Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-25 / 147. szám
tN-1. június 2a. fOTiVA mtrirm népújság 0 A nagys%o ho „ünneplő” Tamásiban, a járási tanácson valószínűleg nem tudnak arról, hogy a nagyszokolyi Béke Tsz- ben 18 hold kukorica még teljesen kapálatlan. Ugyanis csupán azt a tájékoztatást kaptam a járásnál, hogy a második kapálás még nem kezdődött meg Nagyszokolyban a múlt hét végéig. aminthogy nem kezdődött meg a tamási járás további 13 termelőszövetkezetében sem. De gondolom, arról sem igen tudnak a járási székhelyen, hogy a nagyszokolyi cukorrépából még másfél hold egyeletlen. június végefelé, s hogy a múlt héten egyeltek meg jónéhány holdat. A múlt héten, amikor már olyanok voltak a cukorrépák mindenfelé. hogy a kapa is alig fért el a levelek között. Az agronómus népszerű, mert félrenéz Először az agronómustól. Der- csényi Bélától kérdezősködöm, mert papírforma szerint 10 hónapig ő volt a nagyszokolyi szövetkezet gazdája, az elnök tá- voilétében. Zsámbékon tanult az elnök. Dercsé'nyi Béla 62 éves. tavaly februárben került a Béke Tsz-be. Kék köpenyt hord, idegesen beszél. Legalább is az újságíróval. Azt mondja: — Kellemetlen volt a sok eső. Ez aztán megzavarta teljesen a dolgot. Négyszer esett... Azt a kézi kapát nem hogyhíjjákolták meg... Ugyebár háztáji is van. Szőlő, meg kert. — Szóval maga szerint az eső miatt maradt el a kapálás? — Igen. Hát négy eső volt. De már megkezdtük az aratást is. Rendre van vágva per ma 81 hold árpa. — Kézi arató hány lesz a szövetkezetben? — Harminc aratópár. — Ez már biztos szám? — Az. De tavaly is ki voltak állítva az aratópárok, aztán mire rákerült volna a sor. nem aratóti senki. Azt mondták, arról volt szó a tsz-szervezéskor, hogy a nehéz fizikai munkát felváltja a gép... Egyben bízunk, hogy jó lesz az időjárás és nem betegszik meg egyik kombájnos sem. így beszél az agronómus. Hogyan beszélnek róla? Milyen vezetőnek tartják? A szövetkezet raktárosa szerint „nagy politikus”, minden áron igyekszik jóban lenni mindenkivel. Ha lopást. szabálytalanságot lát, inkább félrenéz. Sok tag előtt éppen ezért népszerű. A főkönyvelő azt mondja: „Szeretik az agronómust. mert a padlót is ki lehet lopni a lába alól. Felelősséget nem akar vállalni. Nem ir alá semmit. Tavaly óta romlott a munkafegyelem, a szervezés. Sok az improduktív munka. főleg a fogatokkal”. Érdekes, hogy az elnök, aki éppen most jött vissza Zsámbékról. befejezve tanulmányait, szinte ugyanúgy vélekedik az agrönómusról, mint a főkönyvelő: „A lepedőt is kilophatják alóla”. Dercsényi Béla felelőssége nagy, de nem egyedül ő a hibás a szövetkezetben eluralkodott lazaságokért. Az elnökhelyettes és a párttitkár is tehetett volna valamit. Sőt. a járási szerveknek is fel kellett volna f igyelni a nagyszokolyi helyzetre hiszen nem „csupán” arról van itt szó, hogy kapálatlan a kukorica és egyeletlen a cukorrépa egy része, meg. hogy a napraforgó és a burgonya kapákba is késett és még csak most kezdik behordani a rengeteg réti szénát, de nincs is levágva minden rét. aztán a pillangósok második kaszálása meg sem kezdődött, amikor itt az ara ás. Ráadásul mindössze 30 aratópár lesz. 600 hold gabonához. mert a gépek aligha tudnak 820 holdnál többet levágni az 1420 holdból. Ha egyáltalán lesz 30 aratópár. visszagondolva a tavalyi esetre. Nemcsak erről van szó. A kupeoszellem dominál Hanem arról, hogy Nagy- szokolyban 60—70 tsz-tag önállósította magát, berendezkedett a háztájira, s nem dolgozik a közösben. Sok marhát tartanak. kijátszva a törvénvt. Hivatkoznak arra. hogy fejleszteni kell a háztáji gazdaságot. Még az igazgatósági tagok között is található olyan ember, aki a közös ügy ellen tevékenykedik. Sokat kaszálnak, mert lehet, például részibe kaszálták az összes pillangóst és közben óll- tak a szövetkezet gépi kaszái. Amit pedig gép vágott le. azt részibe gyűjtötték fel. Tizennyolc hold kukoricának nincs gazdája, pedig mindössze 330 holdon termeszt kukoricát ez a nagy szövetkezet, és a 330 holdból 181 hold hungazinozott, tehát nem kell kapálni. Tavaly lényegesen jobban ment a munka és a zárszámadás nem hozott csalódást, az aszály ellenére sem, sőt a premizálással együtt a tervezettnél nagyobb lett a jövedelem. Az agronómus így beszél: „Van sok tag, de a gyakorlatban... Körülbelül úgy lehet venni, hogy aki rendszeresen dolgozik, cakli-pakli 120. Szent növény a kukorica, mégis...” — A kupec-szellem dominál — mondja a tsz-elnök, Tóth Ferenc. Erős, jó megjelenésű férfi, határozott, és őszinte. — Nem kell itt kertelni, meg kell mondani a valót. Ezek az ünneplő tsz-tagok kihasználták a lazaságot, éltek a lehetőségekkel, s már jóformán felé sem néznek a szövetkezetnek. Kapálnivalót azért vállallak legtöbben, hogy fedezve legyenek, és vagy elvégzik, vagy nem. Az ilyen ember nem töri magát, mert megvan a pénze a háztájiból. Négy—öt marha az istállóban, lehet kereskedni, kupeckodni. Úgy állítják be a dolgot, hogy külön háztartásban él az anyós, meg más rokon, és az külön tart tehenet, külön hizlal marhát... Sok tagnak még egyetlen munkaegysége sincs. — Sorolják fel őket név szerint — kérem a tsz vezetőitől. „Munkaegység- telen” tagok Előveszik a kimutatást. Az idős tagokat kihagyjuk. Csak aki jó munkabíró, azok közül néhány név: Bartos Gyula, május 31-ig 0,62 munkaegységet teljesített. Bognár Lajosnak nincs munkaegysége, viszont van négy—öt szarvasmarhája, és két testvér (a két szomszédja) dolgozik nála: A. Kovács János, meg Kovács Imre. ök is „munkaegységtelelnek”. Bognár Lajos anyja „maszek”, az ő gazdaságát is gondozzák ezek a férfiak, mintha cselédek lennének. Fehér Jenő: 1,25 munkaegység. De sokat kaszál, több kaszálórészt megvett. Kocsis Károly: nulla munkaegység, tűrhető jószágállomány. Mezei Ferenc: 0,3 munkaegység. Többnyire napszámba jár, például zsuppol. Ifjabb O. Papp József: 5,38 munkaegység. Papp Géza egy munkaegység. Sári Lajos 6,3 munkaegység. Gyógynövényeket gyűjt. Hangja van, de most jó kaszálót kapott, és hallgat. M. Szabó István, Vörösmarty Lajos, Zrínyi Miklós: nulla munkaegység. Viszik haza a takarmányt a kis tehénnek. Lehetne még folytatni, de a névsor nem fór bele a riportba. A tsz-elnök megemlíti, hogy az egyesülés előtt (1962-ben egyesült a két nagyszokolyi termelőszövetkezet) a Béke Tsz-ban, amelynek ő volt az elnöke, nem kellett házhoz járnia a brigádvezetőnek és könyörögni, hogy menjenek az emberek dolgozni. Inkább felkeresték a tsz-irodát, kérték a munkát. — Most, hogy hazajött, mi lesz az első dolga? — kérdezem Tóth Ferenc tő). — Mivel nincsenek felelősök, először is megkeressük a módját, hogy mindenki feleljen, amiért kell. Elsőként a vezetőségben teremtünk rendet és összhangot, már amennyire lehet. Tudtam, hogy romlott a helyzet itthon, amíg Zsámbékon voltam, de, hogy ennyire, azt nem gondoltam. — Zsámbékon bizonyára hallott a növénytermesztésen és egyéb tanulnivalókon kívül arról is, hogy a tsz-elnöknek erősnek kell lenni. Talán nem is a tanároktól. — Igen. A többi elnöktől. S még mást is „hozott” Tóth Ferenc az országos elnökképző iskoláról: az egyik fiatal tanárt elhívta Nagyszokolyba főagronó- musnak. Egy hónap múlva jön. Addig még mennyi küzdelem lesz, mennyi munka! SZABÓ JÓZSEF Égetésre kész a tégla a Paksi Téglagyárban. Törpevízmű'w©t építenek Mucsibcm Az elmúlt években főként csak a nagyobb községekben épült törpevízmű a lakosság vízellátásának megjavítása érdekében. Ezzel kapcsolatban eluralkodott valami olyasféle nézet, hogy „könnyű nekik, nagy község, nagy a községfejlesztési alap, ott nyugodtan kitűzhetnek ilyen költséges célokat is”. A gyakorlat azonban arról győzött meg mindenkit, hogy nemcsak a nagyközségek részére 1 adottak a lehetőségek ilyen létesítmények megvalósítására. Több kisközségben, ahol megvolt a szükséges összefogás, akaraterő, a vezetők nem sajnálták az után- I járást, olyan nagy feladatot is meg tudtak valósítani, amilyennel sok nagyközség sem dicsekedhet. így aztán ma már a kisközségek közül is mind többen jelentkeznek olyan igénnyel, hogy törpevízművet szeretnének léte- | síteni. Legutóbb Mucsiban határozták el a törpe vízmű építését, márpedig Mucsi közismerten a legkisebb községek közé tartozik. Amint Szontég Györgynétől. a községi tanács vb-titkárától megtudtuk; először a Hazafias Népfront helyi bizottsága foglalkozott a falu ivóvízellátási gondjaival. A falu kútjaiban lévő víz nem alkalmas ivásra, szennyezett, ezért aztán felvetődött annak a gondolata, hogy törpevízműt kellene építeni. Meg ' is született ezzel kapcsolatban az egységes álláspont, a tanács is helyesli az elgondolást, s máris hozzáláttak a feladat megvalósításához. Jelenleg a lehetőségeket mérik fel: megfelelő vizsgálatokat folytatnak. A jelenlegi felmérések szerint a dúzsi határnál lévő forrás vízét nagyszerűen tudják hasznosítani a törpevízműhöz. Az anyagi fedezet nagy részét a községfejlesztési alapból fedezik. Úgy tervezik, hogy a falu lakossága sok társadalmi munkát végez majd az építésnél, s a számítások szerint az elkövetkezendő négy évben fokozatosan megépül a törpevizmű. II népfront a mezőgazdasági munkák sikeréért A nagy nyári mezőgazdasági munkák idején g Hazafias Népfront is elsősorban a betakarítás sikerességéhez nyújt segítséget. Ennek jegyében például Magyar- kesziben tanácskozást tartottak a mezőgazdasági állandó bizottság. a termelőszövetkezet vezetői és a népfront-elnökség bevonásával. a gazdaság előtt álló feladatokról. A téma a munka ellenőrzésének hatékonyabbá tétele. a munka megszervezésének tennivalói kerültek napirendre Ugyancsak hasonló megbeszéléseket. tanácskozásokat tartanak Nagyszokolyban. Lápafőn és Ma- docsán a községi népront- bizottságok bevonásával. Június 26-án Tevelen. a mezőgazdasági állandó bizottság, a Kossuth Termelőszövetkezet szakemberei és a népfrontelnökség közösen tárgyalja a talajerő-védelem tennivalóit, mert a közelmúlt esőzései komoly károkat okoztak a teveli határban. A talajerózió további megakadályozására segítséget kérnek a teveli talajvédelmi gépállomás szakértőitől is. Több mint hafszázem jelentkeztek ipari tanulónak Még nem értek véget a szakmunkásvizsgák a szekszárdi Mü. M. 505-ös „Ady Endre” Helyiipari Iskolában, de már a legtöbb helyen felvették az új jelentkezőket is. Az autószerelő- lakatos-, — különösen a lányok körében — a műszerész-szakma a legnépszerűbb. Pontos számadatok ugyan még nincsenek, de a tanulók létszáma máris 600 fő, , felülmúlja a tavalyit Többnyire az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzés? után kérik felvételüket a fiatalok. de a műszergvárba 12 érettségizett tanuló is jelentkezett szerszámkészítőnek. Néhány iparágban az iskola elfogadhatja még a jelentkezők felvételi kérelmeit. Szükség van az AKÖV szekszárdi és bonyhádi kirendeltségeinek egy-egy fő műhelybádogosra. a Hogy és zj Állami Gazdaságban egy asztalos és két lakatosra. A Várdombi Gépállomáson öt mezőgazdasági gépszerelő-tanulót tudnak foglalkoztatni. A Gerjeni .Állami Gazdaságban is felvesznek egy asztalos, egy esztergályos és egy bognár ipari tanulót. A Komlói Állami Építőipari Vállalatnál is van még lehetőség öt kőműve> ipari tanuló felvételére. A Bonv- hádi Cipőgyárban egy tanulót; a villanyszerelő szakmában tudnak alkalmazni. A KISZÖV már leány ipari tanulókat nem tud foglalkoztatni a fodrász-, szabász-szakmákban. mert teljes a tanuló- létszám. Kizárólag ács. kőműves és cipőalj-készitő fiú tanulókat vesznek fel a Tolna megyei szövetkezetek, >
