Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-26 / 148. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA *^WVWV If^JMWVVVYYVTn',", XIV. évfolyam, 148. szám. ÁRA: 60 FILLÉR. Péntek, 1964. június 26. Tito Varsóba érkezett (2. o.j Képregény (4. o.) Családi kör (7. oj Pakson felmérték a felhőszakadás okozta károkat (8. o.) 1 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár Já­nos. az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajos. Gáspár Sándor, Kállai Gyula. Komócsin Zoltán, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, va­lamint a Politikai Bizottság pót­tagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, 'hogy az országgyűlés tagjai határozat­képes számban vannak jelen. Ezután megemlékezett' dr. Dő­lése ball Frigyes egészségügyi mi­niszterről és Kozma József Győr-Sopron megyei képviselő­ről. az országgyűlés elhunyt tag­jairól. Javaslatára a két kiváló közéleti személyiség emlékét megörökítették az országgyűlés jegyzőkönyvében. A képviselők néma felállással adóztak az or­szággyűlés elhunyt tagjai emlé­kének. Vass Istvánná bejelentette, hogy Kozma József helyére a Győr-Sopron megyei választó- kerületből Varga Zoltánná so­ron következő pótképviselőt hívta be. majd elmondotta: — A forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke benyúj­totta a postáról és a távközlés­ről szóló törvényjavaslatot, ame­lyet az országgyűlés illetékes állandó bizottsága megtárgyalt. A törvényjavaslatot a képviselők között szétosztották. Ugyancsak megkapták az országgyűlés tag­jai a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű ren­deletekről szóló jelentését. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertet­te az interpellációra jelentke­zett képviselők nevét és az in­terpellációk tárgyát, majd Vass Istvánná javaslatára az ország- gyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ezek szerint a képviselők meghallgatják, illetve megtár­gyalják a postáról és a távköz­lésről szóló törvényjavaslatot, a belkereskedelmi miniszter jelen­tését a kereskedelem helyzetéről, a legfőbb ügyész beszámolóját, majd interpellációkra kerül sor. A postáról és a távközlésről széló törvényjavaslat tárgyalása Vass Istvánná megnyitója után a postáról és a távközlésiről szóló törvényjavaslat tárgyalása kö­vetkezett. Elsőként dr. Csanádi György, közlekedés- és posta­ügyi miniszter emelkedett ■ szó­lásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a távközlésről szóló törvényjavas­lat kidolgozását az tette időszerű­vé és indokolttá, hogy az ezekre a területekre vonatkozó jogsza­bályok legutoljára 1936-ban sze­repeltek az akkori képviselöház előtt, sőt a hírközlésre vonatkozó jogszabályok 1888-ban voltak a törvényhozó testület napirendjén. A törvényjavaslat egyebek kö­zött azt célozza, hogy jelenlegi társadalmi, gazdasági viszo­nyainknak ' megfelelően szabá­lyozza a posta és a postát igény­be vevő szervek egymáshoz fűző­dő viszonyát, s meghatározza a régi jogszabály megalkotása óta született technikai eszközök üze­meltetésének, használatának, igénybevételének jogi vonatko­zásait. — A posta legfőbb feladatának azt tekintjük, hogy lehetőségeihez, adottságaihoz mérten segítse népgazdasá­gunk fejlődését, hozzájárul­jon országépítő terveink va­lóra váltásához, s szolgáltatá­saival messzemenően kielé­gítse a lakosság igényeit. A törvényjavaslat kidolgozásakor minderre figyelemmel voltunk, s természetesen figyelembe vettük azokat a nemzetközi megállapo­dásokat, amelyek nemzetközileg érvényesek, s amelyeket magunk­ra nézve kötelezőknek fogadtunk el. Dr. Csanádi György a továb­biakban elmondta, ha az ország­gyűlés jóváhagyja és törvényerő­re emeli a javaslatot, ennek szel­lemében kívánják kidolgozni az új postai szabályzatot, amely egy sor, a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatást — a kézbesí­tést, a teiyeyőszolsákttpt, — egyszerűbbé, bürokráciámén tessé tesz. A posta szabályzatterveze­tében helyet kapott például a küldemények alakjának szabályo­ütemben szeretnénk előrehaladni. Feladataink elsősorban a mező- gazdaság területén sürgetőek, hi­szen ma már igénylőkként mo­A kombájnok is megindultak Az alsótengelici gazdaságban öt kombájn dolgozik Tervszerű felkészülés Medinán és az iregszemcsei Új Élet Tsz-ben zása, ami az előbb-utóbb napi- dem árutermelő, nagyüzemi gaz­rendre kerülő gépesítés útját-----------------------------------------------------­„ egyengeti”, s természetesen ma­gát a szolgáltatást Is «meggyorsít­ja. Csökkenteni akarják a kézbe­sítés adminisztrációját is, s az el­képzelések szerint megváltoztat­ják a küldemények személyes át­vételi kötelezettségére vonatkozó előírásokat. A jelenleg érvényben lévő megkötöttségek sok bosszú­ságot, s nem kevés nehézséget is okoznak a címzetteknek, hiszen többségük munkában van akkor, amikor a kézbesítő kihordja a küldeményeket. A sok időt rabló utánjárást úgy akarják megszün­tetni, hogy részint bizonyos jogi személyek, részint hivatali szer­vek — például szövetkezeti köz­pontok, ipari üzemek központjai — felhatalmazást kapnak a kül­demények átvételére, s ott a cím­zettek minden további nélkül át is vehetik azokat. A csupán rövid múltra vissza­tekintő postai szolgáltatásokról szólva a miniszter hangsúlyozta: daságok jelentkeznek, amelyek joggal mondják, hogy feladataik megoldásához szinte munkaesz-1 közként szükségük van távközlő szolgálatra. Az igény jogos, amit szemlé­letesen bizonyít az is, hogy a statisztikai adatok szerint hazánkban jelenleg 100 me­zőgazdasági munkásra 0.8 távbeszélő-állomás jut. Az ipari üzemek ebben a vo­natkozásban természetesen jobb helyzetben vannak, bár most, az ipari átszervezések következté­ben új, s ugyancsak jogos igény­lők jelentkeznek, s e kérések tel­jesítésével kisebb-nagyobb mér­tékben feltétlenül hozzájárulha­tunk az iparunkra háruló köte­lezettségek teljesítéséhez. Fontos feladatnak tartjuk a lakosság kö­réből jelentkező telefandgénylök kérésednek teljesítését Is. A miniszter megemlítette, hogy a posta távírószolgáltatása világ­színvonalon áll, s például a ren­delkezésre álló automatikus gép- távírók, telex-gépek számot­tevőért segítik a külkereskedelmi és egyéb szerveket nemzetközi kapcsolataik fenntartásában és bővítésében. Rátérve a rádió­műsor-továbbítás, a rádióval kap­csolatos szolgáltatások kérdései­re, elmondta, hogy a rádió előfi­zetőik számaránya eléri az euró­pai országokét — 100 lakosra 25 előfizető jut —, s így a közeljövőben minden bi­zonnyal elérjük, hogy ha­zánkban minden családnak lesz rádiója. Dr. Csanádi György szólt a tv- műsorok továbbításának kérdései­ről is. — A vételi lehetőségek javítá­sával már a mostani ötéves terv időszakában szeretnénk elérni , hogy a tv műsorait az egész or­szág területén tökéletesen vehes­sék. Tartalékadók létesítésével biztosítani kívánjuk az adások zavarmentességét, biztonságát, s kis adók építésével meg akarjuk szüntetni az árnyékolt helyeket. A közlekedés- és postaügyi mi­niszter referátuma végén hangoz­tatta: — A felvevő-szolgálat korszerű­sítése, az automata telefonközpon­tok számának gyarapítása, a leg­különbözőbb területeken előirány­zott gépesítés, a rádió- és tv-mű- sorok továbbításában tervbe vett jelentékeny fejlesztés nagyban hozzájárul majd a panaszok szá­mának csökkentéséhez, az igények teljesebb kielégítéséhez. Az ígé­retes tervek megvalósításának legfőbb előfeltétele azonban, hogy (Folytatás a 2. oldalon) — A legtöbb bíráló szó, kriti­kai észrevétel a távbeszélő-szol­gáltatás „címére” szól. Elisme­rem, hogy az esetek többségében nem is indokolatlan. Jogos a bí­rálat, mert nem tudjuk kielégíte­ni a telefonkérők igényeit. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a távbeszélő-hálózat az elmúlt években, évtizedekben rendkívül gyors ütemben fejlődött. Jellem­zésül megemlítem, hogy 1937 óta a távbeszélő-állomások száma há­rom és félszeresére nőtt, jóllehet, a második világháborúban tele­fonközpontjainknak több mint 60 százaléka tönkrement. A hálózat bővítésében, kiépítésében tehát nem kis léptekikel jutottunk előbb­re, a következő időszakokban azonban a lehetőségekhez a nép­gazdaság egészének fejlődéséhez marten az eddiginél gjaarsabb Az Alsótengelici Kísérleti Gaz­daságban tegnap teljes erővel megkezdődött az őszi árpa kom­bájnnal való aratása, öt gép dol­gozott a földeken. Czapáry László, a gazdaság igazgatója azt mond­ja: rendre aratás nem történt az árpában, mert a zivatarok lehe­tetlenné tették ezt a munkát. A gazdaság területén jégkár is érte a gabonákat, és sokat ledöntött a vihar, ezért a teljes gépesítés el­lenére kézzel is kell aratni. Lassanként mindenfelé megin­dulnak a kombájnok. Megkezdő­dött a rendre vágott őszi árpák felszedése, kombájncséplése. és az álló gabonákban is dolgoznak már kombájnok a megye jónéhány szövetkezetében. Az iregszemcsei Uj Élet Tsz-ben már hétfőn mun­kába álltak a kombájnok. Egy SzK—3-as és egy SzK—4-es gép rendfelszedést végzett, egy 34 hol­das ős ziárpa -táblán. Azóta már lábról is vágják az árpát az Uj Élet Tsz-ben. Takács Lajos, a szövetkezet főagronómusa úgy tá­jékoztatott bennünket, hogy az árpa aratása most már folyama­tos lesz a szövetkezetben, körül­belül egy hét alatt végeznek ve­le, és addigra beérik a rozs is, amit kézzel vágnak le. Elkészí­tették az aratás—cséplés pontos munkatervét Harminc aratópár fpg dolgozni, és úgy számíüák, augusztus 5-re végeznek az ara­tással. Két cséplőcsapatot állítot­tak ki. Ha csak nem lesz rend­kívül esős időjárás augusztusban, húszadikára be tudják fejezni a cséplést is. A gabonákát egyéb­ként erős szélkár érte, sőt egy tábla jégverést is kapott. A fő- agronómus becslése szerint hol­danként körülbelül három mázsá­val kevesebb lesz az árpa, mint amennyire számíthattak a vihar előtt. Ma kezdődik a kombájnaratás a medinai Béke Termelőszövetke­zetben. Két kévekötő aratógép hétfő óta dolgozik az árpaföldön, és ma a szövetkezet aratógépe is beáll melléjük. Eddig javításra kényszerült, nem tudott menni az aratás kezdetén, de a mai naptól kezdve már négy gép arat, illetve csépel Medináin. Mindegyik mel­lé munkacsapatot szerveztek a Béke Tsz tagjai közül: az arató­gépekhez sarokvágásra és a ké­vék összehordására állítottak mun­kacsapatokat, általában 16—18 fő­ből. A negyedik munkacsapat a kombájnszalma lehúzásával fog­lalatoskodik; ebben ugyancsak 16 ember vés3, részt, beleszámítva a kazalozókat. A szövetkezet többi munkabíró tagja kézi arató lesz; körülbelül 50 ember. A kézi ara­tók között a kocsisok, sőt az ál­latgondozók is munkába állnak. Pedig aránylag nem túlságosan sokat kell kézzel levágni a Béke Tsz-ben. A szervezés azért ilyen alapos, előrelátó, hogy minél ki­sebb legyen a szemveszteség, mi­nél előbb végezhessenek az ara­tással. (sz.j.) Mözsön megkezdték a búza aratását A mözsi Uj Élet Termelőszö­vetkezetben csütörtökön meg­kezdték a búza aratását egy 60 holdas táblán. A tsz-ben még nem végeztek az árpa aratásá­val sem, de mivel kasza alá érett a búza két aratógéppel csütör­tökön megkezdték a búza ara­tását, s ha ezzel végeznek, folya­matosan vágják a másik táblá­kon is a kenyérgabonát. Úgy ter­vez^ hagy 3r*4 n^p múlva a. kombájnokat is munkába állít­ják. A szövetkezet főagronómu­sa közölte, hogy elvégeztek min­den időszerű növényápolási mun­kát. A szövetkezet a tavasz fo­lyamán kapta meg a múlt évi eredményei alapján a Kiváló Termelőszövetkezet címet és a Minisztertanács vándorzászlaját. A szövetkezet tagjai ez> évi ered­ményeikkel Is igyekeznek mél­tók lenni e kitüntetéshez,

Next

/
Thumbnails
Contents