Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-26 / 148. szám
2 fOLVA 1WEGYEÍ VÉPÜJSAÖ 1964. június 26. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) a posta dolgozói továbbra is hi- vatásszeretéttel, fegyelmezettséggel dolgozzanak. Eddigi, elismerésre méltó, jó munkájuk biztosítéka annak, hogy kötelezettségeiknek eleget tesznek, s az új törvény biztosította lehetőségek felhasználásával megoldják a rájuk háruló feladatokat. Kérem, hogy az országgyűlés a postáról,. __________ é s a távközlésről szóló törvény- beruházásokat is. javaslatot 'fogadja el. (Nagy taps.) Bondor József befejezésül beEzután Bondor József, az or- jelentette, hogy az országgyűlés szággyűlés ipari bizottságának elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy az ipari bizottság vitáinak során is kiderült: nagy szükség van a távbeszélőhálózat fejlesztésére. A bizottság ezért nagy örömmel üdvözölte azt a javaslatot, amely szerint a jövőben a beruházásokkal egyidejűleg meg kell valósítani a postai ipari bizottsága a törvényjavasla tot változtatás nélkül elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A törvényjavaslat vitájában több képviselő szólalt fel, majd dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter válasza után az országgyűlés a törvény- javaslatot a módosító javaslatokkal egyhangúan elfogadta, tét kelljen bejárniuk. Tovább kell szövetkezeteknél 65 százalékkal Tausz János a kereskedelem helyzetéről Szünet után Tausz János belkereskedelmi miniszter jelentést terjesztett elő a kereskedelem helyzetéről. Beszéde elején rámutatott: — A kiskereskedelmi áruforgalom a tervtörvény előírásai szerint fejlődik; a lakosság áruellátásának, a kiszolgálás kultúrájának és általában a kereskedelmi munkának a fejlesztésére vonatkozó irányelvek teljesítése is jó úton halad. A lakosság áruellátására és a kereskedelem fejlesztésére a párt és a kormány gazdaságpolitikája alapján kialakított irányelvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosítására, az árukínálat korszerűségének fejlesztésére, a falusi lakosság ellátásának javítására, valamint az új kereskedelmi módszerek szélesebb körű alkalmazására irányuló intézkedések eredményesek voltak. Elősegítette a fejlődést az állami és a szövetkezeti kereskedelem működési területének elhatárolása, s a különböző irányítású kereskedelmi szervezetek között kialakult szocialista verseny. — A lakosság vásárlóerejének növekedése, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés következtében a belkereskedelmi forgalom 1960—63 között 16 százalékkal emelkedett. 1963-ban egy- egy család havonta átlagosan 300 forinttal többet költött vásárlásra, mint három évvel korábban. Az előadó ezután részletesen foglalkozott az élelmiszer-fogyasztás alakulásával, amelynek színvonala — kalóriában számít' irányával egyezően a lakosság elsősorban a műszálas kötött és méterárukat, az új eljárással gyártott textíliákat, a könnyű szöveteket és cipőket vásárolja. A tartós fogyasztási áruk közül számos cikket az utóbbi években kezdtek tömegesen értékesíteni. Három év alatt körülbelül hatszázezer szoba és konyha berendezéséhez elegendő bútort adtak el. Az országban jelenleg 70 000 családnak van személy- gépkocsija, 130 000 családnak villamos hűtőszekrénye, 900 000- nek mosógépe, több mint félmilliónak televíziókészüléke. A tartós fogyasztási cikkek értékesítése 1960 és 1963 között kereken 40 százalékkal növekedett. Az új cikkek további újfajta keresletet is támasztanak: a mosógépekhez például centrifugákra és szintetikus mosószerekre, a modern bútorokhoz korszerű lakástextíliára és dísztárgyakra van szükség. Jellemző például, hogy 1963-ban a lakosság új járművek vásárlására 1400 millió forintot, üzemanyagra, alkatrészre, kerékköpenyre és gumira pedig 800 millió forintot költött. Mozira, színházra, rádió- és televízió- előfizetési díjakra, valamint könyvekre és a kulturális fejlődést közvetlenül szolgáló egyéb árukra a lakosság a múlt évben csaknem négymilliárd forintot, egy családra számítva több mint 1300 forintot adott ki. — Az utóbbi években megnövekedett a lakosság, főként a parasztság kereslete a központi árualapok iránt. Ez összefügg azzal, hogy a saját termelésből és a természetbeni juttatásokból csökken a fogyasztás, ami a mező- gazdasági nagyüzemek kialakuí' .s, nuhoiaHtn lásának időszakában természetes va — mar elerte, sót túlhaladta a fejlett'országokét. A ruházati cikkeknél az áruellátás színvonalának javulását nem annyira a mennyiségi, mint folyamat. — A tanácsok — a belkereskedelmi minisztérium szakmai irányításával — mind eredménye- inkább a minőségi változások I sebben foglalkoznak a területükön jelzik. A nemzetközi fejlődés I működő kereskedelemmel és a Hruscsov egy svéd kohászati kombinátban Hruscsov csütörtöki programja lehet száz tonna acélt előállítani, igen zsúfolt volt. Délelőtt a vi- Hruscsov érdeklődött az eljárás lághírű svéd acélgyártással ismerkedett az oxelösundi koha- szati kombinátban. ^ , , Hruscsov Erlander társasagában repülőgépen indult a Stockholmtól mintegy 120 kilométerre délnyugatra fekvő Oxelösund_varosába. A város acélművé, amely a nagy svéd vallalat. a Grängasberg tulajdonában van, jelentős rendeléseket teljesít a Szovjetuniónak. Hruscsovot. és kíséretének tagjait a vállalat vezetői a bejáratnál fogadták s tájékoztatták a kohászati üzem munkájáról. A szovjet kormányfő megtekintette a svéd szabadalom alapján készített gyorsacél- olvasztó berendezéseket, az úgynevezett kaldo-kemencéket. A forgó kemencékben ox:génbef r- vásos eljárással két óra alatt közvetlen irányításuk alá tartozó vállalatok munkájával. A tanácsok kereskedelmi állandó bizottságai, a társadalmi ellenőreik, a föld művesszövetkezetek választott szerved és bizottságai, általában a társadalmi szervezetek sok támogatást nyújthatnak a kereskedelmi munka szervezésében és ellenőrzésében. — A belkereskedelem fő feladata az áruellátásban még meglévő hiányok fokozatos felszámolása. Ennek programját a belkereskedelem az érdekelt ipari és más szervekkel közösen dolgozza ki. — Az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell termünk az üzlet- hálózat bővítésére — hangoztatta a továbbiakban. Biztosítani kell, hogy az új lakóházak földszintjén és az új lakótelepeken az előírás szerint épüljenek meg a boltok és a vendéglátó üzletek, s fokozatosan gondoskodnunk kell a családi házas lakótelepek kereskedelmi ellátásáról is. A városokban egyrészt az áruházi kereskedelmet kell fejleszteni, másrészt a korszerű, naigyméretű szaküzieteket. Falun a földműves- szövetkezetek a gazdaságosság és az ésszerűség figyelembevételével sűrítsék az elárusító helyek számát, s az áruválasztékot úgy koncentrálják egy-egy kereskedelmi kötrzetben, hogy a vevőknek vásárlásukhoz minél kisebb terülefolytatni, mégpedig gyorsuló ütemben az új kiszolgálási formák elterjesztését, a kereskedelmi automaták üzembe állítását, s a kereskedelem technikai ellátottságának javítását. — Különösen nagy erőfeszítéseket igényel a lakosság ellátása hússal és vajjal. Ezekből a cikkekből a keresletet elsősorban a városokban és az ipari területeken igyekeztünk kielégíteni. Ösz- szességében a lakosság húsfogyasztása nem alacsony. A múlt évben belföldi felhasználásra összesen 5.4 millió darab, egy családra számítva majdnem két sertest vágtak. 1963-ban a belkereskedelem 16 százalékkal több húst és baromfit értékesített, mint 1960-ban, a keresletet mégis csak korlátozottan tudtuk kielégíteni. A vásárlók egyébként nemcsak az árukínálat mennyiségét, hanem a választékot, a friss és a fagyasztott húsok arányát is kifogásolják. A hús iránti keresletet növeli az emelkedő élet- színvonal, az állattartó háztartások számának csökkenése, az üzemi étkezés bővülése, az üdülők, egészségügyi és szociális intézmények nagyobb hús-szükséglete, valamint a növekvő idegen- forgalom. Csökkenti a bolti forgalomba kerülő tőkehús meny- nyiségét és választékát a hús- készítmények iránti mind nagyobb igény. A megoldás útja az állattenyésztés fejlesztése. — Nem tudtuk teljesen kielégíteni a lakosság tüzelőanyag- szükségletét sem, noha ebből a cikkből az elmúlt három év alatt 32 százalékkal, s ezen belül a főként a falvakat ellátó földművesnőtt a forgalom. Probléma még így is — főként falun — jelentkezett. Az előadó a továbbiakban néhány fontos belkereskedelmi intézkedésről beszélt. Ilyen volt például a babkávé, a csokoládé és más import-élelmiszerek árleszállítása, a sör és a cigaretta áremelése, majd néhány tartós fogyasztási cikk, egyes ruházati cikkek, és a festékáruk árleszállítása. Ezek együttesen 600—700 millió forint megtakarítást jelentettek a lakosságnak, s további nagy előnyük, hogy kedvező irányban befolyásolták a kereslet alakulását. Hitelre a belkereskedelem három év alatt 3,3 milliárd forint értékű tartós fogyasztási cikket adott el. — Az állami és a szövetkezeti kereskedelem — folytatta Tausz János — három év alatt több mint egymilliárd forintot fordított üzletek, áruházak, szállodák, éttermek, valamint más kereskedelmi létesítmények építésére és bővítésére. Az előadó ezután a kiskereskedelem korszerűsítéséről szólt, majd utalt arra, hogy bár a vevők jogosan kifogásolják egyes üzletek tevékenységének szervezetlenségét, az eladók nagyrészének figyelmetlenségét és udvariatlanságát és más hibákat, a több mint negyedmillió kereskedelmi dolgozó túlnyomó többsége becsületesen végzi munkáját. Végül a miniszter kérte az országgyűlést, hogy a kereskedelem helyzetéről szóié jelentést fogadja el. Ezután megkezdődött a jelentés feletti vita. Sajtóértekezlet a világ első atom-villanytelepén Obnyinszk (TASZSZ). Tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését a világ első atom-viüanytelepe Moszkvától délre, Obnyinszk városában. Az évforduló alkalmából szovjet és külföldi újságírók nagy csoportja tekintette meg a létesítményt. A villanytelep megtekintése előtt Mihail Rogyionov, az ob-1 tése. ilyinszki fizikai és energetikai intézet igazgatója sajtóértekezletet tartott. Egy kérdésre válaszolva Rogyionov elmondta, hogy az általa vezetett fizikai és energetikai intézetben a tudományos kutatások egyik fő iránya még korszerűbb gyorsított neutronokkal működő atom-vMany telepek Léte síTito Varsóba érkezett Varsó (MTI). Joszip Broz Tito a Jugoszláv Szocialista Köztársaság elnöke. Wladyslaw Go- mulkának. a LEMP KB első titkárának és A. Zawadzkinak, Hruscsov érdeklődött az eljárás részletei iránt, s elismeréssel szólt a látottakról. A szovjet kormányfő ezt követően a gyár korszerű meleghengerművét kereste fel s itt is megismerkedett a termelési folyamattal. Végül az úgynevezett szivacsos vas előállítását tanulmányozta. Ez a porózus szerkezetű vasanyag közvetlenül á vasércből készül, alagút-kemencékben. Jelenleg mindössze három olyan gyár van a világon, amely ilyen eljárással állítja elő a különleges acélokhoz szükséges porózus szerkezetű vasat. A látogatás végén az üzem vezetői villásraggelin látták vendégül a szovjet kormányfőt és kíséretének tagjait. Míg Hruscsov a kohászati kombinátot tekintette meg, felesége. Nyina Petrovna egy üdülőtelepet és egy, modern iskolát keresett fel. a második világháború befejezése után járt Lengyelországban és most nagy öröm számára, hogy a felszabadulás 20. évében ismét láthatja az országot, s az államtanács elnökének meg- alkalma nyílik a lengyel párt hívására feleségével és kíséreté- és kormány vezetőivel a két vei csütörtökön délelőtt hiva- népet érdeklő kérdésekről ta- talos látogatásra a lengyel fő- nácskoznd. városba érkezett. A repülőtéren elhangzott be- séretét. A jugoszláv és lengyel zász- , lókkal feldíszített varsói repülőtéren a vendégek fogadására megjelentek a LEMP KB. az államtanács és a kormány tagjai. Jelen voltak a diplomáciai képviseletek, valamint a lengyel néphadsereg vezetői. A repülőgépből kiszálló Titót feleségét Gcmulka köszonszédek után Tito Gomulkával és Zawadzkival együtt nyitott gépkocsin a Belvedere-kastélyban lévő szállásra hajtatott. A zászlókkal és a két nép barátságát hirdető jelszavakkal .feldíszített útvonalon a varsóiak tízezrei üdvözölték Titót és kies tötte aki üdvözlő beszédében emlékeztetett a két nép közötti hagyományos barátságra, amely különösen a második világháború idején a közös ellenség ellen vívott harcban kovácso- lódott össze. A háború után ez a barátság új tartalmat kapott és az utóbbi években a kölcsönös bizalom jegyében erősödött. Joszip Broz Tito válaszbeszédében megállapította: a két népet közös cél. a szocializmus építésének és a béke megvédésének szándéka vezérli. Emlékeztetett arra, hogy közvetlenül Az OKP Központi Bizottságának ülése Róma (MTI). Rómában megkezdődött az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése. A beszámolót „A munkás- mozgalom önállósága és egysége a reformpolitikáért és a demokratikus tervezésért folyó harcban” címmel Luigi Longo, a párt főtitkár-helyettese tartotta. Az előadó hangsúlyozta, hogy a kormány, amikor a szakszervezetekre és a dolgozókra akarja hárítani a gazdasági terheket, a valóságban át akarja alakítani az olasz nemzeti életet, s olyan korporációs típusú lenne. A kommunisták ezzel szemben úgy vélik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nehézségeit csak az elmaradott gazdasági szerkezet átalakításával lehet kiküszöbölni. A kommunisták — hangsúlyozta befejezésül Luigi Longo —. folytatják harcukat a jelenlegi kormány megdöntéséért, az új kormánytöbbség kialakításáért. A kommunisták felszólítják a szocialista dolgozókat, kényszerítsék vezetőiket a kormányból való távozásra, és így buktassák meg új rendet akar létrehozni, amely , a kabinetet. a hatalom felépítésében telj hatalmi jellegű a gazdasági és társadalmi viszonylatokban pedig Csütörtökön a központi bizottság megkezdte Longo beszámolójának vitáját.
