgatnak a gyerekek, fegyelmezetten viselkednek, és felnőttes komolysággal dolgoznak, — Az aratásra való felkészülésnél láttuk, hogy a dimbes-dom- bos keszőhidegkúti határbán nehezen boldogulunk a kombájnokkal. Viszont számolnunk kellett úgy is, ha kévekötő aratógépekkel végezzük a gabonabetakarítást, lényegesen több munkaerő kell — mondja Forrai Ferenc agronó- mus. — Valamennyien helyeseltük tsz-elnökünk, Radványi Károly javaslatát, aki a vezetőségi ülésen azt mondta: „Kérjünk olyan segítséget az asszonyoktól, hogy a nagyobbacska gyerekeket is hozzák magukkal”. fiz aratás gyors elvég______________zesere mozt sz-t a kátyúból. A kepéző asszonyok irányításával kedd estig 5551 kereszt gabona volt összehordva a keszőhidegkúti határban. S itt tálán nem árt azt is hozzátenni, hogy a gépesek mellett az asszonyoknak, az aratást vállaló állattenyésztőknek és nem utolsó sorban az iskolásoknak lehet köszönni, hogy a héten befejeződik az aratás. gósító családlátogatást a tsz-el- nök, az agronómus és a növény- termesztési brigádvezető, Balázs Domokos vállalta. — Néhány házban — akárcsak a tsz-szervezés idején — az első hívó szó nem használt. Olyan eset is volt, hogy a gyerek az anyja tudta nélkül, pajtásaival tartott, s eljött kévét hordani — mondja a brigádvezető, jókat kuncogva. Azóta már feloldódott a szülői tilalom, s nem is érdekes, hogy nevet említsünk' Azt azonban nem szabad elhallgatni, hogy a gyerekek arra a legbüszkébbek, amikor a felnőttektől azt\hallják, hogy az iskolások húzták ki a fi gyerekekkel egy?tt dol‘ 31 ___________gozo asszoP alánkiak Németországban Két német mezőgazdasági szakiskolával tart állandó kapcsolatot 1961 óta a Szekszárdi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. Tavaly az egyik iskola négy tanára ellátogatott Magyarországra, s természetesen Palánkra is, és ebben az évben cserelátogatást beszéltek meg. A palánki iskola 25 növendéke, 3 oktatója és ő technikumi dolgozó a napokban elutazott a Német Demokratikus Köztársaságba, augusztus 25-én pedig az NDK-ból jönnek ide tanárok és diákok. Két hetet töltenek német földön a felsőfokú technikum turistái, nagy körútat tesznek autóbusszal. Elutazásuk előtt Koppány Karoly. tanár elmondotta, hogy milyen remek programot cMgoz »' ki. Megtekintik a beeli'oi „tojás- gyárat”, a schőnebecki traktorgyárat, ahol az RS—09-es traktorokat készítik, azután ellátogatnak Weimárba, Goethe házához, és Buchenwaldba, az egykori hírhedt koncentrációs tábor helyére. Erfurtban megnézik az erdészeti kiállítást, Lipcse—Gundorfban a munka gazdálkodási intézetet, és Drezdában a képtárat. Ezután Potsdamba vezet útjuk, ahol a mezőgazdasági géptani intézet vendégei lesznek. Berlini városnézésen és tengeri fürdésen kívül tervezik néhány mezőgazda- sági üzem, gazdaság munkájának tanulmányozását. Koppány Károly megemlítette, hogy a jövő évben szeretnének hasonló körutat tenni Lengyelországban, s e célból már felvették a kapcsolatot egy lengyel szakiskolával. nyok kezdetben kicsit mérgelődtek, de most már jóindulatú elnézéssel beszélnek arról, hogy egyik-másik gyerek szilaj csikó módjára rohant végig a tarlón, amikor a „bambis”-kocsit feltűnni látta. Egymást taszigálva állták körül a kocsit, s kiabálva követelték a hűsítőt, úgy, hogy alig győzték őket csitítani. Most már nem kell, mert a gyerekek rendet tettek maguk között. Fegyelmezetten, mindenki megvárja, amíg reá is sor kerül. | Maga a vezetőség is komolyan veszi a gyerekek munkáját. Balázs Domokos brigádvezető jegy- -zettömbjének lapjain nevek so- I rakoznak egymás alá. Horváth | János és József, Téglás István és Tibor, Petki Laci és Péter, Foly- tek Katica, Hamrich Mária, Nedves Imre, ki győzné a neveket felsorolni. A brigádvezető a napi munkáról pontos feljegyzést készít: „Július 7-én 22 hold lucernát gyűjtöttek fel”. S alatta 19 iskolás gyerek neve sorakozik. Egy-egy gyerek 253 négyszögöl területen végezte el a lucerna- felgyűjtést. Balázs Domokos, a pontos adminisztrálás mellett arra is ügyel, hogy „naprakész” eredményekről tájékoztathassa a gyakran érdeklődő „bedolgozó családtagokat”. A gyerekek ugyanis nemcsak a bambit és a csokoládét tartják számon, hanem azt is, hogy mit dolgoztak, és munkájukért mennyi pénzt, mennyi természetbeni juttatást kapnak. Ragaszkodnak jussukhoz, mivel a megállapodás. ■ így szól. Pozsonyi Ignáené Paraszti nyelvújítás Hazaruccanok anyámhoz a faluba. Jó még ilyen meglett férfikorban is néha az anyai, szeretet szárnyai alá húzódni, hogy új erőt, hitet és bátorságot melengessenek belénk a kicsi, kérgesen is simogató kezek. S ahogy kiörvendezzük egymásban magunkat, és rátérül a beszéd a világ egyéb dolgaira, háztáji kiskacsákra és téesz- kombájnokra, egy- szercsak felfigyelek, amint az anyám kimondja ezt a szót: „premizálás". Felkapom a fejem, s nem figyelek már a mondatok értelmére. csak a szavakat lesem. Még sohasem gondoltam rá. csak most vettem észre hogy anyám, ez a hetvenéves öregasz- szony, akinek szókincse elfért volna egy negyvenlapos füzetben, milyen új szavakat használ, és milyen pontosan fűzi azokat a beszéd kalárisának megfelelő helyére. Intenzív búzáról beszél, munka- szervezésről és két- menetes betakarításról, ő. akinek látóköre alig terjedt túl a faluhatárt jelző dü- ledező akácoszlopo i és értelmének rostáján menthetetlenül át hullottak az emberi nyelv finomabb, bonyolultabb értelmű fogalmai. Először vakítóan villan belém ez a felismerés, de azután csak legyintek: a technikai civilizáló- dás hozza magival ezeket a szavakat. De azután módszeresen kezdik figyelni. Nem erről van szó, illetve nemcsak erről. ' Libapásztorkorú gyerekeket hallgatok ki lesben, akik ilyeneket mondanak: , Véleményem szerint..." „Ebből a szemszögből ítélve...” . Ha helyesen mérlegeljük...” Az én libapásztor koromban csak a főjegyző meg a plébános beszéltek így, vagy talán a báró úr fia — igaz. azt sohasem volt alkalmam hallani. Volt a falunkban egy parasztember — ma is él még —, aki valahol urak közti forgolódásai közben felszedte a „kérem” szót magárai és alkalmazni is merte azt olykor-olykor. El is nevezte a falu „Kérem Andrásnak”, s haláláig így is, hívják majd ezt a merész paraszti „nyelvújítót”. Ma már azon ütköznék sértődnék meg a legfaluszélibb illetőségű falunkfia is, ha nem alkalmaznánk vele szemben ezt a minimális udvariassági. formát. Kétségkívül minden gazda sá ji-íá rsada l mi átalakulás hatással van a nyelvre is. De a paraszti nyelv eme metamorfózisánál nem a szótár bűvö- léséről van csak szó, hanem a falu nyelvének strukturális átalakulásáról, kulturá- lódásáról, finomodásáról. S ha igaz — és igaz — a pszichológiának az a megállapí.á- sa, hogy az emberi beszéd a valóság tükröződése, akkor bátran és örömmel következtethetünk az egyre szépülő parasz- tii beszédből a paraszti valóság előrehaladó megszépiilésé- re isRézsó Pál Még lehet jelentkezni ipari tanúiénak A szakmunkásképzésből — az eddigi gyakorlathoz hasonlóan — kiveszik részüket a megye kisiparosai is. A KIOSZ megyei titkárságától kapott értesüléseink szerint megkezdődtek a szerződte-* tések. Az iparitanuló-felvételeket augusztus 15-én zárják le. Kilencvennyolc ipari tanuló felvételét irányozták elő, azonban eddig mintegy ötven szerződést kötöttek. Tehát legalább félszáz hely még „üres”, Néhány szakmában már nem vesznek fel az idén tanulót a kisiparosok, de legalább harmincnegyven szakmában még elhelyezkedhetnek a fiatalok. Több kőműves-kisiparos, lakatos, víz- vezetékszereló, bádogos venne még fel ipari tanulót, ha akad jelentkező. Az érdeklődők a járási székhelyeken tudhatják meg, milyen szakmában lehet még jelen tkezni. Útra készen a DERIV ATOGRAF-v Száz műszeralkatrészt készítenek az idén a szekszárdi Vasipari Vállalatnál. Az anyagvizsgáló DERIVATOGRÁF-vázat a szekszárdi vállalat lakatosműhelyében, a napokban elkészítették az első nagyobb szállítmányt. A műszerváz felszerelését a MOM-ban végzik, és akkor több mint négyszázezer forintért értékesíti a külkereskedelmi vállalat. A Vasipari Vállalat mint exportbedolgozó példásan végzi munkáját, a MOM szakemberei elégedettek a szekszárdi lakatosok munkájával, és enijek hatására emelték meg jövő évi műszerváz-rendelésüket. 1965-ben 120 műszervázat készítenek Szekszárdon. Képünkön szállításra készítik elő a DERIV ATOGRÁF-vázakat. t
