Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-27 / 149. szám
2 TOLNA MEGYÉT NÉPÚJSÁG issl június rr. Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az új biin to tókódexek megléteinek az élet követelményeinek. Bíróságunk, ügyészségünk és rendőrségünk lelkiismeretes munkáját dicséri, hogy az új büntető rendelkezések végrehajtása és gyakorlati alkalmazása — az ország egész területén — úgyszólván zökkenőmentes. Ezután arról beszélt dr. Szénási Géza, hogy a társadalom segítsége nélkül bűnüldöző szerveink önmagukban nem képesek a bűnözés alakulásában jelentős szerepet játszó, negatív jelenségek kiküszöbölésére. Rámutatott a legfőbb ügyész ezután, hogy olyan bűncselekményfajták, mint például a zsarolás, az orgazdaság — amelyek a kapitalista viszonyok között állandóan virulensek voltak — ma már szinte teljesen elenyésztek. Más bűncselekmény-fajtáknál, mint például az állam ellen elkövetett politikai bűncselekményeknél is, jelentős csökkenés tapasztalható. Egyes bűncselekmények elkövetésének indító okai is megváltoztak; így például nyereségvágyból elkövetett emberölés ma már alig fordul elő. A bűnesetek száma csökkenő tendenciát mutat. A bűnözést kiváltó okok száma azonban még elég tekintélyes; a bűnözés még ma is társadalmi jelenség. Szénási Géza ezután a bőnözés és a bűnüldözés helyzetéről a következőket mondotta: — Kormányunk politikájának, Népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárdságának eredményeként fokozatosan csökken az állam elleni bűncselekmények száma. 1962-ben a bíróság elé állított személyek 0,8 százaléka követett el államellenes bűn- cselekményt, 1963-ban pedig 0,3 százaléka. Ezen belül is az utóbbi években minimálisra csökkent a súlyos esetek száma. Helytelen lenne azonban a hazánkkal és társadalmi rendünkkel szembeni ellenséges erők jelentőségét lebecsülni. Nemcsak az illetékes szerveknek, hanem minden magyar állampolgárnak törvényes kötelessége, hogy az ellenséges behatolást és tevékenységet leleplezze. Társadalmi tulajdon megkárosítása miatt kevesebb személy került bíróság elé; az ilyen ügyekben bírósági eljáráson kívüli felelősségre vonást is alkalmazunk. A társadalmi tulajdonban okozott kár összege 1961-től 1963. végéig 40,7 százalékkal csökkent. Ez rendkívül biztató, és többek között arra is utal, hogy mind a társadalom, mind az arra hivatott szervek ellenőrzése sokat javult. Ezután Szénási Géza elmondta: Az ügyészségek a közelmúltban a népgazdaság három fon- tas ásóban, a vegvioar. a gépipar és mezőgazdaság területén, az illetékes szakszervezeti szervekkel közösen megvizsgálták a munkásvédelmi intézkedéseket Megállapították hogy — az ered menyek ellenére — a munkásvédelem nem tartott lépést iparunk, mezőgazdaságunk rohamos feilődé;ével Az elmúlt évek hez képest csökkent ugyan az üzemi balesetek száma, de ugyanakkor emelkedett a súlyosabb, több munkanap-kiesést előidéző és emberéletet követelő balesetek száma A továbbiakban a legfőbb ügyész kijelentette: — Hatékonyan kell fellépni a társadalmi tulajdon megkárosítói ellen. A társadalmi tulajdont kezelő szerveknek és dolgozóknak nemcsak joga. hanem kötelessége is, hogy a társadalmi tulajdon ellen vétőktől megköveteljék az okozott kár hiánytalan megtérítését. E^en *> téren van fedődé' A Fokozott tővetilnények támasztása azt is jelenti, hogy az állami, munka- és tervfegyelem megsértőit erélyesen felelősségre kell vonni. A termelőszövetkezetektől a szerződéses kötelezettségek maradéktalan teljesítését kell megkövetelni. A továbbiakban a legfőbb ügyész hangoztatta, hogy biztosítani kell az egyéni és társadalmi I érdekek összhangját. Hozzátette: minden törvényes eszközzel el kell érni az állami gazdálkodó szervek és szövetkezetek jogos igényeinek érvényesítését. Szénási Géza ezután a legutóbbi vizsgálatok tapasztalatai alapján megállapította, hogy az ügyészi és bírói szervek — a még meglévő hibák ellenére — eredményeket értek el a jogpolitikai elvek gyakorlati megvalósításában. A legfőbb ügyész beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy szocialista álllamunk továbbfejlesztésének kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakozása; az, hogy a lakosság mind szélesebb rétegei kapcsolódjanak be közvetlenül is a közügyek intézésébe. E célok segítését szolgálják a társadalmi bíróságok, amelyek száma a korábbi ezerötszázról mintegy kétszeresére emelkedett. Szénási Géza befejezésül kérte, hogy az országgyűlés fogadja el beszámolóját. — Az országgyűlés vita után a beszámolót elfogadta. Interpellációk Szünet után az országgyűlés áttért az interpellációkra. Dr. Bognár József Tolna megyei I képviseJő a pénzügyminiszterhez és a külügyminiszterhez intézett I interpellációt. — A második világháború vé- I gén a hitleri hadsereg által meg- ; szállt Magyarországról sokmilliárdnyi értéket — különböző nyersanyagokat, mezőgazdasági termékeket — köztük lábasjószágokat, vasúti gördülőanyagokat, egyes gyárak komplett berendezéseit és kulturális értékeket hurcoltak Nyugatra, elsősorban az Egyesült Államok fegyveres erői által megszállt területre. Ez még tetézte azokat a súlyos károkat, amelyeket hazánk különben is szenvedett. A második világháború befejezését követő években a magyar kormányzatnak visszajuttatták a háború alatt elhurcolt javak egy részét, de ez csak egy kis hányada volt az összes elhurcolt javaknak. — Milyen intézkedéseket tett és tesz a magyar kormány, hogy a hazánk területéről elhurcolt és vissza nem adott javakért megfelelő kártalanításban részesüljünk — hangzott dr. Bognár József kérdése. Az interpellációra — a külügyminiszterrel egyetértésben dr. Timár Mátyás pénzügyminiszter válaszolt. — A kérdés felvetése teljesen indokolt. A háború végén jogtalanul elhurcolt magyar javak értéke sokmilliárdot tesz ki. — A magyar kormány már régebben megtette a szükséges lépéseket, hogy az így elhurcolt javak mennyiségét és értékét megállapítsa, s ahol ez lehetséges, számba vegyük azt is, hogy a kérdéses javak végül is hova kerültek. Az illetékes szerveket ebben természetesen kotlátozta a háborút követő zűrzavar, a legfontosabb tényeket mégis sikerült feltárni. — E tények alapján úgynevezett vagyonjogi tárgyalásokat folytattunk és a jövőben is folytatunk számos ország kormányával. E tárgyalásokon egyfelől a mi igényeink, másfelől az egyes országok részéről Magvarország- pal szemben támasztott követelések alkotják a tárgyalás anyagát. A kölcsönös követelések esveztetése természetesen hosszú eljárás. A jogcímek között na- Svon eltérő jellegű tartozások és követelések szerepelnek; például hosszú- és rövidleiáratú tartozások, háborús károk, magánjogi követelések, vállalati és bankelszámolások stb. — A legtöbb országgal a lé- nveges kérdéseket már rendeztük. Alapos reménnyel mondhatom. hogy újabban a magvar— osztrák vagyoniogi tárgyalásokon is — a kölcsönös i"ónvek méltányos fiavelembevétele alánján — megegyezésre van kilátás. — Még néhány viszonylatban rendezetlenek ezek a kérdések, így néldárl az Epvp-nit Államik a Német Szövetségi Köztársaság vonatkozásában. Rendezésük azért is fontos, mert elősegíti külpolitikánk alapvető elveinek, így a kapcsolatok normalizálásának érvényesítését ezeknek az országoknak a vonatkozásában is. Meggyőződésünk, hogy ez a felek érdekeinek kölcsönösen megfelel. A választ dr. Bognár József képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Varga Gáborné, Borsod megyei képviselő a második ötéves terv Borsod megyei beruházásai, ezen belül elsősorban a lakásépítkezések megvalósítása ügyében az építésügyi miniszterhez és az Országos Tervhivatal elnökéhez intézett kérdést. Ezután Háner József budapesti képviselő interpellációja következett a nehézipari miniszterhez a budapesti vegyiművekből kiáramló levegőszennyező gázok megszüntetése tárgyában, majd Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter rámutatott, hogy az érintett kérdéssel az országgyűlés ez év januári ülésszaka is foglalkozott. Az ülésszak után, a kormány erre vonatkozó határozatát is figyelembe véve, intézkedtem a vegyipari üzemek víz- és levegő- szennyező hatásának a gondos felméréséről és a helyzet gyökeres megjavításának előkészítéséről. A felülvizsgálat eredményeit és a szükséges intézkedések tervét októberben a kormány elé terjesztem. Dr. Lévárdi Ferenc válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. Ismét Háner József terjesztett be interpellációt, ezúttal a földművelésügyi miniszterhez. Kérdése az volt, hogy a környező levegőt rendkívül erősen szeny- nyező, s már a fővárosból kitelepítendő üzemek közé sorolt állatifehérje takarmányokat előállító vállalat tényleges kitelepítésére mikor kerül sor, s hogy addig is milyen intézkedéseket tesznek az üzemből kiáradó bűz csökkentésére. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszában elmondotta: a gazdasági bizottság hozzájárult az üzem vidékre telepítéséhez. A kitelepítés mintegy 130 millió forintba kerül. Ilyen nagy beruházás programjának és terveinek elkészítéséhez tapasztalataink szerint legalább egy évre, a kivitelezéshez pedig legalább három évre van szükség, így a kitelepítés csak 1969. elején valósulhat meg. Sárfi Rózsi, Szabolcs megyei képviselő az egészségügyi beruházásoknál tapasztalható elmaradás behozását sürgette az építésügyi miniszterhez intézett interpellációjában. Szobek András, Békés megyei képviselő egyes építési alapanyagok időszakos hiányának megszüntetése miatt interpellált az építésű évi miniszterhez. Ezzel az országgyűlés ülésszaka b"fe:eződött. Az ülés Vass Istvánné elnök zárszavával ért véget. 1941. június 27. Alighanem Krúdy Adóm ezredes volt az első, aki a szakember biztonságával megállapította, hogy a támadó gépek a Luftwajfe kötelékébe tartoztak. A kassai repülőtér parancsnoka magánemberként is jól ismerte dr. Bárdossy László miniszterelnököt. A kor történetének kutatói megtalálták azt a levelét, melyben a kormány felelős vezetőjével közölte a nyers és megcáfolhatatlan lényeket: — a kassai bombatámadás német provokáció volt. Krúdy ezredest a miniszterelnök hallgatásra intette, évekkel később ez a valóban becsületes magyar katonatiszt német koncentrációs táborba került: Az akkori magyar kormány nem akart kimaradni az osztozásra szántnak véli koncból, a Szovjetunió „meghódításából" és bár ezzel abban az időpontban még a német hadvezetőség sem számolt, az ország tételes törvényeit sértő módon csatlakozott a Szovjetuniót megtámadókhoz. Százkilencven hadosztály zúdult kelet felé, köztük a nem kis részben kerékpáron közlekedő magyar „gyorshadtesl" és a harckocsik korában a magyar páncélosok: — páncélautókkal. A jogtalan hadüzenet ténye egy több mint két évtizeden keresztül folytatott nemzetvesztő politika logikus következménye volt. Százezrek életébe, a II. magyar hadsereg voronyezsi pusztulásába és az ország későbbi hadszíntérré válásába került. Kormányok jöttek és mentek a dunaparti Országházban, de valamennyi hü maradt a német „szövetségeshez", valamennyi tevékeny részt vállalt az ország tönkretételében. A sebek azóta behegedtek. Az ország szabad és független. Felejteni I azonban nem szabad. Huszonhárom évvel ezelőtt támadta meg Horthy j Magyarországa a Szovjetuniót. Hruscsov és Erlander a két ország kapcsolatairól tárgyalt tesek. Az ilyen versenyben Svédországban jó társra találunk. Tanuljunk egymástól. Megmutatjuk majd önöknek eredményeinket, és szívesen látjuk az önök eredményeit is. Pénteken délelőtt Hruscsov és Erlander nem folytatott hivatalos megbeszélést, de együtt tértek vissza a svéd fővárosba Erlander miniszterelnök vidéki birtokáról. Délben Erlander Stockholm egyik legszebb pontján, a Skan- sen-parkfoan ebédet adott Hruscsov tiszteletére. A zártkörű ebéd előtt svéd művészegyüttesek adtak műsort Hruscsov tiszteletére népdalokból és népi táncokból. Az ebédet követően Hruscsov a svéd szakszervezetekhez látogatott és ott a szakszervezetek vezetőivel találkozott. Este a stockholmi szovjet nagykövetség adott fogadást N. Sz. Hruscsov látogatása alkalmából. Stockholm (MTI). Hruscsov szovjet miniszterelnök a csütörtök estét Erlander svéd miniszterelnök vidéki rezidenciáján töltötte. A két államférfi pénteken délelőtt tért vissza a svéd fővárosba. Csütörtökön este nem hivatalos tárgyalásokat folytattak, majd a Nyikita Hruscsov tiszteletére adott vacsorán mondott beszédében Erlander kijelentette: Véleménye szerint Hruscsov látogatása nagyjelentőségű. — Megbeszéléseink a béke, a nemzetközi helyzet kérdéseire összpontosulnak — mondotta. Hruscsov válaszában kijelentette: Jól érezte magát Svédországban. mivel a svéd—szovjet kapcsolatok az elmúlt időben mindig jók voltak. — Békés versenyt folytatunk az önök országával — jelentette ki —, olyanfajta versenyt, amelyben nincsenek vesztesek és győzLeszavazták az olasz kormányt a parlamentben Róma (MTI). A Moro-kormány — pontosabban a kormányon belüli kereszténydemokrata többség — elszenvedte első parlamenti vereségét. A képviselőház a kommunista párt, a baloldali szocialista párt és a jobboldali pártok 228 ellen- szavazatával, illetve a kormányban részt vevő szocialisták, szociáldemokraták és köztársaságpártiak tartózkodásával visszautasította a kereszténydemokraták követelését, hogy a költségvetésben újabb, körülbelül 150 milliós segélyt folyósítsanak a magán — tehát az egyházi iskoláknak. A szavazást — miután a szocialisták visszavonták módosító javaslatukat — a kommunisták kezdeményezték. A javaslat mellett csupán a 221 kereszténydemokrata képviselő szavazott. A kormány ilymódon kisebbségbe került, s bár nem bizalmi szavazásról van szó, a helyzet egy I kormányválság nyitányára emlé- I keztet. A kommunista párt központi bizottság,ának péntek délelőtti ülésén Togliatti, a párt főtitkára a parlamenti szavazással foglalkozva, a többi között kijelentette: új, és súlyos helyzet állt elő. A kormánytöbbségen belül drámai módon bekövetkezett szakadás gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kormány tevékenységének folytatását. Togliatti követelte a kormány lemondását. T
