Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-26 / 148. szám
ÍDC4. június 23. Tolná mrirvi NÉPtTJSÁ?? 3 Község fejlesztési és egészségügyi kérdésekről tanáeskozott a megyei tanáes Csütörtökön ülést tartott a megyei tanács, amelyen részt vett dr. Keresztes László, az Egészségügyi Minisztérium főosztály- vezetője és dr. Nagy Elemér, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának képviseletében. A tanácskozáson Szűcs Lajos a megyei tanács vb tagja elnökölt. A megyei tanács elfogadta Szabó- pál Antal vb-elnök jelentését a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról, valamint a végrehajtó bizottság munkájáról. Ezt követően a községfejlesztési munka tapasztalatait értékelték dr. Gyugyi Jánosnak, a megyei tanács vb elnökhelyettesének és Juhász Józsefnek, a Bonyhádi Járási Tanács VB elnökének előterjesztése alapján. Dr. Gyugyi János az előterjesztésben egyebek közt arról tájékoztatta a megyei tanácsot, hogy első ízben 1955-ben készítettek községfejlesztési tervet a tanácsok Tolna megyében. Azóta A községfejlesztési MUNKA IGEN JELENTŐS EREDMÉNYEKET HOZOTT különösen 1958. óta számottevő a fellendülés. A fejlődést szembetűnően mutatja, hogy 1955-ben mindössze 3 millió 889 ezer forintot használtak községfejlesztési célra, a múlt évben pedig csaknem negyvenmillió forintot. Ezt az eredményt a tanácsok úgy tudták elérni, hogy megnőtt a lakosság érdeklődése és aktivitása a közügyek iránt. Az előterjesztés felhívta a figyelmet, számos olyan problémára, amelyek gátolják a további előrehaladást. Elég gyakran találkozni olyan nézettel a megye területén, amely az állami beruházásokat és a községfejlesztést különválasztja. Sokan egyes feladatok megoldását kizárólag állami feladatnak tekintik, noha azt községfejlesztési alapból gyorsabban megoldhatnák. Nem vált általános gyakorlattá a megyében, a községek közti összefogás a több községet együttesen érintő feladatok megoldása érdekében. E téren is mutatkozik fejlődés. A Bonyhádi Közgazdasági Technikum megépítéséhez például számos érdekelt község hozzájárul. Számos problémát okoz a megyében, hogy egyes községek tervében olyan feladatok megoldása is szerepel, amelyekhez nem biztosítottak a feltételek, vagyis nem készítik elő megfelelően a feladat megoldását. A beszámoló részletesen foglalkozott a társadalmi munkával. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy sok tanács nagyon óvatosan tervez, hogy aztán nagyobb mértékben túlteljesíthesse azt. Az idei évre elsősorban a bonyhádi és a dombóvári járásban volt nagyon óvatos a tervezés, amit az is mutat, hogy már az év első négy hónapjában egész éves tervüknek mintegy 60 százalékát teljesítették. A napirend anyagához hozzászólt Bodony János györei tanácstag. Elmondotta, hogy sok községben A VÉGLEGES RENDEZÉSI terv hiAnya gátolja A MUNKÁT. Rendezési és távlati terv nélkül nem lehet megfelelően elbírálni, hogy szükséges-e vagy nem egy- egy létesítmény megépítése és félő, hogy most olyan létesítményre is fordítanak nagyobb összeget, amire néhány év múlva esetleg nem lesz szükség. Sajgó Ferenc a Dombóvári Járási Ta] nács VB. elnöke felszólalásában j behatóan foglalkozott a társadalmi munka szervezésével. Elmondotta, hogy a járásban a társadalmi munka fokozottabb erkölcsi megbecsülése céljából megfelelő érmeket, okleveleket adnak a legjobbaknak, mint ahogyan azt Szekszárd városban is tették. Javasolta, hogy ezt a módszert másutt is valósítsák meg. Strigens Pálné mázai tanácstag egyebek közt arról beszélt, hogy a jelölő gyűlésen elhangzottakat hogyan valósítják meg a községfejlesztési munka során. A vita tanulságait dr. Gyugyi János vb-elnökhelyettes foglalta össze, majd rátértek a következő napirendi pont tárgyalására: Megvitatták a megye egészség- ügyi helyzetét. Ezzel kapcsolatban dr. Gyugyi János vb-elnökhelyettes és dr. Lukovits István a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságának elnöke terjesztett elő beszámolót. E napirendi pont vitája során felszólalt dr. Szentgáli Gyula a szekszárdi megyei kórház igazgatója. Felszólalásában megemlítette, hogy ma a legfontosabb egészségügyi teendő a magas nívójú tömeges betegellátás. A helyzet sokat javult a megyében, A KÖRZETI ORVOSI ELLÁTÁS VALAMIVEL JOBB, MINT AZ ORSZÁGOS ÁTLAG. Dr. Szentgáli Gyula foglalkozott a perspektívákkal, így a kórház fejlődésével és más időszerű kérdésekkel. Dr. Fehér János szak- ! esi tanácstag körzetének beteg- ellátási gondiait ismertette a tanácsüléssel. Dr. Keresztes László az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője felszólalásában a többi közt a következőket mondotta: — Az egészségügyi vonalon elért eredményeink annak tudhatok be, hogy az egészségügy mindinkább az egész társadalom ügyévé válik. Tolná megyének nem kell szégyenkeznie országos viszonylatban sem e téren. A megyei kórház munkája például országosan is példamutató. A csecsemőhalandóság aránya olyan jó, hogy mindössze egy-két olyan megye előzte meg, ahol sokkal jobbak a technikai feltételek. Varga Sándor a megyei rendőrfőkapitányság vezetőhelyettese felszólalásában elmondotta, hogy még mindig nem történt hathatós intézkedés Szekszárdon egy megfelelő kijózanító helyiség létrehozása érdekében, márpedig erre nagy szükség lenne. Dr. Reglődi József a tüdőbeteggondozó intézet vezetője a bonyhádi gondozóintézet problémáira hívta fel a figyelmet. Kővári Bálint faddi esperes megyei tanácstag kérte, hogy a jövőben még nagyobb mértékben vonják be mint állandóbizottsági tagot az egészségügyi feladatok megoldásába. Felszólalt dr. Nagy Elemér is a Minisztertanács tanácsszervek osztálya képviseletében. — Nép- gazdasági szinten — mondotta egyebek között — úgy jelölték meg az egészségügyi feladatokat hogy A HANGSÚLY A FALUSI FEJLESZTÉSRE KERÜLT, de ugyanakkor tovább fejlesztik a városi egészségügyi hálózatot is Ennek megfelelően kell foglal- ' kozni Tolna megyében is az egészségügyi kérdésekkel. Szükséges például, hogy a községfejlesztési tevékenységnél a kiadási arányt némileg megváltoztassák az egészségügy javára, jelenleg ugyanis a tanácsok ilyen célra viszonylag kis összeget fordítanak. — Dr. Nagy Elemér részletesen elemezte a különféle megyei és országos jellegű egészségügyi kérdéseket. Benedek József kölesdi tanácstag arra hívta fel a figyelmet, jobb kooperációt kellene megteremteni a kórház és a mentőállomás között. Dr. Ettig Elemér a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke az egészségügy terén végzett népi ellenőrzések tapasztalataival foglalkozott. Dr. Orlay Andor, a KÖJÁL igazgatója a 6-os egészségügyi rendelet betartásával kapcsolatban tett javaslatot. Ezt követően különféle előterjesztésekre került sor, majd pedig INTERPELLÁCIÓK HANGZOTTAK EL. A megyei tanácstagok egyebek között a paksi belvízlevezető árkok állapotával, a paksi buszmegálló áttelepítésével, az iz- ményi út megjavításával, Sár- szentlőrinc egyik területének betegellátásával, a csibrákl Kapos- híd építésével, a dunaföldvári strandfürdő és út építésével, a hőgyészi állami gazdasághoz tartozó egyik település villamosításával és a kaszaellátással kapcsolatban interpelláltak. Az interpellációkra a jelenlévő szakosztályvezetők válaszoltak. A megyei tanács két választ nem fogadott el, mert azt nem tartotta kielégítőnek. Nem fogadta el a kereskedelmi osztály vezetőjének a kasza- és kaszanyélellátás hiányosságaira vonatkozó válaszát, s utasította a megfelelő intézkedések megtételére. A tanácsülésen Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke tájékoztatót adott a felsőbb szervekkel folytatott tárgyalásokról és néhány időszerű kérdésről. ötvenférőhelyes napközi otthonos óvoda épül Dalmandon. A Tol- f na megyei Építőipari Vállalat egyik kiszista brigádja dolgozik az épületen. Vállalták, hogy szeptemberig átadják a napközi otthont rendeltetésének. Vizsgásnak a bábosok és a táncosok Jövő héten Bonyhádoh, a Tolna megyei Népművelési Tanácsadó megrendezi a zenei ismeretterjesztő előadók, a bábcsoporí- vezetők. a gyermektánc-oktatók ép a színjátszó-rendezők kéthetes továbbképzését. Ez idő alatt Tolna megyei szakreferensek és a Népművelési Intézet munkatársai tartanak előadásokat a tanfolyam hallgatóinak. A harmadéves népitánc-oktatók és a bábszakkörök vezetői egyúttal vizsgát is tesznek az eddigi tanulmányaikból. A tanfolyam hétfőn veszi kezdetét és július 11- én ér véget. Folklor-napokra késiül a sióagárdi tánccsoport Szabadi Mihály vezetésével a Balatonföldváran megrendezésre kerülő folklorVnaookra készül az fmsz sióagárdi tánccsoportja. Hetente három próbát tartanak, hogy kellőképpen felkészüljenek a július 25-én kezdődő balaton- földvári néptánc-versenyre. A f ollklor-tna pokon a sióagárdiak Szabadi Mihály feldolgozásában sióagárdi táncokat mutatnak be A megyei Nőtanács lengyel vendégei A megyei Nőtanács meghívására háromtagú lengyel nökül- döttség látogatott Szekszárdra csütörtökön. A vendégeket, a Lengyel Nőszövetség delegációját — Helena Dabska, a Lengyel Nőszövetség elnökségi tagja, ország- gyűlési képviselőt, a „Falusi Háziasszony” című lap főszerkesztőjét, Julia Smykala, a rzsezsovi vajdaság nőtanácsának elnökét, Alfreda Teodorczyk, a goerzi (lodzi vajdaság) nőtanácsának elnökét, textilmunkásnőt a megyei és városi Nőtanács vb-ta,gjai, nő- bizottsági elnökök, aktivisták fogadták a Nőtanács székházában. Takács Mihályné, a megyei Nőtanács titkára köszöntő szavai után került sor a látogatás érdemi részének megbeszélésére. A lengyel nőküldöttség az Országos Nőtanács vendégeként június 29-ig tartózkodik Magyarországon, s ez alatt az idő alatt a magyar nő- mozgalmi munkát tanulmányozzák. A lengyel nődelegáció több vidéki városba, s köztük Szek- szárdra is ellátogatott. A Tolna megyei asszonyok ismertették lengyel barátnőikkel azokat a módszereket, amelyekkel az üzemekben, termelőszövetkezetekben, vállalatoknál és intézményeiméi szervezik, irányítják a nőmozgalmi munkát. A helyi eredmények ismertetése után a vendégek, beszéltek munkájukról, s adtak kimerítő választ a Tolna megyei asszonyok kérdéseire. A tapasztalatcsere-jellegű, baráti megbeszélésen mindkét részről sokoldalúan foglalkoztak a nevelés kérdésével. Tancz Józsefné iskolaigazgató- helyettes, a városi Nőtanács pedagógiai bizottságának titkára, az iskola és a szülők kapcsolatával, a felnőttek iskolai, illetve iskolán kívüli oktatásával kapcsolatban tett fel kérdéseket. A kérdésre Alfreda Teodorczyk válaszolt, aki munkahelyén a gyárban oktatási felelős. Mint mondotta — az ő feladata a gyári dolgozók iskolai és szakmai továbbképzésének megszervezése. — Üzemünkben — mondotta többek között — az 1958-ban megjelent törvényerejű rendelet értelmében, amely előírja. hogy minden 45 évet el nem ért dolgozónak el kell végeznie az általános iskolát, valóra vált a jelszó: mindenki tanul. Dr. Háromházi Jánosné a megyei pártbizottság politikai munkatársa a nők politikai aktivitásával kapcsolatban tett fel kérdéseket. Pö'öskei Józsefné a me- dina-szőlőhegyi Nőtanács titkára a falusi asszonyok élet- és munkakörülményei iránt érdeklődött. A kérdésekre választ a delegáció vezetője, Helena Dabska ország- gyűlési képviselő adott. Mint a kérdésekre adott válaszokból kitűnt, sok azonos probléma van, és sok a hasonlóság Lengyelországban is, mint nálunk, az ipar fejlődésével együtt a nők egyre nagyobb számban vesznek részt a termelésben. Ami ezzel együtt jár, tanulnak, képezik magukat, s az adott iparágban igyekeznek megszerezni a munka jobb elvégzéséhez szükséges szak- képzettséget. Dr. Horváth Béláné megyei bíró a Nőtanács jogi bizottsága elnökének kérdésére Júlia Smykala válaszolt, aki maga is jogász. Elmondotta, hogy Lengyelországban sok a diplomás nő, s ezen belül különösen jó — 48 százalékos — a jogot végzett nők aránya. A nők többsége bíró és ügyész, kevesebb az ügyvéd. A baráti találkozón, amely a déli órákig tartott, Takács Mihályné sárközi szőhessél ajándékozta meg a Lengyel Nőszövetség küldötteit. A tapasztalatok kicserélése, a magyar és lengyel nők barátkozása, délutáni üzemlátogatással folytatódott, melynek keretében ellátogattak a Tolnai Selyemfonógyárba, majd a Pamuttextil Művek tolnai gyárába. Este a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székhazában a szakszervezeti nőbizottság látta vendégül a lengyel delegáció tagjait. Soczó Józsefné, a szakszervezeti nöbi- zottság elnöke adott fogadást a lengyel vendégek tiszteletére. P. M.
