Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-22 / 170. szám
>564, július 22, TCTTNA WEGYFT NÉPÚJSÁG 3 BARANYA, a sértődött ember a mikor a dunaföldvári Virágzó Termelőszövetkezet elnökével, Jendrolo- vits Ferenccel a fegyelmi ügyekről beszélgettünk, megnyugtató biztonsággal mondta: — Ilyen nálunk egyre kevesebb van. Aztán sóhajtva hozzátette: — Hála istennek. Valóban, az utóbbi hónapokban csak két fegyelmi volt a termelő- szövetkezetben. Az egyik meggondolatlan játékosságból: a traktor- vezető levágta egy rakodó svájcisapkájáról a „villámhárítót”, mire a rakodó, hogy ő is visszavágjon, bicskával kiszúrta a traktor gumiját. Fegyelmi lett belőle, mert a traktor kiesett a munkából, és a gumi is jóval hamarabb megy tönkre. A másik ügy már sokkal komolyabb: Baranya Lajos fogatos szalmát lopott a tsz tulajdonából. Megengedték neki, hogy egy kis töreket vigyen haza, ő egy kocsival vitt, — szalmát. A mezőőr feljelentette, a termelőszövetkezet vezetősége fegyelmi eljárást indított ellene. A jegyzőkönyvet még csak a jogász készítette el. a fegyelmi bizottság néhány nap múlva ül össze. Baranya Lajos azóta nem jár dolgozni. — Februárban vettük fel, mindjárt fogatos lett. Nem mondom, semmi baj sem volt vele egy ideig. Aztán, amikor már megmelegedett egy kicsit, megkapta a háztáji földjét, lógni kezdett. A szalmaügy egy hónapja' történhetett. Azóta felénk se néz — mondja az elnök. Ebben a hónapban összesen öt napot dolgozott, de amikor a kartonját nézzük, azon jelentős előlegek szerepelnek. már sehol. Megkereste a bukszáját, és elment. Amióta ez a szalmadolog volt, nem megy a tsz-be, pedig annyit könyörgünk neki. De itthon se nagyon dolgozik. Vállaltunk három hold szőlőt, a múltkor mondta, hogy elmegy majd oda dolgozni. Én el is indultam, de a városerdején visszajöttem, és kilestem.,Nem ment sehova, még a hurulót is leszedte a bicikliről. — De hát miért nem jár dolgozni? — A rosseb tudja. Megsértődött. Az igaz, hogy nem kellett volna ilyen nagy ügyet csinálni belőle, levonni egy-két munkaegységet, és kész. Most meg nem dolgozik, pedig nagyon kellene a pénz. Solton is volt a tsz-ben három napig, de azt is otthagyta. n mérges öregasszony Baranya Lajos anyósa. A férjével együtt az Alkotmány Termelőszövetkezetben dolgozik. Ellátják a háztájit, a termelőszövetkezetbe is járnak, pedig már idős emberek. Tavaly 300 munkaegységük volt. — A felvett előleget mire költötte a vője? —• kérdezzük az öregasszonyt. Az csak a vállát vo- nogatja: — Azt hiszem, az egyikből malacot vett, azt is mi tartjuk Temetés?! Semmiféle temetés nem volt. Nincs ennek senkije! A férfi jó félóra múlva jön haza, feleségével együtt. — Mit akarnak már megint? Akkor megyek dolgozni, amikor akarok! Nekem ne parancsoljon senki! Hányaveti, pökhendi hangnemben beszél, és ha valami kellemetlen témára terelődik a szó, ennyi a válasza: „Csak!” — Jöhet ide az atyaúristen is, akkor se megyek. Meg is mondtam az elnöknek, ha ezt a szalma-dolgot el nem intézi, akkor nem megyek. — A legrosszabb lovat adták neki a tsz-ben — vág közbe a felesége, hangjából gyűlölet árad. Pedig néhány órával előtte még ő is noszogatta a férjét, hogy menjen dolgozni. A férfi méregbe jön, folytatja: — Majd ha az én munkámat befejezem, akkor megyek a tsz-be. Azt sem csinálja meg senki helyettem. — Azt mondják, ott nem sokat csinál. — Kik mondták? — Sokan. A vállát vonogatja: — Kinek mi köze hozzá? a beszélgetés majdnem mindig ezzel jut holtpontra. A magánéletéhez — bizonyos határig — valóban senkinek sincs köze. Ez azonban már több annál. Baranya Lajos előző helyén, a bölcskei termelő- szövetkezetben jó véleménnyel voltak róla. Rendesen, rendszeresed járt dolgozni. Dunaföldváron is csak a „szalmaügy” óta van vele baj. A büntetését megkapja érte, de ezért nem bélyegeztek meg még senkit egy életre. Sértődés helyett, becsületes munkával tudná kiköszörülni a csorbát. És akkor megszűnnek az otthoni heves viták, veszekedések, ami csak azért van. mert nem dolgozik. KONYA JÓZSEF —- Úgy látszik, csak azt várta, hogy megmelegedjen itt. Munkaegység-előleget vett fel, aztán meg ezer forintot kért — temetésre Olyasmit mondott, hogy meghalt valakije, neki keli eltemetni. A pénzt megkapta, dolgozni nem jön. Elég baj volt, hogy adtunk, mert másnap már jött a felesége, és az apósa, hogy sok a pénz nála, mire, és mennyit vett fel? Lehet, hogy családi körülményei befolyásolják, nern tudom. Hallottam sok mindent — mondja az elnök. A személyi kartonján feltüntetett lakáscímen hiába keressük Baranya Lajost. Az ott lakók csak hosszú magyarázkodás után értik meg,' ki a keresett, és megmutatják a házat, ahol lakik. Mérges öregasszony nyit ajtót. — Nincs itthon, elment valahova. — Dolgozni? — A fenét. Nem dolgozik ez I Az áruszállítást vizsgálja a népi ellenőrzés A népi ellenőrzési bizottságok — mint erről Vágány István elvtárs, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökhelyettese tájékoztatta munkatársunkat — az utóbbi időben rátértek az egyes gazdasági feladatok végrehajtásának menetközbeni ellenőrzésére is. Míg korábban főként utólag regisztrálták az előforduló hibákat, utólag állapították meg a felelősöket, nem tudtak eléggé hatékony segítséget adni. Pedig az észrevételek időbeni közlése elejét veheti a nagyobb hibáknak. A népi ellenőrzés figyelemmel Arató bányászok a Jószerencsét Tsz-ben Az elmúlt hét egyik reggelén szokatlan időben és szokatlan helyen hangzott el az örök bányászköszöntés: Jószerencsét! De ami ezután jött. az még szokatlanabb volt. Garat József aknász a munka előtti elosztást egy három és félholdas búzatábla mellett végezte. „Fiúk. ma nem szenet termelünk, hanem búzát aratunk.”” Ezután következett a beosztás: Zigenheim. Petcz. Borsos, Bicsák elvtársak kaszálnak, a többiek markot szednek és kötöznek. én és Kakas elvtárs kötözni fogunk. A dolgozók feleségei, akik eljöttek segíteni, szintén markot szednek. A feleségek (Zigenheim Mátyásáé. Andrási Béláné és társai) segítenek férjüknek. A mázai Jószerencsét Tsz gabonatábláján volt a bányászok munkabeosztása. A mázai bánya S-as KISZ szocialista brigád-tagjai társadalmi munkában segítettek aratni. Egész nap nem fogyott el a jókedv és a jó munkalendület. Ha az egyik lelkes dolgozó néha megállt egy pillanatra, a kaszáláshoz nem szokott derekát kihúzni, már hangzott is a felszólítás valamelyik társa felől: „Gyerünk, szaki, mert így nem lesz meg a norma”. Mire a nap eltűnt a láthatár nyugati szélén, mindannyian megelégedve hagyták abba a munkát. A KISZ-brigád tagjai lelkes munkájukkal, egy nap három hold 100 öl búzát arattak, kötöttek kévékbe és raktak keresztekbe. Szocialista brigádvállalásuk és a politikai meggyőződésük vezette őket erre a szép munkára, ami ékes bizonyítéka a ,,munkás—piraszt szövetség”-nek. Szép munka volt. követendő példának Tnefffelel. Imrő hászló Máza kísérte a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülést, most pedig az áruszállítás problémáinak vizsgálata került előtérbe a bizottságok tevékenységében. Az elmúlt napokban hozták létre — megyei szinten — a hattagú munkabizottságot, melynek feladata az áruszállítás ellenőrzése. Kaptak ezzel kapcsolatban konkrét feladatokat a járási népi ellenőrzési bizottságok is. Az ellenőrzés a szállítás minden területére kiterjed. Figyelemmel kísérik többek közt, hogy az egyes vállalatok, szállíttatok hogyan hajtják végre a Gazdasági Bizottság idevonatkozó határozatát, valamint az egyes minisztériumoknak, gazdasági csúcsszerveknek az áruszállítás jobb megszervezésére hozott határozatait. Az idén ugyanis minden eddiginél nagyobb árutömeg elszállítását kell lebonyolítani. Ez csak úgy oldható meg, ha a Vállalatok, szövetkezetek, intézmények az eddiginél jobban használják ki saját szállítóeszközeiket és az AKÖV- től, vagy más, célfuvarozó vállalatoktól bérelt kocsikat. A közületi tehergépkocsik kapacitását ugyanis sok helyen nem használják ki megfelelően. Van már tapasztalat árra vonatkozóan is, hogy még mindig gyakori a keresztszállítás. A vizsgálat kiterjed arra is, hogyan szervezik meg a vállalatok a vasúti rakodást, hogyan segítik elő a kocsiforduló megrövidítését, felhasználják-e — és előírásosan-e a rakodás^ — biztosított állományon kívüli bé. alapot? Megvizsgálják a rakodómun’ ■ sok bérezését is. Ellenőrzik szállítási tervek helyességét é azok végrehajtását. A munkáti zottság segítséget nyújt a megyei szállítási bizottság munkájához. A iiagéSefkoruk : HUSZONÖT ÉV | A Pamuttextilművek tolnai gyárában fiatalokból alakult — még 1959-ben — az első szocialista brigád. A tizenhat tagú brigád átlagos életkora 25 év. A Rövid megbeszélés munkakezdés előtt... A brigád évi vállalása a terv maradéktalan teljesítésére irányul. A féléves értékelés szerint tervüket 100.3, a minőséget pedig 102.4 százalékra teljesítették. A brigád valamennyi tagja szakmunkás. < BöröckI Mária az ősszel lett szakmunkás. Vezetői elismeréssel beszélnek munkájáról, viszonylag rövid idő alatt olyan gyakorlatra tett szert, hogy már jelenleg is bármilyen munkagépen helyettesítéssel is megbízhatják. Egy kis tapasztalatátadás. Telkes Erzsébet brigádvezető Kovács N. Júlia- | nak a munka fortélyait magyarázza.
