Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-10 / 134. szám
8 fOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁQ 1964. június 10. ! . A.MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MfC.Yfl TANÁCS LAPJA Interjú a pokol gazdájával közérdekű kérdésekről — Halló itt a Népújság szerkesztősége! Jól hallják a hangunkat? Lucifer kartárssal szeretnénk beszélni! / . — IU Lucifer! Mit óhajtanak? — Tudomásunkra jutott. hogy bokros teendői mellett az ön feladata arról gondoskodni hogy az emberek minél többet idege- síisék, bosszantsák egymást és ennek nyomán lehetőleg sokakat kívánjanak a pokolba. A tavasz már véget ért és mi csak elismeréssel tudjuk nyugtázni eddigi teljesítményét. Érdeklődéssel fogadnánk azonban nyilatkozatát azzal kapcsolatosan. hogy milyen fejlődést várhar tunk a jövőben, mrmdjuk az év végéig? — Őszintén szólva, nem szívesen nyilatkozom a sajtónak, de mivel önöket is gyakran kívánják én- hozzám, úem bánom! Tessék részletesebben kérdezni! — Rövidesen szálló- vendégeket várunk. Számíthatunk-e itt. a megyeszékhelyen egy kis egészséges bosz- szankodá-ra elhelye- ,é sükngl? — Nem tudom, kérem. Szállodai bősz- szúságokkal kapcsolatosan elsősorban az építtető és kivitelező vállalatok az illetékesek — Mennyivel szaporítja majd a pokolba kívánások számát az országúti távolsági közlekedés? — Ebben az ügyben tessék az Autó- közlekedési Vállalathoz fordulni! — Szám 'ihjtunk-e a kenyérellátás egészséges romlására, főleg a hétvégek tájékán? — Ezt csak a Sütőipari Vállalat tudja1 — Van-e remény rá, hogy Szekszárd és Sárbogárd között még lassúbb lesz a vonatközlekedés? Ezzel kapcsolatban már biztatót mondhatok. Az első hó lehulltával egész bizonyosan. Részletes felvilágosításért azonban forduljanak az illetékes MÁV-főnökséghez. — Megbocsásson kedves Lucifer kartárs de ez a nyilatkozat rendkívül szegényes. ön szinte valamennyi választ másra hárít... — Gondolom engem teljesen meddő dolog lenne a pokolba kívánni. — Amiben szögesen különbözik a felsorolt emberi bosszúságok forrásaitól. Úgy véli. hogy kérdéseinkkel forduljunk egyenesen ezekhez? — Ha nem télnek attól, hogy önöket is hozzám kívánják úgy minden bizonnyal ez lenne a, legcélszerűbb! O. L A halál neve ENGELCHEN A fent- idézett címet egy ragyogó csehszlovák filmalkotás viseli. Engelchen — magyarul Angyalka — egy nyakigláb náci tiszt, akinek szlovákiai működését ártatlanul lemészároltak százainak pusztulása kíséri. Technikailag sem mindennapi, ahogyan a íilm során „működése” és á partizánok hősi harcai megelevenednek. A kórházi ágyon fekvő sebesült partizán lázas víziói közben, töredezetten, de mégis összefüggő egészben bukkannak fel a harcok mozzanatai. Kegyetlenség és hősiesség, indulat, és érzelem, tiszta szerelem és a német tábornok állaton aluli perverziója, mindez döbbenetesen, de soha nem ízlést sértően, hanem csak emlékeket ébresztőén. A film jó, sőt nagyon jó, a háborús filmek terén gyakran rendkívül vegyes színvonalú műveket alkotó csehszlovák filmgyártás egyik kiemelkedő produkciója. A döbbenetes filmnek azonban közönsége is van, és bármilyen keserves a szó, a közönség, szintén döbbenetes. A szekszárdi filmszínház június 8-án délutáni közönségéről beszélünk. Idősek kevesebben voltak, meglettek jó- néhányan, de zömmel fiatalabbak. Süldőlányok és a legénysort alig elért fiatalemberek. Mindig méltánylandó, ha egy film hangos tetszést, vagy nem tetszést f^ kaszt, hiszen a művészek szempontjából ez a leghálátlanabb műfaj, közvetlenül sosem hallhatják meg közönségük véleményét. Jelen esetben jobb is volt. A közönség nevetett, ahol sírni kellett volna, megjegyzésekkel, szellemesnek vélt „bemondásokkal” kísérte a leginkább lélekbemarkoló jeleneteket (például a német hadnagy kivégzése) és általában sem- ínivel sem viselkedett különbül a nem is olyan távoli múlt hősi harcainak láttán, mintha bármelyik amerikai cowboy-film lövöldözéseit élvezhette volna végig. Ne említsük most az éremnek azt az oldalát, hogy ez az udvarias szóval esetleg helytelenkedésnek nevezhető viselkedés mennyire zavarta a közönségnek a film lélektani komolyságában élvezetet találó részét. Az az elgondolkodásra késztető, hogy ennyire felejtettünk volna? Nem lehet nem vitatkozni, sőt igen is, vitatkozni kell azokkal, akik szerint. — és ez a vélemény nem ritka — elég volt a háborús filmekből. Elég volt a borzalmakból, a halottakból és talán a hősökből is, hiszen a mai fiataloknak mindez már csak az apák emléke, és ki tudja, hogy az emlékekből menynyi volt igaz? Sajnos, az eddig filmre veiteknél, vagy egyáltalán filmre vehetőknél lényegesen több volt az. A háborút nem szabad elfelejteni, éppen azért, amihez a Szovjetunió vezette tábor politikája viszi napról napra közelebb az emberiséget, hogy soha többé ne lehessen háború. A háború nem volt kaland és a leghősiesebb partizán is szívesebben kapálgatott volna otthon a kertjében. ha rá nem kényszerítik, hogy fegyvert ragadjon. Harcaik, hősiességük, működésük és tetteik azonban tiszteletet, elismerést és megbecsülést érdemelnek, és nem azt az otromba bárdolatlanságot, amiből az említett előadás szekszárdi közönsége — sajnos — jelesre vizsgázott. A kitűnő filmalkotás végén a még teljesen fel sem gyógyult Pável, a sebesült partizán, elhagyja a kórházat. Engelchent indul megkeresni, mert az Engelchenek még élnek. Neki van igaza. i-ordas) Á paksi járásból eddig kétezren jelentkeztek a Mezőgazdasági Kiállításra (Tudósítónktól) A járási tanácsok mezőgazdasági osztályán kellő számú jelentkező esetén kü- lönvonatokat és autóbusz-külön-. járatokat szerveznek az őszi Mezőgazdasági Kiállításra. Az érdeklődésre jellemző, hogy a paksi járásból eddig 1500-an jelentkeztek különvonatra és 500-an autóbusz-különjáratra. Nagy az érdeklődés a tamási járás közös gazdaságaiban is. Az udvari Béke Tsz- böl 200 szövetkezeti gazda utazik majd két napra a nagy eseményre Budapestre. — A „Ki minek mestere” című pályázat megyei kiállítását csütörtökön, Szekszárdon, a belvárosi pártszervezet helyiségében nyitják meg. Az érdekesnek ígérkező tárlaton körülbelül 70 pályamunkát mutatnak be a közönségnek június 17-ig. — Augusztusban Egerben rendezik meg a középiskolai KISZ- tanácsadó tanárok országos konferenciáját. Az augusztus 24—26 között megtartandó konferencián az 1964—1965-ös tanév középiskolai feladatait és a KISZ kongresz- szusára való felkészülés tennivalóit vitatják meg. — Szép eredményeket értek el az idei első negyedévben a földművesszövetkezeti könyvesboltok és a falusi terjesztők. Tolna megye községeiben 1964. első három hónapjában 853 ezer forint értékű könyvet adtak el. , — A pedagógusnap alkalmával a földművelésügyi miniszter Har- gittai Sándort, a szakmunkásképzés megyei tanulmányi felügyelőjét és Heiner Tibornét, a lengyeli szakmunkásképző iskola gazdasági tanárát a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója jelvénnyel tüntette ki. — A megyei koordinációs bizottság ma, június 10-én Iregszem- csén ülést tart. — Dombóvárott a vasutas-kul- túrotthonban a József Attila olvasómozgalom résztvevői megtartották az ünnepélyes jelvénykiosztást. Mintegy negyven résztvevő jelenlétében Gömöri József gimnáziumi tanár méltatta József Attila életét, majd kiosztották a jelvényeket — írja Bódogh Mihály levelezőnk. A TELEVÍZIÓ MŰSORA i 9,30: Tv-híradó. (Ism.) 9,40: Te nem vagy árva. (Magyarul beszélő szovjet film. Ismv.) 10,55: Gyermeköltöztető. (Magyar kisfilm. Ism.) 17,10: Iskola- tv. (Fizika.) 17.43: Hírek. 17,50: Idejében szólunk... (Riportműsor.) 18.10: Napló. 18.15• ,,A tömegekhez kívánunk szólani...” Megemlékezés a szocialis- I ta képzőművészet magyarországi ha- ' gyományairól. 18,45: Esti mese. 18,55: | Vidéki színházak tv-fesztiválja. Rakéta. (Közvetítés a Kecskeméti Katona I József Színházból. Csak 16 éven felülieknek!) Kb: 21,30: Vacsora után az' Ujságíróklubban. 22,00: Tv-híradó. (II kiadás.) Felhős, szeles idő. Várható időjárás ma estig: változó mennyiségű felhőzet, kevesebb esővel, a szél mérséklődik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 19—24 fok között. Ballagás az óvodában Ünnepélyesen búcsúztak el óvodájuktól, pajtásaiktól Szekszárdon a Bezerédj utcai óvoda „nagycsoportosai”. Az ünnepség végén a legkisebbek, akik majd csak két év múlva „ballagnak”, díszes könyvjelzőkkel ajándékozták meg iskolába kerülő társaikat. JÁTÉK ÉS VALÓSÁG Galambos bácsi, az öreg portás szerfelett csodálkozott hétfőn reggel, amikor Bogyai és Nyerges alig hat után beviharzott a kapun. — Hát ezekbe meg mi ütött? — töprengett, annál is inkább, mert állandóan az utolsó pillanatokban, nyolc óra előtt érkeztek, majdhogynem ők zárták be a reggelente beözönlő munkások, tisztviselők sorát. Hát még ha az öreg belekukkantott volna az aktatáskájukba, akkor csodálkozott volna igazán; mit keres komoly, felnőtt férfiak, többrendbeli családapák, vezető műszaki dolgozók táskájában néhány öltöztethető babafigura, néminemű piros, fehér, zöld, és kék vászon, meg fekete szalag... Bogyai és Nyerges eközben legelőször is az asztalosműhelybe trappolt, ahol az egyik, asztalost kerítették elő. — Karcsi... Légy szíves, csinálj nekünk egy kis koporsót. Egy ekkorát ni... Hogy ez beleférjen — mutatták az egyik babát. — Mi a jófenét akartok vele? — Majd meglátod. Csak csináld meg gyorsan. A Karcsinak nevezett asztalos nem tudta mire vélni a dolgot, de keresett néhány deszkadarabot. Egy negyedóra sem kellett, hogy összeüsse a miniatűr koporsót. Amazok ketten még ezalatt keskeny csíkokat vágtak a zöld és a fehér vászonból, és megfelelő hosszúságú, zászlószerü valamivé varrták össze, majd drapériaként a kis koporsó szélére szögelték. Aztán felviharzottak az irodába, ahol Zsófikát és Mucókát, a két adminisztrátorlányt is bevonták a munkába; nekik apró nadrágokat és trikókat kellett alkotni a piros. a kék, a zöld, a fehér és a fekete anyagokból. Amikor a kellékek készen voltak, Mányokinak, a csoportvezetőnek az asztalát szállták meg. Leterítették fekete lepellel, az asztal közepére tették a zöld—fehér szalaggal díszített koporsót, belefektették a zöld—fehér mezes rrVTTTWTTTVTTTTTTTTWV VTTTTTV TTTTTTTTTTT T ▼ TYTTT Faiskola-tabló.. babát. A piros—kék mezest pedig a koporsó mellé állították, úgy, hogy egyik lábát a benne fekvőn pihentette. A másik oldalon egy- egy sportmezes baba kalapácsot, illetve csákányt emelt a koporsó fölé ütésre, készen, a negyedik pedig, — egy piros—fehér mezes — „Bajnokság” feliratú zászlóval a kezében trónolt a néhány pohárból emelt pódium tetején. Befejezésül még fekete szalagot varrtak Mányoki munkaköpenyé, nek. karjára. Amikor Mányoki megérkezett, a másik ajtó mögül a fél adminisztráció leste a hatást, amely nem maradt el. A „címzett” elsápadt, majd egyetlen mozdulattal lesöpörte az asztalról az egész kompozíciót. Három pohár áldozatául esett a radikális intézkedésnek. Na, és a munkaköpeny ujja is, amiről a gyászszalagot nagy ügy- gyel-bajjal letépte. Aznap nem lehetett Mányoki előtt futballról beszélni... A rákövetkező hétfőn viszont Mányoki volt a koránkelő. A „gyászszertartás” most Bogyai asztalára került, a koporsóba a csákányos baba, a zöld—fehér mezes kezébe pedig a „Bajnokság” feliratú zászló, és a koporsó körül ott hevert a többi ellenfél. Az asztalon még ott volt egy, nagy műgonddal megrajzolt gyászjelentés is. Az elégtétel tökéletesen sikerült, ezúttal az ötlet kiagyalói voltak <j „plafonon”. Kedden délelőtt Tajti, az szb- titkár járta végig az adminisztrációt. — Elvtársak, egy-két reggel be tudnátok jönni korábban? Úgy hét órára? Az udvaron a virágágyakat kellene rendbehozni. Kigyomlálni, levágni a füvet, öntözni. Társadalmi munkában... — Ha fizettek érte, bejövök — malmozott Nyerges.' — Még hogy én felkeljek hét óra előtt? Még azt a kis pihenést is feláldozzam? Szó sem lehet róla —1 tárta szét a karját Bogyai. — Semmiképpen sem tudok jönni — érvelt Mányoki. — A gyereket kell vinnem az óvodába. BI. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága ás a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: PETRITS FERENC Szerkesztőség: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-11. Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tár 1. Telefon: 20-10. Felelős kiadó: ORBÁN fMRE (Szegő Gizi rajza.) Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Száll István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál ás lcézbesftőkn Előfizetési díj egy hónapra 12 FI A,
